Hárfás Zsolt
címke rss- kapcsolódó címkék:
- atomenergia
- Paks II.
- villamosenergia
- megújuló energia
- atomerőmű
- legfrissebb
- legrégebbi
A magyar energia- és klímapolitika követendő példa
A magyarországi energia- és klímapolitika követendő példa lehet más országok számára is, hiszen 2030-ra a hazai villamosenergia-termelés 90 százaléka klímabarát lehet, döntően a Paks II. Atomerőműnek, valamint a folyamatosan zajló, nagyon jelentős naperőművi fejlesztéseknek köszönhetően – mondta Hárfás Zsolt atomenergetikai szakértő a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorának adott telefonos interjújában.
- címkék:
- Hárfás Zsolt
- atomenergia
- Címkefelhő »
Ahol túlzásba viszik a nap- és szélerőművek rendszerbe állítását, nagy az áramszünetek veszélye
A világban és az Európai Unió országaiban mindinkább teret nyer az a meggyőződés, hogy az atomenergetika nélkül a klímavédelmi célok elérése legfeljebb vágyálom marad. Az utóbbi hetekben egyre több olyan híradás látott napvilágot, ami bizakodásra ad okot ebben a kérdésben.
- címkék:
- Hárfás Zsolt
- atomenergia
- Címkefelhő »
Globális kihívások - globális és nemzeti válaszok
Bízhatunk abban, hogy a bolygót sújtó koronavírus-járvány elleni küzdelemben a kifejlesztett vakcináknak és a tömeges oltásnak köszönhetően már küszöbön áll az áttörés, és mielőbb visszatérhet az élet a megszokott kerékvágásba. Ha túl leszünk a globális járványon, az emberiség újult erővel koncentrálhat a legsúlyosabb kihívásra, a klímaváltozásra. Erről, továbbá az európai és a hazai energetikai kérdésekről, valamint a Paks II. projektről is kérdeztük a portálunkon rendszeresen publikáló atomenergetikai szakértőt, Hárfás Zsoltot.
Áramszünetekkel váltakozhatnak a fogyasztási csúcsok
Miközben a Paks II. Atomerőmű rögeszmés hazai ellenzői német mintára még mindig ott tartanak, hogy a nap- és szélerőművek a hazai atomerőmű és Paks II. nélkül is képesek lennének ellátni az országot, az utóbbi napok történései minden eddiginél plasztikusabban cáfolták e téveszme teljes képtelenségét.
Az atomenergia az európai klímabajnok
Néhány héttel ezelőtt a német Agora Energiewende oldalán publikálták azt a jelentést, ami – nem túl meglepő módon – a megújuló energiaforrások alkalmazásának példátlan sikerességét hirdeti. A tanulmányból megtudhattuk, hogy 2020-ban Európában a megújuló energiaforrások az áramtermelésből 38 százalékkal részesedtek, a fosszilis erőművek pedig 37 százalékkal. Természetesen az atomerőművek rendkívüli szerepéről, a megújuló energiaforrások megtérüléséhez szükséges hatalmas támogatásokról, a szükséges infrastruktúra kiépítésének műszaki és gazdasági vonatkozásairól vagy a rendszerszintű súlyos ellátásbiztonsági veszélyekről egyáltalán neem ...
Fukusima tanulságaiból tanult a világ
Tíz éve, 2011. március 11-én történt Japánban az atomenergetika történetének egyik legsúlyosabb katasztrófája. A hétfokozatú Nemzetközi Nukleáris Eseményskálán (INES) a legsúlyosabb, 7-es besorolású „nagyon súlyos baleset" közvetlen előzménye egy – japán viszonylatban is rendkívül erős – tenger alatti földrengés és az azt követő pusztító szökőár volt.
Aranyláz az áramhiány árnyékában
A csörgősipka a jelek szerint kezd egyenviseletté válni a magyar parlament ellenzéki padsoraiban. Másként nehéz lenne mire vélni Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd Magyarországért „atomszakértő” országgyűlési képviselőjének törvénymódosító javaslatát, amely szerint az Országos Atomenergia Hivatal elnökét 9 év helyett 4,5 milliárd évre nevezzék ki, mert ennyi idő az urán 238 izotóp felezési ideje… Az abszolút komolytalan atomellenes szólamok mögött megint csak elsikkad a lényeg. Nevezetesen az, hogy immár az Európai Unió is belátta, hogy az atomenergia nélkül nincs sem klímasemlegesség, sem fenntartható jövő, amire Németország, a hazai ...
Egy új korszak kezdete az atomenergetikában
A globális atomenergetikában új korszak kezdődött, miután a megvalósulás útjára lépett a világ első olyan gyorsneutronos atomerőművének az építése, amely mellett kiégett üzemanyagot újrafeldolgozó üzem is létesül. Ezzel életre kel, amiről a szakemberek évtizedek óta mindig jövő időben beszéltek: az üzemanyagciklus zárása. Mindez a Roszatomhoz tartozó szeverszki Szibériai Vegyi Kombinát területén valósul meg, ahol 2021. június 8-án megkezdődött az innovatív BRESZT-OD-300 típusú, ólomhűtésű gyorsneutronos blokk alapozása.
Csúcsfogyasztás idején is csak a klímabarát atomenergiában bízhatunk
A kánikulában sorra dőlnek meg a hazai nyári áramfogyasztási csúcsok, miközben a Paks II. projektet támadó ellenzéki politikusok a kellemes, légkondicionált irodáikban váltig ismételgetik, hogy az atom helyett a megújuló energiaforrásokra kellene inkább támaszkodni, és jelentősen csökkenthető a hazai fogyasztás, illetve importból pótolható a hiány. Az alábbiakban ismét levezetem, hogy az ellenzéki politikusokkal együtt miért kapna rögtön hőgutát a fél ország, ha megvalósulnának ezek a lázálmok.
Tavaly a csúcsdöntések éve volt
2021-ben a felelős kormányzati beavatkozások és ösztönzők hatására a magyar gazdaság erőteljes növekedésnek indult, ami azt jelenti, hogy az iparnak és a lakosságnak is egyre több áramra volt szüksége tavaly. Szó szerint berobbant a hazai villamosenergia-fogyasztás, miközben újabb és újabb rendszerterhelési csúcsok születtek, és változatlanul hatalmas volt Magyarország importkitettsége. A hazai áramtermelés mintegy 47 százalékát továbbra is a Paksi Atomerőmű biztosította, a megújulók közül a naperőművek már közel hét százalékát adták az éves termelésnek. Ugyanakkor az időjárásfüggő megújulók üzemeltetésével kapcsolatban ismételten ffelmerült ...
- címkék:
- Hárfás Zsolt
- áram
- Mavir
- Címkefelhő »