genetika

címke rss

Megtudhatja, milyen idõs valójában a teste

Archívum2015.09.08, 11:57

A szervezet valódi biológiai korát kimutató, génmûködést vizsgáló tesztet fejlesztettek brit kutatók.

A sertésekben több a vaddisznógén, mint azt eddig gondolták

Archívum2015.09.02, 16:55

A háziasított európai sertésekben a korábban véltnél sokkal több a vaddisznógén - állapította meg egy nemzetközi szakemberekbõl álló kutatócsoport.

A GMO-vonat elhúz Magyarország mellett

Archívum2015.08.06, 14:58

A fejlett világban a modern biológia és orvostudomány számos vívmánya ellen zajlik össztársadalmi szintû támadás. A géntechnológia, a klónozás, az embrionális õssejtek, a génterápia, a védõoltások, a hagyományos gyógyszerek és maga nyugati gyógyászat állnak a heves viták kereszttûzében. 

Ifjonti tanulékonyságunk ára az idõskori elbutulás

Archívum2015.07.06, 12:46

Az idegsejteknek el kell tördelniük a DNS-üket ahhoz, hogy tanulni tudjunk – állapították meg amerikai tudósok. Igen ám, csakhogy az idõsödõ agy már nem javítja ki megfelelõen a töréseket, ami az idegsejtek károsodásához vezet. Az elmélet szerint ifjonti tanulékonyságunk ára az idõskori elbutulás.

Így vált veszélyes gyilkossá a pestisbaktérium

Archívum2015.07.01, 17:26

Apró genetikai módosulások révén vált a Yersinia pestis viszonylag enyhe lefolyású gyomorbélfertõzést kiváltó baktériumból a dögvész gyilkos kórokozójává, amely az évszázadok során több mint 200 millió halálos áldozatot szedett - erre a következtetésre jutottak a chicagói Északnyugati Egyetem kutatói, akik eredményeiket a Nature Communications legújabb számában ismertetik.

Egyes korallok már alkalmazkodtak a globális felmelegedéshez

Archívum2015.06.26, 14:48

Egyes korallpopulációk már rendelkeznek olyan genetikai variánsokkal, amelyek a melegebb tengervízben való élethez szükségesek. A szakértõk szerint ezeknek a géneknek a terjedése segíthet a koralloknak a globális felmelegedés túlélésében.

Bizonyítékot találtak a modern ember és a Neander-völgyiek keveredésére

Archívum2015.06.23, 12:06

Egy román barlangban talált 40 ezer éves emberi állkapocscsont DNS-vizsgálata a korai európai modern ember és Neander-völgyi ember jóval közelebbi rokonságáról tanúskodik, és azt sugallja, hogy Európába érkezése után keveredett a Neander-völgyeikkel a modern emberek egy korai csoportja.

A vikingek leszármazottait keresik Normandiában

Archívum2015.06.17, 15:52

Viking leszármazottak után kutatva készülnek elemezni brit kutatók a mai Normandia területén élõk DNS-ét; néhány helyi aktivista ugyanakkor aggódik amiatt, hogy az eredmények táptalajt biztosíthatnak bizonyos rasszista megmozdulásoknak.

A bronzkorban alakult ki Eurázsia mai arca

Archívum2015.06.16, 11:16

A bronzkorban alakult ki az eurázsiai népek mai génkészlete - derült ki az eddigi legkiterjedtebb mintavételen alapuló nemzetközi archeogenetikai és régészeti projektnek köszönhetõen, amelyben az MTA BTK Régészeti Intézetének, az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek és a Szegedi Tudományegyetemnek a tudósai is részt vettek.

Genetikai kapcsolat van a kreativitás és a mentális zavarok között

Archívum2015.06.09, 14:26

Legalább részben közös genetikai gyökerei lehetnek a kreativitásnak és a mentális betegségeknek, többek között a skizofréniának és a bipoláris zavarnak - állapította meg egy izlandi kutatás.

Visszahozhatók az egerek emlékei fény segítségével

Archívum2015.05.29, 16:23

Az amnézia következtében elvesztett emlékek visszahozhatók bizonyos agysejteknek fénnyel történõ aktiválásával - bizonyították amerikai és japán kutatók egérkísérletekben.

A mai Egyiptomon keresztül hagyhatta el Afrikát a modern ember

Archívum2015.05.29, 13:38

A mai Egyiptom területén keresztül hagyhatta el Afrikát a modern ember mintegy hatvanezer évvel ezelõtt - erre a következtetésre jutottak a Cambridge-i Egyetem és a Sanger Intézet genetikusai.

Egy nõi mell sosem felejt - Így lehetnek újra kemények a didkóid

Archívum2015.05.17, 13:00

A várandósság genetikai nyomot hagy a mellszövetek DNS-én, így azok érzékenyebbé válnak a terhességi hormonokra – derül ki egy friss kutatásból, amely szerint ennek tudható be, hogy a második babánál hamarabb beindul a tejtermelés, mint az elsõnél.

A depresszió nyomot hagy a génállományunkban

Archívum2015.04.28, 15:25

A depresszió nem csupán mentálisan változtat meg minket, hanem DNS-ünkön is nyomot hagy – legalábbis ezt állítják az Oxfordi Egyetem humángenetikai központjának (Wellcome Trust Centre for Human Genetics) kutatói.

Genetika kérdése lehet, kit csípnek jobban a szúnyogok

Archívum2015.04.23, 12:35

Génjeinken múlhat, hogy mennyire „szeretnek” bennünket a szúnyogok – derült ki egy új kutatásból, melyben ikreket vizsgáltak.

Genetikai magánügy lesz az ûrhajós ikerkísérlet?

Archívum2015.04.11, 22:03

Egyedülálló kísérletbe kezdett a NASA, melyben egy ikerpár egyik tagja ûrutazáson vesz részt, míg másikuk a Földön marad – adta hírül a Nature magazin. Kár lenne, ha az eredményeket genetikai adatvédelmi okokból végül nem lehetne közölni.

Fogyókúra egy életen át vagy genetikai lottóötös - mi a természetesen vékony emberek titka?

Archívum2015.03.27, 23:32

Valahol a lelke mélyén a legtöbb ember arra vágyik, hogy szép, egészségesen vékony legyen, ám az állandó diétázás és a megerõltetõ sport a kezdeti lelkesedés után sokaknak kedvét szegi. Miért van az, hogy egyeseknek látszólag semmi gondot nem okoz megõrizni az alakjukat, míg mások bárhogy próbálkoznak, kudarcot vallanak?

Újabb jelentõs lépés a mamut feltámasztása felé

Archívum2015.03.23, 16:44

Jelentõs lépést tettek a Harvard Egyetem tudósai afelé, hogy feltámasszák a gyapjas mamutot: egy új génsebészeti módszerrel a kihalt állat 14 génjét beillesztették egy elefánt élõ DNS-ébe.

Engedélyezték a háromszülõs lombikbébik létrehozását Angliában

Archívum2015.02.25, 09:14

A brit lordok háza is jóváhagyta kedden azt a törvényt, amely lehetõvé teszi a háromszülõs embrió létrehozását lombikbébiprogramokban. A törvény elfogadásával Nagy-Britannia lett a világ elsõ országa, amely engedélyezi embrió DNS-ének megváltoztatását az anyába való beültetés elõtt.

Erõszakos gének harca – testvérek, akik egyáltalán nem hasonlítanak egymásra

Archívum2015.02.12, 09:32

Testvérek. Az egyik magas és vékony, míg a másik alacsony, gömölyded. Az egyiknek kék, a másiknak barna a szeme. Az egyiknek még idõsebb korában is dús a hajkoronája, míg a másik már a húszas éveinek elején kopaszodik. Hogyan lehetséges mindez? Egyáltalán: hogyan lehetnek ennyire különbözõek a testvérek? Lehet, hogy Vilmos és Harry herceg sem azok?

Akár teherbe is eshetne a méhhel rendelkezõ brit férfi

Archívum2015.02.09, 16:18

Egy harminchét éves brit férfit valóságos sokként ért, amikor felfedezték, hogy méhe van. A nevét felfedni nem kívánó páciens állapotával elõször akkor szembesült, amikor MRI vizsgálaton esett át.

Megfejtették a félig növényként élõ vízi csiga titkát

Archívum2015.02.05, 16:51

A zöld színtestek bekebelezésével akár kilenc hónapra is képes „növénnyé válni” egy vízben élõ csiga. Azt azonban idáig nem tudták, hogyan képes pontosan erre.

Állandó éhségérzetet okozó génmutációt fedeztek fel

Archívum2015.01.15, 16:33

Új, csillapíthatatlan étvágyat és elhízást okozó génmutációt fedeztek fel a véletlen segítségével német kutatók – írták közleményükben.

Feltárták a szkizofrénia genetikai gyökereit

Archívum2015.01.07, 17:05

A szkizofrénia örökletes alapjait kutató eddigi legátfogóbb tanulmány nagy számú genetikai tényezõ összetett hatását mutatta ki. A megoldás még nincs karnyújtásnyira, de az érintett gének azonosítása az elsõ lépés a gyógyítás felé.

Hegylakóként küzd a túlélésért a kolerabaktérium

Archívum2015.01.03, 11:00

Akár a Hegylakó, a kolerabaktérium is elpusztítja riválisait, hogy DNS-üket, és ezzel „szuperképességeiket” megszerezze. Kutatók elsõ alkalommal tanulmányozhatták részletesebben a VI. típusú szekréciós rendszer mûködését.

Egyre közelebb vagyunk a mamut feltámasztásához

Archívum2014.12.20, 10:57

Michael Crichton 1990-ben megjelent Jurassic Park címû regénye óta az embereket aktívan foglalkoztatja a kihalt állatok feltámasztásának ötlete. Ezek csupán vágyálmok voltak, hiszen akkoriban a leghosszabb meghatározott genetikai állomány egy vírusé volt. Azóta a tudomány hatalmasat lépett elõre, és ma már a gyapjas mamut örökítõanyagának bázissorrendjét is ismerjük. A tudással felvértezve már csak egy jó állapotban megmaradt mamuttetemre lenne szükség, amit, úgy tûnik, tavaly meg is találtak orosz szakemberek. Az állat testének több része nemcsak kiváló állapotban maradt meg, de jelentõs mennyiségû vért is tartalmaz. Vajon létre tuudnak ...

Gyurcsány Ferenc a barátom, Orbán Viktort géniusznak tartom

Archívum2014.12.17, 12:25

Czeizel Endre genetikus professzor azt mondja, a betegség megváltoztatta a személyiségét. Ateistából hívõ lett, és a tibeti gyógyító technika segítségével energiát kap. De ebbõl az interjúból kiderül, az után, hogy szembe nézett a halállal, õ  mégiscsak önazonos maradt. Óvatoskodás nélkül kimondja a véleményét rólunk, magyarokról, hogy miért üldözzük el, bélyegezzük meg a tehetségeinket, mit kellene eltanulnunk a zsidóktól, miért szereti Gyurcsány Ferencet, és miért gondolja, hogy Orbán Viktor egy géniusz, de a vészhelyzet felé kormányoz. 

Megtalálták a legfontosabb szívrohamgéneket

Archívum2014.12.11, 16:28

Megtalálták azt a két gént, amelyek hibás mûködése alapvetõen megnöveli a korai szívroham kockázatát – állapítja meg egy új tanulmány. A rendellenes mûködés miatt kórosan nõ a vérzsírok mennyisége, ami vérrögök kialakulásához vezethet.

Kiderült miért veszélyesebb a dohányzás a férfiakra

Archívum2014.12.05, 10:50

A dohányzás mindenkire veszélyes, a férfiak azonban különösképpen megszenvedhetik a füstszívás hatását. A cigarettázás következtében ugyanis az erõsebb nem elvesztheti Y kromoszómáit, és ezzel jobban ki lesz téve a különbözõ rákos megbetegedéseknek. 

Kalandozás az emberi gének világában

Archívum2014.11.28, 13:48

Az élõ szervezetek kutatásának lényege a komplexitás. Minél pontosabban ismertjük az egyes életfolyamatokat meghatározó tényezõket, kölcsönhatásuk részleteit, annál pontosabb képet lehet kialakítani egy biológiai rendszerrõl. A Magyar Tudomány Ünnepe keretében tartott elõadásában Falus András az emberi öröklõdést meghatározó genetikai elemek szempontjából összegezte a tudomány új, mindannyiunk jövõjét befolyásoló eredményeit.

Elkészült a százlábú genetikai térképe

Archívum2014.11.26, 11:08

A százlábú genetikai térképét készítette el egy több mint száz tudósból álló nemzetközi kutatócsoport. Felfedezték, hogy az állatnak nincsenek a fényérzékelést, se a biológiai órát kódoló génjei.

Örökítõanyagról hallgathatjuk a popzenét

Archívum2014.11.25, 10:50

Tudományos vizekre evez az OK Go nevû zenekar legújabb albumának kiadásával: új számaik ugyanis nemcsak CD hordozón és mp3 formátumban lesznek elérhetõk, hanem DNS-be kódolva is.

Gyógyszerek felfedezéséhez mutatnak utat a természetes génhibák

Archívum2014.11.23, 12:06

Bár rendszerint nem is tudunk róla, mindannyiunk génállományában lappanganak egy-egy gén mûködését kikapcsoló mutációk. E természetes „génkiütések” feltérképezése nemcsak alapvetõ biológiai kérdéseket válaszol meg, de a gyógyszerkutatás számára is haszonnal kecsegtet.

Egy gén dönti el, ki lesz sikeresebb a szerelemben

Archívum2014.11.21, 15:31

Kínai kutatók úgy vélik, megtalálták azt a génvariánst, amely befolyásolhatja a szerelemben való sikerességünket.

Újabb bizonyíték a homoszexualitás genetikai meghatározottságára

Archívum2014.11.19, 13:18

A homoszexuális férfiak nemi irányultságát jelentõsen befolyásolhatják az X-kromoszómán levõ gének, állítja egy nemrég megjelent tanulmány. A kutatóknak azonban most sem sikerült azonosítaniuk a homoszexualitásért felelõs gént vagy géneket.

Gondolatainkkal irányíthatjuk a géneket

Archívum2014.11.13, 10:03

Svájci kutatóknak köszönhetõen megszületett az elsõ olyan készülék, amely lehetõvé teszi, hogy pusztán a gondolatainkkal tudatosan szabályozzuk egyes gének mûködését egerekben.

Bonyolultabbak a herék az agynál

Archívum2014.11.11, 15:03

A here az emberi test legváltozatosabb fehérjekészlettel rendelkezõ szerve – állítják svéd kutatók. 

Monumentális térkép mesél a rovarok múltjáról

Archívum2014.11.07, 15:22

A növényekkel közösen hódították meg a szárazföldet, és mindenki másnál elõbb tettek szert a repülés képességére. Többek között ezek derültek ki a rovarok fejlõdését bemutató új tanulmányból.

Megmondja a farok, mivé lesz a pénisz

Archívum2014.11.06, 16:36

Emlõs-, madár- és hüllõembriók tanulmányozása során a kutatók kapcsolatot találtak a külsõ nemi szervek és a végtagok kifejlõdése között.

DNS-bõl készíthetik majd a jövõ processzorait

Archívum2014.10.31, 19:09

Tovább csökkentheti a számítástechnikai alkatrészek méretét egy új kutatási eredmény. Kutatók egy csoportjának sikerült olyan DNS molekulákból álló vezetéket alkotni, amelyen elektromos áram folyik keresztül.

Két gén, amely gyilkost faraghat az emberbõl

Archívum2014.10.28, 16:04

Két gént hoztak összefüggésbe az erõszakos bûnelkövetésre való hajlammal finn kutatók. Az eredményekre kilencszáz bûnelkövetõ tanulmányozásával jutottak.  

A génjei döntik el, mennyi kávét ihat naponta

Archívum2014.10.08, 16:19

Nyolc gén befolyásolja, mennyire élénkít minket a kávé - állítja egy új tanulmány. 

Rokonok tökéletesen összeillesztett arcai: kitalálod, ki kicsoda?

Archívum2014.10.04, 09:29

Látsz valami furcsát? Egy horvát diák, Ino Zeljak készítette a Metmorfoza címû fotósorozatot, amely a hasonlóságokat és különbségeket mutatja be emberek között, akik genetikailag kapcsolatban vannak, és azok között is, akik nincsenek. 

Erõspaprika, kvantummechanika és LED - jóslatok a 2014-es Nobel-díjakra

Archívum2014.09.25, 11:55

Az idei Nobel-díj legnagyobb esélyesei többek között az erõspaprikában található kapszaicin molekula receptorát megtaláló kutatók és a mobileszközök háttérvilágítását biztosító LED feltalálói.

Mindig is többségben voltak a nõk

Archívum2014.09.24, 16:14

Az emberiség egész történelme során a nõk létszáma mindig felülmúlta a férfiakét - erre a következtetésre jutottak a németországi Max Planck Evolúciós Antropológiai Kutatóintézet kutatói legújabb tanulmányukban.

Élet az anyaméhben - a fejlõdéstörténet titkai

Archívum2014.09.11, 10:09

Az élet az egyik legcsodálatosabb és egyben legbonyolultabb dolog a világon, hiszen lenyûgözõen precíz módon alakul ki két kis sejtbõl egy egész szervezet.

Hasfelmetszõ Jack: a szenzációs nyomozás részletei

Archívum2014.09.08, 10:05

Talán egyetlen történelmi személyt sem övezett akkora kultusz, mint azt a sorozatgyilkost, aki Hasfelmetszõ Jack néven vált ismertté. Személyazonosságát sosem sikerült felfedni, egy üzletember és egy molekuláris biológus azonban most azt állítja, a modern tudományos technológiát felhasználva sikerült megfejteni a rejtélyt.

Ez a gén lehet a hosszú élet egyik kulcsa

Archívum2014.09.05, 12:00

Spanyol kutatók százéves kort megélt emberek vizsgálatakor egy olyan ritka génmutációt fedeztek fel, amely kordában tarthatja a szívinfarktusért felelõs rossz koleszterint.

A babavállalás genetikai kockázatai - mit érdemes vizsgáltatnod?

Archívum2014.09.03, 21:35

Mielõtt gyermeket vállalnál a pároddal, nem árt elõre tisztában lenni azzal, milyen öröklõdõ betegségeket hordoztok esetleg magatokban, vagy mire lehet majd hajlamos a pici. 

Rejtélyes génkapcsoló zárhatja gyermektestbe a felnõtteket

Archívum2014.08.28, 15:39

Alaposan átírhatja az öregedéssel kapcsolatos ismereteket Brooke Greenberg esete. Története az elmúlt években járta be a világsajtót. A csecsemõtestbe zárt húszéves lány kórképe annyira rejtélyes, hogy a kutatók az állapotot X-szindrómának keresztelték el. Azóta több sorstárs kilétére is fény derült, így megkezdõdhettek az elsõ átfogó vizsgálatok a betegségrõl.