genetika
címke rss- Legfrissebb
- Legrégebbi
Megvizsgálták a magyarok génjeit: megtalálták a legrégebbi őseinket
A ma élő magyarok ősei több ezer éve folyamatosan jelen vannak a Kárpát-medencében – erre világított rá egy nemrégiben közölt kutatás, ami új módszerrel vizsgálta a térség ma és egykor élt népeinek genetikáját.
Megvizsgálták a honfoglaló magyarok génjeit, döbbenetes dolgot találtak
A magyarság eredetének kutatásában az eddigi legjelentősebbnek számító tudományos szakcikket közöltek a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának és a Szegedi Tudományegyetem Genetikai Tanszékének kutatói az igen tekintélyes Current Biology szaklapban.
Genetikai ollóval szabták át a csótányok génállományát
A kutatók kifejlesztettek egy CRISPR-Cas9 alapú módszert a csótányok génjeinek szerkesztésére – adja hírül a Cell Reports Methods szakfolyóirat legfrissebb száma. Az eljárás általánosan alkalmazható lesz a rovarok körében.
Ezek a gének váratlan történetet meséltek
Annak ellenére, hogy Uruguay a dél-amerikai kontinens keleti partján félúton helyezkedik el, az ország rövid története jól mutatja az európai konfliktusok összemosódását, amelyet a spanyol, brit és portugál hatalmak gyarmati érdekei alakítottak.
Súlyos betegség kutatásában jelenthet áttörést egy magyar felfedezés
Az ELTE kutatói olyan új betegségmodellt hoztak létre, mellyel a Bloom-szindróma és a zebrahal ivarát meghatározó folyamatainak alaposabb megértéséhez járultak hozzá. A két, látszólag független témát összekapcsoló tanulmány Kovács Mihály (Biokémiai Tanszék) és Varga Máté (Genetikai Tanszék) csoportjainak összefogásával született és a Cell Death and Disease tudományos folyóiratban publikálták. Amellett, hogy az új modellállat által fontos információkat szerezhetünk a Bloom-szindróma sejttani hatásairól, az eredmények hozzájárulhatnak a tüneteket mérséklő hatóanyagok fejlesztéséhez, így a betegséggel élő emberek életminőségének javításához.
Jobb minőségű gabonát ígér egy nemzetközi kutatás
Jobb minőségű búza előállításának új módjáról számolt be egy ausztrál tudósok által vezetett nemzetközi tanulmány.
- címkék:
- gabona
- genetika
- búza
- fehérje
- táplálkozás
- Címkefelhő »
6 fizikai tulajdonság, amelyet kizárólag édesapánktól örökölhetünk
Mulatságos azon tanakodni, hogy a születendő gyermek milyen tulajdonságokat fog örökölni az édesanyjától és az édesapjától. Miben fog majd legjobban hasonlítani egyik-másik szülőjére? A nagyszülők lehet, hogy már előre megjósolják, hogy unokájuk az anyjuk nézését fogja örökölni, vagy hogy olyan magasra nőnek majd, mint az apjuk. Mi az igazság, és valójában mik azok a tulajdonságok, amelyeket a gyerekek csakis édesapjuktól örökölhetnek?
- címkék:
- egészség
- genetika
- öröklődés
- magazin
- Címkefelhő »
Ijesztő felfedezést tettek a tudósok: ételeink átprogramozzák a génjeinket
Ha ételre gondolunk, rendszerint a kalória, az energia és a táplálék jut eszünkbe. A legújabb tanulmányok szerint azonban az ételnek ennél sokkal komplexebb szerepe van életünkben, ugyanis „kommunikál" a genomunkkal, vagyis a testünk funkcióit a sejtek szintjéig irányító genetikai tervrajzzal – ismertet egy meglepő kutatást a Science Alert magazin.
A ma élő magyarság őseinek Kárpát-medencei jelenléte több ezer éve folyamatos
172 ősi és ma élő populáció új, 16.000 mitogenomból álló adatbázisát hozták létre, és vizsgálták ezek kapcsolatrendszerét mesterséges intelligencián alapuló módszerrel. Az új algoritmus minden haplocsoport-összefüggést felismer, függetlenül a korreláció hátterében álló folyamat időpontjától.
A tökéletlenség a legcsodálatosabb dolog: emberek, a legkülönlegesebb külsővel
Nézzétek meg a valaha született, legérdekesebb külsővel rendelkező embereket.
- címkék:
- genetika
- galéria
- különleges
- Címkefelhő »
Minden kék szem egyetlen közös őstől származik?
A Koppenhágai Egyetem (UoC) kutatói szerint minden egyes kék szempár egyetlen közös ősre vezethető vissza, aki „spontán módon fejlesztette ki" ennek a szemszínnek a mutációját. Bár a kék a második leggyakoribb szemszín világszerte, még mindig viszonylag ritka, csak az emberek 8-10 százalékánál fordul elő. A kutatások szerint az említett mutáció valamikor az elmúlt 6-10 évezred során terjedt el világszerte.
Feltárul a vámpírdenevérek véres titka
Kutatók kiderítették, hogyan képes a vámpírdenevér pusztán vérivással fedezni az energiaszükségleteit, és életben maradni.
Közzétették a teljes emberi génállományt
Közzétették az első teljes, hézagok nélküli emberi genomot, vagyis a szervezet teljes, DNS-ben kódolt örökítő információját.
- címkék:
- genetika
- gének
- génállomány
- gén
- Címkefelhő »
A sáfrányt először a bronzkori Görögországban háziasíthatták
A sáfrányt, a világ egyik legdrágább fűszerét a jóféle sáfrány (Crocus sativus) virágaiból nyerik ki. A tudomány régóta tisztában van azzal, hogy évezredek óta termesztik a Földközi-tenger térségében. Arra azonban eddig nem találtak választ, hogy a növényt mikor és hol háziasították először őseink? Egy új tanulmány most erre ad egyfajta alternatívát.
Gyönyörű latin nők, akiken nem fog az idő
Az egész világ a lábaik előtt hever, sikeresek, gazdagok és szépek. Legtöbben már rég családot alapítottak, mellette karrierjük továbbra is szárnyal. A következő előadókban – a hírnéven túl – a közös pont, hogy latin vér csörgedezik ereikben és irigykedve nézik őket – kortól és nemtől függetlenül – hogy vajon mi állhat sikerük hátterében. Legtöbbjük már közel az ötvenhez, – vagy azon túl – mégsem látszik egy nappal sem öregebbnek, mint pályafutása elején. A jó genetikán túl, mindannyiuk életében fontos szerepet tölt be az egészséges táplálkozás és rendszeres sport. A nem latin gyökerekkel rendelkező pályatársaik is tudatos és egészsséges ...
Ez állhat a bőrrák kialakulásának hátterében
A bőrrák és egy sor más autoimmunbetegség között találtak genetikai kapcsolatot ausztrál kutatók.
- címkék:
- genetika
- gének
- bőrrák
- melanoma
- Címkefelhő »
Így változtatja meg a rendszeres testmozgás a sérülékeny Achilles-ínt
Az Achilles-ín szinte úgy működik, mint egy gumiszalag, amely összeköti a vádli izmait a sarokcsonttal. Bár tudjuk, hogy egyfajta rugóként dolgozik, amely energiát tárol és szabadít fel, miközben mozgatjuk a lábunkat, ám az még nem világos a tudósok előtt, pontosan hogyan reagál az edzésre és az intenzív testmozgásra, ha egyáltalán reagál.
A klíma változásával szemben is ellenálló ez az új burgonyafajta
A burgonyafajtákat köztudottan nehéz nemesíteni, ám egy kutatás most ezt orvosolta. A Max Planck Növénynemesítési Kutatóintézet szakemberei a gumó teljes genomjának feltérképezésével megalapozták új burgonyafajták kialakítását, azok úgymond tökéletesítését.
- címkék:
- DNS
- genetika
- burgonya
- krumpli
- szekvenálás
- Címkefelhő »
Liptai Claudia legutóbbi posztjából kiderült, hogy kire hasonlít Panka
Liptai Claudia nőnap alkalmából osztott meg egy fotót a család nőtagjairól, annak ellenére, hogy ő nem ünnepli ezt a napot.
Félek, hogy a hűtlenség benne van a véremben
Amióta csak az eszemet tudom, anya, a nagyi, sőt a dédi is elvált nőként élik vagy élték az életüket. Kisgyerekként sosem törődtem azzal, hol van a dédipapa, vagy épp a nagyapám... Apa hiányát előbb érzékeltem, de mivel szigorúan véve kéthetente más ült mellettem a reggelizőasztalunknál, nem firtattam a hollétét...
RNS-módosító mechanizmust térképeztek fel magyar kutatók
Ahogy az ékezetek a betűkön fontosak lehetnek egy szöveg megértéséhez, a nukleinsavak különböző módosulásai is jelentős szerepet játszanak a genetikai információ dekódolásában. A DNS epigenetikai, vagyis a genetikai szekvenciát nem érintő módosulásainak szerepe évtizedek óta széleskörűen tanulmányozott területnek számít, ugyanakkor az elmúlt évek rávilágítottak arra, hogy az RNS-nek is számos hasonló, úgynevezett epitranszkriptomikus módosulása szintén fontos biológiai szerepet tölt be. Az ELKH Természettudományi Kutatóközpont (TTK), az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) és aa ...
- címkék:
- magyar kutatók
- genetika
- ELKH
- RNS
- Címkefelhő »
106 millió éves vírust találtak fosszilizálva a humán genomban
Egy a dinoszauruszok korában élt emlős őseinket gyötrő vírus maradványaira bukkantak a genomjainkban lappangva.
Genetikai másolatot akarnak készíteni Lengyelország egyik legöregebb fájáról
Erdészek genetikai másolatot akarnak készíteni Lengyelország egyik legöregebb, mintegy 700 éves tölgyfájáról.
- címkék:
- Lengyelország
- genetika
- fa
- Címkefelhő »
DNS-elemzés leplezi le az illegális elefántcsont-kereskedelmet
Mindössze három nagy bűnözői csoport felelős az elefántagyarak nagy részének kicsempészéséért Afrikából - állapította meg egy új kutatás, amelyben az elefántagyarakból vett DNS-mintákat elemeztek.
- címkék:
- Afrika
- elefánt
- DNS
- genetika
- orvvadászat
- Címkefelhő »
Én választok párt, vagy a testem?
Azt mondják, mindig a nő választ, és ezt sokszor a férfiak is szívesen hangoztatják. Vajon tényleg így van? Én választottam a férjemet, netán ő engem? Egyáltalán, honnan vesszük, hogy az egymásra találásunk tudatos döntés eredménye?
Így érzékeljük a bűzös szagokat
A testszag és egyéb bűzök észlelésének mechanizmusát azonosították amerikai kutatók - írja a The Guardian.
- címkék:
- genetika
- szag
- receptor
- bűz
- Címkefelhő »
Génmódosított sertések szívét használnák szervdonorként
Német tudósok még idén azt tervezik hogy klónoznak, majd genetikailag módosított sertéseket tenyésztenek, hogy azokat szívdonorként használják fel.
- címkék:
- genetika
- gén
- szívátültetés
- sertés
- szervdonor
- Címkefelhő »
Két arccal születnek, és nagyon rövid ideig élnek: ilyen szörnyű rendellenesség a diprosopus
Szinte kétfejűnek tűnnek az ezzel a rettenetes születési rendellenességgel bíró újszülöttek, de ebben az esetben nem összenövő sziámi ikrekről van szó, hanem egy hibásan működő fehérje miatt duplázódnak meg bizonyos testrészek. A világ legritkább és legkülönlegesebb betegségeit bemutató sorozatunkban most a diprosopus következik.
- címkék:
- betegség
- genetika
- magazin
- arc
- rendellenesség
- Címkefelhő »
Ez a génmódosított hal lehet a jövő sztárétele
Kínai biológusok génszerkesztéssel olyan új széleskárászfélét tenyésztettek ki, amelyben nincsenek a fogyasztását megnehezítő apró szálkák.
- címkék:
- genetika
- táplálkozás
- étel
- hal
- génmódosítás
- gén
- szálka
- Címkefelhő »
A sünök miatt jött létre a rengeteg ember halálát okozó szuperbaktérium
A makacs kórházi fertőzések okozójaként ismert MRSA szuperbaktériumokról azt gondoltuk, biztosan az emberi antibiotikumhasználat nyomán evolváltak a közelmúltban. Erre most kiderült, hogy a sündisznók bőrén már legalább 200 éve ott vannak.
Magyar kutatók elemezték Európa bronz- és vaskori népesedési folyamatait
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) Archeogenomikai, valamint Régészeti Intézetének munkatársai is részt vettek abban a széles körű nemzetközi összefogással megvalósult, nagyszabású archeogenetikai programban, amelynek keretében a kutatók az elmúlt években sikeresen elemezték közel 800 őskori humán egyén genomját.
Génmódosított sertésszívet ültettek emberbe
A világon először kapott ember genetikailag módosított sertésszívet, a beültetést az Egyesült Államokban végezték - írta a BBC hírportálja.
Kiderült, mik határozzák meg az ujjlenyomat formáját
A végtagok fejlődéséért felelős gének határozzák meg az ujjlenyomat formáját, nem pedig a bőrért felelős gének - állapították meg kínai kutatók.
- címkék:
- genetika
- gének
- ujjlenyomat
- gén
- Címkefelhő »
Bizarr, de szerethető: új fajtaként robbant be a farkasmacska
Amikor 2021 májusában egy macskatulajdonos megjelent az állatorvosnál egy szerinte nagyon beteg cicával, még mindenki értetlenül állt a furcsa szerzet előtt. A cica elvesztette a szőrének nagy részét, soványnak és betegnek tűnt. Ám mint utóbb kiderült, az állat teljesen egészséges volt, a szakembernek épp csak egy farkasmacskával akadt dolga.
Készülhet oltás rák, elhízás, Alzheimer-kór, kopaszság ellen is - videó
Védőoltásokat terveznek krónikus, agresszív, genetikai hátterű betegségek ellen is, amelyek a terápiákban (ma még gyógyíthatatlannak tűnő betegségek ellen) is használhatóak lehetnének – mondja dr. Kulcsár Andrea infektológus.
Lezárult a Pannon régió egyik legfontosabb kutatási programja
Lezárult a Pannon régió növényeinek genetikai hasznosítását célzó, 1,9 milliárd forintos program, amely az Európai Unió és a magyar kormány 1,604 milliárd forintos támogatásával valósult meg - közölte a konzorciumvezető Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. az MTI-vel hétfőn.
Félelmetes géneket azonosítottak
Az öngyilkosságra való hajlamnak igazolhatóan van örökletes komponense, amely független az együttesen fennálló pszichiátriai betegségektől. Az öngyilkosságra hajlamosító genetikai variánsokat a 7. kromoszómán azonosították.
- címkék:
- depresszió
- öngyilkosság
- DNS
- genetika
- gén
- Címkefelhő »
Genomszekvenálással azonosítottak egy évtizedekkel ezelőtt eltűnt férfit
DNS-kinyeréssel és genomszekvenálással azonosítottak egy évtizedekkel ezelőtt Alaszkában eltűnt férfit.
- címkék:
- DNS
- genetika
- genomszekvenálás
- Címkefelhő »
Baktériumok gyárthatják az üzemanyagot a jövőben
A szorgos bacik cukorból zsírsavakat állítanak elő, onnan pedig már csak egy kémiai ugrás az üzemanyag. Mivel a cukor fotoszintézisből származik, ami a szenet a légkörből köti meg, a folyamat karbonsemleges.
Ezért érzi nehezebben boldognak magát néhány ember
Az önsegítő ipar virágzik, és úgy tűnik, hogy a pozitív pszichológia kutatása is fűti. Ugyanakkor a statisztikák szerint a szorongás, a depresszió és az önkárosítás aránya világszerte továbbra is szárnyal. Tehát a pszichológia fejlődése ellenére boldogtalanságra vagyunk ítélve? Erre a kérdésre keresték a választ a kutatók.
Könnyebben elkapod a koronavírust, ha ebben az emésztőszervi betegségben szenvedsz
Friss, ausztrál kutatások szerint azok a gének, amelyek a refluxra hajlamosítanak, jelentősen növelhetik a koronavírus megbetegedés veszélyét is.
- címkék:
- genetika
- reflux
- koronavírus
- Címkefelhő »
Hihetetlen, mit hoztak létre az RNS-ből
Az RNS-ekről a legtöbben azt tudják, hogy a genetikai kód fehérjékké fordításában játszanak szerepet, pedig sokoldalúságuk révén nemcsak vakcinákat, hanem egyéb diagnosztikus és terápiás eszközöket is készíthetünk belőlük.
- címkék:
- genetika
- terápia
- orvostudomány
- RNS
- Címkefelhő »
Ezért lehet genetikai aranybánya a Föld legkegyetlenebb sivatagja
Nem könnyű az élet a Chile és Marokkó területén fekvő Atacama kavics- és homoksivatagban. Zord, könyörtelen és ellenséges hely: az egyik legszárazabb hely a Földön, amit az egyik felén az Andok, a másik felén a parti hegység védi a nedvességtől. A korlátozott lehetőségek és esélyek ellenére az élet valahogy mégis fennmaradt ezen a kietlen vidéken, amely több ezer éves múltra tekint vissza.
Amit rosszul tudunk a mellrákról
Október a mellrák hónapja, melynek célja, hogy minél több ember figyelmét felhívja a betegségre, annak megelőzésére, felismerésére és gyógyítására. A mellrák nők körében világszerte a leggyakrabban diagnosztizált daganat, és összességében a második leggyakoribb daganattípus a világon. A WHO adatai szerint 2020-ban több, mint 2 millió nőnél diagnosztizáltak emlődaganatot, és 685.000 halálesetet okozott a betegség.
Megtalálták Ülő Bika dédunokáját
Az Ülő Bika hajából származó DNS új módszerrel végzett vizsgálatával sikerült megerősíteni, hogy a híres 19. századi indián törzsfőnök dédunokája egy dél-dakotai férfi.
- címkék:
- genetika
- Címkefelhő »
Itt kezdődött a lovak háziasítása 4200 évvel ezelőtt
A vadlovak háziasítása kiemelkedő hatást gyakorolt az emberiség történelmére, amely többek között a mobilitás, a táplálkozás és a hadviselés szempontjából is fontos előnyöket kínált. Ám a téma körül még mindig sok a kérdés: például, hogy mikor és hol kezdődött az emberek iránti ragaszkodásuk? Ezekre a felvetésekre adott egyfajta választ egy új genetikai vizsgálat, amely a lovak legkorábbi háziasítását az Észak-Kaukázus területére, az úgynevezett Ponto-Kaszpi-sztyeppékre vezette vissza, ami mintegy 4200 évvel ezelőtt történt.
- címkék:
- Eurázsia
- genetika
- genom
- ló
- háziasítás
- lovak
- sztyeppe
- vadló
- Címkefelhő »
Manipulálni lehet az öregedést
Az ELTE és Semmelweis Egyetem kutatóinak elemzése szerint a DNS-lánc átkapcsolható úgy, hogy 5-6 évvel fiatalabb biológiai életkornak megfelelő állapotba kerülhessen az úgynevezett metilációs mintázat szerint. Az ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék és az MTA-ELTE Statisztikus és Biológiai Fizika Kutatócsoport munkatársai számos, nyilvános adatbázis információit elemezve azokat a sejtmechnizmusokat vizsgálták, amelyek óvatos hangolása az öregedés molekuláris folyamatait, és ez által a biológiai életkort befolyásolhatják.
Baktériumfegyverek készülnek egy európai laborban
Élő baktériumokat vetnek be fegyvernek más baktériumokkal szemben barcelonai kutatók. A különböző implantátumok felszínén biofilmet alkotó és nagyon nehezen kiirtható baktériumokat öletnék meg átprogramozott baktériumokkal.
Azok a pótolhatatlan anyai nagymamák!
Az anyai nagymamák kiemelt szerepe a családban számos okkal magyarázható. Cikkünkben ezekből tallózunk.
- címkék:
- genetika
- nagyszülő
- szenior
- nagyi
- Címkefelhő »
Génterápiára is alkalmas lehet a miniatűr molekuláris olló
A Stanford Egyetem kutatói kifejlesztették a CRISPR genomszerkesztő rendszer miniatürizált változatát, amely akár génterápiára is alkalmas lehet, mert könnyebben jut be a sejtekbe.