gyűlöletbeszéd
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Alkotmánybíróság
- MSZP
- büntető törvénykönyv
- Országgyűlés
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Sólyom félti a szólásszabadságot a kormánytól
Nem írta alá az államfő a gyűlöletbeszédről szóló törvényt, ehelyett megküldte azt az Alkotmánybíróságnak. A törvény lehetővé tenné, hogy a kisebbségekhez tartozó személyek polgári perben követeljenek kártérítést a kirekesztő megnyilvánulások miatt. Az államfő szerint a törvény aránytalan mértékben korlátozna a véleménynyilvánítás szabadságát.
Perelhetnek a gyűlöletbeszéd sértettjei
Az Országgyűlés kormánypárti többsége elfogadta a Ptk módosítását, így jövőben polgári perben kérhetnek kártérítést azok, akiket vallási, etnikai hovatartozásuk, vagy szexuális orientációjuk miatt sérelem ér - már ha a a törvény kiállja az alkotmányosság próbáját.
Bárki aláírhatja Gyurcsány kiáltványát
Civilek is csatlakozhatnak a miniszterelnök által meghirdetett Zéró tolerancia kiáltványhoz, amely elutasítja a rasszista, antiszemita nézeteket, illetve a gyűlöletbeszédet. Sokan jelezték ugyanis, hogy az országgyűlési képviselőkhöz hasonlóan aláírásukkal fejeznék ki egyetértésüket.
Kockáztat az MSZP a gyűlöletbeszédes törvénnyel
Ismét nekifut az MSZP a gyűlöletbeszéd tiltásának és van rá esélye, hogy a parlament meg is szavazza a javaslatot. Az Alkotmánybíróság azonban egyszer már megsemmisített egy hasonló módosítást, a Fidesz pedig arra figyelmezet, hogy ez ismét megtörténhet. Az alapjogok közti ellentmondást az ellenzék úgy oldaná fel, hogy a büntető törvénykönyv helyett az alkotmányt módosítaná.
Újra fogást keres a gyűlöletbeszéden az MSZP
A holokauszt-emléknap alkalmával jelentette be az MSZP, hogy ismét megpróbálják büntethetővé tenni a gyűlöletbeszédet. Az emléknapon a Fidesz nem bojkottálta a miniszterelnök beszédét, sőt a frakció közölte, hogy a KDNP-vel együtt aláírja a szélsőségekkel szembeni nyilatkozatot.
Slotával érvel a szigorítás mellett az MSZP
Újra elővenné az MSZP a gyűlöletbeszédet büntető törvénytervezetet. A szocialisták azzal érvelnek: Ján Slota szlovák politikus magyarellenes kijelentései Magyarországon még szabálysértésnek sem minősülnének, pedig látható, milyen veszélyei vannak.
Újra büntetnék a gyűlöletbeszédet
Újra és újra előkerül a gyűlöletbeszéd büntethetővé tételének gondolata. Legutóbb az MSZP jogi és közigazgatási tagozata állt ki emellett, és a kezdeményezésüket a miniszterelnök is támogatja. A gyűlöletbeszéd szankcionálását két éve szavazta meg a parlament, azonban az Alkotmánybíróság alkotmányellenesség miatt megsemmisítette az erről született jogszabályt.
Nem lesz bűntény a cigányozás
Alkotmányellenes a gyűlöletbeszédet szabályozó jogszabály az Alkotmánybíróság hétfői döntése szerint. A testület Mádl Ferenc államfő beadványa alapján vizsgálta meg a törvénymódosítást. A köztársasági elnök azért fordult az Alkotmánybírósághoz, mert úgy vélte: a jogszabály alapján a bíróságok nagyobb mértékben korlátoznák a véleménynyilvánítás szabadságát, mint ahogyan azt alkotmányosan megtehetnék. Az MSZP tudatta: négypárti egyeztetést kezdeményez az alkotmány módosítására, hogy ne lehessen etnikai alapon becsmérelni.
Hétfőn hirdeti ki határozatát a gyűlöletbeszédről az Ab
Hétfőn hirdeti ki a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos határozatát az Alkotmánybíróság. A testülethez még decemberben fordult Mádl Ferenc államfő, aki úgy véli a büntető törvénykönyv közösség elleni izgatásra vonatkozó paragrafusa alapján a bíróságok nagyobb mértékben korlátoznák a véleménynyilvánítás szabadságát, mint ahogyan azt alkotmányosan megtehetnék.
Gyűlöletbeszéd: Mádl az Alkotmánybírósághoz fordult
A köztársasági elnök gyűlöletbeszédről szóló büntető törvénykönyv-módosítással kapcsolatban az Alkotmánybíróságtól kér előzetes normakontrollt. Szerinte ugyanis a bíróságok előtt jelenleg is nyitva áll a lehetőség, hogy a gyűlöletkeltő beszédet az Alkotmánybíróság határozatainak megfelelően büntessék, nincs szükség a hatályos törvény módosítására.