Habsburg-ház
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Szent Korona
- Szent István
- Osztrák-Magyar Monarchia
- Oszmán Birodalom
- Ferenc József
Egy évezred történelmi kataklizmái sem tudták megsemmisíteni
A Szent Korona a Magyar Állam nemzeti ereklyéje, állami szimbólum, a koronázási jelvények egyike. Különleges és egyedülálló szerepet játszott hazánk történetében, és az eurázsiai kultúrkörben ez az egyetlen ismert szent tárgyként elismert korona. A legfontosabb magyar nemzeti relikvia több szempontból is egyedülállónak tekinthető, így többek között a koronához kapcsolódó közjogi konstrukció, a Szent Korona-tan miatt.
- legfrissebb
- legrégebbi
Tudja-e, hol van a világ legnagyobb, egyetlen vászonra festett képe?
Méretei ugyanúgy impozánsak, mint az oltárképet befogadó bazilika méretei. A kép a reneszánsz egyik leghíresebb itáliai mestere, Tiziano Mária mennybevitele című festményének az eredetivel mindenben megegyező, ám kinagyított másolata. A világ legnagyobb egyetlen vászonra festett képe egyike kiemelkedő különlegessége hazai legjeinknek.
- címkék:
- Liszt Ferenc
- Szent István
- Hild József
- Michelangelo Girgoletti
- Scitovszky János esztergomi érsek
- Esztergom
- világrekord
- bazilika
- festmény
- Egyperces tudomány
- hódoltság
- Habsburg-ház
- Nagyboldogasszony és Szent Adalbert főszékesegyház
- Rudnay Sándor esztergomi érsek
- főoltárkép
- felszentelés
- Címkefelhő »
Tudja-e, hogy melyik királyunk ült leghosszabb ideig a trónon?
A Magyar Királyság csaknem egy évezredes története az utolsó magyar fejedelem, István 1001. január elsején történt megkoronázásával vette kezdetét, és 1918. november 13-án szűnt meg IV. Károly, az utolsó magyar király eckartsaui nyilatkozatával. A királyság csaknem 918 éves fennállása alatt akadt olyan uralkodónk, akinek még két hónap sem adatott meg ahhoz, hogy fején viselje a koronát, ám vele szemben a leghosszabb ideig uralkodott királyunk két emberöltőt is eltöltött a trónon.
Mátyás király előre látta a 19. századot
Kereken 555 éve, 1464. március 29-én a székesfehérvári bazilikában az esztergomi érsek az ősi közjogi hagyományt követve a Szent Koronával hivatalosan is minden magyarok királyává koronázta az ekkor már hét éve trónon ülő Hunyadi Mátyást. Nincs még egy olyan királyunk, akihez annyi legenda és népmese fűződne, mint a magyar történelem máig legnépszerűbb uralkodójához, Hunyadi Mátyás, az „Igazságos" személyéhez. Mátyás rendkívül széleskörű műveltségével, politikai tehetségével, és kiváló - ma úgy mondanánk - kommunikációs képességével messze kiemelkedett kortársai közül, és legalább két évszázaddal megelőzte saját korát, a 15. századot.
A fondorlatos komorna, aki ellopta a Szent Koronát
Habsburg Albert volt az első király, aki a később oly sokáig uralkodó dinasztiából elnyerte a magyar koronát. Nem félt személyesen szembeszállni a törökkel és a huszitákkal. Serege élén az oszmánok ellen indult hadjáratra 1439-ben, amikor a magyar táborban kitört a vérhasjárvány, aminek az uralkodó is áldozatául esett.. I. Albert pontosan 580 éve, 1439. október 27-én hunyt el Neszmélyen. A király halála után a visegrádi vár kincseskamrájából egy februári éjszakán rejtélyes úton eltűnt a Szent Korona. A példátlan tettet a királyné ügyes kezű komornája, Kottaner Jánosné követte el. De mi is történt pontosan azon a kalandregénybe illlő ...
Tudja-e, hogy milyen titkos társaságot rejt az Aranygyapjas rend?
Nagy kérdés, hogy milyen alapvető hasonlóságot találhatunk II. Lajos, Zrínyi Miklós, II. Rákóczi Ferenc, Andrássy Gyula, vagy épp II. Erzsébet brit királynő és Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörökös között. Valamennyien a keresztény hit védelmére esküdtek fel és ezzel kiérdemelték, hogy felvegyék őket az egyik legrégebbi és legnagyobb tekintélyű lovagrend tagjai közé. Az Aranygyapjas rendet Jó Fülöp burgundiai herceg alapította 1430. január 10-én Bruggében, a burgundi uralkodóház hírnevére, a Boldogságos Szűz és Burgundia védőszentje, Szent András apostol dicsőségére.
- címkék:
- Báthory Zsigmond
- II. Erzsébet brit királynő
- Zrínyi Miklós
- II. Rákóczi Ferenc
- II. Lajos magyar király
- Andrássy Gyula
- Ferenc Ferdinánd trónörökös
- III. (Jó) Fülöp burgundi herceg
- portugál Izabella
- Esterházy Miklós nádor
- Szapáry Gyula
- Burgundia
- Lovagregény
- lovagi torna
- Habsburg-ház
- kosbőr
- rendjel
- Aranygyapjas rend
- Címkefelhő »
Ritka bizarr arcot eredményezett a tizenhat generációs beltenyészet
A Habsburgok egykor a világ leghatalmasabb családjának számítottak, akik mintegy hétszáz évig uralkodtak olyan országok felett, mint a Szent Római Birodalom, Anglia, Franciaország, Németország, Oroszország, Lengyelország, Magyarország, Portugália, Spanyolország és Hollandia. Befolyásának biztosítása érdekében egymás között házasodtak, ám a genetikai sokféleség hiánya végül a bukásukhoz vezetett. Most egy új tanulmány megerősítette azt is, hogy a Habsburgok előreugró állkapcsa, amelyet a köznyelv csak „Habsburg-állként" ismert, a belterjességre vezethető vissza.
Középkori modern emberként uralkodott az alkimista császár
Hiába rendelkezett kiváló képességekkel, jeleskedett több tudományágban és élt kitűnő humanistaként. Habsburg Rudolf német-római császárt máig az egyik legsötétebb uralkodóként tartja számon a történelmi magyar emlékezet. Bár kortársai rendkívül tisztelték, uralkodása mégis politikai zűrzavart okozott. Tény, hogy a dühkitörésekre hajlamos császár szívesebben szentelte idejét a művészeteknek, az alkímiának vagy épp a csillagászatnak, mint birodalma irányításának. Az I. Rudolf néven magyar király mégis harminckettő éven át ült Szent István trónján, akárcsak Hunyadi Mátyás. És ez már önmagában is érdekessé teszi a személyét.
Tudatosan bolondította magába Napóleont a vidéki kislány
Napóleon körül egész életében hemzsegtek a nők, akik a kegyeit keresték. Úgy hírlett, hogy a végtelenségi nagylelkű szerető és rejtélyesen vonzó férfi számtalan szeretőt tartott, ám csak egyetlen kapcsolata élte túl szerelmi kalandjait. Josephine de Beauharnais nem csak a felesége, hanem a szerelme, társa és uralkodótársa is volt. A feleség pedig élvezte a hatalom és a hódolat ízét, és szép lassan beleszeretett a feltörekvő korzikaiba. Napóleon császárrá és Jozefina császárnévá koronázása után hat évvel, 1809. december 15-én gyermektelensége okán azonban a férfi elvált tőle.
Tragédiával végződött a Habsburg szerelmi házasság
Ferenc Ferdinánd főherceg, az Osztrák-Magyar Monarchia trónörököse kereken százhúsz éve, 1900. július elsején vezette oltárhoz szerelmét, Chotek Zsófia cseh grófnőt, Ferenc József császár és a bécsi udvari körök határozott tiltakozása ellenére. A főhercegnek élete végéig viselnie kellett „engedetlensége" következményeit: bájos és jólelkű ifjú feleségét egészen a főhercegi pár Szarajevóban bekövetkezett haláláig kiközösítette és valóságos páriaként kezelte az udvar. Csak Rudolf özvegye, Stefánia koronahercegné állt ki tüntetően Zsófia mellett. Ferenc Ferdinánd és hitvese az őket ért méltánytalanságok ellenére boldog családi életet éllt ...
- címkék:
- Ferenc József
- Gavrilo Princip
- Ferenc Ferdinánd trónörökös
- Erzsébet császárné
- Chotek Zsófia
- Oskar Piotorek táborszernagy
- Bosznia-Hercegovina
- Osztrák-Magyar Monarchia
- Rudolf trónörökös
- szarajevói merénylet, 1914
- Habsburg-ház
- morganatikus házasság
- spanyol etikett
- esküvői szertartás
- bécsi kapucinus kripta
- Mlada Bosna
- Fekete Kéz
- Címkefelhő »