Georges Clemenceau

címke rss

„Magyarország elszakíthatatlan egysége”

104 évvel ezelőtt, 1920. január 16-án, délután három órakor hangzott el a francia külügyminisztérium épületében Apponyi Albertnek, a magyar békedelegáció vezetőjének híres beszéde, amelyben – többek között – igazságos békét és az új országhatárok népszavazás alapján történő meghúzását követelte. A Magyarságkutató Intézet kiemelt kérdésként kezeli az események közzétételét, hiszen a nyugati világ politikusai közül többen először ekkor szembesültek azzal a ténnyel, milyen súlyos igazságtalanságot kívánnak elkövetni a magyar nemzettel. - írja Dr. Köő Artúr, a Történeti Kutatóközpont, Trianon Kutatócsoportból a Magyarságkutató Intézet honlapján.

90 éve halt meg Trianon rosszemlékű „atyja”,Georges Clemenceau

Tudomány2019.11.24, 21:38

Kilencven éve, 1929. november 24-én halt meg Georges Clemenceau egykori francia miniszterelnök, az első világháborút lezáró Párizs környéki békék - és így a trianoni békediktátum - egyik kimunkálója. Amíg Magyarországon Clemenceau neve egyet jelent az országot rendkívül súlyosan megcsonkító trianoni békediktátummal, addig Franciaországban nemzeti hősként, a 20. századi francia történelem egyik legnagyobb alakjaként tisztelik személyét.

A rettenthetetlen tábornok, aki kiverte a fosztogató románokat a Nemzeti Múzeumból

Tudomány2019.10.05, 22:28

Kereken száz éve, 1919. október 5-én a Budapestet megszálló román királyi hadsereg teherautói váratlanul felsorakoztak a Magyar Nemzeti Múzeum előtt, hogy mindenféle jogalap nélkül kifosszák az ország legpatinásabb nemzeti gyűjteményét, és Romániába szállítsák az épületben őrzött felbecsülhetetlen értékű történelmi relikviákat. A budapesti Szövetséges Katonai Misszió amerikai delegáltja, Harry Bandholtz vezérőrnagy szerencsére még időben értesült a román megszállók aljas tervéről. A tábornok azonnal a helyszínre sietett, és egy szál lovaglóostorral a kezében erélyes fellépésével megakadályozta a Nemzeti Múzeum kirablását.

Nem béke volt, csak húszéves fegyverszünet a versailles-i szerződés

Tudomány2019.06.28, 21:32

Négyévnyi pusztítás, véres harcok és küzdelmek után 1919. június 28-án véget ért az első világháború Versailles-ban. A győztes nagyhatalmak pontosan száz éve írták alá a háborút hivatalosan is lezáró békét Németországgal. A szerződés néhány országnak a „békét" képviselte, másoknak azonban egyfajta „diktátumot" jelentett, miközben észrevétlenül elhintette a második világháború vetőmagjait, amely húsz évvel később könyörtelenül meg is érkezett. A négy éven át tartó, mintegy tízmillió emberéletet követelő első világháború a németek vereségével ért véget, a nyugati fronton a harcoknak véget vető tűzszüneti egyezményt 1918. november 11-één ...

Nyugodtan üzenje meg a románoknak, hogy menjenek a pokolba

Tudomány2016.10.05, 16:04

1919. október 5-én a román megszálló hadsereg teherautói felsorakoztak a Nemzeti Múzeum bejáratánál, hogy a magyar történelem relikviáit őrző közintézmény kifosztása után elszállítsák a felbecsülhetetlen értékű műkincseket. Harry Hill Bandholtz vezérőrnagy ekkor írta be nevét a magyar történelmi emlékezetbe. A helyszínre siető amerikai tábornok, a Szövetséges Katonai Misszió tagja egy szál lovaglóostorral a kezében kikergette a románokat az épületből, megakadályozva ezzel a múzeum kirablását.

Előző
  • 1
Következő