Herman Göring
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Adolf Hitler
- Harmadik Birodalom
- Szovjetunió
- Reichstag
- Nemzetiszocialista Német Munkáspárt
90 éve gyújtották fel a Reichstagot
1933. február 27-én az esti órákban az alig bő három héttel korábban kinevezett új kancellár, Adolf Hitler, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt vezére éppen bizalmas híve, Joseph Goebbels berlini lakásán volt privát látogatáson, amikor megcsörrent a telefon. A vonal túlsó végén Hermann Göring náci házelnök és porosz belügyminiszter azt a hírt közölte, hogy lángokban áll a német birodalmi törvényhozás, a Reichstag épülete. A harsány és fontoskodó Göring arról is tájékoztatta Hitlert, hogy „cáfolhatatlan bizonyítékokkal" rendelkezik arról, hogy a Reichstagot a kommunisták gyújtották fel jeladásként egy általános bolsevik államcsíny ...
- címkék:
- Georgi Dimitrov
- Herman Göring
- Joseph Goebbels
- Paul von Hindenburg
- Marinus van der Lubbe
- Adolf Hitler
- Franz von Papen
- koalíciós kormány
- Weimari Köztársaság
- sztálini Szovjetunió
- totális diktatúra
- Németország Kommunista Pártja
- kommunista összeesküvés
- választás
- gyújtogatás
- nyomozás
- Reichstag
- pártállam
- Nemzetiszocialista Német Munkáspárt
- lipcsei per
- GPU
- SA
- Gestapo
- Címkefelhő »
- Legfrissebb
- Legrégebbi
A Rudolf Hess-rejtély: 80 éve történt
Nyolcvan éve, 1941. május 10-én éjjel egy férfi ért földet ejtőernyővel a skóciai Eaglesham közelében. A törött bokával landoló illető Rudolf Hessként, Adolf Hitler náci diktátor első számú helyetteseként azonosította magát, és találkozót követelt a jó német kapcsolatokkal rendelkező Hamilton herceggel, hogy titkos béketervet terjeszthessen elő. Hess kudarcba fulladt küldetésének körülményei máig homályosak, és számtalan összeesküvés-elmélet táptalajául szolgálnak. Az MTVA Sajtóarchívumának anyaga:
- címkék:
- VIII. Eduárd brit király
- Joseph Goebbels
- VI. György király
- Douglas-Hamilton herceg
- Adolf Hitler
- Rudolf Hess
- Churchill
- Herman Göring
- Martin Bormann
- nürnbergi per
- nácik
- spandaui fegyház
- antiszemitizmus
- náci korszak
- angol királyi család
- Nemzetiszocialista Német Munkáspárt
- második villágháború
- konteó
- Címkefelhő »
Hitler porig akarta bombázni New Yorkot
Az angolszász szövetségesek 1943 nyarán elkezdett és a második világháború végéig megállás nélkül folytatott hadászati bombázóoffenzívája füstölgő romhalmazzá változtatta a náci Németországot. Az angol-amerikai szőnyegbombázások miatt helyrehozhatatlan károk érték a német hadi és olajipart, valamint a közlekedési infrastruktúrát, komoly szerepet játszva ezzel Hitler rendszerének térdre kényszerítésében. A Harmadik Birodalom képtelen volt választ adni az angolszász stratégiai bombázásra, mert a német légierő nem rendelkezett hadászati bombázóflottával. Pedig a híres német repülőmérnökök, Willy Messerchmitt, Hugo Junkers, vagy Ernst HHeinkel ...
- címkék:
- Giulio Douhet
- Willy Messerschmitt
- Frank Whittle
- Ernst Hienkel
- Hugo Junkers
- Ernst Udet
- Sztálin
- Herman Göring
- hadászati bombázás
- magassági repülés
- Messerschmitt Me-264
- Amerika-bombázó
- kutatás-fejlesztés
- aerodinamika
- második világháború
- Adolf Hitler
- náci Németország
- sugárhajtómű
- Boeing B-17 Flying Fortress
- stratégiai bombázók
- Luftwaffe
- Címkefelhő »
Egyáltalán nem valószínű, hogy Hitler gyújtatta fel a Reichstagot
Az 1933 január 30-án birodalmi kancellárrá kinevezett Adolf Hitler egyeduralmi ábrándjai minél gyorsabb megvalósításához semmi sem jöhetett volna jobban,mint a Reichstag 1933. február 27-én történt, máig nem teljesen tisztázott hátterű lángba borulása. Azt a marxista történetírásban tényként hangoztatott állítást, hogy Hitler titkos akciója lett volna a birodalmi törvényhozás épületének lángba borítása, semmi sem támasztja alá.
- címkék:
- Georgi Dimitrov
- Herman Göring
- Paul von Hindenburg
- Marinus van der Lubbe
- Adolf Hitler
- Goebbels
- Franz von Papen
- Reichstag
- lipcsei per
- koalíciós kormány
- Weimari Köztársaság
- 1929-es gazdasági világválság
- totális állam
- felhatalmazási törvény
- tűzvész
- nyomozás
- diktatúra
- összeesküvés
- Szovjetunió
- Nemzetiszocialista Német Munkáspárt
- Sturm Abteilung
- GPU
- Gestapo
- Címkefelhő »
Diktátorok, akik művészek is akartak lenni
Viszonylag ritkán kerülnek a magyar mozikban is forgalmazásra dokumentumfilmek, most a véletlen úgy hozta, hogy azonos időben kettő is. Ráadásul összeköti őket az, hogy mindkettő azzal a témával foglalkozik, hogyan viszonyulnak a diktatúrák a művészethez. Elgondolkodtató, hogy ahhoz képest, amennyire a diktatórikus rendszerekre veszélyes a művészet, a diktátorok valamiért mindig különös figyelemmel fordulnak az irányába. Talán érzik, hogy soha nem keríthetik teljesen hatalmukba, hogy a művészet mindig erősebb lesz náluk...
Egész hadjáratom értelmét veszti, ha lemondok Sztálingrádról!
Hetvennégy éve, 1943. február 2-án, a Sztálingrádnál körbezárt 6. német hadsereg megmaradt katonái, mintegy 91 ezer fő, letette a fegyvert a szovjet diktátor nevét viselő, halálos katlanná vált város romjai között. A világtörténelem leghosszabb ideig tartó, minden képzeletet felülmúlóan kegyetlen utcai harcaiban a Wehrmacht olyan megrendítő vereséget szenvedett el, amelyet többé már nem volt képes kiheverni. Sztálingrád presztízsharccá változott ostroma fordulópontot jelentett a második világháború történetében. Hitler végleg elvesztette a hadászati kezdeményezést a keleti fronton, Sztálingrád után már csak idő kérdése volt a Harmaddik ...
A Reichstag lángnyelveiből tört elő a diktatúra mérgező füstje
Adolf Hitler 1933. január 30-án történt kancellári kinevezése a német konzervatív politikai elit háttéralkujának, nem pedig a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt választási győzelmének volt köszönhető. A náci párt választási eredményei alapján Hitler koalíciós kormányzásra kényszerült, és támogatói úgy remélték, hogy ők fogják irányítani az öntörvényű kancellárt. Hitler egyeduralmi ábrándjainak megvalósításához semmi sem jöhetett volna jobban, mint a Reichstag 1933. február 27-i lángba borulása.
- 1