Tudja-e, ki volt a 19. század egyik legbefolyásosabb diplomatája?

Kétszázötven éve, 1773. május 15-én született Koblenzben Klemens Wenzel Lothar Fürst von Metternich-Winneburg német diplomata, osztrák külügyminiszter és kancellár, ahogy ő szerette nevezni magát: „Európa orvosa".

Aki nélkül sokkal kevesebbet tudnánk az erdélyi mindennapokról

Szeptember 22-én lesz kétszázhetven éve, hogy elhunyt báró Apor Péter emlékiratíró, a XVII-XVIII. századi erdélyi művelődéstörténet egyik legfontosabb forrása, a Metamorphosis Transylvaniae szerzője.

Református erdélyi főkancellár az erdélyi kultúra szolgálatában

Politikai tevékenysége, a közoktatás fejlesztésé¬ben játszott szerepe, a magyar kultúráért tett erőfeszítései alapján Teleki Sámuelt a XVIII–XIX. századi Erdély legnagyobb magyarjai közé kell sorolnunk. A Magyar Nemzet "Lugas" mellékletében jelent meg Köő Artúrnak, Intézetünk Történeti Kutatóközpontja munkatársának Teleki Sámuel királyi kamarás, küküllői főispán és erdélyi főkancellárról szóló ismeretterjesztő írása. – írja a Magyarságkutató Intézet honlapján.

A drámai hazaszeretet feledésbe merült emléke: Szabács védelme

Szabács védelme nemcsak a 16. század oszmánellenes harcainak, hanem a magyar történelemnek is az egyik leghősiesebb epizódja. A kereken ötszáz éve, 1521. július 7-én véget ért ostromban Logodi Simon bán és Torma András várkapitány, valamint végvári vitézeik az utolsó leheletükig küzdve tartották a rájuk bízott erősséget Szulejmán szultán nyomasztó túlerőben lévő seregével szemben. A védők közül senki sem volt hajlandó letenni a fegyvert a muszlim hódítók előtt, Logodi és Torma kapitányok, valamint ötszáz vitézük hősies harcban az életüket áldozták a hazáért. Amíg Drégely 1552-es ostroma, illetve Szondi György várkapitány és vitézeinnek ...

Beethoven és a magyar grófkisasszony reménytelen szerelme

Kereken kétszázötven éve, 1770. december 16-án született az egyetemes zenetörténet egyik legnagyobb hatású komponistája, Ludwig van Beethoven. Az érett klasszicizmus és a korai romantika zenei zsenije már életében ünnepelt szerzőnek számított, akinek utolsó nyilvános fellépésén, amelyen legmonumetálisabb művét, a IX. szimfóniát vezényelte személyesen, maga I. Ferenc császár is felállva tapsolt a közönséggel. A mogorva, befelé forduló és süketsége miatt emberkerülővé lett Beethoven a látszat ellenére tele volt gyengédséggel, és mély érzelmekkel. Egyéni tragédiája, hogy mindig olyan nőkkel szemben lobbantak fel érzései, akiktől nem reemélhetett ...

Török kori palánkot tártak fel a simontornyai várnál

A török korban épült palánkszerkezet maradványait tárták fel a szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeum régészei a simontornyai vár mellett, a folyamatban lévő kutatás során török és kuruc kori leletek kerültek felszínre.

Ilyet még soha nem olvashatott a Habsburgokról Magyarországon

Eddig nem látott szemszögből ismerhetjük meg a Habsburg Birodalom politikáját az Antall József Tudásközpont által kiadott legújabb műben. A Habsburg Birodalom nagystratégiája című könyv a hazai oktatásban is nagyon jól lehet majd hasznosítani.

A háborútól irtózó Habsburg, akit a pápa vett rá a török kiverésére

I. Lipót német-római császár és magyar király életművének megítélése máig ellentmondásos a hazai történetírásban. A mélyen vallásos, békés, visszahúzódó természetű, és eredetileg papi pályára készült uralkodó nevéhez fűződik a Habsburg monarchia európai nagyhatalommá tétele csakúgy, mint az abszolutisztikus kormányzás kiépítése, a hagyományos magyar rendi állam megszüntetése valamint az ellenreformációs törekvések felerősödése, de a török uralom felszámolása, valamint a csak a 19. században kiteljesedő modernizáció alapjainak a megteremtése is. A 315 éve, 1705. május 5-én meghalt I. Lipót császárt politikai életműve a magyar történeelem ...

Nyolc ország kéri a lipicai-lótenyésztés felvételét az UNESCO listára

Az akasztott ember, aki Ferenc József fejére helyezte a koronát

Százharminc éve, 1890. február 18-án halt meg Andrássy Gyula gróf, aki halálraítélt forradalmárból lett a kiegyezés utáni első miniszterelnök, majd az Osztrák-Magyar Monarchia külügyminisztere. 

Elárvereznek egy szigetet Velencében

Elárverezik a velencei Tessera-szigetet március 3-án. Az egykor Velence, majd a Habsburg Birodalom katonai támaszpontjaként szolgáló félhektáros sziget kikiáltási ára 2,2 millió euró (750 millió forint).

Újjászületett a Habsburg-Birodalom - egy sajátos világkörüli út

Egy eddig nem látott világ körüli utazásra invitálja az olvasókat az Antall József Tudásközpont legújabb kiadványa.

A gárda meghal, de nem adja meg magát!

1815. június 18-án a belgiumi Waterloo melletti síkon lezajlott ütközet végleg megsemmisítette az európai nagyhatalmi politikát csaknem két évtizeden át meghatározó Bonaparte Napóleon uralmát, aki bukásából főnixmadárként újjáéledve, 1815. március elsején visszatért elbai száműzetéséből, és Európa koronás főinek nem kis rémületére, visszavette hatalmát. Napóleon második, száznapos uralmának a waterlooi csata ugyan véget vetett, de csak kevésen múlott, hogy ott és akkor nem másként alakult a történelem menete.

Újabb magyar tévhitet döntöttek le

A 18. századi Magyarország politikai életében sokkal szélesebb rétegek vettek részt, mint ahogyan az az akkori Európában megszokott volt. Ez az egyedülálló helyzet a Habsburg Birodalmon belül is külön fejlődési útra terelte az országot, a magyar rendek ugyanis kivételesen széles körű jogosítványokkal rendelkeztek. Ezeket a jogokat intézményes formában a diéta (országgyűlés) jelenítette meg. Az Országház Könyvkiadó egyik legújabb kötete a rendi diéták 1708 és 1792 közötti történetét és működését mutatja be.

Egy halálos kézcsók Mohács mezején lehetett a belső autonómia ára

A mai napig nincs egyetértés abban, hogy Szapolyai Jánost szuverén és nemzeti királynak vagy török vazallusnak tekintsük. Az utolsó magyar – azaz nem Habsburg – uralkodó szélsőséges megítélése hangnemében Ferenc Józsefével és Szent Istvánéval vetekszik. Egyszerre tekintik a mohácsi csatából való távolmaradása miatt az ország árulójának, illetve az álnok Habsburgokkal szemben álló magányos és tragikus hősnek. Ami biztosnak tűnik, hogy I. János a súlyos magyar vereséggel záruló mohácsi csata után, II. Lajos király halálával került trónra, amit később csak Szulejmán szultán segítségével sikerült megtartania. Halála után az ország 150 éévre ...

Ha nincs a Szent Liga, akkor nem szűnik meg a török hódoltság sem

A török kiűzését élete legfőbb céljának tekintő egyházfejedelemnek, XI. Ince pápának a diplomáciatörténetben először sikerült elérnie azt a példátlan bravúrt a 17. század végén, hogy az egymással torzsalkodó illetve hadakozó európai nagyhatalmakat egységfrontba tömörítse az iszlám hódítás feltartoztatására, és az Oszmán Birodalom kiverésére a kontinensről. A 335 éve, 1684. március 5-én Velencében létrejött törökellenes szövetség, a Szent Liga életre hívása nélkül a Magyar Királyság hódoltsági területei valószínűleg még hosszú évtizedeken át a félhold uralma alatt maradtak volna.

Az aradi vértanúk halála miatt akart bosszút állni a magyar szabó

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után kevés gyűlöltebb személy létezett az eltiport Magyarországon, mint Ferenc József ausztriai császár. Báró Haynau táborszernagy vérbírósága a megtorlás jegyében futószalagon hozta a súlyosabbnál súlyosabb ítéleteket, aminek elsőként a szabadságharc 13 tábornoka esett áldozatául Aradon. Egy csákvári származású 21 éves fiatalember, aki a szabadságharc idején az aradi erődben dolgozott szabósegédként, bosszút esküdött az önkényuralom szimbóluma, Ferenc József császár ellen.

Zenta pecsételte meg a magyarországi muszlim uralom végét

Háromszázhuszonegy éve, 1697. szeptember 11-én a délvidéki Zenta melletti síkon zajlott le a Magyar Királyság felszabadítására indított visszafoglaló háborúk - és a 17. század - egyik legvéresebb csatája. A Savoyai Jenő herceg parancsnoksága alatt álló egyesített keresztény hadak megsemmisítő vereséget mértek II. Musztafa szultán oszmán seregére, mindörökre szétfoszlatva a Porta reményét az előző évszázadban meghódított Magyarország, az „iszlám örök birtokának” visszafoglalására.

Mindent megváltoztatott a 17. század világháborúja

1618. május 23-án a protestáns cseh rendek képviselői a prágai Hradzsinban lezajlott heves vita hevében, a várkastély ablakából kihajították a császár követeit, Vilém Slavata főbírót, valamint Jaroslav Martinic várgrófot és titkárát, Fabriciust. A történelemi köztudatba prágai defenesztrációként bevonult esemény a huszadik század világégései előtti legnagyobb európai háborús konfliktushoz vezetett.

Határozott egyéniség és jó anya: ilyen volt Mária Terézia

Erőskezű uralkodó tudatos családpolitikával és gondoskodó, aggódó, ugyanakkor büszke és szerető anya, aki féltette a gyerekeit és a birodalma sorsát. 300 évvel ezelőtt ezen a napon született a királynő.

Élete végéig nem mondott le a trónról az utolsó magyar királyné

Százhuszonöt éve, 1892. május 9-én született Zita királyné, az utolsó magyar király, IV. Károly felesége. Az erős egyéniségű királyné férje legbizalmasabb tanácsadójaként, az Osztrák-Magyar Monarchia végnapjaiban aktívan részt vett a Duna-menti soknemzetiségű birodalom megmentéséért folytatott titkos diplomáciai tárgyalások előkészítésében. Nem ő rajta múlott a Monarchia bukása. Magas kort élt meg, kilencvenhét éves korában hunyt el, száműzetésben.

Tudja-e, hogy mi az ebek harmincadja?

Sok olyan érdekes, napjainkban is használatos szólásmondásunk van, amelynek homályba vész az eredete. A veretes „ebek harmincadjáról" azonban pontosan tudjuk, hogy honnan ered.

Mennyire jól ismeri az 1848-as márciusi forradalmat?

Az 1848. március 15-én, Pesten kitört, majd a nemzeti függetlenség kivívásáért szabadságharcba torkollott forradalom az újkori magyar történelem egyik legmeghatározóbb epizódja. A pesti események a párizsi, illetve a bécsi forradalmi hullámhoz kapcsolódnak, ám az előbbiekkel szemben a magyar forradalom és szabadságharc tartott ki legtovább egész Európában. Az 1848-as revolúciót társadalmi reformjaival a modern polgári Magyarország előfutárának tekinthetjük, a hősies szabadságharc pedig – amelyet csak a cári Oroszország katonai beavatkozásával sikerült vérbe fojtani – a nemzeti emlékezet máig meghatározó része lett.

Amikor magyar huszároktól rémüldözött Berlin

A hadtörténelem leghíresebb huszárcsínye Hadik András gróf nevéhez fűződik. A vakmerő portyáiról elhíresült magyar stratégának, a Habsburg Birodalom legmegbecsültebb tábornokának Berlin megsarcolása volt a legismertebb haditette. Az egyik leghíresebb magyar hadvezér, Hadik András gróf 226 éve, 1790. március 12-én hunyt el.