Korábban csatlakoztak hozzánk a kutyák, mint gondoltuk

Egy ősi csont segít a tudósoknak finomítani az emberiség legjobb barátainkkal való kapcsolatának idővonalát: a kutyatársak évezredek óta színesítik életünket. Hogy hány évezred? Nos, azt senki sem tudja biztosan. A precíziós szénizotópos kormeghatározás azonban segíthet szűkíteni.

A macskaféléket idővel egyre kisebb méretűre tenyésztették

Egy új nemzetközi projekt a macskák eredetét és történetét tanulmányozza, amely során a kutatók az ősi macskafélék Európába vándorlásának bizonyítékait is vizsgálják.

Tudja-e, milyen intelligens állat a csirke?

A közhiedelemmel ellentétben a csirke nem hülye és nem egy húsdarab, ami mellesleg tojást is rak, hanem egy öntudattal rendelkező, igen intelligens, érző állat, bizonyítja ezt számos tanulmány is.

Tudja-e, miért van a macskáknak hasi zacskója?

Nem minden macska túlsúlyos, akinek úgy tűnik, hogy nagy a hasa. Bár úgy néz ki, mintha pocakos lenne és ring ez a pocak szerű valami, amikor fut, vagy sétál, nem biztos, hogy erről van szó.

Az invazív fajok közé sorolták a házimacskát Lengyelországban

A macskabarátok  felháborodását váltotta ki  a Lengyel Tudományos Akadémia Természetvédelmi Intézetének az a döntése, hogy a házimacskát az idegen, invazív fajok közé sorolta arra hivatkozva, hogy a macskák komoly károkat okoznak a madarak és más vadon élő fajok populációiban.

Kétszer is kialakultak a kutyák a farkasokból

A kutyák két különböző alkalommal, 40 és 14 ezer évvel ezelőtt, és más-más régióban fejlődtek ki a farkasokból - állítják brit kutatók, akik 72 olyan szürke farkas (Canis lupus) genetikai örökségét vizsgálták, amely az elmúlt 100 ezer évben élt Európában, Szibériában és Észak-Amerikában.

Valószínűtlen történettel álltak elő a baromfi háziasításáról

A kutatók szerint a baromfikat több ezer évvel később háziasíthatták, mint azt a tudomány korábban vélte, ráadásul eredetileg egzotikus állatoknak vagy kulturálisan tisztelt állatoknak tartották őket, nem pedig tápláléknak. Egy új tanulmány szerint a gabonatermesztés lehetett a katalizátora ennek a folyamatnak.

A sáfrányt először a bronzkori Görögországban háziasíthatták

A sáfrányt, a világ egyik legdrágább fűszerét a jóféle sáfrány (Crocus sativus) virágaiból nyerik ki. A tudomány régóta tisztában van azzal, hogy évezredek óta termesztik a Földközi-tenger térségében. Arra azonban eddig nem találtak választ, hogy a növényt mikor és hol háziasították először őseink? Egy új tanulmány most erre ad egyfajta alternatívát.

A libák lehettek az első háziasított szárnyasok

Noha az ember csak a bolygó töredékét foglalja el, a sokféleségre és a vadon élő állatokra gyakorolt hatásunk óriási. Egyes vélemények szerint az emberi tevékenység felelős az összes vadon élő állat 80 százalékának és az összes növény körülbelül 50 százalékának eltűnéséért. Gondoljunk csak erre a tényre: a Földön élő madarak 70 százaléka csirke és egyéb baromfi, míg a vadon élő madarak csekély 30 százalékát teszik ki. Ha egy idegen régész az emberiség kihalása után felkeresné bolygónkat, minden bizonnyal megdöbbentené a rengeteg csirkekövület.

Mint egy durcás gyerek: nem akart hazamenni a kutya - videó

 „A kutyák szőrős gyerekek" – írja Csányi Vilmos, a  kiváló etológusunk. Erre a találó hasonlatra is kitűnő példa az alábbi videó, amelyben a kutya megmakacsolja magát, és nem akar haza menni a sétából, ugyanúgy mint a kisgyerek, aki nem akar haza menni a játszótérről, vagy hisztizni kezd a közértben, mert nem kapja meg a kinézett csokit.      

A ló háziasítása – Az őslovaktól az ősök lováig - képek

Máig tisztázatlan a macskák rendkívüli tájékozódóképessége

Haza talál a macska, ha elveszik? A delfinek, libák, és más költöző madarak vizuális jeleket használnak a tájékozódáshoz, a postagalambok pedig alacsony frekvenciájú hanghullámokat használva találják meg a célpontjaikat, a lazacok a mágneses mezőt és szagjeleket is alkalmazzák a navigációhoz, a gnú pedig az eső illatát követi. De hogyan tájékozódnak házi kedvenceink, a macskák?

Kutya ügyesen átveri a gazdit és csemegét csen - videó

Kedvenceink fortélyosak és manipulatívak lehetnek, ha maximalizálni akarják az elfogyasztott finom ételek számát. A kutyák nagyon intelligens állatok, és nem csak együttérzőek, és őszinték, hanem fortélyosak és manipulatívak lehetnek, ha maximalizálni akarják az elfogyasztott finom ételek számát. Ezt kutatások is bizonyítják, mint például a Zürichi Egyetemen végzett, és az Animal Cognition és a New Science magazinban publikált tanulmány.

Tetten érik a macskát, amint a fiókból lop - videó

Miközben a macska a fiókban turkált játékot keresve, a gazdi tetten érte. Amint lebukott, a cica félénken becsukja a fiókot, mintha semmi látnivaló nem volna ott.

A bűnös kutya - videó

Sok gazdi úgy véli, kutyája képes bűntudatot érezni. Amikor valami rosszat csinál, például szétrágja a papucsot, felforgatja a lakást, és a rosszaságot felfedezi a gazdi, akkor a kutyának bűntudata van. A bűntudat jeleit mutatja, kerüli a szemkontaktust, lehajtja a fejét, bebújik az ágy alá. De nem csak a gazdik vélik így. Az etológusok közt nincs konszenzus a kérdést illetően. Nagyon kevés az erre vonatkozó kutatás, irodalom. 

Itt kezdődött a lovak háziasítása 4200 évvel ezelőtt

A vadlovak háziasítása kiemelkedő hatást gyakorolt az emberiség történelmére, amely többek között a mobilitás, a táplálkozás és a hadviselés szempontjából is fontos előnyöket kínált. Ám a téma körül még mindig sok a kérdés: például, hogy mikor és hol kezdődött az emberek iránti ragaszkodásuk? Ezekre a felvetésekre adott egyfajta választ egy új genetikai vizsgálat, amely a lovak legkorábbi háziasítását az Észak-Kaukázus területére, az úgynevezett Ponto-Kaszpi-sztyeppékre vezette vissza, ami mintegy 4200 évvel ezelőtt történt.

Az emberek már 12 300 évvel ezelőtt dohányozhattak

A régészeti bizonyítékok azt mutatják, hogy az emberek körülbelül 12 300 évvel ezelőtt kezdtek el dohányozni. Egy most publikált tanulmány szerint a bódító növénynek fontos szerepe volt számos észak-amerikai bennszülött csoport hagyományában.

A macskák elutasítják a gazdi illatú dolgokat annak távollétében

A szorongó macskákat nem nyugtatják meg az olyan tárgyak, amelyeknek "gazdi" illata van – és ezek az emlékeztetők nyugtalanságra késztethetik őket a gazdájuk távollétében, állapította megy az amerikai Unity College környezettudományi főiskola egyik tanulmánya.

Egy rendőrkutya beszaladt a futballpályára és ellopta a labdát - videó

Az élőben közvetített labdarúgó mérkőzést, mert Alsatian, a rendőrkutya a pályára lendült és kilyukasztotta fogaival a labdát – aztán a játékosok és páncélba öltözött gazdija üldözte őt. Blooming és Nacional de Potosi meccs alatt. Végül a Blooming játékosa, Alejandro Quintana focista utolérte a kutyát.    

Cica masszírozza a kutyát - videó

A macskatulajdonosok gyakran tapasztalhatják, hogy mielőtt lefekszik valahová a kedvencük, dagasztani kezd, vagyis a mellső tappancsaival nyomkodja a takarót vagy a párnát, sőt némelyikük még karmait is kimereszti, vagy a nyálát csorgatja eközben. De a macska ugyanígy kezd el dagasztani, ha nagy elégedetten a gazdájára telepszik, miközben hangosan dorombol. Most nem a gazdikt, hanem egy kutyát dagaszt a cica, majd odabújik hozzá aludni. Újabb videó, ami bizonyítja, hogy a kutya és a macska nagyon jól kijönnek egymással.                          

Kutya mama egy kis libát adoptál-videó

 Egy ausztrál pásztorkutya adoptált egy kislibát és az újszülött kiskutyái közé betette az alomba. Amikor a kisliba eltotyog, a kutya ismételten megragadja és visszateszi az alomba a többiek közé.                    

Még mindig nem ismerjük a kutyák bundájának titkait

Az új kutatások szerint a kutyabundák általunk ismert, fő típusai a háziasítás legkorábbi napja óta léteznek. Egyes mintákat már maguk a farkasok is mutatták. Eddig a tudósok gyakran azt feltételezték, hogy fajunk volt a felelős a kutyabundák hatalmas sokféleségéért a több ezer éves, gondos tenyésztés révén. A modern és ősi kutyák, valamint a farkasok közelmúltbeli elemzése azonban azt mutatja, hogy túl sok szerepet tulajdonítottunk magunknak.

Az ember és az ősi vadászkutya egymástól szerezhetett élelmet

Ősi vadászkutya maradványaira bukkant egy spanyol-olasz-georgiai paleontológuscsoport a georgiai Dmanisi régészeti lelőhelyen. A megtalált csonttöredékek - fogak és egy állkapocs darab - alapján úgy vélik, hogy a kutya mintegy 30 kilogramm súlyú lehetett, és egy fiatal egyed volt.

Ezért nem tudunk ellenállni a kutyák tekintetének

A kutyák tekintete úgy fejlődött a háziasítás hosszú évezredei során, hogy az minél megnyerőbb legyen az ember számára. Ezért ha úgy tűnik, hogy a kutya valamit el akar mondani nekünk a tekintetével, vagy a figyelmünket kéri, valószínű, hogy az evolúció manipulálja ilyen módon az érzéseinket.

A svájci földművesek háziasíthatták az ópiumot rejtő kerti mákot

A régészetek által feltárt magok új elemzésével a Bázeli Egyetem kutatói megerősítették azt a hipotézist, miszerint az Alpok őskori földművesei részt vettek az kerti mák háziasításában. Noha a növény elsősorban az ópium és az ópiátok forrásaként ismert, a mák értékes élelmiszer- és gyógyszeripari alapanyag; magjaiból kása és étolaj is készíthető. A szakértők úgy vélik, hogy minden más, korábban háziasított növénytől eltérően, a kerti mákot a Földközi-tenger nyugati részén háziasították, ahol őshonos és ma is vadon növekszik.

A telepesek vitték magukkal az első háziasított kutyákat a világba

Mennyire tudunk visszaemlékezni az emberek és a kutyák történetére? Mikor és hol kezdődött ez az ősi kapcsolat? A legújabb DNS-bizonyítékok arra utalnak, hogy a kutyákkal való barátságunk sokkal korábban kezdődött és egészen másként alakult, mint ahogy azt a tudósok eddig gondolták.

Ez a hal ügyesen háziasította az egyik garnéla fajt

Vitathatatlanul az emberek a legjobbak a háziasításban: a háziasított fajok listája a kutyáktól, juhoktól és csirkéktől kezdve a méheken és papagájokon át az olyan növényekig terjed, mint a búza vagy a kukorica. A kutatók most azonban felfedeztek egy olyan halat, amelyek látszólag hozzánk hasonló tevékenységet folytat és „domesztikált" fajjá alakította a garnélarákot. A Deakin Egyetem kutatói úgy gondolják, hogy ez lehet az első példa arra, hogy az emberen kívül egy gerinces faj egy másik állatot háziasít.

Meglepő időpont derült ki a kutyák háziasítása kapcsán

Az embereknek és a kutyáknak hosszú és szép a közös múltja, de az egymásra találás pontos történetét és részleteit gyakran elhomályosította az idő. Emiatt nem tudhatjuk pontosan, hogy mennyi ideje vagyunk már barátok. Az új kutatások szerint azonban jóval több mint 11 ezer évvel ezelőtt elindultak a négylábú társaink a háziasítás útján.

A közös játék mérföldkövet jelenthetett a kutya háziasítása során

Több tízezer évvel ezelőtt őseink olyan vad kutyafélékkel barátkoztak, amelyek a mai, modern kutyákhoz hasonlóan vidámak és játékos kedvűek voltak. A Biology Letters tudományos szaklapban most publikált tanulmány szerint ennek minden másnál fontosabb szerep juthatott a háziasítás során.

Tudta-e, hogy a házi macskája valójában egy igazi vadállat?

A hízelgő, doromboló macska belsejében valójában igazi vadmacska lakozik. Az az aranyos macska, aki az ön ölében ül, soha sem lesz igazán szelíd. A házikedvenc macskák lehet, hogy domesztikált állatok, de nem teljesen háziasítottak.

Ön mennyire bízna meg egy emberek között felnőtt farkasban?

Bár az ember nevelte farkasokat a kutyákhoz hasonlóan sok mindenre meg lehet tanítani, irányításuk, féken tartásuk, azaz kezelhetőségük szempontjából soha nem lesznek a kutyákhoz hasonlatosak - derült ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) etológusainak legújabb vizsgálatából.

A lovakat valójában az eurázsiai sztyeppén háziasíthatták először

Nagy valószínűséggel mégsem Anatóliában, hanem az eurázsiai sztyeppén háziasították először a lovakat és csak később exportálták őket a Kaukázus és Anatólia területére - állapította meg egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport.

A macskák elődei inkább az ember kísérői, mint háziállatai lehettek

A mai házimacskák elődei nem voltak annyira szoros kapcsolatban az emberrel, mint a mai háziállatok - derült ki Lengyelországban talált 4300-6200 éves macskafosszíliák vizsgálatából.

Tudja-e, hogyan és miért mosolyognak a kutyák?

Mindannyian láthattunk már kutyát, amint az ajkát felhhúzva úgy látszik, mintha "mosolyogna". De vajon tényleg ez a helyzet?  Itt van rá a tudományos magyarázat.

Bámulatos, ahogyan a ló és a kutya önfeledten játszik egymással

Két nagyon különböző állatfaj, a lovak és a kutyák ugyanazt az arckifejezést mutatják játék közben, ami a kutatók szerint mély evolúciós gyökereket takar. Amikor ránézünk a kutyánkra, akkor teljesen egyértelmű, hogy mikor szeretne játszani: behajlítja a mellső lábait és lelkesen csóválja a farkát. Ha ezután megfigyelünk kettő, egymással játszadozó, kergetőző ebet, akkor azt is látjuk, hogy a mozdulataik szinte megegyeznek és az arckifejezéseket látva leginkább a mosoly szó jut az eszünkbe. A tudósok most először elemezték és találtak rá bizonyítékot, hogy a kutyák pontosan ugyanígy játszanak a lovakkal is: nyitott szájjal és összehaangolt ...

Már a jégkorszak idején élhettek mellettünk háziasított kutyák

Egy amerikai vezetésű, nemzetközi kutatócsoport új bizonyítékokat talált a kutya háziasításának idejére. A csehországi Předmostí településen 28 500 éves csontmaradványokat találtak. Vajon farkasok vagy ős-kutyák lehetnek?

Tudja-e, hogy miért bámulnak minket a kutyák?

Gyakran kapjuk rajta a kutyánkat, hogy csendesen bámul ránk, miközben a jól megszokott, napi tevékenységeinket végezzük. Az első reakciónk természetesen talán az, mint embertársainknál egy hasonló szituációban: talán rosszul áll a hajam vagy van esetleg valami a fogaim között? Ám egy valamiben biztosak lehetünk: házikedvencünk nem a külső megjelenésünk miatt bámul ránk. Sokkal inkább szeretne valami fontosat közölni velünk. De a kérdés már csak az, hogy mit?

Az ember génjeitől is függ, hogy kutyatulajdonos lesz-e

Az ember genetikai összetétele jelentős mértékben befolyásolja, hogy az illető kutyatulajdonossá válik-e vagy sem - derült ki svéd és brit kutatók tanulmányából.

A rókákat a kutyákkal együtt háziasították a bronzkori spanyolok

A régészeti leletek tanúsága szerint a bronzkori Spanyolországban élő emberek gyakran magukkal vitték háziállataikat a sírba. A kutyák jelenléte az időszámításunk előtti második és harmadik évezredben talán nem meglepő, ám a kutatók most először találtak bizonyítékokat a háziasított rókák jelenlétére a fejlődő fémmegmunkálás korszakában.

A kutyák története régebb óta összefonódik az emberekével, mint hitték

A közel-keleti termékeny félholdról 9000 évvel ezelőtt Európa és Ázsia felé útnak induló embereket már háziasított kutyáik is elkísérték a hosszú vándorlásra - állapította meg egy kutatás, amely DNS-mintákkal igazolta eredményeit.

Tudja-e, miért köröz a kutya lefekvés előtt?

A kutyatulajdonosok minden bizonnyal jól ismerik kedvenceiknek azt a szokását, hogy mielőtt elfekszenek szundikálni, gyakran köröznek a fekvőhelyük előtt. Most elmondjuk, hogy miért viselkednek így az ebek.

Jobban értik az ok-okozati összefüggést a farkasok, mint a kutyák

Jobban értik az ok-okozati összefüggést a farkasok, mint a kutyák - állapította meg az osztrák Farkaskutató Központ új tanulmánya. Az érdekes eredményre azonos körülmények között tartott és idomított farkasok illetve kutyák magatartását vizsgálva jutottak a kutatók.

Közösek a kutya és az ember túlzott barátságosságának okai

Közös genetikai gyökerei vannak az ember és a kutya túlzott barátságosságának - derítették ki az amerikai Princeton Egyetem kutatói.

Kétszer háziasította a vadmacskát az ember

Kétszer szelídítette meg a vadmacskát az ősi ember, egyszer a Közel-Keleten, egyszer Egyiptomban - állapította meg a téma eddigi legnagyobb léptékű genetikai kutatása.

Tudta-e, hogy ötször jobban szereti a kutyája, mint a macskája?

A kutya- és macskarajongók közül mindenki a saját házi kedvencére esküszik. Egy érdekes vizsgálat eredményei kimutatták, hogy a kutyák ragaszkodása ötször olyan erős a gazdájukhoz, mint a macskáké.

Régen házi kedvenc volt, nem a háziak kedvenc eledele

Évezredek óta velünk él, vallási szertartásokban is szerepelt. Ma a legnagyobb számban tenyésztett haszonállat, de hajdanán nem a húsáért tartották.

Nyomot hagyott a háziasítás a házimacska genetikai kódján

Először írták le a házimacska teljes genetikai kódját, melyből kiderült, milyen változásokat okozott a több évezredes együttélés az emberrel.

Legalább ötezer éve vannak velünk a macskák

A legújabb régészeti leletek szerint a macska háziasítása legalább 5300 éve kezdődött Kínában. A földművesek valószínűleg örültek, hogy a macskák megtizedelik a magtárakban garázdálkodó kártevőket, a macskák pedig kihasználták a bőséges táplálékforrást.

Újra fellángolt a vita a kutya háziasításáról

Európában háziasította a kutyát a korai ember, még akkor, amikor vadászó-gyűjtögető életmódot élt, állapította meg a Science folyóirat legfrissebb számában megjelent tanulmány. Noha a kutatók abban már egyetértenek, hogy a kutya legalább 18 ezer éve él az ember mellett, a háziasítás helyszíne szinte évről évre változik. Miklósi Ádám etológus szerint nem is ez a lényeg, hanem az, hogy milyen genetikai változások tették a kutyát azzá, amivé lett.