genetika
címke rss- Legfrissebb
- Legrégebbi
Földönkívüli múmiát találtak egy szellemvárosban - itt a vizsgálat szörnyű eredménye
2003-ban a chilei Atacama-sivatag egy távoli vidékén, La Noria szellemvárosában, kutatók egy csoportja egy különös, földönkívülire emlékeztető lény maradványait fedezte fel. A bizarr, hosszúkás koponyájú, nagy szemlyukú, mumifikálódott, mindössze 15 centiméteres csontváz úgy tűnt, mintha nem erről a bolygóról származna. A tudósok DNS-vizsgálatokkal próbálták megfejteni, pontosan milyen teremtmény testét találták meg.
Megvizsgálták a székelyek génjeit, kiderült, pontosan honnan származnak
Az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Archeogenomikai Intézet (BTK AGI) munkatársainak vezetésével ősi apai és anyai leszármazási vonalakat vizsgáltak az erdélyi Székelyudvarhely térségében.
Genetikai elemzés segíti a gyerekkori leukémia gyógyítását
Amerikai kutatók a leggyakoribb gyerekkori leukémia genetikája és kezelésre adott válasza közötti összefüggéseket elemezték, hogy elősegítsék az adott gyerek számára leghatékonyabb terápia kiválasztását.
- címkék:
- genetika
- leukémia
- orvostudomány
- Címkefelhő »
Megtalálták a függőségért felelős géneket
Szerhasználatra és addiktív viselkedésre is hajlamosító géneket és génvariánsokat azonosított egy nemzetközi kutatócsoport az ELTE és a Semmelweis Egyetem vezetésével. A felfedezés nemcsak a korábbi eredményeket erősíti, miszerint a függőség genetikai meghatározottságú lehet, hanem azt is, hogy egyes gének egyszerre többfajta szenvedélybetegség kialakulásához is hozzájárulhatnak.
- címkék:
- genetika
- függőség
- gén
- Címkefelhő »
Egyetlen királynővel kezdődött az ázsiai lódarazsak európai inváziója
Az invazív fajok hírhedt gyorsasággal képesek meghódítani az ökoszisztémákat, nem kivételek ez alól az ázsiai lódarazsak sem. Évente akár 80 kilométernyi területet is képes birtokba venni, és olyan, számunkra nélkülözhetetlen fajokat pusztít, mint a házi méhek. Egy új kutatás szerint európai hódításukat egyetlen királynő indította el.
Sorsod kísértetiesen hasonlít a felmenőidére? Ez lehet az oka
Előfordult már veled, hogy a családodban, esetleg ismerőseid körében, rokonok között zajló eseményekből arra következtettél, hogy bizony lehet abban a mondásban valami, hogy a történelem ismétli önmagát? Több mint valószínű, hogy a transzgenerációs hatásnak voltál tanúja.
Genetikai rendellenesség állhat Lisa Marie Presley halálának hátterében
A DailyMail arról számolt be, hogy genetikai hiba okozhatja a korai halálozásokat a Presley családban.
Egy igen ritka genetikai komponenst azonosítottak Skandináviában
Egy új tanulmányban a szakemberek összesen 16 638 ma élő és 297 ősi skandináv ember genomikai adatait elemezték, amely tisztázta a földrajzi elhelyezkedés, az ősök és a génáramlás közötti összetett összefüggéseket Skandinávia területén – a római kor, a viking korszak és a későbbi időszakok között.
- címkék:
- Skandinávia
- DNS
- genetika
- genom
- vikingek
- Címkefelhő »
Egy új elmélet szerint mindenki, akinek kék szeme van, ugyanannak az embernek a leszármazottja
Egy új kutatás alapján azt is mondhatnánk, hogy a kékszeműek egy óriási családot alkotnak, hiszen az eredmények arra mutatnak, hogy a szemszínűket okozó génmutáció mindannyiuknál ugyanattól az embertől származik.
Kiderült: rendkívül káros a legismertebb édesítőszer, veszélyben vannak a gyerekek is
Lehet, hogy az édesített italok miatt nő robbanásszerűen a szorongó emberek száma? Egy új tanulmány szerint a legismertebb édesítőszer, az aszpartám nem kívánt folyamatokat indíthat be az agyban.
Elképesztő felfedezés: Idegenek nyomát azonosították
Senki sem tudja, ki volt ő, csak azt, hogy más volt, mint a többiek; egy több mint 50 000 éve élt tinédzser lány olyan furcsa tulajdonságokkal bírt, hogy a modern ember "hibrid" ősének tűnik. Hasonlót még a tudósok sem láttak.
Bebizonyosodott: sikeres a legújabb terápia a rák ellen
Forradalmi génterápiával kezeltek egy fiatal leukémiás pácienst Nagy-Britanniában; a kutatók azt remélik, hogy hamarosan másoknak is segíthetnek legyőzni a gyermekkori rák és más súlyos betegségek különféle típusait - írta a The Guardian című brit napilap online kiadása.
- címkék:
- rák
- genetika
- génterápia
- leukémia
- gén
- Címkefelhő »
Létrehoztak egy vírust, ami visszaadhatja a vakok látását
Roska Botond Svájcban élő neurobiológus és kutatótársai a közelmúltban kifejlesztettek egy módszert, amellyel már több, szinte teljesen vak betegnek sikerült visszaadni valamennyit a látás képességéből. A Tudományünnep+ keretében megtartott előadásából kiderül, hányféle „filmet" vetít agyunkba a retinánk, megtudhatjuk, hogyan tehetők fényérzékennyé idegsejtek vírusok segítségével, továbbá miként lehet gyorsan megvizsgálni, hogy több ezer gyógyszer közül melyek lassíthatják jó eséllyel a látásromlást.
- címkék:
- magyar kutatók
- Vakság
- látás
- genetika
- vírus
- MTA
- Címkefelhő »
Meglepő dolog derült ki a magyar vizsláról
Elkészült a rövidszőrű magyar vizsla genetikai fajtaprofilja. A Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ Haszonállat-génmegőrzési Intézete (NBGK HGI), valamint a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Genetika és Biotechnológia Intézete és Állattenyésztési Tudományok Intézete (MATE-GBI/ÁTI) kutatásának köszönhetően lehetségessé vált az egyes egyedek genetikai fajtatisztaságának bizonyítása vagy kizárása.
- címkék:
- genetika
- gének
- kutya
- kutyák
- fajta
- gén
- Magyar Vizsla
- Címkefelhő »
Drámai felfedezés: halálos vírusokat találtak emberekben
A rokonoktól örökölt gének között elszórtan megtalálhatók azoknak a vírusoknak a maradványai, amelyek a múltban megpróbálták legyőzni felmenőink szervezetét. Ha ezeknek az egykori betolakodóknak a nyomait kutatjuk saját testünkben, akkor pár érdekes dolgot kideríthetünk a betegségekről. Egy új kutatás arra jutott, hogy az ősi vírustöredékek aktívak lehetnek és még az egészséges szövetekben is kifejlődhetnek. Hogy ez mihez vezet, még nem tudni, de akár szerepet játszhat az olyan betegségek kialakulásában és terjedésében is, mint a rák. Emellett a jelenség diagnosztikai célokra is használható – összegzi a most megjelent tanulmányt a SScience ...
Nyomot hagyott az immunrendszerünkön a Fekete Halál
A mai napig befolyásolja az emberi egészséget az 1300-as évben Európában pusztító pestisjárvány után elterjedt génmutáció - derült ki a korabeli áldozatok maradványainak DNS-vizsgálatából.
Kis közösségekben éltek, és gyakori volt a vérfertőzés a neandervölgyiek között
Egy új tanulmány szerint a neandervölgyiek kis, szoros kötelékű közösségeket alkottak. A kutatók, köztük az idei orvosi-élettani Nobel-díjas Svante Pääbo, a mintegy 50 ezer éve a mai Szibéria területén élt neandervölgyi emberek DNS-ének vizsgálatából vontak le következtetéseket az ősi családok dinamikájáról - számolt be róla a The Guardian.
Megvan az idei orvosi Nobel-díjas
Svante Pääbo svéd genetikus kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat az evolúciós genetika területén elért eredményeiért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.
Szenzációs felfedezés: egyetlen gyorsteszt kimutatja a halálos daganatot
Meg fogják változtatni a rákszűrés lehetőségeit és gyakorlatát azok a tesztek, amelyek egyetlen vérmintából akár 50-féle daganat jelenlétét ki tudják mutatni a keringő daganat-eredetű DNS alapján.
Csúcsgenetikai képességek továbbörökítését segíti a MATE új állatállomása
Speciális állatállomással bővült a MATE Kaposvári Campusán működő Embrió-átültető Központ. A fejlesztés a napi kezeléshez és az embrió-átültetés előkészítéséhez biztosít nagy biztonságú, stresszmentes, elkülönített környezetet. Mindez nélkülözhetetlen az ott tartott magas genetikai értékű donorállatok csúcsgenetikai képességeinek továbbörökítéséhez.
Kiderült, miért kaphat tüdőrákot az, aki soha nem dohányzott
Bizonyos génmutációk szennyező anyagokkal érintkezve elindíthatják a tüdőt megtámadó rákos folyamatokat, és ehhez még csak rendszeres dohányzás sem szükséges.
Így kaphat tüdőrákot az, aki sohasem dohányzott
A légszennyezés a nem dohányzóknál is tüdőrákot okozhat, kutatók egy csoportjának most ennek a folyamatnak a mechanizmusát sikerült leírni. Az új eredmények a rákmegelőzés szempontjából is fontosak lehetnek.
Halhatatlanná vált egy állat, nehéz elhinni, hogyan csinálta
Létezik egy faj, amelynek gyakorlatilag sikerült elérnie a halhatatlanságot, olyan értelemben, hogy nem öregszik meg. Kutatók most összevetették a génállományát halandó társai genomjával, hogy kiderítsék, mi a titka.
Családi fotót mutatott Vasvári Vivien, szerinte "csúcs genetika" az övék
Ritka fotót mutatott Vasvári Viven, melyen családjának négy generációja látható. A modell nagyon büszke a családra, ezért büszkén mutatta meg a követőinek a róluk készült képet. A felvételen a nyolcvanéves nagypapája, a közel hatvanéves édesanyja, ő és két gyereke, Ariana és Edward látható. Vasvári a képet elnézve meg is jegyezte, hogy „csúcs genetika" az övék, amitől reméli, hogy őt is olyan sokáig fiatalon tartja majd, mint a felmenőit.
Megvizsgálták az űrhajósok vérét, amit találtak, az a tudósokat is megrémisztette
Összesen tizennégy űrhajós DNS-ében azonosítottak mutációkat egy most nyilvánosságra hozott vizsgálat során - írja a Futurism.
Átfogó kutatás az eurázsiai népek genetikai kapcsolatairól
Egy nagyszabású nemzetközi kutatás során több mint 200 tudós vizsgálta a Délkelet-Európa és Délnyugat-Ázsia népességtörténeti összefüggéseit, vagyis az Európa és Ázsia közötti hidat alkotó területen élt népességek kulturális és genetikai hatásait.
Mikor vált szét a gombák és az állatok útja? Magyar kutatók jöhettek rá a válaszra
Az ELTE Biológiai Fizikai Tanszékének kutatói nemzetközi együttműködés keretében vizsgálták két látszólag nagyon különböző, ám valójában meglepően közeli rokon többsejtű csoport, az állatok és gombák evolúciós eredetét. A rangos Nature folyóiratban megjelenő munkájukban a mai genetikai sokféleséget felhasználó, az ELTE-n fejlesztett számítógépes modelleken alapuló evolúciós rekonstrukciót mutatnak be. Az egyes gének történetét egyenként rekonstruáló eljárás segítségével feltérképezték a gombák és az állatok evolúciós útját a komplex többsejtűség felé. Eredményeik szerint a két csoport már meglepően korán, szinte közvetlenül közös őssüktől ...
Példa nélküli DNS-szűrést végeznek Ausztráliában, sok ember életét megmenthetik
A világ első preventív DNS-szűrését indítja el Ausztrália a rák- és szívbetegségek kockázatának kiszűrésére. A Monash Egyetemen, országos együttműködésben megvalósuló projekt lehetővé teszi, hogy a fiatalok ingyenes nyáltesztek segítségével értesüljenek arról, ki vannak-e téve bizonyos rákos megbetegedések vagy szívbetegségek fokozott kockázatának.
Undorító dolgot találtak a bolti teákban
Több mint ezer rovarfaj DNS-ét azonosították a boltban kapható teákban. Ez első olvasatra undorító lehet, a kutatók szerint azonban örülnünk kell az eredménynek.
Feltámasztanák a kihalás szimbólumát
Ausztrál és amerikai kutatók több millió dolláros projektbe kezdenek, hogy visszahozzák a halálból a tasmán tigrist - írja a BBC.
Feltámasztanák a mamutokat, de ehhez génekre van szükség
Az iScience folyóiratban publikált tanulmány szerint az új eredmények hatással lehetnek a kihalt fajok feltámasztására irányuló nemzetközi erőfeszítésekre. A kutatást a stockholmi Paleogenetikai Központ, a Stockholmi Egyetem és a Svéd Természettudományi Múzeum együttműködésében végezték.
Szenzációs felfedezés: azonosították a legendás magyar király földi maradványait
Több magyar uralkodó, köztük Szent László király földi maradványait azonosították a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói a Székesfehérvári Középkori Romkertben talált csontleletek elemzése révén - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága kedden az MTI-t.
Elképesztő felfedezés: meglehet a rákellenes csodaszer
Egy több mint 20 éven át tartó, világszerte csaknem 1000 résztvevőt érintő vizsgálat fontos eredményre jutott: azok az emberek, akik olyan betegségben szenvednek, amely miatt nagyobb az esélyük bizonyos rákos megbetegedések kialakulására, több mint 60 százalékkal csökkenthetik egyes rákos megbetegedések kockázatát, ha egyszerűen több rezisztens keményítőt tesznek az étrendjükbe – ismerteti egy most megjelent kutatás eredményét a Science Alert magazin.
Van egy jó hírünk a sikertelenül fogyókúrázók számára
Régóta folyik a vita arról, hogy mi lehet az elhízás nagyobb okozója: a genetika vagy az a környezet, amelyben az emberek nevelkednek. A kérdés azért is fontos, mert az elhízás aránya megháromszorozódott az 1980-as évek óta. Ez viszont jóval gyorsabb, mint ahogy a genetikánk megváltozhatna. Ez a tudósok szerint arra utalhat, hogy az elhízásnak fontos környezeti eleme van.
Így térhet vissza az egyik legrettegettebb ráktípus
Sikerült leírni a vastagbélrák kemoterápia utáni kiújulásának mechanizmusát. A barcelonai Biomedicina Kutatóintézet munkatársai azonosítottak egy gént és egy specifikus sejtpopulációt, amely a vastagbélrák kiújulását irányítja, ezzel megnyitva az utat olyan új kezelések előtt, amelyek célba vehetik és semlegesíthetik ezeket a sejtpopulációkat, drasztikusan javítva a kemoterápia hatékonyságát - olvasható az IFL Science cikkében.
Hamarosan akár 200 évig is elélhetünk: egy dán biológus elárulta a hosszú élet titkát
Mi az összefüggés az örök élet és a medúzák között?
Éjszakánként valóságos orgiákat rendeznek az arcunkon ezek a bizarr lények
Az emberi pórusokban élő és éjszakánként az arcunkon párosodó mikroszkopikus atkák szokatlan életmódjuk miatt annyira leegyszerűsödnek, hogy hamarosan eggyé válhatnak az emberrel - derült ki egy új kutatásból.
Betegeskedő kutya az angol bulldog
Kétszer annyi egészségügyi problémája van az angol bulldognak, mint más fajtához tartozó kutyáknak egy új tanulmány szerint.
Megtalálták az emberiség egyik legpusztítóbb járványának forrását
Az európai lakosságot a középkorban megtizedelő pestisjárvány, a Fekete Halál Közép-Ázsiából, a mai Kirgizisztán területéről indult el pusztító útjára - állítja egy kutatás, amely hétévszázados rejtélynek vet véget.
Túl vékony? Vasvári Vivien csak nevet a kritikusain
Vasvári Vivien az Instagram-oldalán indított kérdezz-felelek játékot a követőinek. Volt, aki azt kérdezte tőle, nem zavarja-e, hogy sokan beszólnak neki azért, mert nagyon vékony. Vivien frappáns választ adott.
- címkék:
- Vasvári Vivien
- genetika
- vékony
- Címkefelhő »
Megvizsgálták a magyarok génjeit: megtalálták a legrégebbi őseinket
A ma élő magyarok ősei több ezer éve folyamatosan jelen vannak a Kárpát-medencében – erre világított rá egy nemrégiben közölt kutatás, ami új módszerrel vizsgálta a térség ma és egykor élt népeinek genetikáját.
Megvizsgálták a honfoglaló magyarok génjeit, döbbenetes dolgot találtak
A magyarság eredetének kutatásában az eddigi legjelentősebbnek számító tudományos szakcikket közöltek a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának és a Szegedi Tudományegyetem Genetikai Tanszékének kutatói az igen tekintélyes Current Biology szaklapban.
Genetikai ollóval szabták át a csótányok génállományát
A kutatók kifejlesztettek egy CRISPR-Cas9 alapú módszert a csótányok génjeinek szerkesztésére – adja hírül a Cell Reports Methods szakfolyóirat legfrissebb száma. Az eljárás általánosan alkalmazható lesz a rovarok körében.
Ezek a gének váratlan történetet meséltek
Annak ellenére, hogy Uruguay a dél-amerikai kontinens keleti partján félúton helyezkedik el, az ország rövid története jól mutatja az európai konfliktusok összemosódását, amelyet a spanyol, brit és portugál hatalmak gyarmati érdekei alakítottak.
Súlyos betegség kutatásában jelenthet áttörést egy magyar felfedezés
Az ELTE kutatói olyan új betegségmodellt hoztak létre, mellyel a Bloom-szindróma és a zebrahal ivarát meghatározó folyamatainak alaposabb megértéséhez járultak hozzá. A két, látszólag független témát összekapcsoló tanulmány Kovács Mihály (Biokémiai Tanszék) és Varga Máté (Genetikai Tanszék) csoportjainak összefogásával született és a Cell Death and Disease tudományos folyóiratban publikálták. Amellett, hogy az új modellállat által fontos információkat szerezhetünk a Bloom-szindróma sejttani hatásairól, az eredmények hozzájárulhatnak a tüneteket mérséklő hatóanyagok fejlesztéséhez, így a betegséggel élő emberek életminőségének javításához.
Jobb minőségű gabonát ígér egy nemzetközi kutatás
Jobb minőségű búza előállításának új módjáról számolt be egy ausztrál tudósok által vezetett nemzetközi tanulmány.
- címkék:
- gabona
- genetika
- búza
- fehérje
- táplálkozás
- Címkefelhő »
6 fizikai tulajdonság, amelyet kizárólag édesapánktól örökölhetünk
Mulatságos azon tanakodni, hogy a születendő gyermek milyen tulajdonságokat fog örökölni az édesanyjától és az édesapjától. Miben fog majd legjobban hasonlítani egyik-másik szülőjére? A nagyszülők lehet, hogy már előre megjósolják, hogy unokájuk az anyjuk nézését fogja örökölni, vagy hogy olyan magasra nőnek majd, mint az apjuk. Mi az igazság, és valójában mik azok a tulajdonságok, amelyeket a gyerekek csakis édesapjuktól örökölhetnek?
- címkék:
- egészség
- genetika
- öröklődés
- magazin
- Címkefelhő »
Ijesztő felfedezést tettek a tudósok: ételeink átprogramozzák a génjeinket
Ha ételre gondolunk, rendszerint a kalória, az energia és a táplálék jut eszünkbe. A legújabb tanulmányok szerint azonban az ételnek ennél sokkal komplexebb szerepe van életünkben, ugyanis „kommunikál" a genomunkkal, vagyis a testünk funkcióit a sejtek szintjéig irányító genetikai tervrajzzal – ismertet egy meglepő kutatást a Science Alert magazin.
A ma élő magyarság őseinek Kárpát-medencei jelenléte több ezer éve folyamatos
172 ősi és ma élő populáció új, 16.000 mitogenomból álló adatbázisát hozták létre, és vizsgálták ezek kapcsolatrendszerét mesterséges intelligencián alapuló módszerrel. Az új algoritmus minden haplocsoport-összefüggést felismer, függetlenül a korreláció hátterében álló folyamat időpontjától.
A tökéletlenség a legcsodálatosabb dolog: emberek, a legkülönlegesebb külsővel
Nézzétek meg a valaha született, legérdekesebb külsővel rendelkező embereket.
- címkék:
- genetika
- galéria
- különleges
- Címkefelhő »
Minden kék szem egyetlen közös őstől származik?
A Koppenhágai Egyetem (UoC) kutatói szerint minden egyes kék szempár egyetlen közös ősre vezethető vissza, aki „spontán módon fejlesztette ki" ennek a szemszínnek a mutációját. Bár a kék a második leggyakoribb szemszín világszerte, még mindig viszonylag ritka, csak az emberek 8-10 százalékánál fordul elő. A kutatások szerint az említett mutáció valamikor az elmúlt 6-10 évezred során terjedt el világszerte.
Feltárul a vámpírdenevérek véres titka
Kutatók kiderítették, hogyan képes a vámpírdenevér pusztán vérivással fedezni az energiaszükségleteit, és életben maradni.
Közzétették a teljes emberi génállományt
Közzétették az első teljes, hézagok nélküli emberi genomot, vagyis a szervezet teljes, DNS-ben kódolt örökítő információját.
- címkék:
- genetika
- gének
- génállomány
- gén
- Címkefelhő »
A sáfrányt először a bronzkori Görögországban háziasíthatták
A sáfrányt, a világ egyik legdrágább fűszerét a jóféle sáfrány (Crocus sativus) virágaiból nyerik ki. A tudomány régóta tisztában van azzal, hogy évezredek óta termesztik a Földközi-tenger térségében. Arra azonban eddig nem találtak választ, hogy a növényt mikor és hol háziasították először őseink? Egy új tanulmány most erre ad egyfajta alternatívát.
Gyönyörű latin nők, akiken nem fog az idő
Az egész világ a lábaik előtt hever, sikeresek, gazdagok és szépek. Legtöbben már rég családot alapítottak, mellette karrierjük továbbra is szárnyal. A következő előadókban – a hírnéven túl – a közös pont, hogy latin vér csörgedezik ereikben és irigykedve nézik őket – kortól és nemtől függetlenül – hogy vajon mi állhat sikerük hátterében. Legtöbbjük már közel az ötvenhez, – vagy azon túl – mégsem látszik egy nappal sem öregebbnek, mint pályafutása elején. A jó genetikán túl, mindannyiuk életében fontos szerepet tölt be az egészséges táplálkozás és rendszeres sport. A nem latin gyökerekkel rendelkező pályatársaik is tudatos és egészsséges ...
Ez állhat a bőrrák kialakulásának hátterében
A bőrrák és egy sor más autoimmunbetegség között találtak genetikai kapcsolatot ausztrál kutatók.
- címkék:
- genetika
- gének
- bőrrák
- melanoma
- Címkefelhő »
Így változtatja meg a rendszeres testmozgás a sérülékeny Achilles-ínt
Az Achilles-ín szinte úgy működik, mint egy gumiszalag, amely összeköti a vádli izmait a sarokcsonttal. Bár tudjuk, hogy egyfajta rugóként dolgozik, amely energiát tárol és szabadít fel, miközben mozgatjuk a lábunkat, ám az még nem világos a tudósok előtt, pontosan hogyan reagál az edzésre és az intenzív testmozgásra, ha egyáltalán reagál.
A klíma változásával szemben is ellenálló ez az új burgonyafajta
A burgonyafajtákat köztudottan nehéz nemesíteni, ám egy kutatás most ezt orvosolta. A Max Planck Növénynemesítési Kutatóintézet szakemberei a gumó teljes genomjának feltérképezésével megalapozták új burgonyafajták kialakítását, azok úgymond tökéletesítését.
- címkék:
- DNS
- genetika
- burgonya
- krumpli
- szekvenálás
- Címkefelhő »
Liptai Claudia legutóbbi posztjából kiderült, hogy kire hasonlít Panka
Liptai Claudia nőnap alkalmából osztott meg egy fotót a család nőtagjairól, annak ellenére, hogy ő nem ünnepli ezt a napot.
Félek, hogy a hűtlenség benne van a véremben
Amióta csak az eszemet tudom, anya, a nagyi, sőt a dédi is elvált nőként élik vagy élték az életüket. Kisgyerekként sosem törődtem azzal, hol van a dédipapa, vagy épp a nagyapám... Apa hiányát előbb érzékeltem, de mivel szigorúan véve kéthetente más ült mellettem a reggelizőasztalunknál, nem firtattam a hollétét...
RNS-módosító mechanizmust térképeztek fel magyar kutatók
Ahogy az ékezetek a betűkön fontosak lehetnek egy szöveg megértéséhez, a nukleinsavak különböző módosulásai is jelentős szerepet játszanak a genetikai információ dekódolásában. A DNS epigenetikai, vagyis a genetikai szekvenciát nem érintő módosulásainak szerepe évtizedek óta széleskörűen tanulmányozott területnek számít, ugyanakkor az elmúlt évek rávilágítottak arra, hogy az RNS-nek is számos hasonló, úgynevezett epitranszkriptomikus módosulása szintén fontos biológiai szerepet tölt be. Az ELKH Természettudományi Kutatóközpont (TTK), az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) és aa ...
- címkék:
- magyar kutatók
- genetika
- ELKH
- RNS
- Címkefelhő »
106 millió éves vírust találtak fosszilizálva a humán genomban
Egy a dinoszauruszok korában élt emlős őseinket gyötrő vírus maradványaira bukkantak a genomjainkban lappangva.
Genetikai másolatot akarnak készíteni Lengyelország egyik legöregebb fájáról
Erdészek genetikai másolatot akarnak készíteni Lengyelország egyik legöregebb, mintegy 700 éves tölgyfájáról.
- címkék:
- Lengyelország
- genetika
- fa
- Címkefelhő »
DNS-elemzés leplezi le az illegális elefántcsont-kereskedelmet
Mindössze három nagy bűnözői csoport felelős az elefántagyarak nagy részének kicsempészéséért Afrikából - állapította meg egy új kutatás, amelyben az elefántagyarakból vett DNS-mintákat elemeztek.
- címkék:
- Afrika
- elefánt
- DNS
- genetika
- orvvadászat
- Címkefelhő »
Én választok párt, vagy a testem?
Azt mondják, mindig a nő választ, és ezt sokszor a férfiak is szívesen hangoztatják. Vajon tényleg így van? Én választottam a férjemet, netán ő engem? Egyáltalán, honnan vesszük, hogy az egymásra találásunk tudatos döntés eredménye?
Így érzékeljük a bűzös szagokat
A testszag és egyéb bűzök észlelésének mechanizmusát azonosították amerikai kutatók - írja a The Guardian.
- címkék:
- genetika
- szag
- receptor
- bűz
- Címkefelhő »
Génmódosított sertések szívét használnák szervdonorként
Német tudósok még idén azt tervezik hogy klónoznak, majd genetikailag módosított sertéseket tenyésztenek, hogy azokat szívdonorként használják fel.
- címkék:
- genetika
- gén
- szívátültetés
- sertés
- szervdonor
- Címkefelhő »
Két arccal születnek, és nagyon rövid ideig élnek: ilyen szörnyű rendellenesség a diprosopus
Szinte kétfejűnek tűnnek az ezzel a rettenetes születési rendellenességgel bíró újszülöttek, de ebben az esetben nem összenövő sziámi ikrekről van szó, hanem egy hibásan működő fehérje miatt duplázódnak meg bizonyos testrészek. A világ legritkább és legkülönlegesebb betegségeit bemutató sorozatunkban most a diprosopus következik.
- címkék:
- betegség
- genetika
- magazin
- arc
- rendellenesség
- Címkefelhő »
Ez a génmódosított hal lehet a jövő sztárétele
Kínai biológusok génszerkesztéssel olyan új széleskárászfélét tenyésztettek ki, amelyben nincsenek a fogyasztását megnehezítő apró szálkák.
- címkék:
- genetika
- táplálkozás
- étel
- hal
- génmódosítás
- gén
- szálka
- Címkefelhő »
A sünök miatt jött létre a rengeteg ember halálát okozó szuperbaktérium
A makacs kórházi fertőzések okozójaként ismert MRSA szuperbaktériumokról azt gondoltuk, biztosan az emberi antibiotikumhasználat nyomán evolváltak a közelmúltban. Erre most kiderült, hogy a sündisznók bőrén már legalább 200 éve ott vannak.
Magyar kutatók elemezték Európa bronz- és vaskori népesedési folyamatait
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) Archeogenomikai, valamint Régészeti Intézetének munkatársai is részt vettek abban a széles körű nemzetközi összefogással megvalósult, nagyszabású archeogenetikai programban, amelynek keretében a kutatók az elmúlt években sikeresen elemezték közel 800 őskori humán egyén genomját.
Génmódosított sertésszívet ültettek emberbe
A világon először kapott ember genetikailag módosított sertésszívet, a beültetést az Egyesült Államokban végezték - írta a BBC hírportálja.
Kiderült, mik határozzák meg az ujjlenyomat formáját
A végtagok fejlődéséért felelős gének határozzák meg az ujjlenyomat formáját, nem pedig a bőrért felelős gének - állapították meg kínai kutatók.
- címkék:
- genetika
- gének
- ujjlenyomat
- gén
- Címkefelhő »
Bizarr, de szerethető: új fajtaként robbant be a farkasmacska
Amikor 2021 májusában egy macskatulajdonos megjelent az állatorvosnál egy szerinte nagyon beteg cicával, még mindenki értetlenül állt a furcsa szerzet előtt. A cica elvesztette a szőrének nagy részét, soványnak és betegnek tűnt. Ám mint utóbb kiderült, az állat teljesen egészséges volt, a szakembernek épp csak egy farkasmacskával akadt dolga.
Készülhet oltás rák, elhízás, Alzheimer-kór, kopaszság ellen is - videó
Védőoltásokat terveznek krónikus, agresszív, genetikai hátterű betegségek ellen is, amelyek a terápiákban (ma még gyógyíthatatlannak tűnő betegségek ellen) is használhatóak lehetnének – mondja dr. Kulcsár Andrea infektológus.
Lezárult a Pannon régió egyik legfontosabb kutatási programja
Lezárult a Pannon régió növényeinek genetikai hasznosítását célzó, 1,9 milliárd forintos program, amely az Európai Unió és a magyar kormány 1,604 milliárd forintos támogatásával valósult meg - közölte a konzorciumvezető Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. az MTI-vel hétfőn.
Félelmetes géneket azonosítottak
Az öngyilkosságra való hajlamnak igazolhatóan van örökletes komponense, amely független az együttesen fennálló pszichiátriai betegségektől. Az öngyilkosságra hajlamosító genetikai variánsokat a 7. kromoszómán azonosították.
- címkék:
- depresszió
- öngyilkosság
- DNS
- genetika
- gén
- Címkefelhő »
Genomszekvenálással azonosítottak egy évtizedekkel ezelőtt eltűnt férfit
DNS-kinyeréssel és genomszekvenálással azonosítottak egy évtizedekkel ezelőtt Alaszkában eltűnt férfit.
- címkék:
- DNS
- genetika
- genomszekvenálás
- Címkefelhő »
Baktériumok gyárthatják az üzemanyagot a jövőben
A szorgos bacik cukorból zsírsavakat állítanak elő, onnan pedig már csak egy kémiai ugrás az üzemanyag. Mivel a cukor fotoszintézisből származik, ami a szenet a légkörből köti meg, a folyamat karbonsemleges.
Ezért érzi nehezebben boldognak magát néhány ember
Az önsegítő ipar virágzik, és úgy tűnik, hogy a pozitív pszichológia kutatása is fűti. Ugyanakkor a statisztikák szerint a szorongás, a depresszió és az önkárosítás aránya világszerte továbbra is szárnyal. Tehát a pszichológia fejlődése ellenére boldogtalanságra vagyunk ítélve? Erre a kérdésre keresték a választ a kutatók.
Könnyebben elkapod a koronavírust, ha ebben az emésztőszervi betegségben szenvedsz
Friss, ausztrál kutatások szerint azok a gének, amelyek a refluxra hajlamosítanak, jelentősen növelhetik a koronavírus megbetegedés veszélyét is.
- címkék:
- genetika
- reflux
- koronavírus
- Címkefelhő »
Hihetetlen, mit hoztak létre az RNS-ből
Az RNS-ekről a legtöbben azt tudják, hogy a genetikai kód fehérjékké fordításában játszanak szerepet, pedig sokoldalúságuk révén nemcsak vakcinákat, hanem egyéb diagnosztikus és terápiás eszközöket is készíthetünk belőlük.
- címkék:
- genetika
- terápia
- orvostudomány
- RNS
- Címkefelhő »
Ezért lehet genetikai aranybánya a Föld legkegyetlenebb sivatagja
Nem könnyű az élet a Chile és Marokkó területén fekvő Atacama kavics- és homoksivatagban. Zord, könyörtelen és ellenséges hely: az egyik legszárazabb hely a Földön, amit az egyik felén az Andok, a másik felén a parti hegység védi a nedvességtől. A korlátozott lehetőségek és esélyek ellenére az élet valahogy mégis fennmaradt ezen a kietlen vidéken, amely több ezer éves múltra tekint vissza.
Amit rosszul tudunk a mellrákról
Október a mellrák hónapja, melynek célja, hogy minél több ember figyelmét felhívja a betegségre, annak megelőzésére, felismerésére és gyógyítására. A mellrák nők körében világszerte a leggyakrabban diagnosztizált daganat, és összességében a második leggyakoribb daganattípus a világon. A WHO adatai szerint 2020-ban több, mint 2 millió nőnél diagnosztizáltak emlődaganatot, és 685.000 halálesetet okozott a betegség.
Megtalálták Ülő Bika dédunokáját
Az Ülő Bika hajából származó DNS új módszerrel végzett vizsgálatával sikerült megerősíteni, hogy a híres 19. századi indián törzsfőnök dédunokája egy dél-dakotai férfi.
- címkék:
- genetika
- Címkefelhő »
Itt kezdődött a lovak háziasítása 4200 évvel ezelőtt
A vadlovak háziasítása kiemelkedő hatást gyakorolt az emberiség történelmére, amely többek között a mobilitás, a táplálkozás és a hadviselés szempontjából is fontos előnyöket kínált. Ám a téma körül még mindig sok a kérdés: például, hogy mikor és hol kezdődött az emberek iránti ragaszkodásuk? Ezekre a felvetésekre adott egyfajta választ egy új genetikai vizsgálat, amely a lovak legkorábbi háziasítását az Észak-Kaukázus területére, az úgynevezett Ponto-Kaszpi-sztyeppékre vezette vissza, ami mintegy 4200 évvel ezelőtt történt.
- címkék:
- Eurázsia
- genetika
- genom
- ló
- háziasítás
- lovak
- sztyeppe
- vadló
- Címkefelhő »
Manipulálni lehet az öregedést
Az ELTE és Semmelweis Egyetem kutatóinak elemzése szerint a DNS-lánc átkapcsolható úgy, hogy 5-6 évvel fiatalabb biológiai életkornak megfelelő állapotba kerülhessen az úgynevezett metilációs mintázat szerint. Az ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék és az MTA-ELTE Statisztikus és Biológiai Fizika Kutatócsoport munkatársai számos, nyilvános adatbázis információit elemezve azokat a sejtmechnizmusokat vizsgálták, amelyek óvatos hangolása az öregedés molekuláris folyamatait, és ez által a biológiai életkort befolyásolhatják.
Baktériumfegyverek készülnek egy európai laborban
Élő baktériumokat vetnek be fegyvernek más baktériumokkal szemben barcelonai kutatók. A különböző implantátumok felszínén biofilmet alkotó és nagyon nehezen kiirtható baktériumokat öletnék meg átprogramozott baktériumokkal.
Azok a pótolhatatlan anyai nagymamák!
Az anyai nagymamák kiemelt szerepe a családban számos okkal magyarázható. Cikkünkben ezekből tallózunk.
- címkék:
- genetika
- nagyszülő
- szenior
- nagyi
- Címkefelhő »
Génterápiára is alkalmas lehet a miniatűr molekuláris olló
A Stanford Egyetem kutatói kifejlesztették a CRISPR genomszerkesztő rendszer miniatürizált változatát, amely akár génterápiára is alkalmas lehet, mert könnyebben jut be a sejtekbe.
Az ősi földművesek elnyomták az immunrendszerüket a túlélés érdekében
Amikor a Vinca kultúra korai farmerei először vetettek árpát és búzát 7700 évvel ezelőtt a Duna és mellékfolyóinak termékeny földjébe, megváltoztatták nem csak az étrendjüket, hanem új életmódot vezettek be a régióba. Összezsúfoldódtak sárkunyhóikban, szorosan együtt bölényekkel, szarvasmarhákkal, sertésekkel, kecskékkel, és ezek trágyáival éltek a településeken, ami végül emberek ezreivé duzzadt. Az együttlét betegségek megugrását okozta mint például influenza, tubercolosis, és más betegségeket, amik állatokról emberekre terjedtek és végig és végigterjedt a korai mezőgazdasági közösségeken. Most egy új ókori DNS tanulmány megmutatjja, ...
Feltámasztják a mamutokat
Hat éven belül megszülethet az első elefánt-mamut hibrid, ha sikerül egy amerikai genetikai vállalat 15 millió dolláros (4,4 milliárd forintos) projektje.
Elkészült az adatbázis, ami az orvoslás jövőjét jelentheti
Ausztrál kutatók több mint 30 ezer ember genomjának elemzésével új, különböző betegségekhez kapcsolható szabályozó régiókat találtak. Az általuk létrehozott adatbázis szabadon hozzáférhető, és elősegíti a személyre szabott orvoslást.
Emberek, akik mintha csak felmenőik klónjai lennének - Galéria
Az öröklött külső tulajdonságok olykor annyira elképesztőek, mintha a gyermek a szülő, nagyszülő klónja lenne. Ezt a fajta hasonlóságot sokan észre is vették és megosztották.
- címkék:
- genetika
- hasonlóság
- anya-lánya
- Címkefelhő »
A csontvázzá váló emberek és a bőr alatti bogarak: ezekről a betegségekről fixen nem hallottál még!
A különböző betegségek az élet velejárói: mindenki volt már náthás, szenvedett már a gyomorrontástól vagy éppen valamilyen kellemetlenebb fertőzéstől, sokan pedig egész életükben küzdenek olyan problémákkal, mint a cukorbetegség vagy az ekcéma. Azonban míg az előbb említett betegségek elég közismertek, vannak olyan tünetek és állapotok, amelyeket magunktól nem is tudnánk kitalálni.
Ezeréves lábfétisre találtak nyomokat?
Hallott már olyan emberekről, akiknek „extra" ujjaik vagy lábujjaik vannak? Nos, talán rejtélyesnek tűnnek, de mégis léteznek. Míg mind a lábon, mind a kézen a tíz lábujj számít az átlagosnak, mondhatni „normálisnak", ám néha előfordul, hogy valaki plusz ujjakkal születik. Az elszigetelt populációkban ez akár viszonylag gyakorivá is válhat. Erre mutatnak jó példát a Chaco-kultúra több ezer éve élt tagjai.
Autoimmun betegségek és civilizációs ártalmak
Napjaink életmódja és életkörülményeink számtalan módon befolyásolják szervezetünk sokrétű működését. Bár civilizációnknak többféle pozitív hatását élvezzük, mozgásszegény életmódunk, a stressz, az alváshiány, a táplálkozásunk láthatatlanul nyomot hagy szerveink működésén. Az utóbbi évtizedek megfigyelései összefüggést mutattak ki számos krónikus betegség, autoimmun, allergiás és daganatos megbetegedés fokozódó előfordulása, valamint a civilizációs ártalmak között.
Véres kivégzés a vadonban: saját fajtársai ölték meg az albínó csimpánzt
Először láttak albínó csimpánzt a tudósok, az öröm azonban nem volt hosszú életű: néhány nappal a felfedezés után saját fajtársai végeztek a még csecsemőkorban lévő majommal.
Új ajánlások az emberi génszerkesztésről
Új ajánlásokat fogadott el az emberi génszerkesztésről az Egészségügyi Világszervezet (WHO), amely e kutatások globális adatbázisának létrehozására szólított fel, hogy nyomon lehessen követni a "génmanipuláció bármely formáját".
14 élő férfi rokona van Leonardo Da Vincinak
Leonardo Da Vincinak 14 élő férfi rokona van egy nagyszabású kutatás szerint, amely 21 generáción, 690 éven át követte végig a világhírű festő, építész és mérnök családfáját.