globális problémák
címke rss- kapcsolódó címkék:
- klímaváltozás
- globális felmelegedés
- immunrendszer
- fajkihalás
- antibiotikum-rezisztencia
A magasra szálló futótűz füstje fenyegetheti az ózon réteget
Két évvel ezelőtt a német jégtörő, a Plarstern - amely belefagyott a Jeges-tengerbe - személyzete zöld színű lézert lőtt az éjszakai égboltra azzal a szándékkal, hogy a lézersugár visszavert fényének segítségével tanulmányozzák a jeges téli felhőket. Ehelyett a sugár valami váratlannak találkozott: nagyjából egy kilométer vastag aeroszol és koromkeréteggel a sztratoszférában. A kutatók később megállapították, hogy az anyagfelhő az azon a nyáron Szibérián végigsöprő óriási futótüzek füstjéből származott.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
A mikrobiológus megoldást keres az emberiség következő legnagyobb gyilkosára
Stephen Baker a Cambridge Egyetem mikrobiológusa 12 évet töltött Vietnámban a véres hasmenést okozó baktériumot kutatva. Úgy véli, az emberiség legnagyobb gyilkosa az antibiotikumokra rezisztens baktériumok lesznek a jövőben. De azt mondja, ha folytatjuk a tudományt, van reményünk.
Tudja-e, mi lehet a 21. század egyik legnagyobb globális fenyegetése?
A 21. század egyik legnagyobb fenyegetésének az antibiotikum-rezisztenciát tekinthetjük, vagyis a baktériumok egyre intenzívebbé váló ellenállását az antibiotikum-készítményeknek. Tapasztalati tény, hogy az elmúlt évtizedekben számos baktériumtörzs ellenálló képessége annyira megnövekedett, hogy már nem hatnak rájuk a gyógyszerek. A helytelenül használt, feleslegesen szedett antibiotikumok a baktériumokat egyre ellenállóbbá teszik.
2050-re több műanyag lesz az óceánban, mint hal
Percenként egymillió műanyagpalackot vásárolnak az emberek világszerte, és az emberiség műanyagéhsége további 20 százalékkal fog növekedni 2021-ig, ami egyesek szerint a klímaváltozáshoz hasonló súlyosságú környezeti válsághelyzetet fog teremteni.
Azért jöttek, hogy megváltsák a világot
Van egy cég, amelyik egészen rendhagyó módon ünnepli alapításának tizedik évfordulóját. Nem egy hatalmas VIP partit csapnak, rózsaszínű Hummer-limuzinnal és pezsgőlocsolással, hanem inkább összehívnak néhány gondolkodót Budapestre azért, hogy globális fenntartható fejlődési célok megvalósításán ötleteljenek. Az életképes elképzeléseket pedig meg is valósítják - pénteken derül ki, hogy melyek lesznek ezek. Az IT Services Hungary egy néhány napos ötletparádét (mondjuk úgy boot camp-et) rendezett a Dobozban, ahová elhívták a világ egyik legnagyobb kreatív agyát, startuppereket, innovátorokat, feltalálókat és elsővonalas szakértőket szeerte ...
Budapesten teszik le egy jobb világ alapköveit az IT-pápák
A jövő kihívásainak megoldására nemzetközi innovátorcsapatot hívott össze Budapesten az IT Services Hungary. A világ különböző pontjairól Magyarországra érkezett innovátorok három napon át azon dolgoznak majd, hogy digitális megoldási javaslatot tegyenek az emberiség előtt álló nagy kihívások megoldására. A november 7–9. között Budapesten megrendezendő Innovation Boot Camp tehát csatasorba rendezi az innovatív agyakat, egy békés cél érdekében.
Stephen Hawking szerint történelmünk nagyrészt a butaság története
A Cambridge-i Egyetemen tartott előadásában Stephen Hawking azt a merész állítást tette, hogy a mesterséges intelligencia „vagy a legjobb, vagy a legrosszabb dolog, ami valaha történt az emberiséggel".
Új Világrend: a Bilderberg-csoporttól a torontói jegyzőkönyvekig
Egyesek zseniális oknyomozónak, mások konteós teóriákba tébolyodott őrültnek tartják Serge Monast montreali újságírót, a hatalmas felzúdulást kiváltó, állítólagos torontói jegyzőkönyvek publicistáját. Amíg a torontói jegyzőkönyvek hitelességét sokan kétségbe vonják, a befolyásos személyiségekből álló és minden évben egy alkalommal zárt ajtók mögött tanácskozó Bilderberg-csoport valós, nem csak az összeesküvés-elméletek világában létező informális szervezet.
Szép zöld világ
A szárazföldek 1 százalékán megtermelhető lenne a világ 2030-ra várható energiaszükségletének fele, ha a világ országai hajlandóak lennének környezetbarát energiatermelési módokra átállni - állítja két amerikai kutató tanulmánya. Szél- és napenergiából is a szükséges mennyiség többszöröse áll rendelkezésre világszerte és Magyarországon is. Az átállásnak vannak nehézségei (például néhány anyag ritka előfordulása és a nagy költségek), de nem csak a környezetszennyezést, hanem az energiapazarlást is csökkentené.
Felhőkarcolókban nő a jövő paradicsoma
Felesszük bolygónkat, ez nem kétséges, mint ahogy az sem, hogy a Föld népessége egyre nő. 2050-re a becslések szerint 9,5 milliárdnyian leszünk, ennyi ember élelmezésére pedig már biztosan nem találunk művelés alá vonható területeket. Egyes víziók szerint a globális élelmezési problémákra nincs más megoldás, mint a Mátrix című sci-fiből ismert, tartályokban egymás mellett, millió számra vegetáló emberek mintájára létrehozni a nagyvárosok égig érő, a természetes környezetet kizáró, lebegő ültetvényeit - állítja egy amerikai mikrobiológus. Valóban a felhőkarcoló farmoké lenne a jövő? Egyes nagyvárosokban talán igen, ám ezek a farmok nnem ...
Klímakatasztrófát vizionálnak 11 ázsiai megapoliszban
Banglades fővárosa, Dakka, a Fülöp-szigetek fővárosa, Manila és Indonézia fővárosa, Jakarta óriási károkat fog szenvedni a klímaváltozás miatt. Csak ebben a három városban 50 millióan élnek, alacsony fekvésük és szervezetlenségük pedig teljesen kiszolgáltatottá teszi őket - figyelmeztet a WWF nemzetközi környezetvédő szervezet legújabb jelentésében.
A fajkihalás új számai
A veszélyeztetett állatok Vörös Listáján jegyzett állat- és növényfajok több mint harmadát fenyegeti a kihalás veszélye, állítja a világ legnagyobb nemzetközi természetvédelmi szervezete, amely nyilvánosságra hozta legújabb adatait.
Háború a vízért
Egy német szakértőcsoport 2007-ben megjelent tanulmánya szerint 2050 körül regionális, 2080-2100 körül pedig globális szinten is háború törhet ki a víz birtoklásáért, amely akkorra már drágább lesz, mint az arany. Ha figyelembe vesszük a környezeti és társadalmi folyamatok káros hatásait (tengerszint-emelkedés, szárazság, sivatagosodás, szikesedés, szennyezések), akkor szaporodó vízkonfliktusok szemtanúi leszünk az elkövetkező évtizedekben. A teljes cikk a KukaBúvár honlapján olvasható
Tíz év múlva jégmentes lesz az Északi-sarkvidék
Az Északi-sarkvidéket már tíz év múlva hullámzó tenger borítja majd nyaranta és alkalmas lesz a hajózásra - állítja egy elismert sarkkutató.
Szellemerdő tart London felé - kép
A brit főváros szívében, a Trafalgar Square-en hamarosan tíz, Afrikából hajóval ideszállított faóriást állítanak föl egy művészi alkotás részeként. A "szellemerdő" telepítésének célja, hogy felhívják a figyelmet az erdőirtás globális problémájára.
Fél évszázadot jósolnak még a Pireneusok gleccsereinek
A grönlandi és antarktiszi jégtakarók olvadásáról rendszeresen olvashatsz, az Ibériai-félsziget hegyvidékeit borító jégmezőkről azonban már kevesebbet. Pedig a francia-spanyol határon húzódó Pireneusok gleccserei az elmúlt 15 évben nagymértékben visszahúzódtak, és a globális felmelegedés miatt végleg el is tűnhetnek.
Nem csak az unokáid fenyegeti a klímaváltozás
A jelenlegi tendenciák mellett 2060-ra 4 Celsius-fokkal emelkedhet a globális átlaghőmérséklet -- figyelmeztet az angol meteorológiai szolgálat, a Met Office. Ha az átlaghőmérséklet 2 fokkal emelkedik, egyre nagyobb területen lesznek gyakoribbak az aszályok és hőhullámok.
Nem mértek jól: a grönlandi jég gyorsabban olvad
A globális felmelegedéssel foglalkozó kutatók régóta igyekeznek választ találni arra, mennyire állandó Grönland jégborítása, amely az antarktiszi után a Föld második legnagyobb jégtakarója. Dán tudósok most rámutattak: az eddigi vizsgálatok nem vettek figyelembe egy fontos körülményt, s a jégsapka valójában sokkal érzékenyebben reagál a felmelegedésre, mint eddig hitték. Ez azt is jelenti, hogy az olvadás miatti tengerszint-emelkedés az előrejelzettnél súlyosabb lehet.
Változik az EU halászati politikája
Drasztikus változásokat tervez az Európai Bizottság a halászati politikában az elkövetkezendő néhány évben. A mértéktelen kizsákmányolás miatt az európai tengerek halállományai annyira lecsökkentek, hogy jelenleg az igények kielégítéséhez az EU határain kívülről kell halászati termékeket importálni, és közben dézsával önteni a pénzt az iparágba.
A gyermekvállalás súlyos lábnyomot hagy a Földön
Lehet bajlódni a szelektív hulladékgyűjtéssel, energiatakarékos izzókat csavarni a hagyományos körték helyére, biciklivel közlekedni, de akik minimálisra akarják csökkenteni a bolygót terhelő ökológiai lábnyomukat, azoknak tudniuk kell: hosszú távon jobban teszik, ha eggyel kevesebb gyermeket vállalnak - figyelmeztet egy nemrégiben publikált amerikai tanulmány. A gondolat egybecseng azzal a neves környezetvédők, ökológus szakemberek által támogatott kezdeményezéssel, amely a briteket egyenesen arra szólítja föl, hogy álljanak meg két gyermeknél.
Tisztább levegő - nagyobb kockázat, a kétarcú UV-sugárzás
Az ultraibolya, azaz UV-sugárzás veszélyeivel ma már többé-kevésbé tisztában vagyunk, az 1990-es évek előtt viszont még a szakemberek is úgy vélték, nem érdemes vele kiemelten fogalkozni, annyira alacsony intenzitással éri a Földet. Meglepő viszont, hogy miközben a környezetvédelmi erőfeszítéseknek köszönhetően az elmúlt években csökkent a bolygónkat körülvevő ózonpajzs károsodása, az UV-sugárterhelést a tisztuló légkör épphogy fokozza. Hogyan lehetséges ez?
Új jelentés: fajkihalási hullám pusztít Ausztráliában és Óceániában
Jelenleg zajlik a hatodik nagy fajkihalás bolygónkon, ezúttal azonban kétség kívül az emberi tevékenység játssza az egyik főszerepet. A déli félteke nagy részét különösen erősen sújtja a veszteség: Ausztrália, Új-Zéland és a szomszédos csendes-óceáni szigetek a globális fajkihalás forrópontjai lehetnek - figyelmeztet a térség ökológiai helyzetét bemutató első átfogó tanulmány.
Drámai felvételek: eltűnt az Aral-tó nagyobbik fele
Az Aral-tó talán az űrből tekintve is leglátványosabb példája annak, milyen hatása lehet a természetre az emberi beavatkozásnak. A tó kiszáradása az elmúlt három év során felgyorsult, a vízfelület nagy része helyét idén nyáron már átvette a sivatag - ezt a drámai változást mutatják az Envisat műholdképei.
Századunk legnagyobb betegsége a klímaváltozás
820 millió ember egészségét a malária, 6 milliárdét a korábban érintetlen területeken is pusztító dengue-láz, 4 milliárd emberét pedig a nagyvárosok szegénynegyedeinek nyomorúságos körülményei veszélyeztetik a nem is olyan távoli jövőben. A klímaváltozás okozta tengerszint-emelkedés, élelem- és ivóvízhiány, betegségek és nyomor miatt századunkban egymilliárdnyian hagyják el hazájukat és keresnek új othont maguknak. Napjaink legnagyobb egészségügyi veszélyfaktorává kétségkívül a klímaváltozás vált - ez lehet az összegzése a világ egyik vezető egészségügyi szakfolyóirata és a University College London által napokban publikált jelentéssnek, ...
Ellenünk fordulhatnak az erdők
A klímaváltozás miatt emelkedő átlaghőmérséklet hatására a jelenleg szén-dioxid-elnyelőként számon tartott erdőségek a következő évtizedekben könnyen szén-dioxid-kibocsátóvá válhatnak, így tovább gyorsíthatják a kedvezőtlen folyamatokat. A legújabb kutatások szerint az erdők jelenlegi szén-dioxid-elnyelő képessége teljes egészében elveszhet, ha a Föld átlaghőmérséklete 2,5 Celsius-fokkal emelkedik.
Csökken a világ nagy folyóinak vízhozama
A világ legsűrűbben lakott régióinak folyóiból eltűnőben a víz - az indiai Gangesz, a nyugat-afrikai Niger vagy a kínai Sárga-folyó vízvesztesége miatt milliók ivóvízellátása kerülhet veszélybe. Az amerikai boulderi Nemzeti Légkörkutató Központ szakemberei által készített első átfogó tanulmány szerint a vízhozam csökkenése számos esetben a klímaváltozással hozható összefüggésbe.
- 1