Egyes állatoknak nincs szükségük a szexre a szaporodáshoz

Nem minden állatfajnak van mindig szüksége hímekre a szaporodáshoz, sőt létezik olyan szalamandra, amelynek csak nőstényei vannak. Bemutatunk öt állatfajt, amely hímek nélkül is boldogul.

Az ókori Róma a bevándorlóknak köszönhetően vált világbirodalommá

Kihaltak a hasonló emberek

Az emberi arc sokkal változatosabb, mint amit bármely állatnál tapasztalunk. Az embernél ugyanis abba az irányba hatott az evolúciós nyomás, hogy mindnyájan egyediek és könnyen felismerhetők legyünk, írják a Berkeley Egyetem kutatói.

Megtizedeli a kétéltűeket a klímaváltozás

Különböző kétéltűek földrajzi elterjedésével vetették össze amerikai kutatók az éghajlati előrejelzéseket. Az eredmény a következő: a gyors hőmérsékletingadozások megakadályozhatják egyes állatok vonulását, így azok akár ki is pusztulhatnak.

A vízirovartól a tehénig: kikezdi a klímaváltozás a fajok változatosságát

Nem elég azt kimutatni, hogy egy veszélyeztetett állat- vagy növényfaj eltűnhet a klímaváltozás miatt, hanem az is fontos, hogy a felmelegedés miatt hogyan tűnnek el egy fajon belül a genetikai változatok - mondja az az erdélyi magyar biológus, aki először vizsgálta a felmelegedés és a fajokon belüli változatosság kapcsolatrendszerét.

Kiirtja a még ki sem fejlődött fajokat a klímaváltozás

A pesszimista becslés szerint legalább 80, az optimista szerint 66 százalékkal csökkenne az egyes fajok genetikai változatossága a klímaváltozás hatására. Ez gyakorlatilag annyit tesz, hogy már kialakulásuk előtt kipusztulnak azok a fajok, amelyekké a genetikai változatok kifejlődhetnének. A változatosság csökkenése hosszú távon lerontja az egész faj alkalmazkodási képességét.

Az erdővel együtt a genetikai változatosságot is kiirtották a Kárpátokban

Magyar kutatók a Retyezát-hegység gleccsertavi üledékeibe zárt tizenegyezer éves lucfenyőpollenek és növényi fosszíliák vizsgálatával megállapították, hogy az egykori populáció genetikai változatossága, és így feltehetőleg alkalmazkodási képessége is jóval nagyobb volt, mint a mai állományé. Ennek egyik okát az elmúlt kétezer év erdőirtásaiban látják, amit a tavi üledéken végzett pollenvizsgálatok egyértelműen alátámasztottak.

Génjeik alapján a busmanok és a pigmeusok a legősibb emberek

A jelen afrikai vadászó-gyűjtögető populációinak alaposabb genetikai vizsgálata arra utal, hogy a modern ember a kontinens déli részén jelent meg az evolúció folyamán, és nem Kelet-Afrikában.

Az egyiknek illat, a másiknak bűz

Mindenki egyéni szaglással rendelkezik, és szinte minden szagot másmilyennek ítélünk meg, derül ki néhány új kutatásból. Feltételezhető az is, hogy a szagokat tekintve mindannyian rendelkezünk egy vakfolttal, egy-egy szagot tehát csak alig vagy egyáltalán nem vagyunk képesek érzékelni.

Elkészült a Homo sapiens első reprezentatív genetikai felmérése

Mindenki legalább hetvenöt olyan génvariációt hordoz, amely kapcsolatba hozható az öröklődő betegségek valamelyikével. Újabb nagy lépéssel hozta közelebb a sokat emlegetett és régóta várt személyre szabott gyógyászatot az a kutatás, amelyben ezer ember teljes genetikai állományát vetették össze egymással.