genomika
címke rss- kapcsolódó címkék:
- genetika
- genom
- orvostudomány
- gének
- genetikai állomány
Kiderült: ilyen lesz a jövő orvoslása
Az NIH kutatói 13 olyan tanulmány eredményeit összegezték, amelyek fordítva ülik meg a lovat: nem egy kimutatott betegséghez keresik a genetikai okot, hanem egy adott személy genetikai eltéréseiből kiindulva keresik azok klinikai folyományát, amely esetleg még nem betegség, de lehet belőle az. Minden valószínűség szerint ez a jövő útja az orvoslásban.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
DNS-minták genomikai elemzését végzik hazánkban
Megerősítették a Pécsi Tudományegyetem Genomikai és Bioinformatikai Kutatóintézeti Kapacitását - tájékoztatta szerkesztőségünket a baranyai oktatási intézmény.
Genomikai stratégiát dolgoztak ki az egészségünk menedzselésére
Együttműködési megállapodást kötött kedd délután Pécsett a világ egyik legnagyobb biotechnológiai vállalata, a BGI Group és a Pécsi Tudományegyetem (PTE), amelynek köszönhetően több újgenerációs szekvenáló platformmal bővülhet az egyetem Genomika és Bioinformatika Szolgáltató Központjának portfóliója a Szentágothai János Kutatóközpontban, tájékoztatta szerkesztőségünket a PTE. A felek kiemelt célja, hogy a fejlesztés genomikai szekvenálási és klinikai diagnosztikai szolgáltatást tudjon majd nyújtani ezzel a világ élvonalába tartozó vizsgálóeljárással.
Így kísérelik gyógyítani a gyógyíthatatlant
A szeptikus sokkra, a keringési rendszerre és a gyulladásos folyamatokra ható kismolekulák szintézisét és részletes vizsgálatát tűzték ki célul a pécsi kutatók. A Pécsi Tudományegyetem (PTE) biokémikus, orvos és kémikus a sejt energiatermelésének központját, a mitokondriumot a Pannon Egyetem szakembereivel együtt vizsgálták. A szerkesztőségünkhöz eljuttatott közlemény szerint a mitokondrium számos akut és krónikus betegség kialakulásában és progressziójában játszik kiemelt szerepet.
Több országból hozták be a koronavírust Magyarországra
A Pécsi Tudományegyetem kutatócsoportja megvizsgálta, hogy a járvány első hónapjának végén, közvetlenül a korlátozó intézkedések bevezetésekor hogyan terjedt a koronavírus az országban, valamint honnan származtak a Magyarországon lévő vírusok, és mennyire aktívan terjedtek.
- címkék:
- Pécs
- genomika
- virológia
- koronavírus
- Címkefelhő »
Kalandozás az emberi gének világában
Az élő szervezetek kutatásának lényege a komplexitás. Minél pontosabban ismertjük az egyes életfolyamatokat meghatározó tényezőket, kölcsönhatásuk részleteit, annál pontosabb képet lehet kialakítani egy biológiai rendszerről. A Magyar Tudomány Ünnepe keretében tartott előadásában Falus András az emberi öröklődést meghatározó genetikai elemek szempontjából összegezte a tudomány új, mindannyiunk jövőjét befolyásoló eredményeit.
Kell-e tudnom, hogy húsz év múlva beteg lesz a gyerekem?
A személyre szabott gyógyítás komoly eredményeket tud felmutatni, az utóbbi időben mégis sokasodnak az aggodalmas hangok. A tömegeket érintő közegészségügyi programok kárára egyre több pénz folyik a viszonylag kevés beteg érdekét szolgáló kutatásokba, a feltáruló genetikai információk pedig súlyos erkölcsi kérdéseket vetnek fel.
Megvizsgálták az eddigi legidősebb ember génjeit
A W115 kódjelű, 115 éves korában elhunyt hölgy koraszülöttként jött a világra, de hosszú és egészséges élete volt. 100 éves korában emlőrák miatt kezelték, de az öregkori szellemi leépülés semmilyen jelét nem mutatta haláláig.
Mindentudás Egyeteme 2.0: előadás génekről és környezetről pénteken
Az egészség és a betegség komplex szemlélete a genetikai állományunkról és a környezeti hatásokról szerzett tudásunk fényében: erről a mindenkit érintő témáról beszél Falus András immunológus a Mindentudás Egyetemén pénteken.
A magyar megoldás a legjobb eddig az élet meghatározására
A 21. század elején még mindig nem tudjuk pontosan meghatározni, mi az élet. Egyesek szerint hasonló nehézségekkel állunk szemben, mint azok, akik a vizet akarták definiálni a molekula-elmélet megalkotása előtt. A korábbi próbálkozások és a NASA-definíció után a nemrég elhunyt Gánti Tibor elmélete állhat legközelebb a valósághoz.
Alapvető újítások történtek az élővilágban 3 milliárd éve
Egy amerikai kutatócsoport száz ma létező mikroba genetikai állományában kereste az arra utaló nyomokat, hogy a mai élőlények génjei mikor jelentek meg először az evolúció során. A kutatás alapján feltételezhető, hogy a jelenleg létező géncsaládok 27%-a 2,8 és 3,3 milliárd évvel ezelőtt alakult ki, még azt megelőzően, hogy az oxigén elkezdett volna felhalmozódni a légkörben.
Eltérően reagálnak a sejtek a DNS-károsodásra
A Humán Genom Program során 30 000 emberi gén bázissorrendjét sikerült meghatározni, és mára ismertté váltak az egyes emberek közötti apró genetikai eltérések is. Az viszont továbbra sem tisztázott, hogy génjeink milyen kölcsönhatásokat alakítanak ki egymással, és mi zajlik le a sejtekben olyankor, amikor valami károsítja az örökítőanyagot. Egy élesztősejteken végzett új kutatásból kiderült, hogy egy mutációt előidéző vegyület minden sejtben máshogyan változtatja meg az anyagcsere-hálózat működését.
Gyakran mellélőnek a génvadászok
Az utóbbi két évtizedben fellendültek azok a kutatások, amelyek egy-egy génváltozat befolyására próbálják meg visszavezetni összetett viselkedésbeli jellegek kialakulását. Még mindig ritka azonban, hogy olyan géneket, génváltozatokat azonosítanak, amelyek önmagukban is kellően erős befolyást képesek gyakorolni a viselkedésre. A génvadászat során olykor fény derülhet a genetikai és a környezeti tényezők között fennálló, igen összetett kölcsönhatásokra is.
Elkészült a Homo sapiens első reprezentatív genetikai felmérése
Mindenki legalább hetvenöt olyan génvariációt hordoz, amely kapcsolatba hozható az öröklődő betegségek valamelyikével. Újabb nagy lépéssel hozta közelebb a sokat emlegetett és régóta várt személyre szabott gyógyászatot az a kutatás, amelyben ezer ember teljes genetikai állományát vetették össze egymással.
Elkészült a búza csaknem teljes genomszekvenciája
Egy brit kutatócsoport közzétette a búza rendkívül összetett genetikai kódjának első, nyers bázissorrendjét: az eredmények alapján most már a búza összes génjének 95 százaléka ismert. Ez az egyik legátfogóbb eddigi genomvizsgálat, és az adatok közzététele jelentősen felgyorsíthatja majd a növénynemesítéssel foglalkozó cégek munkáját.
Most már tényleg jöhet az új orvostudomány
Amikor egy valóban nagy előrelépés történik a tudományban, rövid távon túlzottan optimista előrejelzések születnek, hosszú távon viszont alábecsülik a hatást. Ez igaz az emberi genetikai állomány megismerésére is: az immár tíz éve a birtokunkban lévő információ nem váltotta meg egycsapásra a világot, de lassan készülhetünk az új, a megelőzésre koncentráló, személyre szabott orvostudományra.
Tízezer beteg génvizsgálata adhat betekintést a szívbetegségek kialakulásába
Nagyszabású vizsgálat indult a szívbetegségek öröklött tényezőinek feltárásra, amely nagy lépés lehet a személyre szabott gyógyászat felé. A vizsgálatot a londoni Imperial College kutatói vezetik, és összesen 10 000 betegnél elemzik majd az összes génváltozatot, emellett pedig részletes szívvizsgálatot is végeznek.
Nagyot lépett a genetika Darth Vadere: elkészült az első mesterségesen vezérelt sejt
Újabb áttörés történt a mesterséges sejtek létrehozása felé vezető úton: először állítottak elő olyan sejteket, amelyeket mesterségesen "összeszerelt" program irányít. A kívülről betöltött DNS képes volt beindítani és irányítani a sejtek működését, amit a kutatók a számítógépek bekapcsolásakor elinduló rendszerfolyamatokhoz hasonlítottak. Craig Venter, a kutatás vezetője, "a genetika Darth Vadere" eddig sem volt ismeretlen a nagyközönség számára, a mesterséges élőlények létrehozásáról azonban sokan úgy vélekednek, hogy a biológusok már "istent játszanak". Mire jók ezek a sejtek, és mi fog még kikerülni Venter laboratóriumából?
Először adtak személyre szabott orvosi tanácsot a gének alapján
Stephen Quake, a Stanford Egyetem munkatársa lett a világon az első ember, akinek orvosa a teljes genetikai állomány elemzése alapján adott tanácsot. Ez úttörő lépés a jövő orvostudománya felé, a páciens azonban egyelőre nem élt a lehetőséggel. Vajon mennyit akarnak majd tudni magukról az átlagos, mindennapi emberek?
Csak most kezdődik az új orvostudomány
Közel tíz évvel ezelőtt az egész világ ünnepelte az ember genetikai információjának megfejtését, amely egy új orvostudomány születését ígérte. Egy új orvostudományét, amely a tüneti kezelések helyett végre az alapokat ragadja majd meg. Az elmúlt tíz évben azonban inkább a technológia fejlődött ezen a területen, és sok alapvető összefüggést fedeztek fel gének és betegségek között. Az alkalmazások többsége, az új gyógyászat a következő évtizedben jöhet.
Hazai szuperszámítógép a gének kutatására
Az MTA KFKI-RMKI csillebérci épületében működik Magyarország legerősebb, tudományos célra használt informatikai csúcsberendezése.
Becsaphatnak minket az olcsó géntesztek
Az egyre olcsóbb és gyorsabb, postán is megrendelhető személyes genetikai tesztekhez nem kell orvosi vizsgálat, ám korántsem biztos, hogy hiteles információkhoz jutunk a betegségekre való hajlamainkról. A Science cikke egy kitalált példán mutatja be ennek tragikus következményeit. Probléma az is, hogy az internetre feltöltött adatok illetéktelenek kezébe kerülhetnek, és egyre gyakoribb a génlopás, amit számos országban már bűncselekménynek minősítettek.
Négyezer éves fénykép - az első emberi rekonstrukció a gének alapján
Először sikerült rekonstruálni egy már több ezer éve halott személy külsejét a genetikai állomány alapján, egy jégbe fagyott hajcsomó segítségével. A kutatók által Inuknak elnevezett férfi 4000 évvel ezelőtt élt Grönlandon, hajlamos volt a kopaszodásra, barna színű volt a szeme és sötét volt a bőre.
- címkék:
- evolúció
- emberősök
- genomika
- gének
- Címkefelhő »
Elkészült a ló genomszekvenciája
Nemzetközi összefogással elkészült a háziló (Equus caballus) részletes genomszekvenciája. Az összehasonlító vizsgálatok alapján kiderült, hogy a genomszerkezet több helyen figyelemre méltóan hasonlít az emberéhez, és a lófajták között több mint egymillió genetikai eltérés figyelhető meg. A Science-ben publikált munka fényt deríthet a lovak háziasítására is.
- címkék:
- genomika
- genomszekvencia
- genom
- ló
- Címkefelhő »
Elkészült a házisertés nyers genomszekvenciája
A ló és a szarvasmarha után újabb fontos gazdasági állat, a házisertés genomját határozták meg nemzetközi összefogással a kutatók. A most közzétett genom még "csak" 98 százalékos, de már ez is elegendő ahhoz, hogy fontos megállapításokat tegyenek majd a sertések rokonsági kapcsolatait és egyéb tulajdonságait illetően.
- címkék:
- genomika
- genomszekvencia
- disznók
- genom
- Címkefelhő »
Elkészült a teljes HIV-genom
Amerikai kutatóknak teljesen sikerült szekvenálni az eddig csak töredékesen ismert HIV-genomot. Az eredmény alapvető a vírus életciklusának megértéséhez, a fertőzőképesség hátterében álló molekuláris mechanizmusok feltérképezéséhez és a hatékony vírusellenes szerek kifejlesztéséhez.
- címkék:
- AIDS
- HIV
- genomika
- Címkefelhő »
Újabb szabályozó szakaszokat fedeztek fel a hulladék DNS-ben
Amerikai kutatók a kis RNS-ek egy eddig ismeretlen osztályát azonosították. Felfedezésük azt sejteti, hogy ezek a különleges RNS-molekulák a többitől eltérő, ismeretlen mechanizmuson keresztül képződnek és működnek.
Molekuláris Tajgetosz: veszélyesek a neten megosztott egyéni genetikai adatok
A lány számára probléma lehet, ha az anya megosztja az interneten saját genetikai adatait, és azok az emlőrákra való hajlamról hordoznak információt. Ha egyszer a lustaságra való hajlam genetikai hátterét is megtalálják, az már a munkaadóknak is érdekes lesz, a biztosítóknak pedig máris nagyon érdekesek az egyes betegségekre való hajlamosító genetikai tényezők. Az egyre olcsóbb egyedi genetikai tesztek adatainak online megosztása súlyos etikai problémákat vet fel.
Amitől tehén a tehén - meghatározták a szarvasmarha genomszekvenciáját
A ló és a tyúk után újabb gazdasági szempontból fontos háziállat, a szarvasmarha genomszekvenciáját sikerült meghatároznia egy nemzetközi kutatócsoportnak. A kutatók a Science folyóirat legújabb számában számolnak be arról, hogy elkészült az első kérődző állat teljes genetikai állományának feltérképezése. Így - többek közt - lehetővé vált annak kiderítése, mi különbözteti meg a szarvasmarhát az embertől és a többi emlősállattól.
Több száz mamut génjeiben vizsgálnák a kihalás okait
Április első hétvégéjén néhány tucat vezető molekuláris biológus, természetvédő és múzeumi kurátor gyűlt össze a Pennsylvania Állami Egyetemen, hogy megvitassák, miként lehetne felhasználni a legmodernebb molekuláris szekvenáló eljárásokat a természetvédelem céljaira. Az eseményről a Nature cikke alapján számolunk be.
- címkék:
- mamut
- természetvédelem
- genomika
- Címkefelhő »
Új krokodilfajt fedeztek fel laboratóriumban
Azt hihetnénk, hogy egy új állatfaj fölfedezéséhez valami elhagyatott vidékre kell mennünk, nem pedig egy laboratóriumba. Az amerikai természettudományi múzeum kutatói azonban laboratóriumi vizsgálatokkal állapították meg, hogy az eddig egy fajnak tekintett afrikai törpekrokodil valójában három fajt foglal magába.
Genomikai X-díj a gyors és olcsó szekvenálásért
Az első magánűrhajó sikere után az X-díj Alapítvány ismét 10 millió dolláros díjat ajánlott fel a világ kutatóinak. A feladat most egy olyan eljárás kidolgozása, amely az emberi örökítőanyag bázissorrendjének gyors és olcsó meghatározását teszi lehetővé. Ez nélkülözhetetlen például a személyre szabott gyógyászat létrejöttéhez, ahol a gyógyszert a beteg saját genetikai jellemzőire szabva írnák fel a jövőben.
Genomikai kutatások: kimaradni több, mint bűn - hiba
Az Európai Unió 6. kutatási keretprogramjában első számú prioritásként jelölte meg a genomalapú biológiai kutatásokat, amelyen belül az emberi genomika, azaz az egészségügyi kutatások állnak az első helyen. Hazánknak is alapvető érdeke, hogy ezekhez minél gyorsabban csatlakozzon.
- 1