A kannibalizmus ezernyi hátborzongató arca

Talán kevés annyira hátborzongató és taszító dolog akad az emberiség kultúrtörténetében, mint a kannibalizmus. Annak ellenére, hogy a kannibalizmus még napjainkban is társadalmi tabutémának számít, a történelem azonban azt mutatja, hogy ez sokkal összetettebb és meglepőbb jelenség, mintsem azt gondolnánk.

Így győzte meg az ördög a francia királyt, hogy nyomtasson pénzt

A 18. században Franciaország elég nehéz gazdasági helyzetben volt, mert XIV. Lajos király hihetetlen költekezése mellett még az Újvilág rendszeres felfedezése is komoly terhet jelentett a kincstárnak, emiatt pedig nagyon magasak voltak az adók is. Ekkor érkezett az országba John Law skót közgazdász, aki hosszú éveken át járta Európát, és tanulmányozta a különböző országok pénzügyi helyzetét, majd felajánlotta, hogy szívesen ad tanácsokat XIV. Lajosnak. Ezt követően megnyílt az első bank, arany helyett papírpénzzel fizettek, és felfúvódott, majd ki is pukkadt a történelem egyik első komoly tőzsdei lufija. Felidézzük John Law történeetét ...

Annyi embert legyilkoltak, hogy a klíma is megváltozott

Annyi ember halálát okozta Amerika gyarmatosítása a 15. század végén, hogy megváltozott a klíma - állapította meg egy friss brit tanulmány.

Kannibalizmussal is megvádolták az afrikai Napóleont

A világtörténelem számos zsarnokságot és hírhedt despotát ismer az ókortól kezdve egészen a modern időkig bezárólag. A diktátorok historikus arcképcsarnokán belül azonban Afrika, a fekete kontinens meghökkentően különc zsarnokai egészen sajátos csoportot alkotnak, mint amilyenek például az egykori párduckucsmás kongói tirranus, Mobutu Sese Seko, vagy a bokszolóból lett ugandai diktátor, Idi Amin Dada voltak. Ám ha egyáltalán lehet még fokozni a fokozhatatlant, kétségtelen, hogy valamennyiük közül a magát Napóleon mintájára császárrá koronázó közép-afrikai diktátor, az emberevéssel is megvádolt Jean-Bédel Bokassa számít a legbizarrabbb ...

Benin világörökségi helyszínt választott a franciáktól visszakapott műkincseknek

A francia állam 20 millió euró kölcsönt ígért a nyugat-afrikai országnak, hogy egy múzeumot létesítsen az 1894-ben a francia katonák által eltulajdonított kulturális emlékeknek.

Soha nem hallott, meglepő tények derültek ki a bostoni teadélutánról

A legtöbb amerikai arról van meggyőződve, hogy az első, nem hivatalos „függetlenségi nyilatkozat" Bostonban történt a 18. század második felében, amikor az adókat ellenző polgárok elfoglalták a város kikötőjében horgonyzó Dartmouth, Eleanor és Beaver hajókat, majd a fedélzetről a tengerbe szórták a hajókon tárolt teaszállítmányt. A legtöbb történelmi eseményhez hasonlóan, a bostoni teadélután története is jóval bonyolultabb, mint amit általában tudni vélünk róla. Néhány kevésbé ismert meglepő tény, amely azon a bizonyos napon, 1773. december 16-án történt az amerikai városban.

Már a curry kifejezést is rasszistának tartják

A curry szó került a figyelem középpontjába, miután néhányan azt állították, hogy rasszista és a keresztény, fehér felsőbbrendűségből ered az indiai ételek elnevezése, ami ráadásul egy gyarmatosítás kori félrehallásból származik - írja a V4NA nemzetközi hírügynökség. 

Hátborzongató leletekre bukkantak Peruban

Az emberiség történelmi eseményeivel függ össze a patkányok terjedése

Egy új, ősi DNS-elemzés rávilágított arra, hogy a fekete halálként is emlegetett pestis terjesztéséért is felelős házi patkány hogyan terjedt el Európa-szerte. Kiderült, hogy a rágcsáló a római és a középkorban két alkalommal is kolonizálta a kontinenst. A York Egyetem, az Oxfordi Egyetem és a Max Planck Embertörténeti Tudományos (Jena) és Evolúciós Antropológiai Intézet (Lipcse) által vezetett tanulmány az első ősi genetikai vizsgálat a fajról, amit gyakran hajópatkánynak hívnak.