Habsburgok
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Mária Terézia
- Magyar Királyság
- Oszmán Birodalom
- Osztrák-Magyar Monarchia
- Erdély
Történelmi időutazás a nagy múltú koronázóvárosban, Pozsonyban
Szlovákia fővárosa ezer szállal kapcsolódik a magyar történelemhez. Először a magyar államiság megteremtése szempontjából döntő jelentőségű, Árpád fejedelem és Luitipold bajor herceg kelet-frank serege között 907-ben lezajlott csata révén került be Pozsony neve a krónikákba. De több mint két évszázadon át itt, a pozsonyi várban őrizték a Szent Koronát, a mohácsi vész után pedig Székesfehérvár helyett Pozsony lett az új koronázóváros, valamint megannyi történelmi jelentőségű országgyűlés helyszíne. A modern Pozsony, Bratislava, a Szlovák Köztársaság fővárosaként egyszerre szimbolizálja a történelmi múltat, és a dinamikusan fejlődő jelent.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
A Pragmatica Sanctio és elfogadása az 1722-es erdélyi országgyűlésen
A latin pragmatica sanctio kifejezés szó szerint gyakorlatias intézkedést jelent. A Habsburg-ház birtokainak osztatlan nőági örökösödését megállapító döntés nem az egyetlen ilyen nevet viselő sajátos jogi aktus a Habsburg-ház és az európai monarchiák történetében, ám mindenképpen a legnevezetesebb. - írja a Magyarságkutató Intézet honlapján.
Új arculattal, új kamarakiállítással és megújúlt kiállítóterekkel indítja a tavaszt a Magyar Nemzeti Múzeum
Az intézményben ismét megnyílt a megújult Széchényi-terem, amelyben a Herzog-ezüstöket felvonultató kamarakiállítás kapott helyet.
Különös kézirat Báthory István udvarából...
Amikor már azt hittük, hogy a középkori Magyarországról nem tudnak nekünk újat mondani, akkor jött két fiatal szegedi történész– Kasza Péter és Petneházi Gábor –, és Olaszországban ráleltek egy 2000(!) oldalas kéziratra, amely teljes egészében a XVI. századi hazánkról szól. A nagyszabású alkotás egy erdélyi fejedelem megrendelésére készült annak idején, hogy aztán kiadását is ő akadályozza meg...-írja a Szabadföld.
- címkék:
- Báthory István erdélyi fejedelem
- Gian Michele Bruto
- Rettegett Iván
- Mátyás király
- Szapolyai János
- Antonio Bonfini
- Báthory István erdélyi felyedelem
- Rerum Ungaricarum
- Rerum Ungaricarum libri
- Szapolyai-dinasztia
- magyar történelem
- mohácsi csata
- Habsburgok
- középkori Magyarország
- inkvizíció
- erdélyi fejedelemség
- Szigetvár ostroma
- Szentszék
- Collegium Hungaricum
- Címkefelhő »
Fejedelmi kincstárat avattak a hajdúszoboszlói Bocskai múzeumban
Bocskai István erdélyi fejedelem koronájának és jogarának "nemes és hiteles" másolatát bemutató fejedelmi kincstárat avattak a hajdúszoboszlói Bocskai múzeumban szombaton.
A Monarchia megmentője akart lenni, világháborút robbantottak ki a nevével
Az Osztrák-Magyar Monarchia egykori trónörököse, Ferenc Ferdinánd mind a mai napig az egyik legellenszenvesebb Habsburgként él a magyar történelmi köztudatban. A főherceg elsősorban az erősen kiszínezett magyarellenességének köszönheti rossz hírét, amelyről képtelennél képtelenebb, de kész tényként kezelt történetek egész sora ismert. A rideg és száraz modorú trónörökös iránt azonban nem csak a budapesti politikai elit köreiben, hanem a bécsi Hofburgban is leplezetlen ellenszenvvel viseltettek. Ferenc József sohasem bocsátotta meg unokaöccse morganatikus (rangon aluli) házasságkötését, és a császár Tisza Istvánhoz valamint Ifj. Andrrássy ...
- címkék:
- Ferenc József
- Ferenc Ferdinánd trónörökös
- Chotek Zsófia
- magyar-horvát kiegyezés
- trialista föderáció
- Szerb Királyság
- nemzetiségi mozgalmak
- cári Oroszország
- államreform
- szeparatizmus
- Magyar Királyság
- Habsburgok
- 1867-es kiegyezés
- Osztrák-Magyar Monarchia
- berlini kongresszus
- Tisza István gróf
- dualizmus
- morganatikus házasság
- Címkefelhő »
Az ördögűzés sem tudta megmenteni az utolsó spanyol Habsburgot
Háromszázhúsz éve, 1700. november 1-jén halt meg II. Károly, az utolsó Habsburg-házi spanyol király. Halála messze ható következményekkel járt, a spanyol trónért kirobbant örökösödési háborút sok történész az első világháborúnak tekinti.
Török kori palánkot tártak fel a simontornyai várnál
A török korban épült palánkszerkezet maradványait tárták fel a szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeum régészei a simontornyai vár mellett, a folyamatban lévő kutatás során török és kuruc kori leletek kerültek felszínre.
Mária Antónia újabb titkos leveleit fejtették meg.
Megfejtették Mária Antónia (Marie Antoinette) francia királyné titkos szerelmes leveleit: szeretőjének szóló írásainak megfeketedett részeit egy újfajta röntgenes módszerrel sikerült láthatóvá tenni.
400 éve született Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér
Négyszáz éve, 1620. május 3-án született Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér, a Szigeti veszedelem írója, a 17. század legnagyobb formátumú magyar politikusa. Az évforduló alkalmából az Országgyűlés 2020-at Zrínyi-emlékévvé nyilvánította.
530 éve halt meg Hunyadi Mátyás, a legnépszerűbb magyar király
Ötszázharminc éve, 1490. április 6-án halt meg Bécsben Hunyadi Mátyás, akinek uralkodása alatt élte fénykorát a középkori magyar állam. Az "igazságos Mátyás király" alakja köré legendák, mondák és népmesék szövődtek.
A félszemű kuruc generális, aki kidobta a müezzint a minaretből
Háromszáztíz éve, 1709. szeptember 26-án a Tarnaörs melletti kuruc táborban érte utol a halál a magyar történelem egyik legtehetségesebb és legsikeresebb hadvezérét, Bottyán Jánost. A változatos és kalandos életúttal rendelkező tábornok kiemelkedő hadvezéri tehetségét még ellenségei is respektálták, a néphagyományban pedig a szegények támogatójaként és védelmezőjeként maradt fenn az emlékezete, a fél szeme miatt csak Vak Bottyánként emlegetett legendás hősnek. Holttestét a gyöngyösi ferences templomban helyezték örök nyugalomra, de mivel a sírját nem jelölték meg, mind a mai napig nem tudni, hogy valójában hol lehet Rákóczi fejedeleem ...
Tudja-e, kik voltak a kassai vértanúk?
A magyar jezsuita rendtartomány védőszentjei, akik a 17. századi véres vallásháborúkban életükkel fizettek, amiért kitartottak katolikus hitük mellett: Pongrácz István és Grodeczki Menyhért jezsuita atyák, valamint Kőrösi Márk esztergomi kanonok voltak. Ma van vértanúságuk 400. évfordulója, és tiszteletükre az római katolikus egyház tavaly ünnepi évet hirdetett.
Gorcsev Iván és Potiou őrmester, avagy az Idegenlégió igaz története
Talán nincs is a történelemnek még egy olyan katonai alakulata, amelyhez annyi romantikus történet, legenda és tévhit fűződne, mint a Francia Idegenlégióhoz. Annak ellenére, hogy a Légió sohasem számított jelentős létszámú egységnek, a hírneve mégis messze felülmúlja a hadtörténet számos jóval nagyobb és jelentősebb elitalakulatának ismertségét. Magyarországon a szatirikus próza egyik legtehetségesebb és legtermékenyebb művelője, a rövid ideig az idegenlégióban is szolgált Rejtő Jenő hallhatatlanná vált regényalakjainak, Fülig Jimmynek, Gorcsev Ivánnak, Vanek úrnak és Potiou őrmesternek köszönhetően vált különösen ismertté a csaknemm ...
Megtalálhatják a mohácsi csata tömegsírjait
Noha a mohácsi csata történelmünk egyik legismertebb eseménye, ám ennek ellenére még ma sem ismerjük pontosan a csata helyszínét, pár éve vita tört ki II. Lajos király halálának körülményeiről, és az sem világos, hogy a Mohácson elpusztult mintegy 15 ezer keresztény katonát hová temették, csak úgy, mint a súlyos emberveszteséget elszenvedett szultáni had török halottait. A 2015-ben Szulejmán türbéjét megtaláló pécsi kutatócsoport most arra készül, hogy a Szigetváron kialakított kutatási módszerekkel és modern technológiával választ adjon ezekre a kérdésekre.
- címkék:
- Pap Norbert
- Fodor Pál
- Ibrahim nagyvezír
- II. Lajos magyar király
- Tomori Pál
- Szulejmán
- régészeti feltárás
- második mohácsi csata
- kettős királyválasztás
- Jagellók
- tájrekonstrukció
- Szultándomb
- történelmi emlékezet
- emlékmű
- tömegsír
- belviszály
- Oszmán Birodalom
- Magyar Királyság
- mohácsi csata
- Habsburgok
- hadtörténet
- ütközet
- hódoltság
- Címkefelhő »
A királyné, aki szó szerint fejét vesztette a luxustól
Ki ne hallott volna Marie Antoinette fényűző és pazarló életmódjáról, becsvágyáról és a divat, valamint a bálok iránti szenvedélyéről? Az eleinte imádott, majd gyűlölt francia királyné, a szerencsétlen sorsú XVI. Lajos felesége azonban a közvélekedéssel ellentétben soha nem mondta azt a nélkülöző népének, hogy „ha nincs kenyér, egyenek kalácsot”.
Horrorisztikus látvány fogadta a boncolást végző udvari orvost
II. Károly az „elátkozott" király volt a Habsburg-ház spanyol ágának utolsó tagja. A Habsburg beltenyészet miatt uralkodásra alkalmatlan, örökletes betegségektől szenvedő király boncolásakor megdöbbentő tényekre derült fény. Francisco Ceballos, a University of Santiago de Compostela spanyol egyetem genetikusa kollégáival kutatta a témát, tanulmányukat még korábban a Genetics Society hivatalos lapjában, a Heredity magazinban publikálták.
- címkék:
- I. Miksa német-római császár
- II. Fülöp spanyol király
- II. Károly spanyol király
- spanyol örökösödési háború
- Habsburgok spanyol ága
- genetika
- meddőség
- kihalás
- impotencia
- beltenyészet
- csecsemőhalandóság
- Habsburgok
- Őrült Johanna
- leszármazási kapcsolatok
- 17. század
- dinasztikus házasságkötés
- University of Santiago de Compostela
- Címkefelhő »
Sisi hercegnő szépunokája, Alessio Colautti színész lett
Nem örült a család annak, hogy Alessio Colautti, Sisi hercegnő szépunokája színész akar lenni. Végül az lett, de nem csak ezzel foglalkozik. Az ősi családi relikviákat pedig sokszor a színpadra is magával viszi.
Tudja-e, hogy miért került Tell Vilmos a magyar kártyára?
George Washingtonhoz hasonlóan a szabadságért harcolt, és elképesztő bátorsággal hasította ketté a saját fia feje tetejére elhelyezett almát száz lépés távolságból a számszeríjával. A svájci hős, Tell Vilmos nem véletlenül vált nemzeti jelképpé. De hogyan került a magyar kártya makkfelső-lapjára?
Tudja-e, hogy hol áll a tizenhárom aradi vértanú 13 emlékfája?
Gróf Széchenyi István testvére, Lajos - szintén reformgondolkodású és tettű hazafi - 13 platánfát ültetett el saját parkjában az aradi vértanúk tiszteletére 1849 őszén, midőn hírét vette a szabadságharc tábornokai kivégzésének. E hazafias tette miatt Bécsben kegyvesztett lett, és eltiltották a közszerepléstől.
Tudománytörténeti tévedés lehet a magyarság finnugor eredete
Legutóbb az Országos Onkológiai Intézet, Kásler Miklós professzor vezette nemzetközi kutatócsoportja erősítette meg kétséget kizáró genetikai bizonyítékokkal azt a tényt, hogy az Árpád-ház tagjai bizonyosan eurázsiai, nem pedig finnugor vérvonalból származnak. A legfrissebb genetikai vizsgálatok kivétel nélkül arra mutatnak, hogy a 18. század végétől teret nyert, és a magyarság finnugor eredetét egyfajta tudományos dogmává emelt elmélettel szemben, a kora középkori krónikáknak a magyarok hun rokonságáról szóló hagyománya nem csak az a színes mese, mint aminek nyilvánították. Mindez természetesen a nyelvrokonság tényét nem érinti.
Tudja-e, hogy melyik dunántúli kisvárosban koronáztak magyar királyt?
A magyar történelemben három olyan koronázó városunk is volt, ahol rendszeresen, vagy legalább néhány alkalommal az uralkodói fejekre került Szent István koronája. Szükség törvényt bont – tartja a régi közmondás, és ez a bölcsesség nem csak a hétköznapi eseményekre, hanem időnként még a királyok megkoronázására is igaznak bizonyult.
Ami nem ment a Habsburgoknak tüzérséggel, sikerült Szulejmánnak csellel
Négyszázhetvenhat éve, 1541. május 4-én kezdődött a magyar királyi székhely, Buda ostroma. Habsburg Ferdinánd kísérlete, hogy Buda bevételével egyesítse az országot koronája alatt, a mohácsi csatavesztés utáni tragikus másfél évtized végére tett pontot. A kudarcba fulladt ostrom súlyos következményekkel járt, mert megteremtette az ürügyet a törökök beavatkozására. Szulejmán szultán napra pontosan 15 évvel a mohácsi csata után, 1541. augusztus 29-én kora este, a sebtében mecsetté alakított budavári Nagyboldogasszony-templomban adott hálát Allahnak, amiért az „igazhitűek" kezére adta Budát.
Egy napra elfelejtették a háborút
Száz évvel ezelőtt, 1916. december 30-án koronázták magyar királlyá az utolsó uralkodót, Károly Ferenc József főherceget, aki egyben a Habsburg–Lotaringiai-ház utolsó osztrák császára is volt. Felesége, Zita Bourbon–pármai hercegnő Magyarország királynéja lett. Az ország egy napra újra a boldog békeidőkben érezhette magát.
Mohács rendhagyó emlékezete
Napra pontosan 490 éve, 1526. augusztus 29-én zajlott le a mohácsi ütközet, amelyre mind a mai napig úgy tekintünk, mint a magyar történelem egyik végzetszerű eseményére. De valóban Mohács volt-e a hanyatlás fordulópontja a középkori magyar királyság történetében? És vajon mennyiben volt szükségszerű a mohácsi síkon Szulejmán hadaitól elszenvedett vereség? A Mohácshoz vezető út nem érthető meg a korabeli Európa nagyhatalmi és a Magyar Királyság akkori belső viszonyai nélkül.
715 éve halt ki fiúágon a nagy múltú Árpád-ház
A történettudomány többségi álláspontja szerint III. András 1301. január 14-én bekövetkezett hirtelen halálával halt ki az Árpád-ház férfiága. Azok a vélekedések, amely szerint nem András, hanem elődje, IV. (Kun) László tekinthető az utolsó valódi Árpád-házból származó magyar királynak, egészen a 13. századig nyúlnak vissza.
Meghalt a cselszövő, és jött a rút viszály
Az egyetlen Magyarországon született Habsburg-házi uralkodó megkoronázása valamint rövid uralkodásának története Shakespeare középkori királydrámáinak világát idézi. Ármány és pártütés, véres leszámolások valamint fülledt udvari intrikák jellemezték a 15. század derekát, a Hunyadi Mátyás trónra lépését megelőző éveket. V. László 1456. november 23-án máig tisztázatlan körülmények között hunyt el.
Galócát evett a spanyol királyból lett magyar uralkodó
Háromszázharminc éve, 1685. október 1-én született III. Károly, a Habsburg-ház női trónöröklését szabályozó Pragmatica Sanctio „atyja”, aki – eredeti szándékai ellenére - a spanyolról ült át a magyar trónra. III. Károly a merev spanyol udvari etikettet megkövetelő barokk fejedelem, elődeinél sokkal felvilágosultabb politikát folytatott magyar királyként.
Amikor az igazhitűek lövetni kezdték Egert
1552 hosszú nyarának végére úgy látszott, hogy nincs erő, amely feltartóztathatná Szulejmán Magyarországra küldött győzedelmes hadait. A félhold uralma alá került Temesvár, Lippa és Szolnok; de elesett Veszprém, Hont, Szécsény, Hollókő és Drégely is. Az iszlám seregeknek már csak Eger várát kellett volna bevenniük, hogy végleg elvágják a magyar király összezsugorodott országától az Erdélyi Fejedelemséget. 1552. szeptember 17-én a Szőlőhegyen felállított török zarbuzánok sortüzével kezdetét vette Eger ostroma.
A felvidéki Drakula grófnő véres legendája
Elborult elmével, nyomorúságos körülmények között, a csejtei várkastély tornyának egyik szűkös, ablaktalan szobájába befalazva hunyt el 1614. augusztus 21-én a korabeli Magyarország egyik legbefolyásosabb főrendi famíliájának tagja, Báthori Erzsébet. Személyének megítélése már a 17. század első évtizedétől kezdve ellentmondásos; a legújabb történettudományi kutatások szerint azonban a nevéhez fűződő véres gonosztettek többsége a legendák világába tartozik.
Tevecsontvázat találtak a Duna mentén
Osztrák kutatók olyan csontokra bukkantak egy Duna menti szemétdombon, ami a kontinensen elég ritka – Tulln mellett egy hibrid teve maradványait találták meg.
- címkék:
- teve
- török birodalom
- Habsburgok
- Címkefelhő »
Alacsonyabb rendűeknek mondják a nőket ott, ahol Vona Gábor is tanít
Nők alacsonyabbrendűsége, Szálasi Ferenc méltatása, Habsburg-hűség, okkult tanok. Volt hallgatók szerint ilyen és ehhez hasonló eszméket oktatnak a szerintük jobbikos elitképzőként működő, Vona Gábor tanácsadója, Baranyi Tibor vezetése alatt álló Attila Király Szellemtudományi és Nemzetstratégiai Akadémián.
250 éve mészárolták le a madéfalvai székelyeket
2014. január 7-én, hajnali három órakor volt 250 éve, hogy a császári seregek támadást indítottak az erdélyi Madéfalván összegyűlt székelyek ellen. Ami ezután következett, igazi mészárlás volt: a császáriak legalább kétszáz, fegyverrel ellenállni egyébként nem akaró székelyt öltek meg.
Közügy volt Sissi menstruációja
Szinte sosem voltak egyedül a Habsburg uralkodónők, akiknek havi ciklusa nem csak az utódlás miatt volt állandó téma az osztrák udvarban.
Hetek alatt összedőlt a régi világ
95 évvel ezelőtt ezekben az október végi napokban vesztette el a háborút az Osztrák-Magyar Monarchia és Németország. A vereség és a nemzetiségek radikalizálódása először a Habsburgok több száz éves birodalmát szabdalta szét.
Négyszáz éve kezdődött Erdély aranykora
A török nyomás alatt álló erdélyi országgyűlés 400 esztendeje, 1613. október 23-án választotta Erdély fejedelmévé Bethlen Gábort. Kevesen gondolták akkor, hogy Bethlenből Erdély történetének legjelentősebb uralkodója válik, akinek nevéhez a politikailag és identitásában is önálló Erdély megteremtése fűződik.
Egy magyar király, akinek nem volt kedve uralkodni
Örökletes betegség, közeli rokonok közötti házasság és elrontott neveltetés egyaránt okozhatta, hogy II. Rudolf császár és magyar király uralkodása olyannyira félresikerült.
Ha nincs király, jó a királynő is
Éppen háromszáz éve, hogy megszületett a Habsburg-ház nőági örökösödését lehetővé tevő pragmatica sanctio, amely eredetileg a dinasztia két tagja közötti titkos szerződés volt. III. Károly, a dinasztia utolsó férfi tagja számos machináció árán elérte, hogy birodalmában és szerte Európában elfogadják a nőági öröklést. Amikor aztán - állítólag gombamérgezésben - váratlanul meghalt, a mindössze 23 éves Mária Terézia következett a számára először ingatag trónon. A magyar rendek azonban életüket és vérüket ajánlották a bájos ifjú királynak - illetve ezúttal már királynőnek.
Örök rebellisek vagy nagy kiegyezők a magyarok?
Az 1867-es kiegyezés előtt is számos olyan szerződés született a Habsburgok és a magyarok között, amelyek biztosították, hogy a maradék ország ne olvadjon be teljesen az osztrák tartományokba. A "kiegyezéseket" azonban a legtöbbször magyar támadások vagy politikai mozgalmak előzték meg.
Bírósághoz fordult egy Habsburg, aki nem indulhat az osztrák választáson
Ulrich Habsburg-Lothringen osztrák politikus ember jogi bírósághoz fordul, mert az osztrák alkotmány értelmében nem indulhat az elnökválasztáson. Az első Osztrák Köztársaság alkotmányában kötötték ki, hogy valamikor uralkodóház tagja nem lehet köztársasági elnök.
A Habsburgokról neveztek el egy teret Koszovóban
A Habsburg osztrák császári családról neveztek el egy teret pénteken a Koszovó nyugati részében található Decani városban, ahol leleplezték egy emléktáblát is a dinasztia címerével.
Békésen demonstráltak a vandalizmus ellen
Az értelmetlen rombolás, a vandalizmus, a szélsőséges nézetek ellen tartottak békés demonstrációt pénteken Mosonmagyaróváron Habsburg Frigyes főherceg júniusban felavatott szobránál, amelyet augusztus végén ismeretlenek piros festékkel öntöttek le. A szobor védelmére a közelmúltban térfigyelő kamerát szereltek fel.
- 1