genetika
címke rss- Legfrissebb
- Legrégebbi
Elképesztõ felfedezés: Idegenek nyomát azonosították
Senki sem tudja, ki volt õ, csak azt, hogy más volt, mint a többiek; egy több mint 50 000 éve élt tinédzser lány olyan furcsa tulajdonságokkal bírt, hogy a modern ember "hibrid" õsének tûnik. Hasonlót még a tudósok sem láttak.
Bebizonyosodott: sikeres a legújabb terápia a rák ellen
Forradalmi génterápiával kezeltek egy fiatal leukémiás pácienst Nagy-Britanniában; a kutatók azt remélik, hogy hamarosan másoknak is segíthetnek legyõzni a gyermekkori rák és más súlyos betegségek különféle típusait - írta a The Guardian címû brit napilap online kiadása.
- címkék:
- rák
- genetika
- génterápia
- leukémia
- gén
- Címkefelhõ »
Létrehoztak egy vírust, ami visszaadhatja a vakok látását
Roska Botond Svájcban élõ neurobiológus és kutatótársai a közelmúltban kifejlesztettek egy módszert, amellyel már több, szinte teljesen vak betegnek sikerült visszaadni valamennyit a látás képességébõl. A Tudományünnep+ keretében megtartott elõadásából kiderül, hányféle „filmet" vetít agyunkba a retinánk, megtudhatjuk, hogyan tehetõk fényérzékennyé idegsejtek vírusok segítségével, továbbá miként lehet gyorsan megvizsgálni, hogy több ezer gyógyszer közül melyek lassíthatják jó eséllyel a látásromlást.
- címkék:
- magyar kutatók
- Vakság
- látás
- genetika
- vírus
- MTA
- Címkefelhõ »
Meglepõ dolog derült ki a magyar vizsláról
Elkészült a rövidszõrû magyar vizsla genetikai fajtaprofilja. A Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegõrzési Központ Haszonállat-génmegõrzési Intézete (NBGK HGI), valamint a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Genetika és Biotechnológia Intézete és Állattenyésztési Tudományok Intézete (MATE-GBI/ÁTI) kutatásának köszönhetõen lehetségessé vált az egyes egyedek genetikai fajtatisztaságának bizonyítása vagy kizárása.
- címkék:
- genetika
- gének
- kutya
- kutyák
- fajta
- gén
- Magyar Vizsla
- Címkefelhõ »
Drámai felfedezés: halálos vírusokat találtak emberekben
A rokonoktól örökölt gének között elszórtan megtalálhatók azoknak a vírusoknak a maradványai, amelyek a múltban megpróbálták legyõzni felmenõink szervezetét. Ha ezeknek az egykori betolakodóknak a nyomait kutatjuk saját testünkben, akkor pár érdekes dolgot kideríthetünk a betegségekrõl. Egy új kutatás arra jutott, hogy az õsi vírustöredékek aktívak lehetnek és még az egészséges szövetekben is kifejlõdhetnek. Hogy ez mihez vezet, még nem tudni, de akár szerepet játszhat az olyan betegségek kialakulásában és terjedésében is, mint a rák. Emellett a jelenség diagnosztikai célokra is használható – összegzi a most megjelent tanulmányt a SScience ...
Nyomot hagyott az immunrendszerünkön a Fekete Halál
A mai napig befolyásolja az emberi egészséget az 1300-as évben Európában pusztító pestisjárvány után elterjedt génmutáció - derült ki a korabeli áldozatok maradványainak DNS-vizsgálatából.
Kis közösségekben éltek, és gyakori volt a vérfertõzés a neandervölgyiek között
Egy új tanulmány szerint a neandervölgyiek kis, szoros kötelékû közösségeket alkottak. A kutatók, köztük az idei orvosi-élettani Nobel-díjas Svante Pääbo, a mintegy 50 ezer éve a mai Szibéria területén élt neandervölgyi emberek DNS-ének vizsgálatából vontak le következtetéseket az õsi családok dinamikájáról - számolt be róla a The Guardian.
Megvan az idei orvosi Nobel-díjas
Svante Pääbo svéd genetikus kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat az evolúciós genetika területén elért eredményeiért - jelentették be hétfõn a stockholmi Karolinska Intézetben.
Szenzációs felfedezés: egyetlen gyorsteszt kimutatja a halálos daganatot
Meg fogják változtatni a rákszûrés lehetõségeit és gyakorlatát azok a tesztek, amelyek egyetlen vérmintából akár 50-féle daganat jelenlétét ki tudják mutatni a keringõ daganat-eredetû DNS alapján.
Csúcsgenetikai képességek továbbörökítését segíti a MATE új állatállomása
Speciális állatállomással bõvült a MATE Kaposvári Campusán mûködõ Embrió-átültetõ Központ. A fejlesztés a napi kezeléshez és az embrió-átültetés elõkészítéséhez biztosít nagy biztonságú, stresszmentes, elkülönített környezetet. Mindez nélkülözhetetlen az ott tartott magas genetikai értékû donorállatok csúcsgenetikai képességeinek továbbörökítéséhez.
Kiderült, miért kaphat tüdõrákot az, aki soha nem dohányzott
Bizonyos génmutációk szennyezõ anyagokkal érintkezve elindíthatják a tüdõt megtámadó rákos folyamatokat, és ehhez még csak rendszeres dohányzás sem szükséges.
Így kaphat tüdõrákot az, aki sohasem dohányzott
A légszennyezés a nem dohányzóknál is tüdõrákot okozhat, kutatók egy csoportjának most ennek a folyamatnak a mechanizmusát sikerült leírni. Az új eredmények a rákmegelõzés szempontjából is fontosak lehetnek.
Halhatatlanná vált egy állat, nehéz elhinni, hogyan csinálta
Létezik egy faj, amelynek gyakorlatilag sikerült elérnie a halhatatlanságot, olyan értelemben, hogy nem öregszik meg. Kutatók most összevetették a génállományát halandó társai genomjával, hogy kiderítsék, mi a titka.
Családi fotót mutatott Vasvári Vivien, szerinte "csúcs genetika" az övék
Ritka fotót mutatott Vasvári Viven, melyen családjának négy generációja látható. A modell nagyon büszke a családra, ezért büszkén mutatta meg a követõinek a róluk készült képet. A felvételen a nyolcvanéves nagypapája, a közel hatvanéves édesanyja, õ és két gyereke, Ariana és Edward látható. Vasvári a képet elnézve meg is jegyezte, hogy „csúcs genetika" az övék, amitõl reméli, hogy õt is olyan sokáig fiatalon tartja majd, mint a felmenõit.
Megvizsgálták az ûrhajósok vérét, amit találtak, az a tudósokat is megrémisztette
Összesen tizennégy ûrhajós DNS-ében azonosítottak mutációkat egy most nyilvánosságra hozott vizsgálat során - írja a Futurism.
Átfogó kutatás az eurázsiai népek genetikai kapcsolatairól
Egy nagyszabású nemzetközi kutatás során több mint 200 tudós vizsgálta a Délkelet-Európa és Délnyugat-Ázsia népességtörténeti összefüggéseit, vagyis az Európa és Ázsia közötti hidat alkotó területen élt népességek kulturális és genetikai hatásait.
Mikor vált szét a gombák és az állatok útja? Magyar kutatók jöhettek rá a válaszra
Az ELTE Biológiai Fizikai Tanszékének kutatói nemzetközi együttmûködés keretében vizsgálták két látszólag nagyon különbözõ, ám valójában meglepõen közeli rokon többsejtû csoport, az állatok és gombák evolúciós eredetét. A rangos Nature folyóiratban megjelenõ munkájukban a mai genetikai sokféleséget felhasználó, az ELTE-n fejlesztett számítógépes modelleken alapuló evolúciós rekonstrukciót mutatnak be. Az egyes gének történetét egyenként rekonstruáló eljárás segítségével feltérképezték a gombák és az állatok evolúciós útját a komplex többsejtûség felé. Eredményeik szerint a két csoport már meglepõen korán, szinte közvetlenül közös õssüktõl ...
Példa nélküli DNS-szûrést végeznek Ausztráliában, sok ember életét megmenthetik
A világ elsõ preventív DNS-szûrését indítja el Ausztrália a rák- és szívbetegségek kockázatának kiszûrésére. A Monash Egyetemen, országos együttmûködésben megvalósuló projekt lehetõvé teszi, hogy a fiatalok ingyenes nyáltesztek segítségével értesüljenek arról, ki vannak-e téve bizonyos rákos megbetegedések vagy szívbetegségek fokozott kockázatának.
Undorító dolgot találtak a bolti teákban
Több mint ezer rovarfaj DNS-ét azonosították a boltban kapható teákban. Ez elsõ olvasatra undorító lehet, a kutatók szerint azonban örülnünk kell az eredménynek.
Feltámasztanák a kihalás szimbólumát
Ausztrál és amerikai kutatók több millió dolláros projektbe kezdenek, hogy visszahozzák a halálból a tasmán tigrist - írja a BBC.
Feltámasztanák a mamutokat, de ehhez génekre van szükség
Az iScience folyóiratban publikált tanulmány szerint az új eredmények hatással lehetnek a kihalt fajok feltámasztására irányuló nemzetközi erõfeszítésekre. A kutatást a stockholmi Paleogenetikai Központ, a Stockholmi Egyetem és a Svéd Természettudományi Múzeum együttmûködésében végezték.
Szenzációs felfedezés: azonosították a legendás magyar király földi maradványait
Több magyar uralkodó, köztük Szent László király földi maradványait azonosították a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói a Székesfehérvári Középkori Romkertben talált csontleletek elemzése révén - tájékoztatta a felsõoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága kedden az MTI-t.
Elképesztõ felfedezés: meglehet a rákellenes csodaszer
Egy több mint 20 éven át tartó, világszerte csaknem 1000 résztvevõt érintõ vizsgálat fontos eredményre jutott: azok az emberek, akik olyan betegségben szenvednek, amely miatt nagyobb az esélyük bizonyos rákos megbetegedések kialakulására, több mint 60 százalékkal csökkenthetik egyes rákos megbetegedések kockázatát, ha egyszerûen több rezisztens keményítõt tesznek az étrendjükbe – ismerteti egy most megjelent kutatás eredményét a Science Alert magazin.
Van egy jó hírünk a sikertelenül fogyókúrázók számára
Régóta folyik a vita arról, hogy mi lehet az elhízás nagyobb okozója: a genetika vagy az a környezet, amelyben az emberek nevelkednek. A kérdés azért is fontos, mert az elhízás aránya megháromszorozódott az 1980-as évek óta. Ez viszont jóval gyorsabb, mint ahogy a genetikánk megváltozhatna. Ez a tudósok szerint arra utalhat, hogy az elhízásnak fontos környezeti eleme van.
Így térhet vissza az egyik legrettegettebb ráktípus
Sikerült leírni a vastagbélrák kemoterápia utáni kiújulásának mechanizmusát. A barcelonai Biomedicina Kutatóintézet munkatársai azonosítottak egy gént és egy specifikus sejtpopulációt, amely a vastagbélrák kiújulását irányítja, ezzel megnyitva az utat olyan új kezelések elõtt, amelyek célba vehetik és semlegesíthetik ezeket a sejtpopulációkat, drasztikusan javítva a kemoterápia hatékonyságát - olvasható az IFL Science cikkében.
Hamarosan akár 200 évig is elélhetünk: egy dán biológus elárulta a hosszú élet titkát
Mi az összefüggés az örök élet és a medúzák között?
Éjszakánként valóságos orgiákat rendeznek az arcunkon ezek a bizarr lények
Az emberi pórusokban élõ és éjszakánként az arcunkon párosodó mikroszkopikus atkák szokatlan életmódjuk miatt annyira leegyszerûsödnek, hogy hamarosan eggyé válhatnak az emberrel - derült ki egy új kutatásból.
Betegeskedõ kutya az angol bulldog
Kétszer annyi egészségügyi problémája van az angol bulldognak, mint más fajtához tartozó kutyáknak egy új tanulmány szerint.
Megtalálták az emberiség egyik legpusztítóbb járványának forrását
Az európai lakosságot a középkorban megtizedelõ pestisjárvány, a Fekete Halál Közép-Ázsiából, a mai Kirgizisztán területérõl indult el pusztító útjára - állítja egy kutatás, amely hétévszázados rejtélynek vet véget.
Túl vékony? Vasvári Vivien csak nevet a kritikusain
Vasvári Vivien az Instagram-oldalán indított kérdezz-felelek játékot a követõinek. Volt, aki azt kérdezte tõle, nem zavarja-e, hogy sokan beszólnak neki azért, mert nagyon vékony. Vivien frappáns választ adott.
- címkék:
- Vasvári Vivien
- genetika
- vékony
- Címkefelhõ »
Megvizsgálták a magyarok génjeit: megtalálták a legrégebbi õseinket
A ma élõ magyarok õsei több ezer éve folyamatosan jelen vannak a Kárpát-medencében – erre világított rá egy nemrégiben közölt kutatás, ami új módszerrel vizsgálta a térség ma és egykor élt népeinek genetikáját.
Megvizsgálták a honfoglaló magyarok génjeit, döbbenetes dolgot találtak
A magyarság eredetének kutatásában az eddigi legjelentõsebbnek számító tudományos szakcikket közöltek a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának és a Szegedi Tudományegyetem Genetikai Tanszékének kutatói az igen tekintélyes Current Biology szaklapban.
Genetikai ollóval szabták át a csótányok génállományát
A kutatók kifejlesztettek egy CRISPR-Cas9 alapú módszert a csótányok génjeinek szerkesztésére – adja hírül a Cell Reports Methods szakfolyóirat legfrissebb száma. Az eljárás általánosan alkalmazható lesz a rovarok körében.
Ezek a gének váratlan történetet meséltek
Annak ellenére, hogy Uruguay a dél-amerikai kontinens keleti partján félúton helyezkedik el, az ország rövid története jól mutatja az európai konfliktusok összemosódását, amelyet a spanyol, brit és portugál hatalmak gyarmati érdekei alakítottak.
Súlyos betegség kutatásában jelenthet áttörést egy magyar felfedezés
Az ELTE kutatói olyan új betegségmodellt hoztak létre, mellyel a Bloom-szindróma és a zebrahal ivarát meghatározó folyamatainak alaposabb megértéséhez járultak hozzá. A két, látszólag független témát összekapcsoló tanulmány Kovács Mihály (Biokémiai Tanszék) és Varga Máté (Genetikai Tanszék) csoportjainak összefogásával született és a Cell Death and Disease tudományos folyóiratban publikálták. Amellett, hogy az új modellállat által fontos információkat szerezhetünk a Bloom-szindróma sejttani hatásairól, az eredmények hozzájárulhatnak a tüneteket mérséklõ hatóanyagok fejlesztéséhez, így a betegséggel élõ emberek életminõségének javításához.
Jobb minõségû gabonát ígér egy nemzetközi kutatás
Jobb minõségû búza elõállításának új módjáról számolt be egy ausztrál tudósok által vezetett nemzetközi tanulmány.
- címkék:
- gabona
- genetika
- búza
- fehérje
- táplálkozás
- Címkefelhõ »
6 fizikai tulajdonság, amelyet kizárólag édesapánktól örökölhetünk
Mulatságos azon tanakodni, hogy a születendõ gyermek milyen tulajdonságokat fog örökölni az édesanyjától és az édesapjától. Miben fog majd legjobban hasonlítani egyik-másik szülõjére? A nagyszülõk lehet, hogy már elõre megjósolják, hogy unokájuk az anyjuk nézését fogja örökölni, vagy hogy olyan magasra nõnek majd, mint az apjuk. Mi az igazság, és valójában mik azok a tulajdonságok, amelyeket a gyerekek csakis édesapjuktól örökölhetnek?
- címkék:
- egészség
- genetika
- öröklõdés
- magazin
- Címkefelhõ »
Ijesztõ felfedezést tettek a tudósok: ételeink átprogramozzák a génjeinket
Ha ételre gondolunk, rendszerint a kalória, az energia és a táplálék jut eszünkbe. A legújabb tanulmányok szerint azonban az ételnek ennél sokkal komplexebb szerepe van életünkben, ugyanis „kommunikál" a genomunkkal, vagyis a testünk funkcióit a sejtek szintjéig irányító genetikai tervrajzzal – ismertet egy meglepõ kutatást a Science Alert magazin.
A ma élõ magyarság õseinek Kárpát-medencei jelenléte több ezer éve folyamatos
172 õsi és ma élõ populáció új, 16.000 mitogenomból álló adatbázisát hozták létre, és vizsgálták ezek kapcsolatrendszerét mesterséges intelligencián alapuló módszerrel. Az új algoritmus minden haplocsoport-összefüggést felismer, függetlenül a korreláció hátterében álló folyamat idõpontjától.
A tökéletlenség a legcsodálatosabb dolog: emberek, a legkülönlegesebb külsõvel
Nézzétek meg a valaha született, legérdekesebb külsõvel rendelkezõ embereket.
- címkék:
- genetika
- galéria
- különleges
- Címkefelhõ »
Minden kék szem egyetlen közös õstõl származik?
A Koppenhágai Egyetem (UoC) kutatói szerint minden egyes kék szempár egyetlen közös õsre vezethetõ vissza, aki „spontán módon fejlesztette ki" ennek a szemszínnek a mutációját. Bár a kék a második leggyakoribb szemszín világszerte, még mindig viszonylag ritka, csak az emberek 8-10 százalékánál fordul elõ. A kutatások szerint az említett mutáció valamikor az elmúlt 6-10 évezred során terjedt el világszerte.
Feltárul a vámpírdenevérek véres titka
Kutatók kiderítették, hogyan képes a vámpírdenevér pusztán vérivással fedezni az energiaszükségleteit, és életben maradni.
Közzétették a teljes emberi génállományt
Közzétették az elsõ teljes, hézagok nélküli emberi genomot, vagyis a szervezet teljes, DNS-ben kódolt örökítõ információját.
- címkék:
- genetika
- gének
- génállomány
- gén
- Címkefelhõ »
A sáfrányt elõször a bronzkori Görögországban háziasíthatták
A sáfrányt, a világ egyik legdrágább fûszerét a jóféle sáfrány (Crocus sativus) virágaiból nyerik ki. A tudomány régóta tisztában van azzal, hogy évezredek óta termesztik a Földközi-tenger térségében. Arra azonban eddig nem találtak választ, hogy a növényt mikor és hol háziasították elõször õseink? Egy új tanulmány most erre ad egyfajta alternatívát.
Gyönyörû latin nõk, akiken nem fog az idõ
Az egész világ a lábaik elõtt hever, sikeresek, gazdagok és szépek. Legtöbben már rég családot alapítottak, mellette karrierjük továbbra is szárnyal. A következõ elõadókban – a hírnéven túl – a közös pont, hogy latin vér csörgedezik ereikben és irigykedve nézik õket – kortól és nemtõl függetlenül – hogy vajon mi állhat sikerük hátterében. Legtöbbjük már közel az ötvenhez, – vagy azon túl – mégsem látszik egy nappal sem öregebbnek, mint pályafutása elején. A jó genetikán túl, mindannyiuk életében fontos szerepet tölt be az egészséges táplálkozás és rendszeres sport. A nem latin gyökerekkel rendelkezõ pályatársaik is tudatos és egészsséges ...
Ez állhat a bõrrák kialakulásának hátterében
A bõrrák és egy sor más autoimmunbetegség között találtak genetikai kapcsolatot ausztrál kutatók.
- címkék:
- genetika
- gének
- bõrrák
- melanoma
- Címkefelhõ »
Így változtatja meg a rendszeres testmozgás a sérülékeny Achilles-ínt
Az Achilles-ín szinte úgy mûködik, mint egy gumiszalag, amely összeköti a vádli izmait a sarokcsonttal. Bár tudjuk, hogy egyfajta rugóként dolgozik, amely energiát tárol és szabadít fel, miközben mozgatjuk a lábunkat, ám az még nem világos a tudósok elõtt, pontosan hogyan reagál az edzésre és az intenzív testmozgásra, ha egyáltalán reagál.
A klíma változásával szemben is ellenálló ez az új burgonyafajta
A burgonyafajtákat köztudottan nehéz nemesíteni, ám egy kutatás most ezt orvosolta. A Max Planck Növénynemesítési Kutatóintézet szakemberei a gumó teljes genomjának feltérképezésével megalapozták új burgonyafajták kialakítását, azok úgymond tökéletesítését.
- címkék:
- DNS
- genetika
- burgonya
- krumpli
- szekvenálás
- Címkefelhõ »
Liptai Claudia legutóbbi posztjából kiderült, hogy kire hasonlít Panka
Liptai Claudia nõnap alkalmából osztott meg egy fotót a család nõtagjairól, annak ellenére, hogy õ nem ünnepli ezt a napot.
Félek, hogy a hûtlenség benne van a véremben
Amióta csak az eszemet tudom, anya, a nagyi, sõt a dédi is elvált nõként élik vagy élték az életüket. Kisgyerekként sosem törõdtem azzal, hol van a dédipapa, vagy épp a nagyapám... Apa hiányát elõbb érzékeltem, de mivel szigorúan véve kéthetente más ült mellettem a reggelizõasztalunknál, nem firtattam a hollétét...