Kiderült, miért kaphat tüdőrákot az, aki soha nem dohányzott

Bizonyos génmutációk szennyező anyagokkal érintkezve elindíthatják a tüdőt megtámadó rákos folyamatokat, és ehhez még csak rendszeres dohányzás sem szükséges.

Így kaphat tüdőrákot az, aki sohasem dohányzott

A légszennyezés a nem dohányzóknál is tüdőrákot okozhat, kutatók egy csoportjának most ennek a folyamatnak a mechanizmusát sikerült leírni. Az új eredmények a rákmegelőzés szempontjából is fontosak lehetnek.

Halhatatlanná vált egy állat, nehéz elhinni, hogyan csinálta

Létezik egy faj, amelynek gyakorlatilag sikerült elérnie a halhatatlanságot, olyan értelemben, hogy nem öregszik meg. Kutatók most összevetették a génállományát halandó társai genomjával, hogy kiderítsék, mi a titka.

Családi fotót mutatott Vasvári Vivien, szerinte "csúcs genetika" az övék

Ritka fotót mutatott Vasvári Viven, melyen családjának négy generációja látható. A modell nagyon büszke a családra, ezért büszkén mutatta meg a követőinek a róluk készült képet. A felvételen a nyolcvanéves nagypapája, a közel hatvanéves édesanyja, ő és két gyereke, Ariana és Edward látható. Vasvári a képet elnézve meg is jegyezte, hogy „csúcs genetika" az övék, amitől reméli, hogy őt is olyan sokáig fiatalon tartja majd, mint a felmenőit.

Megvizsgálták az űrhajósok vérét, amit találtak, az a tudósokat is megrémisztette

Összesen tizennégy űrhajós DNS-ében azonosítottak mutációkat egy most nyilvánosságra hozott vizsgálat során - írja a Futurism.

Átfogó kutatás az eurázsiai népek genetikai kapcsolatairól

Egy nagyszabású nemzetközi kutatás során több mint 200 tudós vizsgálta a Délkelet-Európa és Délnyugat-Ázsia népességtörténeti összefüggéseit, vagyis az Európa és Ázsia közötti hidat alkotó területen élt népességek kulturális és genetikai hatásait.

Mikor vált szét a gombák és az állatok útja? Magyar kutatók jöhettek rá a válaszra

Az ELTE Biológiai Fizikai Tanszékének kutatói nemzetközi együttműködés keretében vizsgálták két látszólag nagyon különböző, ám valójában meglepően közeli rokon többsejtű csoport, az állatok és gombák evolúciós eredetét. A rangos Nature folyóiratban megjelenő munkájukban a mai genetikai sokféleséget felhasználó, az ELTE-n fejlesztett számítógépes modelleken alapuló evolúciós rekonstrukciót mutatnak be. Az egyes gének történetét egyenként rekonstruáló eljárás segítségével feltérképezték a gombák és az állatok evolúciós útját a komplex többsejtűség felé. Eredményeik szerint a két csoport már meglepően korán, szinte közvetlenül közös őssüktől ...

Példa nélküli DNS-szűrést végeznek Ausztráliában, sok ember életét megmenthetik

A világ első preventív DNS-szűrését indítja el Ausztrália a rák- és szívbetegségek kockázatának kiszűrésére. A Monash Egyetemen, országos együttműködésben megvalósuló projekt lehetővé teszi, hogy a fiatalok ingyenes nyáltesztek segítségével értesüljenek arról, ki vannak-e téve bizonyos rákos megbetegedések vagy szívbetegségek fokozott kockázatának.

Undorító dolgot találtak a bolti teákban

Több mint ezer rovarfaj DNS-ét azonosították a boltban kapható teákban. Ez első olvasatra undorító lehet, a kutatók szerint azonban örülnünk kell az eredménynek.

Feltámasztanák a kihalás szimbólumát

Ausztrál és amerikai kutatók több millió dolláros projektbe kezdenek, hogy visszahozzák a halálból a tasmán tigrist - írja a BBC.

Feltámasztanák a mamutokat, de ehhez génekre van szükség

Az iScience folyóiratban publikált tanulmány szerint az új eredmények hatással lehetnek a kihalt fajok feltámasztására irányuló nemzetközi erőfeszítésekre. A kutatást a stockholmi Paleogenetikai Központ, a Stockholmi Egyetem és a Svéd Természettudományi Múzeum együttműködésében végezték.

Szenzációs felfedezés: azonosították a legendás magyar király földi maradványait

Több magyar uralkodó, köztük Szent László király földi maradványait azonosították a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói a Székesfehérvári Középkori Romkertben talált csontleletek elemzése révén - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága kedden az MTI-t.

Elképesztő felfedezés: meglehet a rákellenes csodaszer

Egy több mint 20 éven át tartó, világszerte csaknem 1000 résztvevőt érintő vizsgálat fontos eredményre jutott: azok az emberek, akik olyan betegségben szenvednek, amely miatt nagyobb az esélyük bizonyos rákos megbetegedések kialakulására, több mint 60 százalékkal csökkenthetik egyes rákos megbetegedések kockázatát, ha egyszerűen több rezisztens keményítőt tesznek az étrendjükbe – ismerteti egy most megjelent kutatás eredményét a Science Alert magazin.

Van egy jó hírünk a sikertelenül fogyókúrázók számára

Régóta folyik a vita arról, hogy mi lehet az elhízás nagyobb okozója: a genetika vagy az a környezet, amelyben az emberek nevelkednek. A kérdés azért is fontos, mert az elhízás aránya megháromszorozódott az 1980-as évek óta. Ez viszont jóval gyorsabb, mint ahogy a genetikánk megváltozhatna. Ez a tudósok szerint arra utalhat, hogy az elhízásnak fontos környezeti eleme van.

Így térhet vissza az egyik legrettegettebb ráktípus

Sikerült leírni a vastagbélrák kemoterápia utáni kiújulásának mechanizmusát. A barcelonai Biomedicina Kutatóintézet munkatársai azonosítottak egy gént és egy specifikus sejtpopulációt, amely a vastagbélrák kiújulását irányítja, ezzel megnyitva az utat olyan új kezelések előtt, amelyek célba vehetik és semlegesíthetik ezeket a sejtpopulációkat, drasztikusan javítva a kemoterápia hatékonyságát - olvasható az IFL Science cikkében.

Hamarosan akár 200 évig is elélhetünk: egy dán biológus elárulta a hosszú élet titkát

Mi az összefüggés az örök élet és a medúzák között? 

Éjszakánként valóságos orgiákat rendeznek az arcunkon ezek a bizarr lények

Az emberi pórusokban élő és éjszakánként az arcunkon párosodó mikroszkopikus atkák szokatlan életmódjuk miatt annyira leegyszerűsödnek, hogy hamarosan eggyé válhatnak az emberrel - derült ki egy új kutatásból.

Betegeskedő kutya az angol bulldog

Kétszer annyi egészségügyi problémája van az angol bulldognak, mint más fajtához tartozó kutyáknak egy új tanulmány szerint.

Megtalálták az emberiség egyik legpusztítóbb járványának forrását

Az európai lakosságot a középkorban megtizedelő pestisjárvány, a Fekete Halál Közép-Ázsiából, a mai Kirgizisztán területéről indult el pusztító útjára - állítja egy kutatás, amely hétévszázados rejtélynek vet véget.

Túl vékony? Vasvári Vivien csak nevet a kritikusain

Vasvári Vivien az Instagram-oldalán indított kérdezz-felelek játékot a követőinek. Volt, aki azt kérdezte tőle, nem zavarja-e, hogy sokan beszólnak neki azért, mert nagyon vékony. Vivien frappáns választ adott.

Megvizsgálták a magyarok génjeit: megtalálták a legrégebbi őseinket

A ma élő magyarok ősei több ezer éve folyamatosan jelen vannak a Kárpát-medencében – erre világított rá egy nemrégiben közölt kutatás, ami új módszerrel vizsgálta a térség ma és egykor élt népeinek genetikáját.

Megvizsgálták a honfoglaló magyarok génjeit, döbbenetes dolgot találtak

A magyarság eredetének kutatásában az eddigi legjelentősebbnek számító tudományos szakcikket közöltek a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának és a Szegedi Tudományegyetem Genetikai Tanszékének kutatói az igen tekintélyes Current Biology szaklapban.

Genetikai ollóval szabták át a csótányok génállományát

A kutatók kifejlesztettek egy CRISPR-Cas9 alapú módszert a csótányok génjeinek szerkesztésére – adja hírül a Cell Reports Methods szakfolyóirat legfrissebb száma. Az eljárás általánosan alkalmazható lesz a rovarok körében.

Ezek a gének váratlan történetet meséltek

Annak ellenére, hogy Uruguay a dél-amerikai kontinens keleti partján félúton helyezkedik el, az ország rövid története jól mutatja az európai konfliktusok összemosódását, amelyet a spanyol, brit és portugál hatalmak gyarmati érdekei alakítottak.

Súlyos betegség kutatásában jelenthet áttörést egy magyar felfedezés

Az ELTE kutatói olyan új betegségmodellt hoztak létre, mellyel a Bloom-szindróma és a zebrahal ivarát meghatározó folyamatainak alaposabb megértéséhez járultak hozzá. A két, látszólag független témát összekapcsoló tanulmány Kovács Mihály (Biokémiai Tanszék) és Varga Máté (Genetikai Tanszék) csoportjainak összefogásával született és a Cell Death and Disease tudományos folyóiratban publikálták. Amellett, hogy az új modellállat által fontos információkat szerezhetünk a Bloom-szindróma sejttani hatásairól, az eredmények hozzájárulhatnak a tüneteket mérséklő hatóanyagok fejlesztéséhez, így a betegséggel élő emberek életminőségének javításához.

Jobb minőségű gabonát ígér egy nemzetközi kutatás

Jobb minőségű búza előállításának új módjáról számolt be egy ausztrál tudósok által vezetett nemzetközi tanulmány.

6 fizikai tulajdonság, amelyet kizárólag édesapánktól örökölhetünk

Mulatságos azon tanakodni, hogy a születendő gyermek milyen tulajdonságokat fog örökölni az édesanyjától és az édesapjától. Miben fog majd legjobban hasonlítani egyik-másik szülőjére? A nagyszülők lehet, hogy már előre megjósolják, hogy unokájuk az anyjuk nézését fogja örökölni, vagy hogy olyan magasra nőnek majd, mint az apjuk. Mi az igazság, és valójában mik azok a tulajdonságok, amelyeket a gyerekek csakis édesapjuktól örökölhetnek?

Ijesztő felfedezést tettek a tudósok: ételeink átprogramozzák a génjeinket

Ha ételre gondolunk, rendszerint a kalória, az energia és a táplálék jut eszünkbe. A legújabb tanulmányok szerint azonban az ételnek ennél sokkal komplexebb szerepe van életünkben, ugyanis „kommunikál" a genomunkkal, vagyis a testünk funkcióit a sejtek szintjéig irányító genetikai tervrajzzal – ismertet egy meglepő kutatást a Science Alert magazin.

A ma élő magyarság őseinek Kárpát-medencei jelenléte több ezer éve folyamatos

172 ősi és ma élő populáció új, 16.000 mitogenomból álló adatbázisát hozták létre, és vizsgálták ezek kapcsolatrendszerét mesterséges intelligencián alapuló módszerrel. Az új algoritmus minden haplocsoport-összefüggést felismer, függetlenül a korreláció hátterében álló folyamat időpontjától.

A tökéletlenség a legcsodálatosabb dolog: emberek, a legkülönlegesebb külsővel

Nézzétek meg a valaha született, legérdekesebb külsővel rendelkező embereket.

Minden kék szem egyetlen közös őstől származik?

A Koppenhágai Egyetem (UoC) kutatói szerint minden egyes kék szempár egyetlen közös ősre vezethető vissza, aki „spontán módon fejlesztette ki" ennek a szemszínnek a mutációját. Bár a kék a második leggyakoribb szemszín világszerte, még mindig viszonylag ritka, csak az emberek 8-10 százalékánál fordul elő. A kutatások szerint az említett mutáció valamikor az elmúlt 6-10 évezred során terjedt el világszerte.

Feltárul a vámpírdenevérek véres titka

Kutatók kiderítették, hogyan képes a vámpírdenevér pusztán vérivással fedezni az energiaszükségleteit, és életben maradni.

Közzétették a teljes emberi génállományt

Közzétették az első teljes, hézagok nélküli emberi genomot, vagyis a szervezet teljes, DNS-ben kódolt örökítő információját.

A sáfrányt először a bronzkori Görögországban háziasíthatták

A sáfrányt, a világ egyik legdrágább fűszerét a jóféle sáfrány (Crocus sativus) virágaiból nyerik ki. A tudomány régóta tisztában van azzal, hogy évezredek óta termesztik a Földközi-tenger térségében. Arra azonban eddig nem találtak választ, hogy a növényt mikor és hol háziasították először őseink? Egy új tanulmány most erre ad egyfajta alternatívát.

Gyönyörű latin nők, akiken nem fog az idő

Az egész világ a lábaik előtt hever, sikeresek, gazdagok és szépek. Legtöbben már rég családot alapítottak, mellette karrierjük továbbra is szárnyal. A következő előadókban – a hírnéven túl – a közös pont, hogy latin vér csörgedezik ereikben és irigykedve nézik őket – kortól és nemtől függetlenül – hogy vajon mi állhat sikerük hátterében. Legtöbbjük már közel az ötvenhez, – vagy azon túl – mégsem látszik egy nappal sem öregebbnek, mint pályafutása elején. A jó genetikán túl, mindannyiuk életében fontos szerepet tölt be az egészséges táplálkozás és rendszeres sport. A nem latin gyökerekkel rendelkező pályatársaik is tudatos és egészsséges ...

Ez állhat a bőrrák kialakulásának hátterében

A bőrrák és egy sor más autoimmunbetegség között találtak genetikai kapcsolatot ausztrál kutatók.

Így változtatja meg a rendszeres testmozgás a sérülékeny Achilles-ínt

Az Achilles-ín szinte úgy működik, mint egy gumiszalag, amely összeköti a vádli izmait a sarokcsonttal. Bár tudjuk, hogy egyfajta rugóként dolgozik, amely energiát tárol és szabadít fel, miközben mozgatjuk a lábunkat, ám az még nem világos a tudósok előtt, pontosan hogyan reagál az edzésre és az intenzív testmozgásra, ha egyáltalán reagál.

A klíma változásával szemben is ellenálló ez az új burgonyafajta

A burgonyafajtákat köztudottan nehéz nemesíteni, ám egy kutatás most ezt orvosolta. A Max Planck Növénynemesítési Kutatóintézet szakemberei a gumó teljes genomjának feltérképezésével megalapozták új burgonyafajták kialakítását, azok úgymond tökéletesítését.

Liptai Claudia legutóbbi posztjából kiderült, hogy kire hasonlít Panka

Liptai Claudia nőnap alkalmából osztott meg egy fotót a család nőtagjairól, annak ellenére, hogy ő nem ünnepli ezt a napot.

Félek, hogy a hűtlenség benne van a véremben

Amióta csak az eszemet tudom, anya, a nagyi, sőt a dédi is elvált nőként élik vagy élték az életüket. Kisgyerekként sosem törődtem azzal, hol van a dédipapa, vagy épp a nagyapám... Apa hiányát előbb érzékeltem, de mivel szigorúan véve kéthetente más ült mellettem a reggelizőasztalunknál, nem firtattam a hollétét...

RNS-módosító mechanizmust térképeztek fel magyar kutatók

Ahogy az ékezetek a betűkön fontosak lehetnek egy szöveg megértéséhez, a nukleinsavak különböző módosulásai is jelentős szerepet játszanak a genetikai információ dekódolásában. A DNS epigenetikai, vagyis a genetikai szekvenciát nem érintő módosulásainak szerepe évtizedek óta széleskörűen tanulmányozott területnek számít, ugyanakkor az elmúlt évek rávilágítottak arra, hogy az RNS-nek is számos hasonló, úgynevezett epitranszkriptomikus módosulása szintén fontos biológiai szerepet tölt be. Az ELKH Természettudományi Kutatóközpont (TTK), az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) és aa ...

106 millió éves vírust találtak fosszilizálva a humán genomban

Egy a dinoszauruszok korában élt emlős őseinket gyötrő vírus maradványaira bukkantak a genomjainkban lappangva.

Genetikai másolatot akarnak készíteni Lengyelország egyik legöregebb fájáról

Erdészek genetikai másolatot akarnak készíteni Lengyelország egyik legöregebb, mintegy 700 éves tölgyfájáról.

DNS-elemzés leplezi le az illegális elefántcsont-kereskedelmet

Mindössze három nagy bűnözői csoport felelős az elefántagyarak nagy részének kicsempészéséért Afrikából - állapította meg egy új kutatás, amelyben az elefántagyarakból vett DNS-mintákat elemeztek.

Én választok párt, vagy a testem?

Azt mondják, mindig a nő választ, és ezt sokszor a férfiak is szívesen hangoztatják. Vajon tényleg így van? Én választottam a férjemet, netán ő engem? Egyáltalán, honnan vesszük, hogy az egymásra találásunk tudatos döntés eredménye? 

Így érzékeljük a bűzös szagokat

A testszag és egyéb bűzök észlelésének mechanizmusát azonosították amerikai kutatók - írja a The Guardian.

Génmódosított sertések szívét használnák szervdonorként

Német tudósok még idén azt tervezik hogy klónoznak, majd genetikailag módosított sertéseket tenyésztenek, hogy azokat szívdonorként használják fel.

Két arccal születnek, és nagyon rövid ideig élnek: ilyen szörnyű rendellenesség a diprosopus

Szinte kétfejűnek tűnnek az ezzel a rettenetes születési rendellenességgel bíró újszülöttek, de ebben az esetben nem összenövő sziámi ikrekről van szó, hanem egy hibásan működő fehérje miatt duplázódnak meg bizonyos testrészek. A világ legritkább és legkülönlegesebb betegségeit bemutató sorozatunkban most a diprosopus következik.

Ez a génmódosított hal lehet a jövő sztárétele

Kínai biológusok génszerkesztéssel olyan új széleskárászfélét tenyésztettek ki, amelyben nincsenek a fogyasztását megnehezítő apró szálkák.

A sünök miatt jött létre a rengeteg ember halálát okozó szuperbaktérium

A makacs kórházi fertőzések okozójaként ismert MRSA szuperbaktériumokról azt gondoltuk, biztosan az emberi antibiotikumhasználat nyomán evolváltak a közelmúltban. Erre most kiderült, hogy a sündisznók bőrén már legalább 200 éve ott vannak.

Magyar kutatók elemezték Európa bronz- és vaskori népesedési folyamatait

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) Archeogenomikai, valamint Régészeti Intézetének munkatársai is részt vettek abban a széles körű nemzetközi összefogással megvalósult, nagyszabású archeogenetikai programban, amelynek keretében a kutatók az elmúlt években sikeresen elemezték közel 800 őskori humán egyén genomját.

Génmódosított sertésszívet ültettek emberbe

A világon először kapott ember genetikailag módosított sertésszívet, a beültetést az Egyesült Államokban végezték - írta a BBC hírportálja.

Kiderült, mik határozzák meg az ujjlenyomat formáját

A végtagok fejlődéséért felelős gének határozzák meg az ujjlenyomat formáját, nem pedig a bőrért felelős gének - állapították meg kínai kutatók.

Bizarr, de szerethető: új fajtaként robbant be a farkasmacska

Amikor 2021 májusában egy macskatulajdonos megjelent az állatorvosnál egy szerinte nagyon beteg cicával, még mindenki értetlenül állt a furcsa szerzet előtt. A cica elvesztette a szőrének nagy részét, soványnak és betegnek tűnt. Ám mint utóbb kiderült, az állat teljesen egészséges volt, a szakembernek épp csak egy farkasmacskával akadt dolga.

Készülhet oltás rák, elhízás, Alzheimer-kór, kopaszság ellen is - videó

Védőoltásokat terveznek krónikus, agresszív, genetikai hátterű betegségek ellen is, amelyek a terápiákban (ma még gyógyíthatatlannak tűnő betegségek ellen) is használhatóak lehetnének – mondja dr. Kulcsár Andrea infektológus.

Lezárult a Pannon régió egyik legfontosabb kutatási programja

Lezárult a Pannon régió növényeinek genetikai hasznosítását célzó, 1,9 milliárd forintos program, amely az Európai Unió és a magyar kormány 1,604 milliárd forintos támogatásával valósult meg - közölte a konzorciumvezető Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. az MTI-vel hétfőn.

Félelmetes géneket azonosítottak

Az öngyilkosságra való hajlamnak igazolhatóan van örökletes komponense, amely független az együttesen fennálló pszichiátriai betegségektől. Az öngyilkosságra hajlamosító genetikai variánsokat a 7. kromoszómán azonosították.

Genomszekvenálással azonosítottak egy évtizedekkel ezelőtt eltűnt férfit

DNS-kinyeréssel és genomszekvenálással azonosítottak egy évtizedekkel ezelőtt Alaszkában eltűnt férfit.

Baktériumok gyárthatják az üzemanyagot a jövőben

A szorgos bacik cukorból zsírsavakat állítanak elő, onnan pedig már csak egy kémiai ugrás az üzemanyag. Mivel a cukor fotoszintézisből származik, ami a szenet a légkörből köti meg, a folyamat karbonsemleges.

Ezért érzi nehezebben boldognak magát néhány ember

Az önsegítő ipar virágzik, és úgy tűnik, hogy a pozitív pszichológia kutatása is fűti. Ugyanakkor a statisztikák szerint a szorongás, a depresszió és az önkárosítás aránya világszerte továbbra is szárnyal. Tehát a pszichológia fejlődése ellenére boldogtalanságra vagyunk ítélve? Erre a kérdésre keresték a választ a kutatók.

Könnyebben elkapod a koronavírust, ha ebben az emésztőszervi betegségben szenvedsz

Friss, ausztrál kutatások szerint azok a gének, amelyek a refluxra hajlamosítanak, jelentősen növelhetik a koronavírus megbetegedés veszélyét is. 

Hihetetlen, mit hoztak létre az RNS-ből

Az RNS-ekről a legtöbben azt tudják, hogy a genetikai kód fehérjékké fordításában játszanak szerepet, pedig sokoldalúságuk révén nemcsak vakcinákat, hanem egyéb diagnosztikus és terápiás eszközöket is készíthetünk belőlük.

Ezért lehet genetikai aranybánya a Föld legkegyetlenebb sivatagja

Nem könnyű az élet a Chile és Marokkó területén fekvő Atacama kavics- és homoksivatagban. Zord, könyörtelen és ellenséges hely: az egyik legszárazabb hely a Földön, amit az egyik felén az Andok, a másik felén a parti hegység védi a nedvességtől. A korlátozott lehetőségek és esélyek ellenére az élet valahogy mégis fennmaradt ezen a kietlen vidéken, amely több ezer éves múltra tekint vissza.

Amit rosszul tudunk a mellrákról

Október a mellrák hónapja, melynek célja, hogy minél több ember figyelmét felhívja a betegségre, annak megelőzésére, felismerésére és gyógyítására. A mellrák nők körében világszerte a leggyakrabban diagnosztizált daganat, és összességében a második leggyakoribb daganattípus a világon. A WHO adatai szerint 2020-ban több, mint 2 millió nőnél diagnosztizáltak emlődaganatot, és 685.000 halálesetet okozott a betegség.

Megtalálták Ülő Bika dédunokáját

Az Ülő Bika hajából származó DNS új módszerrel végzett vizsgálatával sikerült megerősíteni, hogy a híres 19. századi indián törzsfőnök dédunokája egy dél-dakotai férfi.

Itt kezdődött a lovak háziasítása 4200 évvel ezelőtt

A vadlovak háziasítása kiemelkedő hatást gyakorolt az emberiség történelmére, amely többek között a mobilitás, a táplálkozás és a hadviselés szempontjából is fontos előnyöket kínált. Ám a téma körül még mindig sok a kérdés: például, hogy mikor és hol kezdődött az emberek iránti ragaszkodásuk? Ezekre a felvetésekre adott egyfajta választ egy új genetikai vizsgálat, amely a lovak legkorábbi háziasítását az Észak-Kaukázus területére, az úgynevezett Ponto-Kaszpi-sztyeppékre vezette vissza, ami mintegy 4200 évvel ezelőtt történt.

Manipulálni lehet az öregedést

Az ELTE és Semmelweis Egyetem kutatóinak elemzése szerint a DNS-lánc átkapcsolható úgy, hogy 5-6 évvel fiatalabb biológiai életkornak megfelelő állapotba kerülhessen az úgynevezett metilációs mintázat szerint. Az ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék és az MTA-ELTE Statisztikus és Biológiai Fizika Kutatócsoport munkatársai számos, nyilvános adatbázis információit elemezve azokat a sejtmechnizmusokat vizsgálták, amelyek óvatos hangolása az öregedés molekuláris folyamatait, és ez által a biológiai életkort befolyásolhatják.

Baktériumfegyverek készülnek egy európai laborban

Élő baktériumokat vetnek be fegyvernek más baktériumokkal szemben barcelonai kutatók. A különböző implantátumok felszínén biofilmet alkotó és nagyon nehezen kiirtható baktériumokat öletnék meg átprogramozott baktériumokkal.

Azok a pótolhatatlan anyai nagymamák!

Az anyai nagymamák kiemelt szerepe a családban számos okkal magyarázható. Cikkünkben ezekből tallózunk.

Génterápiára is alkalmas lehet a miniatűr molekuláris olló

A Stanford Egyetem kutatói kifejlesztették a CRISPR genomszerkesztő rendszer miniatürizált változatát, amely akár génterápiára is alkalmas lehet, mert könnyebben jut be a sejtekbe.

Az ősi földművesek elnyomták az immunrendszerüket a túlélés érdekében

Amikor a Vinca kultúra korai farmerei először vetettek árpát és búzát 7700 évvel ezelőtt a Duna és mellékfolyóinak termékeny földjébe, megváltoztatták nem csak az étrendjüket, hanem új életmódot vezettek be a régióba. Összezsúfoldódtak sárkunyhóikban, szorosan együtt bölényekkel, szarvasmarhákkal, sertésekkel, kecskékkel, és ezek trágyáival éltek a településeken, ami végül emberek ezreivé duzzadt. Az együttlét betegségek megugrását okozta mint például influenza, tubercolosis, és más betegségeket, amik állatokról emberekre terjedtek és végig és végigterjedt a korai mezőgazdasági közösségeken. Most egy új ókori DNS tanulmány megmutatjja, ...

Feltámasztják a mamutokat

Hat éven belül megszülethet az első elefánt-mamut hibrid, ha sikerül egy amerikai genetikai vállalat 15 millió dolláros (4,4 milliárd forintos) projektje.

Elkészült az adatbázis, ami az orvoslás jövőjét jelentheti

Ausztrál kutatók több mint 30 ezer ember genomjának elemzésével új, különböző betegségekhez kapcsolható szabályozó régiókat találtak. Az általuk létrehozott adatbázis szabadon hozzáférhető, és elősegíti a személyre szabott orvoslást.

Emberek, akik mintha csak felmenőik klónjai lennének - Galéria

Az öröklött külső tulajdonságok olykor annyira elképesztőek, mintha a gyermek a szülő, nagyszülő klónja lenne. Ezt a fajta hasonlóságot sokan észre is vették és megosztották.

A csontvázzá váló emberek és a bőr alatti bogarak: ezekről a betegségekről fixen nem hallottál még!

A különböző betegségek az élet velejárói: mindenki volt már náthás, szenvedett már a gyomorrontástól vagy éppen valamilyen kellemetlenebb fertőzéstől, sokan pedig egész életükben küzdenek olyan problémákkal, mint a cukorbetegség vagy az ekcéma. Azonban míg az előbb említett betegségek elég közismertek, vannak olyan tünetek és állapotok, amelyeket magunktól nem is tudnánk kitalálni.

Ezeréves lábfétisre találtak nyomokat?

Hallott már olyan emberekről, akiknek „extra" ujjaik vagy lábujjaik vannak? Nos, talán rejtélyesnek tűnnek, de mégis léteznek. Míg mind a lábon, mind a kézen a tíz lábujj számít az átlagosnak, mondhatni „normálisnak", ám néha előfordul, hogy valaki plusz ujjakkal születik. Az elszigetelt populációkban ez akár viszonylag gyakorivá is válhat. Erre mutatnak jó példát a Chaco-kultúra több ezer éve élt tagjai.

Autoimmun betegségek és civilizációs ártalmak

Napjaink életmódja és életkörülményeink számtalan módon befolyásolják szervezetünk sokrétű működését. Bár civilizációnknak többféle pozitív hatását élvezzük, mozgásszegény életmódunk, a stressz, az alváshiány, a táplálkozásunk láthatatlanul nyomot hagy szerveink működésén. Az utóbbi évtizedek megfigyelései összefüggést mutattak ki számos krónikus betegség, autoimmun, allergiás és daganatos megbetegedés fokozódó előfordulása, valamint a civilizációs ártalmak között.

Véres kivégzés a vadonban: saját fajtársai ölték meg az albínó csimpánzt

Először láttak albínó csimpánzt a tudósok, az öröm azonban nem volt hosszú életű: néhány nappal a felfedezés után saját fajtársai végeztek a még csecsemőkorban lévő majommal.

Új ajánlások az emberi génszerkesztésről

Új ajánlásokat fogadott el az emberi génszerkesztésről az Egészségügyi Világszervezet (WHO), amely e kutatások globális adatbázisának létrehozására szólított fel, hogy nyomon lehessen követni a "génmanipuláció bármely formáját".

14 élő férfi rokona van Leonardo Da Vincinak

Leonardo Da Vincinak 14 élő férfi rokona van egy nagyszabású kutatás szerint, amely 21 generáción, 690 éven át követte végig a világhírű festő, építész és mérnök családfáját.

Halhatatlan klónsereget hozott létre egy afrikai méh

A foki mézelő méhek dolgozói egész klónsereget képesek létrehozni magukból - derítette ki egy most publikált kutatás. A klónok beszivárognak a rivális méhfajok kaptáraiba, és átveszik az uralmat a kolónia felett. 

Nem a genetika, a nyelv és a kultúra egyesíthette angolszászokat

Egy új tanulmány azt mutatja, hogy az angolszászok különböző ősökkel és örökséggel rendelkező emberek olvasztótégelyeit képviselték. A szakemberek szerint egyaránt voltak köztük bennszülöttek és bevándorlók is, és feltűnő genetikai sokféleséget mutattak. Az ezt elemző tanulmány szerzői megjegyzik, hogy „a kora középkori Nagy-Britannia angolszász királyságai megdöbbentően hasonlítottak a korabeli Nagy-Britanniához: tele különböző származású, közös nyelvet használó és kultúrájú emberekkel".

125 éve kihaltnak hitt faj példányaira bukkantak Ausztráliában

A biológia újabb dogmája dőlt meg, és ez sok mindenre hatással lehet

Újabb dogma dőlt meg a molekuláris biológiában: az emlős sejtek is tudnak RNS mintáról DNS-másolatot létrehozni. Eddig azt gondoltuk, erre a trükkre csak a vírusok képesek.

Ikertesók – Ezeket a hihetetlen tényeket biztos nem ismerted

Az emberi genetika a világ legnagyobb csodája, különösen az ikertestvéreké, akiket az idők kezdete óta hatalmas csodálat és számos legenda övez. Megmutatjuk, hogy melyek a leghihetetlenebb ikres fun factek!

Ezer éves tyúktojásra bukkantak a kutatók: világszinten is rendkívül ritka lelet

Ezer éves tyúktojást találtak Izraelben - jelentette az MTI a The Jerusalem Post című angol nyelvű újságra hivatkozva.

Ősi kutyafajta genetikai térképe segíthet megérteni a kutyák evolúcióját

Egy ausztrál szakemberek vezette kutatócsoport feltérképezte egy ősi kutyafajta, az Afrikából származó basenji teljes genomját, amely segítheti a kutyák evolúciójának, háziasításának és a fajtákra jellemző betegségeknek a jobb megértését.

Találtak egy elhízást okozó génmutációt

Egy bizonyos gén mutációinak hordozói nagyobb valószínűséggel küzdenek súlyfelesleggel már egészen kisgyermekkortól és 18 éves korra átlagosan 17 kilogramm - nagy eséllyel zömében zsír alkotta - többletsúly van rajtuk.

Kiderítették, honnan származik valójában a görögdinnye

Görögdinnyefajok és több száz fajta, üvegházban termesztett növény DNS-ét vizsgálva kutatók felfedezték, hogy a görögdinnye legnagyobb valószínűséggel Északkelet-Afrikában vadon élt ősi növényekből származik.

Tudja-e, hogy mely tényezők határozzák meg az ember magasságát?

Különböző magasságú emberek élnek a világon, ezért jogosan merül fel a kérdés: vajon miért lehet az, hogy egyes felnőttek alacsonyak, míg mások néha olyan magasak, mint a profi kosárlabdázók? A választ kereső kutatók azt találták, hogy a választ nagyrészt a génekben találhatjuk meg.

DNS-vizsgálattal dőlhet el, hogy honnan származott Kolumbusz Kristóf

Egy nemzetközi kutatócsoport DNS-vizsgálattal próbálja kideríteni, hogy valójában honnan származott Kolumbusz Kristóf. Az eredményeket októberben publikálják.

A HIV-vírus segítségével gyógyítottak meg súlyosan beteg gyerekeket

Sikerült működő immunrendszert létrehozni olyan gyermekeknél, akik anélkül születtek. A rendkívüli eredményt egy génterápiával érték el, amelyhez hatástalanított HIV-vírust használtak a kutatók.

Hogyan véd az RNS alapú vakcina, és miért nem kell félnünk tőle?

A Pfizer-Biontech páros és a Moderna vakcináinak engedélyezésével és széleskörű alkalmazásával a koronavírus elleni harc új szakaszába lépett. A 90 százalékos hatékonyságot meghaladó oltóanyagokkal nem csupán a világot markában tartó kórokozót győzhetjük le, de utat nyithatunk a védőoltások legújabb generációja előtt. Mit tartalmaznak az RNS alapú védőoltások, mi valójában a fő alkotóelemének számító hírvivő RNS, és hogyan védi meg szervezetünket a fertőzéstől? Megválaszoljuk a legfontosabb vakcinát érintő kérdéseket.

Megtalálhatták a hosszú élet génjeit

Különleges genetikai hátterüknek köszönhetően élnek egyes emberek akár több mint 105 évig is - állapították meg olasz kutatók.

Bejelentette első felfedezéseit a gerincesek genomját feltáró projekt

Bejelentette első felfedezéseit az összes gerinces állatfaj genomját feltáró projekt, a biológia jelenleg zajló legambiciózusabb vállalkozása.

A csernobili sugárzás okozta egészségkárosodás nem terjedt át a betegek később született gyermekeire

A csernobili sugárzás okozta genetikai változásokat nem örökölték azon szülők később született gyermekei, akiknek egészsége súlyosan károsodott az atomerőmű 35 évvel ezelőtti felrobbanása nyomán keletkezett ionizáló sugárzásban - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport 1987-2002 között született 130 gyermek teljes genomjának vizsgálata alapján.

A legősibb európai ember koponyáját találhatták meg Csehországban

A neandervölgyi DNS minden eddiginél jobban megőrzött státusza megmutatta, hogy a csehországi Zlatý kůň koponya tulajdonosa a legrégebbi modern emberi lelet Európában. Tulajdonosa olyan népességből származott, amely megelőzte az ázsiai és európai populációk szétválását.

Akár halálos fegyverré is válhat az emberi nyál

A viperákhoz, csörgőkígyókhoz hasonlóan „mérgessé" válhat-e az ember, megjelenhet-e a nyálában méreganyag? Egy most megjelent kutatás szerint minden biológiai eszközünk meg van ahhoz, hogy mérget termeljünk, de ugyanez elmondható szinte az összes hüllőről és emlősről is.

Egy ritka betegség megértéséhez járultak hozzá magyar kutatók

Az ELTE vezetésével egy nemzetközi együttműködésben a kutatók új modellállatot hoztak létre, egy olyan ritka, genetikai betegség vizsgálatához, ami 40-50 éves korra vaksághoz is vezethet - olvasható az egyetem közleményében. Az újfajta modell új utakat nyithat az anyagcsere-betegség hátterének megismeréséhez, valamint potenciális gyógyszerhatóanyagok tesztelésére is használható, derül ki legújabb, a Frontiers in Cell and Developmental Biology című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukból.

Ez a vicces nyuszi ugrálás helyett az első mancsain jár

Az emberek által végzett, szelektív tenyésztés hihetetlenül furcsa és szerencsétlen eredményekhez vezethet a háziállatok körében. Az úgynevezett „sauteur d'Alfort" nyúl a legkülönösebb példák közé tartozik.