Erről beszélhet Putyin a győzelem napján

Jelen állás szerint nem valószínű, hogy a Kreml alapvetően változtatna a stratégiáján, hacsak az események alakulása nem kényszeríti erre. Ebben az esetben újabb mozgósítás vagy nyílt hadüzenet is elképzelhető, most azonban még nem tartunk itt – mondta Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója a 888 kérdésére.

Potsdam: ahol valójában elkezdődött a hidegháború

A történelmi közvélekedés a hidegháború kezdetét a volt brit miniszterelnök, Winston Churchill 1946. március 5-én a Missouri állambeli Fultonban elmondott nagy hatású beszédéhez köti, pedig az egykori szövetséges nagyhatalmak közötti szembenállás már a második világháború utolsó hónapjaiban helyrehozhatatlanul kiéleződött. A „három nagy", vagyis az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Szovjetunió állam illetve kormányfői között a Berlin melletti Potsdamban 1945. július 17. és augusztus 2. között lezajlott csúcstalálkozón sem sikerült kiküszöbölni a nagyhatalmak közötti érdekellentéteket; a potsdami konferenciát így lényegéében ...

A győzelem napját ünneplik Oroszországban - galéria

A náci fegyverletétel titkai: miért kellett kétszer aláírni a kapitulációt?

1945. május 7-én a kora hajnali órákban a szövetséges haderő főparancsnoka, Dwight D. Eisenhower hadseregtábornok reimsi főhadiszállásán a náci Németország új államfője, Karl Dönitz admirális megbízásából Alfred Jodl vezérezredes aláírta a német haderő feltétel nélküli megadásáról szóló kapitulációs okmányt. A dokumentum másnap, május 8-án éjféltől írta elő a teljes fegyvernyugvást. A német kapitulációval Európában hivatalosan is véget ért az emberi konfliktusok történetének legnagyobb vérontása, a második világháború. A német megadás hírére a nagyvárosok utcáin önfeledt ünneplésbe kezdtek az emberek, de a kulisszák mögött  már komoolyan ...

Készülnek a győzelem napjára Oroszországban - képek

A második világháború legendás vadászgépei - képek

A második világháború leghíresebb páncélosai - galéria

Budapest ostroma volt a második világháború egyik legpusztítóbb városharca

1945. február 13-án az utolsó budai ellenállási gócok felszámolásával ért véget Budapest 52 napig elhúzódó ostroma. (Az évfordulón, azaz vasárnap interjút közöltünk az ostrom megítéléséről.) Sztálingrád után a magyar főváros elfoglalásáért vívott csata bizonyult a világháború második leghosszabb helységharcának. Az ostrom voltaképpen a náci diktátor, Adolf Hitler harcászatilag értelmetlen, Festung nevű, kegyetlen parancsával kezdődött. A polgári áldozatok száma meghaladta a 25 ezer halottat és 52 ezer sebesültet, több mint 32 ezer lakás teljesen megsemmisült vagy lakhatatlanná vált, az összes Duna-hidat felrobbantották, a világhírű ...

Így ünnepelték a győzelem napját Oroszországban - képek