Harmadik Birodalom
címke rss- kapcsolódó címkék:
- második világháború
- Adolf Hitler
- Wehrmacht
- Vörös Hadsereg
- Sztálin
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Előkerült Hitler búcsúlevélként emlegetett utolsó üzenete
A marylandi Alexander Historical Auctions aukciós ház - amely többek között értékes történelmi dokumentumok árverezésével foglalkozik – kínálja eladásra azt az 1945. április 24-én keltezett és mindeddig ismeretlen iratot, amelyről a média mint Adolf Hitler „búcsúleveléről" tudósított. A berlini kancellária földalatti bunkerébe bezárkózott Hitler azonban csak az öngyilkossága előtti napon, április 29-én diktálta le személyi titkárnője, Traudl Junge számára a politikai végrendeletét, ami valóban a búcsúlevelének tekinthető. A most nyilvánosságra került dokumentum történeti értékéből azonban ez nem sokat von le, ugyanis a Ferdinand Schhörner ...
Nem merték megmondani Sztálinnak, hogy még nem végeztek - így lett ünnep április 4.
Április negyedike, vagy ahogyan az 1945 után kiépülő kommunista diktatúra kánonjában szerepelt, a felszabadulás, nem csak a pártállam piros betűs ünnepének, hanem négy évtizeden át a rendszer legfontosabb legitimációs pontjának számított, és nem véletlenül. Az országot 1945 tavaszán megszálló Vörös Hadsereg állandósult jelenléte nélkül ugyanis aligha épülhetett volna ki, és főként, aligha maradhatott volna fenn tartósan a szovjet típusú pártállami rendszer Magyarországon. A kommunista ikonosztáz tömjénfüstbe burkolt legfontosabb ünnepnapján akad azonban egy pötty: 1945 április 4-én, a „felszabadulás napján", az ország északnyugati sszegletében ...
- címkék:
- Adolf Hitler
- Joszif Visszarionovics Sztálin
- Győzelem napja kiemelt
- második világháború
- hadművelet
- offenzíva
- Dunántúl
- ellentámadás
- Waffen-SS
- Harmadik Birodalom
- felszabadulás
- állami ünnep
- Győzelem Napja
- Budapest ostroma
- kommunista rendszer
- Vörös Hadsereg
- 2. ukrán front
- Tavaszi ébredés hadművelet
- Április 4.
- Fjodor Tolbuhin marsall
- Wehrmacht
- Sztavka
- Címkefelhő »
Klessheim sötét titkai: így csalta tőrbe Hitler Horthyt
1944. március 19-én a kora hajnali órákban, hűvös, szemerkélő esőben kezdték átlépni az osztrák-magyar, azaz az akkori birodalmi határt a Budapest felé tartó végeláthatatlan német katonai szerelvények, illetve leponyvázott teherautó-oszlopok. Amikor Horthy kormányzó különvonata, a Turán délelőtt tizenegy óra körül befutott a kelenföldi pályaudvarra, Budapesten már minden fontos stratégiai pont a német megszállók kezén volt, a Wehrmacht alakulataival a magyar fővárosba érkezett gestapósok pedig javában folytatták a németellenes politikusok és közszereplők letartóztatását. Hetvenöt éve az ország elvesztette a szuverenitását, amit bő nnégy ...
- címkék:
- Adolf Hitler
- Edmund Veesenmayer
- Wilhelm Keitel vezértábornagy
- Horthy Miklós kormányzó
- Sztójai Döme
- Szombathelyi Ferenc vezérezredes
- Klessheim
- második világháború
- megszállás
- deportálás
- Harmadik Birodalom
- Magyar Királyság
- Kállay-kormány
- kiugrási kísérlet
- koronatanács
- Wehrmacht
- Honvéd Vezérkar
- katonai elhárítás
- Címkefelhő »
A náci Németország 75 éve szállta meg Magyarországot
Hetvenöt éve, 1944. március 19-én szállta meg Magyarországot a náci Harmadik Birodalom hadereje. Magyarország egyre nagyobb katonai erőket kényszerült bevetni a németek oldalán az előretörő szovjetekkel szemben, s végső soron a közvetlen német katonai jelenlét hiúsította meg Horthyék 1944. októberi kiugrási kísérletét.
Amikor a homokdűnék között váratlanul felbukkant a sivatagi róka
Erwin Rommel, a sebtében felállított Deutsche Afrika Korps frissen kinevezett parancsnokaként 1941. február 12-én érkezett meg az európai fagyos télből a langyos észak-afrikai tavaszba. Rommel tábornok természetesen nem nézelődni jött a festői szépségű líbiai Bengáziba, hanem hogy Adolf Hitler elhatározásából kisegítse a bajból a Führer szorult helyzetbe került barátját és szövetségesét, Benito Mussolinit. A kihívásokat valamint a váratlan és kalandos helyzeteket imádó öntörvényű tábornok ugyan szigorúan megkötött mandátummal és viszonylag kis erőkkel érkezett Észak-Afrikába, ám ennek ellenére, hetek alatt mindent felforgatott.
- címkék:
- Adolf Hitler
- Benito Mussolini
- Erwin Rommel
- Wilhelm Keitel vezértábornagy
- Franz Halder vezérezredes
- Compiégne
- második világháború
- hadművelet
- harckocsi
- Harmadik Birodalom
- hadviselés
- gépesített hadviselés
- hadászat
- páncéloshadosztály
- mozgóharc
- angliai csata
- Battleaxe hadművelet
- Wehrmacht
- Deutsche Afrika Korps
- OKH
- Címkefelhő »
Még a holttestekből is ettek Lenin ostromlott városában
Hetvenöt éve, 1944. január 27-én ért véget a második világháborúban Leningrád német blokádja. A történelem egyik leghosszabb és legtöbb áldozatot követelő ostroma 872 napig tartott, és a becslések szerint legalább egymillió emberéletet követelt.
Náci rablásból származó műkincsek lehetnek német kormányhivatalokban
A német szövetségi kormány birtokában lévő műalkotások közül 2500 esetében áll fenn a gyanú, hogy nácik általi rablásból származik.
Halálos ugrás a sötétbe
1944. október 15-én az országot váratlan meglepetésként érte Horthy Miklós kormányzó rádiószózata, amelyben bejelentette, hogy Magyarország fegyverszünetet köt a szövetségesekkel. A kiugrási kísérlet azonban a rossz előkészítés és belső árulás miatt már aznap délutánra összeomlott. Hetvennégy éve, 1944. október 16-án a kora reggeli óráktól kezdve egymást követték a drámai események, amelyek eredményeként a Nyilaskeresztes Párt - Hungarista Mozgalom német szuronyok segítségével hatalomra juttatott fantaszta vezére, Szálasi Ferenc alakíthatott kormányt a budai Sándor-palotában. A nyilas hatalomátvétellel kezdődött el a 20. századi maggyar ...
- címkék:
- Adolf Hitler
- Horthy Miklós
- Szálasi Ferenc
- Otto Skorzeny
- Lakatos Géza vezérezredes
- államcsíny
- Horthy-korszak
- offenzíva
- ellenállás
- Waffen-SS
- Harmadik Birodalom
- nyilasok
- Vörös Hadsereg
- második villágháború
- Bagratyion-hadművelet
- tordai csata
- proklamáció
- kiugrási kísérlet
- teheráni konferencia
- Wehrmacht
- Nyilaskeresztes Párt - Hungarista Mozgalom
- Címkefelhő »
Géppuskakezelőként aprította Hitler a nácikat
A második világháború véres történetében számos furcsa, és olykor ironikus epizódot fedezhetünk fel. Ezek közé tartozik Szemjon Konsztantinovics Hitler, a Vörös Hadsereg magas szovjet kitüntetésben részesített közlegényének históriája is. Ám nemcsak a Führer névrokona, hanem számos Bormann, Hess és Göring is harcolt a sarló-kalapácsos vörös hadilobogó alatt.
Diktátorok, akik művészek is akartak lenni
Viszonylag ritkán kerülnek a magyar mozikban is forgalmazásra dokumentumfilmek, most a véletlen úgy hozta, hogy azonos időben kettő is. Ráadásul összeköti őket az, hogy mindkettő azzal a témával foglalkozik, hogyan viszonyulnak a diktatúrák a művészethez. Elgondolkodtató, hogy ahhoz képest, amennyire a diktatórikus rendszerekre veszélyes a művészet, a diktátorok valamiért mindig különös figyelemmel fordulnak az irányába. Talán érzik, hogy soha nem keríthetik teljesen hatalmukba, hogy a művészet mindig erősebb lesz náluk...