Halhatatlan klónsereget hozott létre egy afrikai méh

A foki mézelő méhek dolgozói egész klónsereget képesek létrehozni magukból - derítette ki egy most publikált kutatás. A klónok beszivárognak a rivális méhfajok kaptáraiba, és átveszik az uralmat a kolónia felett. 

Nem a genetika, a nyelv és a kultúra egyesíthette angolszászokat

Egy új tanulmány azt mutatja, hogy az angolszászok különböző ősökkel és örökséggel rendelkező emberek olvasztótégelyeit képviselték. A szakemberek szerint egyaránt voltak köztük bennszülöttek és bevándorlók is, és feltűnő genetikai sokféleséget mutattak. Az ezt elemző tanulmány szerzői megjegyzik, hogy „a kora középkori Nagy-Britannia angolszász királyságai megdöbbentően hasonlítottak a korabeli Nagy-Britanniához: tele különböző származású, közös nyelvet használó és kultúrájú emberekkel".

125 éve kihaltnak hitt faj példányaira bukkantak Ausztráliában

A biológia újabb dogmája dőlt meg, és ez sok mindenre hatással lehet

Újabb dogma dőlt meg a molekuláris biológiában: az emlős sejtek is tudnak RNS mintáról DNS-másolatot létrehozni. Eddig azt gondoltuk, erre a trükkre csak a vírusok képesek.

Ikertesók – Ezeket a hihetetlen tényeket biztos nem ismerted

Az emberi genetika a világ legnagyobb csodája, különösen az ikertestvéreké, akiket az idők kezdete óta hatalmas csodálat és számos legenda övez. Megmutatjuk, hogy melyek a leghihetetlenebb ikres fun factek!

Ezer éves tyúktojásra bukkantak a kutatók: világszinten is rendkívül ritka lelet

Ezer éves tyúktojást találtak Izraelben - jelentette az MTI a The Jerusalem Post című angol nyelvű újságra hivatkozva.

Ősi kutyafajta genetikai térképe segíthet megérteni a kutyák evolúcióját

Egy ausztrál szakemberek vezette kutatócsoport feltérképezte egy ősi kutyafajta, az Afrikából származó basenji teljes genomját, amely segítheti a kutyák evolúciójának, háziasításának és a fajtákra jellemző betegségeknek a jobb megértését.

Találtak egy elhízást okozó génmutációt

Egy bizonyos gén mutációinak hordozói nagyobb valószínűséggel küzdenek súlyfelesleggel már egészen kisgyermekkortól és 18 éves korra átlagosan 17 kilogramm - nagy eséllyel zömében zsír alkotta - többletsúly van rajtuk.

Kiderítették, honnan származik valójában a görögdinnye

Görögdinnyefajok és több száz fajta, üvegházban termesztett növény DNS-ét vizsgálva kutatók felfedezték, hogy a görögdinnye legnagyobb valószínűséggel Északkelet-Afrikában vadon élt ősi növényekből származik.

Tudja-e, hogy mely tényezők határozzák meg az ember magasságát?

Különböző magasságú emberek élnek a világon, ezért jogosan merül fel a kérdés: vajon miért lehet az, hogy egyes felnőttek alacsonyak, míg mások néha olyan magasak, mint a profi kosárlabdázók? A választ kereső kutatók azt találták, hogy a választ nagyrészt a génekben találhatjuk meg.

DNS-vizsgálattal dőlhet el, hogy honnan származott Kolumbusz Kristóf

Egy nemzetközi kutatócsoport DNS-vizsgálattal próbálja kideríteni, hogy valójában honnan származott Kolumbusz Kristóf. Az eredményeket októberben publikálják.

A HIV-vírus segítségével gyógyítottak meg súlyosan beteg gyerekeket

Sikerült működő immunrendszert létrehozni olyan gyermekeknél, akik anélkül születtek. A rendkívüli eredményt egy génterápiával érték el, amelyhez hatástalanított HIV-vírust használtak a kutatók.

Hogyan véd az RNS alapú vakcina, és miért nem kell félnünk tőle?

A Pfizer-Biontech páros és a Moderna vakcináinak engedélyezésével és széleskörű alkalmazásával a koronavírus elleni harc új szakaszába lépett. A 90 százalékos hatékonyságot meghaladó oltóanyagokkal nem csupán a világot markában tartó kórokozót győzhetjük le, de utat nyithatunk a védőoltások legújabb generációja előtt. Mit tartalmaznak az RNS alapú védőoltások, mi valójában a fő alkotóelemének számító hírvivő RNS, és hogyan védi meg szervezetünket a fertőzéstől? Megválaszoljuk a legfontosabb vakcinát érintő kérdéseket.

Megtalálhatták a hosszú élet génjeit

Különleges genetikai hátterüknek köszönhetően élnek egyes emberek akár több mint 105 évig is - állapították meg olasz kutatók.

Bejelentette első felfedezéseit a gerincesek genomját feltáró projekt

Bejelentette első felfedezéseit az összes gerinces állatfaj genomját feltáró projekt, a biológia jelenleg zajló legambiciózusabb vállalkozása.

A csernobili sugárzás okozta egészségkárosodás nem terjedt át a betegek később született gyermekeire

A csernobili sugárzás okozta genetikai változásokat nem örökölték azon szülők később született gyermekei, akiknek egészsége súlyosan károsodott az atomerőmű 35 évvel ezelőtti felrobbanása nyomán keletkezett ionizáló sugárzásban - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport 1987-2002 között született 130 gyermek teljes genomjának vizsgálata alapján.

A legősibb európai ember koponyáját találhatták meg Csehországban

A neandervölgyi DNS minden eddiginél jobban megőrzött státusza megmutatta, hogy a csehországi Zlatý kůň koponya tulajdonosa a legrégebbi modern emberi lelet Európában. Tulajdonosa olyan népességből származott, amely megelőzte az ázsiai és európai populációk szétválását.

Akár halálos fegyverré is válhat az emberi nyál

A viperákhoz, csörgőkígyókhoz hasonlóan „mérgessé" válhat-e az ember, megjelenhet-e a nyálában méreganyag? Egy most megjelent kutatás szerint minden biológiai eszközünk meg van ahhoz, hogy mérget termeljünk, de ugyanez elmondható szinte az összes hüllőről és emlősről is.

Egy ritka betegség megértéséhez járultak hozzá magyar kutatók

Az ELTE vezetésével egy nemzetközi együttműködésben a kutatók új modellállatot hoztak létre, egy olyan ritka, genetikai betegség vizsgálatához, ami 40-50 éves korra vaksághoz is vezethet - olvasható az egyetem közleményében. Az újfajta modell új utakat nyithat az anyagcsere-betegség hátterének megismeréséhez, valamint potenciális gyógyszerhatóanyagok tesztelésére is használható, derül ki legújabb, a Frontiers in Cell and Developmental Biology című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukból.

Ez a vicces nyuszi ugrálás helyett az első mancsain jár

Az emberek által végzett, szelektív tenyésztés hihetetlenül furcsa és szerencsétlen eredményekhez vezethet a háziállatok körében. Az úgynevezett „sauteur d'Alfort" nyúl a legkülönösebb példák közé tartozik.

Rejtélyes mikrobát fedeztek fel, ami DNS-replikáció nélkül képes a túlélésre

A kutatók felfedeztek egy mikrobát, ami valahogy túlél annak ellenére, hogy híján van a DNS replikációhoz szükséges proteinnek.

A világ legrégebbi DNS-ét vonták ki szibériai mamutokból

A világ eddigi legrégebbi DNS-ét nyerték ki és szekvenálták tudósok olyan mamutok fogaiból, amelyek bő egymillió éve barangoltak Szibéria északkeleti részén.

Íme az ember legközelebbi élő halrokona

Német biológusok feltérképezték az "élő kövület, vagyis az ausztráliai tüdőshal (Neoceratodus forsteri) teljes génkészletét, az állatvilág legnagyobb ismert genomját.

A Trónok harca óriásfarkasai csupán távoli rokonai a mai farkasoknak

Óriásfarkasok megkövesedett maradványain végzett DNS-vizsgálatok szerint a Trónok harca című népszerű sorozattal "ismertté vált" ősi ragadozók csupán távoli rokonai a modern farkasoknak - derült ki a témában készített eddigi első tanulmányból.

Az egypetéjű ikrek sem tökéletes klónok

Az egypetéjű ikrek sem pontosan azonosak genetikailag - állapították meg izlandi kutatók.

Tíz nemi kromoszómával rendelkeznek a kacsacsőrű emlősök

Tíz nemi kromoszómával rendelkeznek a kacsacsőrű emlősök - állapította meg a Bécsi Egyetem idegtudományi és fejlődésbiológiai tanszékének kutatócsapata.

Csaknem 60 ezer éve jégbe fagyott farkaskölyköt vizsgálnak kutatók

Csaknem 60 ezer éve jégbe fagyott farkaskölyköt vizsgálnak amerikai kutatók. Az állat tökéletes állapotban megőrződött maradványai alapján a szakértők ismereteket szerezhetnek az akkor élő farkasok életmódjáról és a modern farkasfajokkal való rokonságukról - közölték a Des Moines-i Egyetem tudósai.

Ötszáz évig a tengerfenéken pihentek, most mesélnek az elefántagyarak

A 16. századi portugál kereskedelmi kapcsolatokról és az afrikai elefántok múltbeli ökológiájáról tárt fel izgalmas részleteket egy elsüllyedt hajórakomány elefántagyarainak genomikai elemzése.

Meglepő, miből fejlődött ki a rovarszárny

Hogyan lett a rovaroknak szárnya? Ez nem egy mesecím, hanem komoly tudományos kérdés. A válasz ráadásul nem magától értetődő: az evolúciós viszonyok és az embrionális fejlődés tanúságai egyértelműen ezt mutatják, hogy a rovarszárny hajdanvolt tengeri rákok lábnyúlványaiból származik.

Kiderült, a koronavírus mely változata terjed Magyarországon

A koronavírus-fertőzés terjedési láncának visszakövetésében és a klinikai fejlesztés alatt álló vakcinajelöltek várható hosszú távú hatékonyságának előrejelzésében is segíthet az a vírusgenom-kutatási program, amely konzorciális együttműködéssel, szegedi, pécsi, debreceni és budapesti kutatóintézetek és klinikák közreműködésével valósul meg, és bekapcsolja hazánkat a COVID-kutatás nemzetközi kollaborációjába. A vírus teljes genetikai állományának (genomjának) vizsgálata más járványtani elemzésektől független információforrás, amellyel reprodukálható a COVID-19-járvány tavaszi-koranyári hulláma, és megtudható, milyen vírusváltozatok ...

A daganatba van kódolva a túlélés esélye

Az orvosok régóta kíváncsiak, miért van az, hogy egyesek a terápia hatására évekig túlélnek olyan előrehaladott daganatokat, amilyenek másokat hónapok alatt elvisznek. Úgy tűnik, a daganat molekuláris tájképe magyarázatot adhat ezekre a terápiás sikerekre – ami azt is jelenti, hogy a tumor genetikájának ismeretében jósolható lehet a kezelés kimenetele.

Az öngyilkossággal kapcsolatos 22 gént azonosítottak amerikai kutatók

Az öngyilkosság kockázatát növelő 22 gént azonosítottak amerikai kutatók.

Meglepő dologra akadtak, mikor egy majomfaj székletmintáit vizsgálták

A tudósok nemrég jelentették be a Popa langur, egy közepes méretű levélevő majom felfedezését, ám az állatra nem a dzsungelben találtak rá. Az első, óvatos becslések szerint mindössze 200–250 ilyen majom élhet a világon, ami valószínűleg azt is jelenti, hogy „az új faj kritikusan veszélyeztetettnek" számít. A felfedezést körülbelül egy héttel azután jelentették be, hogy Ausztráliában két új óriás repülőerszényes fajt azonosítottak. De mit értenek a kutatók az „új emlősfajok" kifejezés alatt? Valóban ismeretlenek voltak ezek az állatok eddig a tudomány számára? Mindjárt mutatjuk!

17 évesen 6 nyelven beszél - Interjú Józsa Krisztával

A több nyelven beszélő, kutatónak készülő fiatal lány szerint az epigenetika a jövőben még több etikai kérdést vet majd fel. A diákképviseletben jártas tehetség azt mondja: „Azért dolgozunk, hogy a diákoknak jobb legyen és valóban azt kapják az iskolában, amit megérdemelnek". Az interjút Pintér Lívia készítette 2019 márciusában a Figyelő hetilap Cappuccino rovatába.

Több száz madárfaj örökítőanyagát tárták fel kutatók

A Földön több mint 10 ezer madárfaj él az apró kolibriktől a fácánokon át a sirályokig. Egy nemzetközi kutatócsoport több mint 150 tagja feltárta 363 madárfaj örökítőanyagát és átfogó genetikai atlaszt hozott létre, amelyben szinte minden létező madárcsalád képviselteti magát.

Így működik a koronavírus elleni vakcina, amelyből már decemberben érkezhet Magyarországra

Az előzetes eredmények alapján az emberek több mint 90 százalékát képes megvédeni a Pfizer-BioNTech páros koronavírus elleni védőoltása – jelentette be a két vállalat hétfőn. Több újfajta RNS-alapú vakcina is fejlesztés alatt áll, és úgy tűnik, a Pfizer készítménye lesz az első. Az Európai Unió 300 millió adagra szóló szerződést köt a két céggel, decemberben már Magyarországra is érkezhet a vakcinából. Mik azok az RNS-vakcinák, és miért övezi nagy várakozás a védőoltást?

Ez állhat a testsúlyunk hátterében

Alapvetően a testsúlyt sok minden befolyásolja: az életmód, a táplálkozás, mozgás, a stressz jelenléte és nem utolsósorban a genetika is. Kutatók azonban most meglepő eredményre jutottak a testsúly és a genetikát illetően.

Már legalább öt kutyaféle létezett a jégkorszak alkonyán

Már legalább öt kutyaféle létezett több mint 11 ezer évvel ezelőtt, közvetlenül a jégkorszak után - állapította meg egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport.

Nobel-díjat ért, de egyelőre veszélyes a molekuláris olló használata

Emberi embriók hibás DNS-ének kijavítását célzó laboratóriumi kísérletek megmutatták a genetikai olló alkalmazásának a kockázatát és azt, hogy a tudósok miért tartják nem biztonságosnak az ilyen próbálkozásokat.

Ez a T. rex fájdalmas fogfertőzéstől szenvedhetett

Sue, a hatalmas Tyrannosaurus rex csontváza az egyik legteljesebb, amivel valaha találkoztak a kutatók. Az egykori óriás valószínűleg három, apró és furcsa kinézetű fog miatt folyamatos fájdalomtól szenvedhetett. A kanadai Winnipegi Manitoba Egyetem kutatói online mutatták be ehhez kapcsolódó tanulmányukat a Gerinces Paleontológiai Társaság éves konferenciáján.

Génszerkesztett szuperkecskékkel javítanák a hústermelést

A brit és amerikai kutatók újabb kísérleteinek eredményeképpen jött létre az új genetikai csoda: a szuperkecske. Az élelmiszerellátással kapcsolatos globális kihívásokban is szerepet kaphat a nem mindennapi újdonság.

Chris Hemsworth anyukája annyira dögös, hogy sokan azt hiszik, a nővére - Fotó

A Thort játszó dögös, ausztrál filmsztár nem véletlenül rendelkezik bámulatos külsővel. Chris anyukája rendkívül dögös, de édesapja is remek formában van.

Félig hím, félig nőstény madarat találtak

A ritka egyed úgy néz ki, mintha középen kettévágták volna, és egyik fele tisztán hím, másik fele tisztán nőstény jellegzetességeket mutat.

Különös felfedezést tettek a koronavírus-fertőzéssel kapcsolatban

Magasabb a súlyos Covid-19 kialakulásának a kockázata azoknál, akik a neandervölgyi ember génjeit hordozzák - állapították meg német kutatók.

Nagy meglepetést okozott a vikingek génjeinek vizsgálata

Vikingek maradványainak DNS-elemzése arra utal, hogy nem voltak annyira skandinávok, mint eddig vélték - írták kutatók a Nature tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban.

Klónozott Przsevalszkij-csikó született Texasban

Klónozott Przsevalszkij-csikó született egy texasi állategészségügyi létesítményben - számolt be róla a CNN online kiadása hétfőn.

Kerülték a tejet a bronzkori emberek Közép-Európában

Nem ittak tejet a bronzkori emberek Közép-Európában. Örökítőanyagon végzett elemzések szerint a fehérjetartalmú ital a legtöbb embernél hasi fájdalmakat okozott ebben az időszakban - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.

Kiderült, miért bírják jobban egyesek a fájdalmat

Azok a nők, akik nem igényelnek fájdalomcsillapítást a szülés során, beépített érzéstelenítőként ható sajátos génváltozatot hordozhatnak. A kísérletek során bebizonyosodott, hogy a génvariáns birtokosainak jóval magasabb a fájdalomküszöbe.

Megjelentek a földönkívüli-szerű, többfarkú gyíkok

A gyíkok gyakran elveszítik, majd könnyedén visszanövesztik a farkukat, ám a regeneráció során akár egynél több farok is kialakulhat. A tudósok nemrégiben felfedezték, hogy a többszörös farok sokkal gyakrabban jelenik meg, mint azt korábban sejtették. A rendkívüli esetről a Biological Reviews című, tudományos folyóiratban számoltak be.

Életképes halhibridet hoztak létre magyar kutatók

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Halászati Kutatóintézete vezetésével a tokféléket vizsgáló kutatócsoport létrehozta az őshonos vágótok és az amerikai lapátorrú tok életképes hibridjét. A felfedezésről beszámoló hétfői közlemény szerint a kutatók halgenetikában elért új eredményei evolúciós és génmegőrzési szempontból egyaránt nemzetközi jelentőségű felfedezésnek számítanak.