gravitációs hullámok
címke rss- kapcsolódó címkék:
- fekete lyuk
- LIGO
- csillagászat
- Univerzum
- fizika
Folytatódik a gravitációs hullámok keresése
Elindult a LIGO-Virgo-KAGRA Kollaboráció új megfigyelési időszaka, amely korszerűsített műszerekkel, új és még pontosabb hullámmodellekkel és fejlettebb adatelemzési módszerekkel zajlik majd - közölte az ELTE.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Elképesztő: el lehet látni egészen az ősrobbanásig
Egy nemrég publikált új kutatás rámutat, hogy a „téridő fodrozódásai", vagyis a gravitációs hullámok felfedhetik az univerzum hajnalának, az ősrobbanás utáni pillanatoknak és az idő kezdetének a titkait. Az elméleti fizikusok szerint ezekről az ősi gravitációs hullámokról a nukleáris fúziós reaktorok segítségével is sok mindent megtudhatunk itt, a Földön.
Kiderült, kik vesznek részt az Einstein Teleszkóp Kollaborációban
Az ELKH Wigner Fizikai Kutatóközpont (Wigner FK) szervezésében 2022. június 7–8. között tartották meg a 12. Einstein Teleszkóp Szimpóziumot, amelyen megalakult a nemzetközi Einstein Teleszkóp Kollaboráció. Ez új mérföldkő a gravitációs kutatások egyik kiemelt infrastruktúrája, az Einstein Teleszkóp megépítésére irányuló projekt előkészítésében, amelyhez kapcsolódva magyar részről a Wigner FK mellett a debreceni ELKH Atommagkutató Intézetben (ATOMKI), az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontban (CSFK), továbbá a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen alakultak kutatócsoportok.
Újabb mérföldkőhöz érkezett az Einstein Teleszkóp projekt
Újabb mérföldkőhöz érkeztek a gravitációs kutatások egyik kiemelt infrastruktúrájának, az Einstein Teleszkópnak a megépítését előkészítő munkálatok. A Budapesten rendezett, 12. Einstein Teleszkóp Szimpózium keretében ugyanis, a több mint 1200 kutatót képviselő résztvevők, hivatalosan is létrehozták az Einstein Teleszkóp Kollaborációt.
Hihetetlen elmélet: megfordulhat és visszafelé haladhat az idő
Egy olyan rendkívül merész elmélet jelent meg az Annals of Physics tudományos szaklapban, ami egyszerre kíván választ adni három megoldatlan kérdésre: miért több az anyag az univerzumunkban az antianyagnál, miért nem sikerült még megtalálni az ősrobbanás gravitációs háttérhullámait, továbbá hogy valójában mi is lehet a rejtélyes sötét anyag. Az új elmélet szerint e kérdések hátterében egy különleges antiuniverzum áll, ami ugyan a mi világegyetemünkkel együtt jött létre, de amelyben visszafelé halad az idő, a részecskék fordított töltésűek, és a tömegük legnagyobb részét az antianyag alkotja.
- címkék:
- Albert Einstein
- George Gamow
- mikrohullámú háttérsugárzás
- anti-univerzum
- CPT-szimmetria
- iker-univerzum
- antianyag
- kozmológia
- sötét anyag
- kvantummechanika
- gravitációs hullámok
- Univerzum
- elmélet
- Ősrobbanás
- neutrínók
- téridő
- táguló világegyetem
- Perimeter Institute for Theoretical Physics
- Címkefelhő »
Furcsa gravitációs hullám visszhangok lehetővé tehetik számunkra, hogy megvizsgáljuk a sötét anyagot
Amikor a gravitációs hullámok masszív objektumokon haladnak át, visszhangot hoznak létre, ami lehetővé tehetik számunkra, hogy megvizsgáljuk az objektumokat, amiket másként nem látunk, beleértve a sötét anyagot is.
Két fekete lyuk összeolvadt egy óriási nagy hihetetlen sebességgel mozgó fekete lyukká
A csillagászok régóta gyanítják, hogy a fekete lyukak egyesülése hatalmas sebességnövekedést eredményezhet az így keletkező nagyobb fekete lyukak számára, de most sikerült ezt igazolniuk is.
Einstein igaza újra bebizonyosodott
Miután 16 éven át egy egymás körül szoros pályán lévő pulzár párt figyeltek meg, a csillagászok arra a következtetésre jutottak, hogy ez a viselkedés konzisztens Einstein előrejelzésivel.
Váratlan felfedezés: egyetlen másodperc alatt pusztíthatja el a világot két fekete lyuk
Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA 2021. november 26-i közleménye szerint első alkalommal sikerült két fekete lyuk összeolvadására utaló jeleket detektálni. A jelenség olyan irtózatos erejű gravitációs kölcsönhatással jár, ami a téridő intenzív „fodrozódása", azaz erős gravitációs hullámok keltésén kívül kozmikus vákuumkatasztrófát okozó valódi vákuumbuborékokat is létrehozhat. Sean Caroll, a Kaliforniai Technológiai Intézet ( California Institute of Technology, Caltech, Pasadena ) elméleti fizikusa úgy véli, hogy ha egy valódi vákuumbuborék jelenne meg a kozmikus környezetünkben, annak beláthatatlanok lennének a következményei,, ...
Rekordszámú gravitációs hullámot észleltek
Egy nemzetközi kutatócsoport gravitációs hullámok rekordszámú, 35 új észleléséről számolt be, a felfedezés új fényt vethet az univerzum evolúciójára, a csillagok életére és pusztulására - számolt be róla a The Guardian online kiadása.
Egyszerre két neutroncsillagot nyeltek el a fekete lyukak
2020 januárjában tíz napon belül a kutatók kétszer is észleltek egy neutroncsillag és egy fekete lyuk összeolvadásából származó gravitációs hullámokat. A hullámok több mint 900 millió fényév távolságból érkeztek. Mindkét neutroncsillagot egészben nyelte el a fekete lyuk párja.
105 éve tudjuk, hogy a világ véges, de nincs határa
A modern elméleti fizika egyik legnagyobb hatású alakja, Albert Einstein 105 éve, 1916. március 19-én publikálta az általános relativitás elméletéről szóló dolgozatát, amely alapjaiban megváltoztatta az univerzumról alkotott felfogásunkat. Az általános relativitáselmélet előrejelzései eddig minden megfigyelésben illetve kísérletben bizonyítást nyertek: Einstein elmélete jósolta meg többek között a gravitációs lencsehatást, a fekete lyukak létezést, valamint a „téridő fodrozódásait", a gravitációs hullámokat, de az általános relativitáselmélet alapozta meg a táguló világegyetem, a véges és határtalan univerzum modern kozmológiai modelljét is.
Egy év alatt 39 új gravitációs hullámot azonosítottak
A LIGO és a Virgo segítségével 39 új gravitációshullám-jelenséget észleltek a gravitációs hullámok keresésének 3. egyéves mérési időszakának (03) első felében (O3a). A tudósok háromszor annyi keresett eseményt rögzítettek, mint amennyit az első két időszakban összesen. Ezzel összesen 50-re emelkedett az észlelt események száma.
Minden korábbinál erősebb gravitációs hullámokat észleltek
Két fekete lyuk összeolvadása során a Nap tömege nyolcszorosának megfelelő energia szabadult fel gravitációs hullámok formájában - írja a LIGO-Virgo kollaboráció közleménye.
Kiderülhet, létezik-e átjáró egy másik univerzumba
Egy féreglyukba spirálisan belezuhanó fekete lyuk összetéveszthetetlen gravitációshullám-mintázatot produkálna – jósolják amerikai asztrofizikusok. Ha ilyen hullámokat látnánk, az bizonyítaná az eddig csak feltételezett féreglyukak létezését, amelyek akár egy másik univerzumba is vezethetnek.
Valami ütközött egy fekete lyukkal és jeleket küldött a Földre
A Virgo és a LIGO bejelentette, hogy felfedeztek egy kompakt égitestet, amelynek tömege a Nap tömegének körülbelül 2,6-szorosa, ami a valaha látott legnehezebb neutroncsillag és legkönnyebb fekete lyuk között helyezkedik el. Ez az égitest 800 millió évvel ezelőtt összeütközött egy 23 naptömegű fekete lyukkal, aminek következtében erős gravitációs hullámot bocsátott ki. Egyedül a hullámjel alapján, amit 2019 augusztusában észleltek a Földön, nem lehet eldönteni, hogy az égitest fekete lyuk vagy neutroncsillag, ezért pontos jellege rejtély marad.
Rendkívüli fekete lyuk-ütközés teszi izgalmassá a gravitációs hullámokat
A gravitációs hullámokat kutató csillagászok először észleltek két lényegesen eltérő tömegű fekete lyuk közötti ütközést, új fejezetet nyitva ezzel az asztrofizikában és a gravitáció fizikájában. A téridő gyenge hullámai adják az első félreérthetetlen bizonyítékot arra, miszerint az ütközés előtt legalább az egyik fekete lyuk forgott, ami új és értékes információt szolgáltat a csillagászoknak azokról az alig ismert és nehezen tanulmányozható tulajdonságokról, amelyekkel ezek a különleges szupersűrű és sötét objektumok rendelkeznek.
Gigantikus objektum született a két neutroncsillag egyesüléséből
2020. január 6-án jelentette be az American Astronomical Society, hogy a LIGO-Virgo kollaboráció újabb neutroncsillagok összeolvadását észlelte, amelyből egy szokatlanul nagy tömegű objektum keletkezett. A konzorciumban az ELTE Természettudományi Kar kutatói is tevékenyen részt vesznek, Dr. Frei Zsolt, az ELTE TTK Fizikai Intézet igazgatójának vezetésével.
Megfigyelték, ahogy a fekete lyuk "felfal" egy neutroncsillagot
Először figyelhették meg tudósok, amint egy feketelyuk "felfal" egy neutroncsillagot. A kozmikus esemény feltehetőleg mintegy 900 millió éve történhetett, de a Földön a LIGO és Virgo gravitációshullám-obszervatóriumok csak augusztus 14-én észlelték a jeleit - adta hírül a space.com hírportál.
Újabb objektumok bizonyítják Einstein jóslatát
Valószínűleg két újabb gravitációs hullámot talált a lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium (LIGO) és az olaszországi Virgo detektor egy héttel az után, hogy a két továbbfejlesztett és megújított detektor április elsején megkezdte működését.
Isten nem dobókockázik, de ne is mondjuk meg neki, hogy mit tegyen
Száznegyven éve, 1879. március 14-én látta meg a napvilágot Albert Einstein, az egyetemes tudománytörténet egyik legnagyobb alakja, aki forradalmi jelentőségű felfedezéseivel és a speciális valamint az általános relativitáselmélet megalkotásával nem csak a modern elméleti fizikának, hanem a világról alkotott felfogásunknak is új, máig érvényes irányt szabott. Nem sok olyan tudóst ismerünk, akihez annyi adoma és szállóige fűződne, mint a rendezetlen üstökéről valamint kinyúlt pulóvereiről is ismertté, egyfajta kulturális popikonná vált Albert Einsteint.
- címkék:
- Roosevelt amerikai elnök
- Albert Einstein
- Szilárd Leó
- Manhattan terv
- Maxwell-egyenlet
- határozatlansági reláció
- speciális relativitáselmélet
- téridő görbület
- fényelektromos jelenség
- koppenhágai iskola
- egyesített térelmélet
- kozmológia
- Nobel-díj
- kvantumfizika
- gravitációs hullámok
- emigráció
- Princeton Egyetem
- náci Németország
- atombomba
- általános relativitáselmélet
- húrelmélet
- téridő
- Címkefelhő »
Döbbenetes jelenségekről üzennek a gravitációs hullámok
Futótűzként járta be a világot a hír, amikor 2016 februárjában bejelentették, hogy kereken száz évvel Albert Einstein jóslata után, először sikerült bebizonyítani a téridő fodrozódását, azaz a gravitációs hullámok létét. Az elmúlt két évben újabb öt alkalommal üzent ismét az univerzum a műszerek által elfogott gravitációs hullámok útján. Az új felfedezések soha nem látott új perspektívát nyitnak a világegyetem eddig még alig ismert jelenségeinek elmélyültebb megértéséhez, amiről Frei Zsolt, az ELTE Széchenyi-díjas fizikusprofesszora és a gravitációs hullámok kutatásának nemzetközi hírű művelője exkluzívan nyilatkozott az Origónak.
- címkék:
- Frei Zsolt
- Albert Einstein
- téridő görbület
- mikroszatellit
- háromszögelés
- galaxis-katalógus
- megfigyelés
- energia
- LIGO
- gravitációs hullámok
- Univerzum
- fekete lyuk
- neutroncsillag
- objektum
- szupernóva-robbanás
- obszervatórium
- nehézelemek
- LIGO Scientific Collaboration
- ELTE Eötvös Gravitációs Kutatócsoport
- Címkefelhő »
Hatodszor is gravitációs hullámokat észleltek
Hatodszor is gravitációs hullámokat észleltek a LIGO detektorai. Ezúttal két, a korábbiaknál kisebb tömegű fekete lyukak olvadtak össze.
Hatalmas villanás az univerzumban - itt az óriási bejelentés
A téridő fodrozódásainak, vagyis a gravitációs hullámoknak a legelső észlelése tudománytörténeti jelentőségű eseménynek számított, mivel új korszakát nyitotta meg a világűr kutatásának: olyan kozmikus történések és objektumok válhattak megfigyelhetővé, amikről korábban nem is álmodozhattunk. Most az első észleléshez hasonló fontosságú dolog történt: két neutroncsillag ütközése során keletkezett gravitációs hullámokat figyeltek meg a LIGO-Virgo tudományos együttműködés kutatói. A legújabb felfedezéssel a gravitációs hullámok mellett már optikailag megfigyelhető jeleket is sikerült detektálni, ami a „többcsatornás csillagászat” megszüületéséhez ...
Eredményeik új tudományhoz vezetnek, nyilatkozta a Nobel-díjas
Új tudományhoz vezetnek a gravitációs hullámok kutatása terén elért eredményeik - ez a meggyőződése az idei fizikai Nobel-díj egyik kitüntetettjének.
Fizikai Nobel-díjat ért a gravitációs hullámok megfigyelése
Rainer Weiss, Barry C. Barish és Kip S. Thorne kapta az idei fizikai Nobel-díjat a LIGO detektorral végezett úttörő munkásságáért és a gravitációs hullámok megfigyeléséért.
Európában is észlelték a gravitációs hullámokat
Első ízben Európában is észlelték az Einstein által megjósolt gravitációs hullámokat - jelentették be a hét legfejlettebb ipari ország torinói tudományos konferenciáján szerda este.
Csatlakozik a gravitációs hullámok amerikai megfigyeléséhez a Virgo
Az európai hullámdetektor, a Virgo is csatlakozik az amerikai LIGO (két különálló, de egy lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatóriumként működő létesítmény) második megfigyelési időszakaszához augusztus elsejével - közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Wigner Fizikai Kutatóközpont az MTI-vel kedden.
Fontos rejtélyre deríthetnek fényt az új gravitációs hullámok
A Laser Interferometer Gravitational-wave Observatory (LIGO) harmadszor is észlelt gravitációs hullámokat - a téridő fodrozódásait -, demonstrálva, hogy a csillagászatnak valóban egy új ága született meg. Ahogy az első két észlelés esetén is, ezek a hullámok akkor keletkeztek, amikor két fekete lyuk összeolvadt, egy nagyobb fekete lyukat hozva létre.
Gravitációs hullámok: az európai Virgo is beszáll a kutatásba
Befejeződött az európai gravitációshullám-detektor, a Virgo fejlesztése – jelentette be 2017. február 20-án az Európai Gravitációs Obszervatórium (European Gravitational Observatory, EGO). A Virgo készen áll, hogy csatlakozzon a LIGO két működő detektorához. Ezáltal lehetővé válik, hogy – hármas észlelés esetén – az égbolt egy nagyon szűk területére korlátozzák a gravitációs hullámokat keltő esemény helyét, és a gravitációs hullámok észlelését összeköthessék más csillagászati megfigyelésekkel.
Hatalmas teleszkóp fogja kutatni a gravitációs hullámokat
A világ legnagyobb, gravitációs hullámokat megfigyelő teleszkópjainak felállításán dolgozik Kína a Tibeti Autonóm Területen, a távcsövek az univerzumból érkező leggyengébb visszhangokat is képesek lesznek észlelni.
Megrengették a tudományt a téridő fodrozódásai - az év felfedezései
2016 izgalmas felfedezéseket és eredményeket tartogatott a tudomány iránt érdeklődőknek: a téridő „fodrozódásait" okozó gravitációs hullámok érzékelése révén új szemmel vizsgálhatják a kutatók a tágabb otthonunkként szolgáló univerzumot, a hatékony ebolavakcina kifejlesztésével pedig az orvosok hamarosan legyőzhetik a rettegett, vérzéses lázat okozó vírust. Elképzelhető, hogy egy kilencedik bolygó is létezhet a Naprendszerben, és nem kizárt, hogy a jövőben expedíciót indíthatunk a Földünktől csupán 4,2 fényévre található Proxima b bolygóra. Sajnos azonban jócskán akadnak kedvezőtlen hírek is: a globális felmelegedés miatt az északi--sarki ...
Másodszor is sikerült: újabb gravitációs hullámokat érzékeltek
Másodszor is sikerült a bravúr: a LIGO Tudományos Együttműködés és a Virgo Együttműködés egy második gravitációshullám-jelet azonosított az Advanced LIGO detektorok adatában. A szignál – akárcsak a februárban bejelentett felfedezés esetén - összeolvadó feketelyuk-kettősből származik.
Újabb áttörés jöhet a gravitációs hullámok kutatásában
Az Európai Űrügynökség (ESA) szerint teljes siker a gravitációs hullámok felkutatását célzó technológiákat tesztelő LISA Pathfinder űrszonda.
Rangos díjjal tüntettek ki magyar tudósokat
A LIGO kollaboráció két napon belül megkapta a „Breakthrough” díjat és a Gruber Kozmológiai Díjat is.
Kozmikus fület építenének Magyarországon
Az évszázad egyik tudományos világszenzációjában, a gravitációs hullámok februári felfedezésében részt vevő és ezzel világhírűvé vált magyar tudósokkal találkozott ENSZ-béli programja végeztével Áder János köztársasági elnök péntek este New Yorkban. A szakemberek Magyarországon építenék fel az újabb nagy jelentőségű érzékelőt, a „kozmikus fület”.
Szokatlan jelek érkeztek a gravitációs hullámok forrásától
Kevesebb mint fél másodperccel a gravitációs hullámok 2015. szeptember 14-i közvetlen detektálása után a NASA Fermi gammasugár-űrtávcsője egy nagyon rövid, halovány jelet észlelt, amely a hullámok forrása felől érkezett.
Lehetetlen helyen találtak rá a gigantikus fekete lyukra
Óriási, 17 milliárd naptömegű fekete lyukra leltek a csillagászok. Ez önmagában nem lenne annyira meglepő felfedezés, találtak már ennél nagyobbat is. Az a szenzáció az eredményben, hogy igen érdekes helyen bukkantak rá a kozmikus behemótra.
A Galaxis lesz a gravitációs hullámok detektora
A gravitációs hullámok első sikeres detektálása óta új lendületet kaptak azok a projektek, amelyek a gravitációs hullám spektrum különböző részeinek detektálását célozzák meg. Ezek között vannak űrbéli detektálásra vonatkozó elképzelések különleges szondákkal, azonban az extrém alacsony frekvenciájú gravitációs hullámok detektálásához a tudósok még ennél is tovább mennek, és magát a Galaxisunkat kívánják detektorként felhasználni!
Óriáscsillag hordta ki a gravitációs hullámok fekete lyukait
Gigantikus csillag hordhatta ki "méhében" a LIGO-detektorrendszer által gravitációs hullámok forrásaként azonosított két fekete lyukat - állítják amerikai kutatók.
Kína a gravitációs hullámok űrbéli megfigyelésére készül
Kínai kutatók egy új, Tajcsi nevű programot indítottak az összeolvadó bináris fekete lyukak gravitációs hullámai és égitestek tanulmányozására, miután az Egyesült Államokban a közelmúltban bejelentették a gravitációs hullámok felfedezését.
A gravitációs hullámok hátán már a jövőbe tekint az Európai Űrügynökség
A napokban különösen kiemelkedő kutatási eredmények születtek a gravitációs hullámok első, sikeres detektálásával a LIGO, földi mérőrendszer segítségével. a A tudományos közösség azonban már a jövőbe tekint; az Európai Űrügynökség a gravitációs hullámok még részletesebb vizsgálatát megvalósító küldetést készít elő. De vajon miért is jár előnyökkel, ha a világűrből próbáljuk detektálni a gravitációs hullámokat?
Hatalmas bejelentésre készülnek a fizikusok
A gravitációs hullámok kutatásának jelenlegi állásáról készülnek bejelentést tenni amerikai fizikusok. Az eredmények ismertetésére csütörtökön, magyar idő szerint 16 óra 20 perckor kerül sor. Amennyiben sikerült észlelni a hullámokat, az a fizika egyik leghatalmasabb felfedezése lenne.
Azt rebesgetik, hogy megvan a fizika egyik legnagyobb felfedezése
Egy ismert amerikai elméleti fizikus Twitter-bejegyzése szerint végre sikerült detektálni a gravitációs hullámokat. Bár az érintett kutatók óvatosságra és türelemre intenek, ha igaznak bizonyul az információ, az a fizika egyik legfontosabb felfedezése lesz, mely bizonyosan Nobel-díjra számíthat a későbbiekben.
LISA fényt deríthet a gravitációs hullámok természetére
Az Európai Űrügynökség ma éjjel induló LISA Pathfinder űrszondájának egyik fő célja a gravitációs hullámok vizsgálata.
Talán mégsem találták meg az ősrobbanás nyomait
Átütő felfedezés az ősrobbanás nyomairól – így írt azoknak a gravitációs hullámoknak a felfedezéséről az Origo, amelyek a világegyetem születésekor indulhattak el. Az eredmény elvileg közelebb vitt volna az ősrobbanás utáni események megértéséhez. Mostanra komoly kétségek merültek fel arra vonatkozóan, mit bizonyítanak és mit nem az antarktiszi mérések. Alapvetően nincs gond, mert így működik a tudomány.
Átütő felfedezés az ősrobbanás nyomairól
Először figyelték meg azoknak az úgynevezett gravitációs hullámoknak a nyomait a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzásban, amelyek a világegyetem születésének pillanatában indultak el, 13,7 milliárd évvel ezelőtt. A hullámok az ősrobbanást azonnal követő hirtelen tágulásban, az úgynevezett felfúvódásban erősödtek fel annyira, hogy észlelni lehetett őket.
Egymilliárd euró a téridő fodrozódásaira
Az Európai Űrügynökség heteken belül dönt arról, hogy mi legyen a következő nagy tudományos programja. Egy röntgentávcső és egy gravitációshullám-detektor verseng a legnagyobb eséllyel a finanszírozásért, elemzők szerint a távcső esélyei jobbak.
Viharos hullámokat vet a téridő az összeolvadó fekete lyukaknál
Hogyan festene a fekete lyukak összeolvadása, ha a téridőt is láthatnánk? A viharos jelenséget minden korábbinál részletesebben modellezték.
Csendesebb hely lenne a Mátra az óriástávcső miatt
A Mátra alatti kőzetrétegek hatalmas párnaként tompítják a földmozgásokat, ezért a hegység - viszonylag kis tömege ellenére - megfelelő hely lehet az Einstein Teleszkópnak. Már csak Spanyolországot és Olaszországot kell "legyőznünk", hogy nálunk épüljön meg a világ egyik legnagyobb és legkorszerűbb tudományos berendezése.