Habsburg Ferdinánd
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Szapolyai János
- mohácsi csata
- Szulejmán
- Oszmán Birodalom
- Magyar Királyság
Rejtély, miért védtük 1532-ben Kőszeget
Újra látogatható a felújított Jurisics-vár Kőszegen, amelynek 1532. évi ostroma a magyar hadtörténet egyik legragyogóbb fejezete: a maroknyi védősereg három hétig állt ellen a százszoros török túlerőnek. A várostrom körül azonban még ma is több a kérdés, mint a válasz. Egy biztos: ambíció, valódi hősiesség és rideg számítás egyaránt szerepet játszhatott a történetben.
- legfrissebb
- legrégebbi
Vérben úszó csatatéren ült győzelmi tort Szulejmán
A magyar történelem Mátyás halála után kibontakozó hosszú, önsorsrontó folyamata 1526. augusztus 29. heves zivatarba torkolló fülledt délutánján teljesedett be a magyar királyi haderőnek a mohácsi síkon elszenvedett katasztrofális vereségével. A győztes csata után az Oszmán Birodalom feje, Szulejmán, az „iszlám és minden igazhitű kalifája”, még napokig nem akarta elhinni, hogy a legyőzött haderőn kívül nem kell szembenéznie más ütőképes királyi sereggel. Majdnem fél évezred távlatából is újra és újra megfogalmazódó kérdés, vajon mennyire volt szükségszerű Mohács végzete.
Amikor az igazhitűek lövetni kezdték Egert
1552 hosszú nyarának végére úgy látszott, hogy nincs erő, amely feltartóztathatná Szulejmán Magyarországra küldött győzedelmes hadait. A félhold uralma alá került Temesvár, Lippa és Szolnok; de elesett Veszprém, Hont, Szécsény, Hollókő és Drégely is. Az iszlám seregeknek már csak Eger várát kellett volna bevenniük, hogy végleg elvágják a magyar király összezsugorodott országától az Erdélyi Fejedelemséget. 1552. szeptember 17-én a Szőlőhegyen felállított török zarbuzánok sortüzével kezdetét vette Eger ostroma.
Tragikus béke, ami három részre szakította az országot
A nemzeti emlékezet hajlamos az 1526-os mohácsi csatavesztéshez kötni a Magyar Királyság ezt követő tragikus másfél évszázadát. Valójában a valódi tragédia a Mohácsot követő, széthúzással, tehetetlenséggel és kicsinyes intrikákkal terhelt másfél évtizedben gyökerezik. Az ország egységét megvalósítani hivatott, 478 évvel ezelőtt, 1538. február 24-én megkötött nagyváradi béke következménye éppen az ország három részre szakadása volt.
Vaddisznók túrták ki a mohácsi csata idején elásott kincseket
A szlovákiai Kócs-hegységben lévő Likavka mellett egy pénzgyűjteményt túrtak elő a föld alól a vaddisznók, amely nagy mennyiségű ezüstdénárból és két aranyérméből állt. A kincsekre egy házaspár talált rá kirándulás közben - írja a V4NA nemzetközi hírügynökség.
Egy halálos kézcsók Mohács mezején lehetett a belső autonómia ára
A mai napig nincs egyetértés abban, hogy Szapolyai Jánost szuverén és nemzeti királynak vagy török vazallusnak tekintsük. Az utolsó magyar – azaz nem Habsburg – uralkodó szélsőséges megítélése hangnemében Ferenc Józsefével és Szent Istvánéval vetekszik. Egyszerre tekintik a mohácsi csatából való távolmaradása miatt az ország árulójának, illetve az álnok Habsburgokkal szemben álló magányos és tragikus hősnek. Ami biztosnak tűnik, hogy I. János a súlyos magyar vereséggel záruló mohácsi csata után, II. Lajos király halálával került trónra, amit később csak Szulejmán szultán segítségével sikerült megtartania. Halála után az ország 150 éévre ...
Egyszerűen összeroppant az uralkodás súlya alatt II. Lajos
Az utolsó Jagelló-házi király születésének körülményei legalább annyira ellentmondásosak, mint a fiatalon trónra ültetett uralkodó egész élete, halála, és az utókor megítélése. II. Lajos koraszülöttként jött világra és csak apja, II. Ulászló kitűnő orvosainak köszönhetően maradt életben. Ha hihetünk a legendáknak, disznógyomorból készült inkubátorba tették, és bár életben maradt, egész életére kihatott gyermekkorának megannyi tragédiája. Személyisége, szellemi képességei, politikai törekvései és az ország megvédésére tett erőfeszítései a mai napig vita tárgyát képezik. Egyesek szerint szánalomra méltó, felelőtlen ifjú volt, míg másook ...
A fejedelem, aki egyszerűen visszautasította Szent István koronáját
Bethlen Gábor fejdelem uralkodása Erdély aranykoraként vonult be a magyar történelembe, amelynek tizenhat éve alatt alatt nem taposták idegen hadseregek "Tündérország" földjét. A 17. századi magyar történelem egyik legjelentősebb személyisége az uralkodása alatt megszilárdította és felvirágoztatta Erdélyt. Bethlen Gábor pontosan négyszáz éve, 1620. január 9-én fogadta el a „Magyarország fejedelme" titulust, amivel elutasította, hogy király legyen.
A despota király, akit egy skót nemes eladott a parlamentnek
I. Károly Anglia és Skócia királyának uralkodási éveit a feszültség jellemezte, ugyanis az uralkodó mélyen hitt abban, hogy isteni kegyelem folytán került a trónra. Emiatt azonban megpróbálta kizárni a parlamentet a hatalom gyakorlásából, és önállóan dönteni az állami ügyekben, amivel végzetes hibát követett el. Az angol királyt ugyanis egy skót nemes, bizonyos Archibald Campbell 1647. január 23-án egyszerűen "eladta" a saját törvényhozó szervének. Így ő lett az első uralkodó, akit a saját bírósága egy rövid tárgyalást követően halálra ítélt.
A magyar királlyá választott csecsemő, aki egész Európára hatással volt
János Zsigmond volt is király, meg nem is. Az első erdélyi fejedelem, a keleti országrész felett uralkodó Szapolyai János fia alig tíznapos csecsemőként került trónra. Viharos időkben, az ország három részre szakadása után született meg, ami nagyban befolyásolta uralkodását és életét. A két évvel korábban megkötött váradi béke ugyanis csak látszólagos egyezséget hozott az ország életében. A II. János néven magyar királlyá választott erdélyi fejedelem Európában elsőként mondta ki a szabad vallásgyakorlás lehetőségét. A történelem egyetlen unitárius vallású uralkodója 1571. március 14-én, pontosan 449 éve hunyt el.