gének

címke rss

Közzétették a teljes emberi génállományt

Archívum2022.04.01, 13:27

Közzétették az első teljes, hézagok nélküli emberi genomot, vagyis a szervezet teljes, DNS-ben kódolt örökítő információját.

Ez állhat a bőrrák kialakulásának hátterében

Archívum2022.03.15, 13:29

A bőrrák és egy sor más autoimmunbetegség között találtak genetikai kapcsolatot ausztrál kutatók.

Kiderült, mik határozzák meg az ujjlenyomat formáját

Archívum2022.01.08, 11:24

A végtagok fejlődéséért felelős gének határozzák meg az ujjlenyomat formáját, nem pedig a bőrért felelős gének - állapították meg kínai kutatók.

Ezért érzi nehezebben boldognak magát néhány ember

Archívum2021.11.29, 17:02

Az önsegítő ipar virágzik, és úgy tűnik, hogy a pozitív pszichológia kutatása is fűti. Ugyanakkor a statisztikák szerint a szorongás, a depresszió és az önkárosítás aránya világszerte továbbra is szárnyal. Tehát a pszichológia fejlődése ellenére boldogtalanságra vagyunk ítélve? Erre a kérdésre keresték a választ a kutatók.

Elkészült az adatbázis, ami az orvoslás jövőjét jelentheti

Archívum2021.09.09, 11:20

Ausztrál kutatók több mint 30 ezer ember genomjának elemzésével új, különböző betegségekhez kapcsolható szabályozó régiókat találtak. Az általuk létrehozott adatbázis szabadon hozzáférhető, és elősegíti a személyre szabott orvoslást.

Örökölhető-e a szklerózis multiplex?

Archívum2021.08.31, 17:35

Magyarországon a járóbeteg-szakellátásban megjelent szklerózis multiplexes (SM) betegek száma évi 6-7 ezer körül mozog és becslések szerint hazánkban évente mintegy 300–500 új esetet diagnosztizálnak, tehát az SM nem tekinthető ritka kórképnek. Az SM-betegek és hozzátartozóik éppen ezért gyakran teszik fel a kérdést: örökölhető-e a szklerózis multiplex?

Halhatatlan klónsereget hozott létre egy afrikai méh

Archívum2021.06.30, 10:20

A foki mézelő méhek dolgozói egész klónsereget képesek létrehozni magukból - derítette ki egy most publikált kutatás. A klónok beszivárognak a rivális méhfajok kaptáraiba, és átveszik az uralmat a kolónia felett. 

Édesanyák és gyermekeik arcát varázsolta eggyé a művész - Galéria

Archívum2021.05.02, 05:42

Anyák napja alkalmából különleges képeket készített a tehetséges művész.

Kreativitása segítségével hódíthatta meg a világot a Homo sapiens

Archívum2021.04.30, 17:01

Egy új tanulmány szerint a kreativitás lehet az egyik fő oka annak, hogy a Homo sapiens túlélte az olyan rokon fajokat, mint a neandervölgyiek és a csimpánzok. A kutatók összesen 972 olyan, modern gént azonosítottak, amelyek a Homo sapiens három különböző tanulási és memóriarendszerét szabályozzák.

Bejelentette első felfedezéseit a gerincesek genomját feltáró projekt

Archívum2021.04.29, 12:46

Bejelentette első felfedezéseit az összes gerinces állatfaj genomját feltáró projekt, a biológia jelenleg zajló legambiciózusabb vállalkozása.

Akár halálos fegyverré is válhat az emberi nyál

Archívum2021.04.17, 13:10

A viperákhoz, csörgőkígyókhoz hasonlóan „mérgessé" válhat-e az ember, megjelenhet-e a nyálában méreganyag? Egy most megjelent kutatás szerint minden biológiai eszközünk meg van ahhoz, hogy mérget termeljünk, de ugyanez elmondható szinte az összes hüllőről és emlősről is.

Az egypetéjű ikrek sem tökéletes klónok

Archívum2021.01.08, 11:11

Az egypetéjű ikrek sem pontosan azonosak genetikailag - állapították meg izlandi kutatók.

Megtalálhatták a géneket, amelyek eldöntik, mennyire súlyos a koronavírus-fertőzés

Archívum2020.12.17, 20:09

Az Edinburgh-i Egyetem kutatói öt gént azonosítottak, amelyek bizonyos változatai összefüggést mutatnak az intenzív ellátás szükségességével a COVID-fertőzöttek körében. Most, hogy ismerjük ezeket a géneket, a szóban forgó fehérjék már most is létező gyógyszerekkel megcélozhatók.

Különös felfedezést tettek a koronavírus-fertőzéssel kapcsolatban

Archívum2020.09.30, 18:18

Magasabb a súlyos Covid-19 kialakulásának a kockázata azoknál, akik a neandervölgyi ember génjeit hordozzák - állapították meg német kutatók.

Kiderült, miért bírják jobban egyesek a fájdalmat

Archívum2020.07.31, 19:42

Azok a nők, akik nem igényelnek fájdalomcsillapítást a szülés során, beépített érzéstelenítőként ható sajátos génváltozatot hordozhatnak. A kísérletek során bebizonyosodott, hogy a génvariáns birtokosainak jóval magasabb a fájdalomküszöbe.

Alkohol és gének: szorosabb kapcsolatban állnak, mint gondoltuk

Archívum2020.05.26, 10:07

A kutatók korábban összesen tizenhárom, olyan gént azonosítottak, amelyek szoros kapcsolatban állnak a túlzott alkoholfogyasztással. Egy most publikált tanulmány szerint azonban ez a szám ennél jóval magasabb lehet. Eszerint az alkoholfogyasztás iránti vágy a korábban gondoltaknál nagyobb arányban függhet össze az italozásra vonatkozó családi kórtörténetettel.

Ember-egér hibridet hoztak létre a biológusok

Archívum2020.05.22, 15:15

Az eddig elért legmagasabb arányban, négy százalékban emberi sejteket tartalmazó egérembriót hoztak létre a New York-i Állami Egyetem buffalói campusának biológusai, akiknek eredményei segíthetik a beültethető emberi szervek növesztésére irányuló kutatásokat.

Hogyan élhet egy kutya 27 évig? Itt a válasz

Archívum2020.04.16, 09:49

Matuzsálemi, 22 és 27 éves kort megélt kutyák vizsgálatával olyan génváltozatokat azonosítottak az ELTE kutatói, amelyek eddigi ismereteink szerint nem fordulnak elő átlagos élethosszú kutyákban.

Génjeinken is múlhat, mennyire betegszünk meg a koronavírustól

Archívum2020.04.01, 18:02

Az új koronavírus okozta COVID-19 egy vadonatúj, és ezért eléggé ismeretlen betegség az emberiség számára. Annyi biztos, hogy elsősorban a 65 év feletti idősekre, és/vagy a krónikus betegekre veszélyes, ők vannak a legnagyobb kockázatnak kitéve. Azt is megfigyelték, hogy a különböző embereknél a betegség nagyon sokféle módon lejátszódhat: rengetegen enyhe tünetekkel, vagy tünetmentesen átesnek rajta, mások – jóval kevesebben - rendesen ágynak dőlnek tőle vagy kórházba kerülnek. Egy kutatócsoport most a koronavírus-pozitív páciensek gennomjának feltérképezésére készül, és olyan egyedi genetikai jellegzetességeket keres, amik megválasszolhatják, ...

Kideríthették, mi hozta létre az új koronavírust

Archívum2020.03.18, 13:30

Az új, SARS-CoV-2 néven ismert koronavírus 2019 végén jelent meg a kínai Vuhanban. Azóta világméretű járványt okozott, jelenleg több mint 70 országban pusztít. A kutatók egy új tanulmányban igazolták, hogy a kórokozót természetes evolúciós folyamatok hozták létre, és nem az ember. Az eredményeket a Nature Medicine folyóiratban publikálták.

Egy ausztrál kutatás szerint nem a szülők génjein múlik, hogy milyen nemű gyerekek születnek

Archívum2020.02.21, 18:51

Egy ausztrál kutatás megcáfolta azokat az évszázados elméleteket, melyek szerint a szülői géneken múlik, vagyis örökölhető, hogy egy-egy családban fiúk vagy lányok születnek-e.

Magyarázatot keresnek a szuperkolóniák jelenségére

Archívum2020.02.12, 11:22

Alpesi hangyák kínálhatnak magyarázatot a szuperkolóniák jelenségére.

Ijesztően hasonlít a koronavírus egy korábban pusztító kórokozóra

Archívum2020.02.04, 11:46

A Kínában fertőző koronavírus két szempontból is rendkívül emlékeztet a SARS-ra. Egyrészt genetikai állományuk közel 80 százalékban egyezik, másrészt mindkettő denevérekből ugrott át emberre – derítette ki két kutatás, amik a Nature magazinban jelentek meg. Az információ lényegesen befolyásolhatja a terápiák kifejlesztésének irányát.

Súly, magasság, intelligencia: A kutatók kiderítették, melyik szülődtől mit örökölsz

Archívum2019.12.02, 22:42

Azt eddig is tudtuk, hogy a gyermekek rengeteg dolgot örökölnek a szüleiktől, de vajon azt tudod, kinek köszönheted fogsorod, intelligenciád, vagy hajszíned? 

Semmi keresnivalója az életnek ott, ahol a démoni féreg lakik

Archívum2019.11.30, 17:47

Másfél kilométerrel a felszín alatt, egy aranybánya kőzetében éldegél az ördögféreg névre keresztelt extrém élőlény. Bármilyen más soksejtű létforma perceken belül halálát lelné a helyi viszonyok közt, ez a parányi fonalféreg viszont itt virul.

Karbon időszaki lopás alapozta meg a páratlan karriert

Archívum2019.11.19, 10:54

A repülő, ásó, kúszó, mászó bogarak rendkívüli sokszínűségüket és elterjedésüket nagyrészt génjeiknek köszönhetik, melyeket egykor mikrobáktól "loptak" - írja egy nemzetközi kutatócsoport.

Ezért képes valaki ötórányi alvással is beérni

Archívum2019.10.31, 12:32

Vannak szerencsés emberek, akik 4-6 órányi alvással is kipihentnek érzik magukat. Az utóbbi évtizedben kiderült, hogy a természetes rövid alvás örökletes, és az ehhez hozzájáruló gének ismerete segíthet az alvászavarok kezelésében.

Megtalálhatták a gyógyszert, ami hatékony lehet az öregedés ellen

Archívum2019.09.09, 13:25

Kutatóknak talán sikerült véghezvinniük azt, amiről az emberiség a történelem kezdete óta ábrándozik: visszafordíthatták a biológiai öregedés folyamatát. A kutatómunka azonban egyelőre még nagyon a kezdeti fázisban van, és további kísérletekre van szükség ahhoz, hogy megerősítsék az eredményeket.

Édesanyák és gyermekük portréját montírozta össze egy fotós: hihetetlen képek

Archívum2019.05.03, 13:39

Édesanyák és gyermekük portréját montírozta össze egy fotós, hogy megmutassa, milyen csodálatosak a gének.

Jóval kisebb a gének szerepe a rákban, mint eddig gondolták

Archívum2019.04.23, 15:51

Kutatások szerint a genetika csak 5-10 százalékban felelős a rák kialakulásáért – mondta el Gundy Sarolta kutató az M1 aktuális csatornán kedden.

A génterápia segítségével elfelejthetjük a depressziót

Archívum2019.02.20, 16:57

Egy különleges gén aktiválása szoríthatja vissza a depresszió klasszikus tüneteit, kirángatva a beteget többek között a társadalmi elszigeteltségből és visszaadhatja az elveszett örömöket is. Egy friss kutatásban hím egereken vizsgálták az úgynevezett SIRT1 szerepét, amely jelentősen növelheti az energiafelhasználás hatékonyságát, csökkentve a letargikus tüneteket.

Sikerült megtalálni a nagy fehér evolúciós sikerének titkát

Archívum2019.02.19, 19:19

Egy nemzetközi kutatócsoport feltérképezte a világ egyik legfélelmetesebb ragadozója, a hatalmas testű, sokáig élő nagy fehér cápa teljes génkészletét, és megtalálta evolúciós sikerének titkát.

Öregség és betegség: ugyanaz az oka

Archívum2019.02.17, 19:16

Minden 8 évnyi öregedés megduplázza a krónikus betegségek kockázatát, és a párhuzam nem véletlen: ugyanazok a gének állnak az öregedés és a vele járó betegségek hátterében.

Génjeinkben rejlik a figyelemzavar

Archívum2018.12.01, 17:04

Először sikerült azonosítaniuk a kutatóknak olyan genetikai variánsokat, amelyek növelik a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) kockázatát - olvasható a Science Daily tudományos hírportálon.

Nekirontottak az Istent játszó kutatóknak

Archívum2018.11.29, 13:35

Mélyen aggasztónak, felelőtlennek nevezték és elítélték a Hongkongban folyó génszerkesztési csúcstalálkozó résztvevői azt a kínai tudományos kutatást, amelynek keretében olyan ikerpár jött világra, akiknek egy génjét genetikai olló használatával eltávolították, hogy ellenállóak legyenek a HIV-vírussal szemben.

Ijesztő felfedezés: halálos lény él rajtunk, mégsem tudunk róla

Archívum2018.11.28, 14:52

A sajtóban általában kétféle baktériumfajt szoktak emlegetni, amikor az antibiotikumoknak ellenálló organizmusokról beszélünk. Ez a két szabad szemmel észrevehetetlen élőlény a hírhedt MRSA, valamint a jól ismert kólibaktérium, melynek egyaránt vannak veszedelmes és ártalmatlan törzsei. Létezik azonban egy mikroba, amelyet szintén magunkon hordozhatunk, mégsem vesz tudomást róla igazán senki; általában még az orvosok is negligálják, pedig egy most megjelent tanulmányból kiderült, igenis van okunk az aggodalomra miattuk.

A keserű ízek határozzák meg a választásunkat

Archívum2018.11.16, 11:55

Nem tudja elképzelni a reggeleket egy napindító kávé nélkül? Vagy szívesebben kortyolgat egy forró teát a napi hírek olvasása közben? A választás ösztönszerűnek tűnik, és talán az is. Hogy a kávét vagy a teát választjuk szívesebben, szoros összeköttetésben van azzal, miként érezzük az ital keserűségét.

Feltérképezik a Föld minden élőlényének genetikai kódját

Archívum2018.11.04, 14:03

Hatalmas projektet indítottak útjára tudósok: tíz év alatt fel akarják térképezni a Földön élő 1,5 millió ismert faj genetikai kódját.

Kutatók szerint egyes gének képesek újraéledni a halál után

Archívum2018.10.17, 10:19

Nincs is olyan ember, akit ne izgatna a kérdés: vajon létezik élet a halál után? A Washingtoni Egyetem kutatói most elkezdtek ez ügyben vizsgálódni.

SZÍVDERÍTŐ A jóga és a meditáció módosíthatja a géneket

Archívum2019.03.12, 12:35

A jóga és a meditáció többet is tehet annál, hogy segít ellazulni az adott pillanatban. Egy új kutatási eredmény szerint ezek és az ehhez hasonló lelki gyakorlatok valójában képesek visszafordítani a stresszel összefüggő változásokat a génekben, amelyeket a rossz egészségi állapot és a depresszió okoz.

Hegek nélküli szép bőrt ígér a forradalmi sebgyógyító módszer

Archívum2018.09.06, 04:05

Amerikai kutatók új módszert dolgoztak ki életveszélyesnek számító sérülések gyógyítására: a testen belül, sejtek átprogramozásával hoznának létre sebeket elfedő bőrsejteket. Ezzel a sokszor macerás, egy életen át hordozott nyomokkal járó bőrátültetéseket váltanák ki.

Így tanult meg a mák morfint termelni

Archívum2018.09.01, 14:46

Az emberek az újkőkorszak óta kihasználják a mák nedvének áldásos hatásait, de az egyedülálló vegyületek termelésének genetikai hátterére csak most derült fény.

Kolosszális katasztrófa után jelent meg LUCA, mindannyiunk ősanyja

Archívum2018.08.23, 21:25

A Bristoli Egyetem tudósai a mai élőlények genetikai anyagának összehasonlításával arra jutottak, hogy valamennyi földi életforma közös őse már 4,5 milliárd évvel ezelőtt létezett.

Már tudják, miért nem győzi le a rák az elefántokat

Archívum2018.08.19, 14:56

Hosszú ideig a kutatók képtelenek voltak rájönni, miért nem lesznek rákosak az elefántok. Egy új kutatás kideríthette a választ: az óriási állatok halott géneket támasztanak fel, amelyek aztán a rák ellen küzdenek.

Ügyes trükkel fordították vissza az öregedést

Archívum2018.08.13, 20:29

Az örök fiatalság elérése az emberiség egyik régi nagy álma. Ugyan még nem sikerült elérni, egy újabb lépéssel azért közelebb jutottunk hozzá: emberi sejteket sikerült visszafiatalítani laboratóriumi körülmények között. Az eljárás a jövőben újfajta gyógyszerek kifejlesztését is lehetővé teheti.

Veszélyes gének szállnak a levegőben

Archívum2018.08.10, 14:05

A világ 19 városa levegőjének elemzésekor kínai kutatók harminc különböző antibiotikumnak ellenálló gént (ARGs) mutattak ki, amelyek veszélyt jelentetnek az ember egészségére.

Neked is él valahol egy hasonmásod!

Archívum2018.08.01, 11:57

Az utóbbi időben a legképtelenebb helyeken és időpontokban bukkanok fel. Ráadásul a tudtom nélkül... Legalábbis ezt állítják az ismerőseim, akik látni vélnek többször is, úgy, hogy sem az idő, sem a helyszín nem stimmel az emlékezetem szerint.

Génekben az iskolázottság

Archívum2018.07.25, 15:16

Az iskolai végzettség szintjével összefüggésben álló csaknem 1300 génvariációt azonosított egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport az eddig készített egyik legnagyobb humán genetikai tanulmány keretében.

Kiderült, egyesek miért hajlamosabbak a leégésre

Archívum2018.05.09, 11:15

Bizonyos gének határozzák meg, hogy az ember mennyire hajlamos a leégésre, és annak eredményeként a bőrrák kialakulására - állítják kutatók.

Ki nem találná, mi a rózsa legközelebbi rokona

Archívum2018.05.03, 11:35

Megfejtették a rózsák teljes genetikai kódját, és egyebek mellett kiderült, hogy az illatos virág közelebbi rokonságban áll az eperrel, mint gondolnánk.

Nem jártak jól az első telepesek leszármazottai

Archívum2018.03.07, 15:27

A ritkábban lakott területeken a természetes kiválasztódás kevésbé képes kiszelektálni a génmutációkat, így például a kanadai Québec első betelepülőinek leszármazottainál nagyobb az örökletes betegségek kialakulásának esélye.

Elkészült a világ legnagyobb családfája

Archívum2018.03.02, 12:23

Elkészült a világ legnagyobb családfája: 13 millió, többnyire európai és észak-amerikai embert köt össze mintegy 500 évre visszamenőleg.

Evolúciónk ősi kérdéseit válaszolhatják meg a gombák

Archívum2018.01.16, 11:21

A genomika forradalma soha nem látott adatbőséget hozott a biológiában. Az élet kódja hirtelen könnyedén elérhetővé vált a kutatók számára, már „csak" meg kellene fejteni. Nagy László és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontban működő kutatócsoportja a gombák evolúciós történetének feltárásától indult, és most soksejtű létünk legalapvetőbb kérdéseire keresi a választ.

Ha elromlanak agysejtjeink antennái, elhízunk

Archívum2018.01.13, 12:19

Ha az agyunk étvágyközpontjában lakó idegsejtek parányi antennái nem fogják testünk jóllakottságot közvetítő jeleit, mértéktelen evésbe fogunk – mutattak rá amerikai kutatók.

Egyszerre áldás és átok ennek a családnak a szuperképessége

Archívum2017.12.26, 13:59

Egy olyan, mostanáig titokzatos genetikai mutációt sikerült azonosítania a tudósoknak, amelynek hordozói képtelenek érezni a fájdalmat. Az újonnan talált génvariánst egy egész család hordozza, tagjai képesek könnyűszerrel elviselni még a hétköznapi emberek számára leggyötrelmesebb kínokat is. A különleges képesség azonban inkább tekinthető átoknak, mint áldásnak.

Korábban nem létező fehérjéket hoztak létre

Archívum2017.12.01, 09:56

Korábban nem létező szintetikus fehérjéket képes létrehozni egy mesterséges DNS-t is tartalmazó élő szervezet, amelyet amerikai tudósok hoztak létre, jelentős előrelépést téve a mesterséges élet megalkotása felé.

A trófeavadászat kiiktatja a jó géneket

Archívum2017.11.30, 15:38

A látványos szarvuk vagy sörényük miatt feltűnő hímek vadászata a "jó gének" kiiktatásával növeli a fajok kihalásának esélyét egy új tanulmány szerint.

Végre kiderült, mi is a jeti valójában

Archívum2017.11.29, 15:46

A mesének vége: a jetiknek tulajdonított minták medvéktől származnak. Igaz, az egyik faj – a himalájai barnamedve – csakugyan különleges a medvék között.

Az állat, amelyet tíz percre visszahoztak a halálból

Archívum2017.11.28, 10:31

2003-ban úgy tűnt, kutatók egy csoportja megcsinálta a lehetetlent, azaz visszahozott egy kihalt alfajt az élők sorába. Az álomszerű siker mindössze 10 percig tartott, hamar kiderült, hogy a klón nem életképes. A kudarc ellenére a fajfeltámasztási programok a mai napig gőzerővel pörögnek, és bár akadnak figyelemreméltó eredmények, jelen pillanatban még nagyon messze vagyunk a kívánt céltól.

A nyelvek és egyes gének örökítése összefüggést mutat

Archívum2017.11.21, 11:06

A nyelvek és egyes gének örökítése összefüggést mutat az ősi társadalmakban, még ha a vándorlás folyamatos is - állapította meg egy új nemzetközi kutatás.

Új gént azonosítottak egy ritka betegség kialakulásának hátterében

Archívum2017.11.17, 12:04

Több mint kétévnyi kutatómunkával sikerült azonosítani azt a gént, amely felelős lehet egy igen szerteágazó idegrendszeri tüneteket eredményező, eddig tisztázatlan genetikai hátterű ritka neurológiai betegség kialakulásában – mondja a Nemzeti Agykutatási Program során elért, az EMBO Molecular Medicine szaklapban publikált eredményüket ismertetve Dr. Molnár Mária Judit.

Valami nagyon furcsa dolog történik génjeinkkel az űrben

Archívum2017.11.02, 13:57

A NASA ikertanulmányának legújabb eredménye alapján a világűrben a DNS-metiláció – vagyis az örökítőanyag kémiai módosulása, ami befolyásolja a gének be- és kikapcsolását – jelentősen „felpörög". E megfigyelés nem csak a sejtműködésbe enged alaposabb bepillantást, de azt is megmutatja, hogyan alkalmazkodik az emberi test az űrbéli körülményekhez.

Megfejthették, milyen bőrszínű lehetett eredetileg az ember

Archívum2017.10.15, 17:51

Az afrikai népeket szokás egyöntetűen „feketének" hívni, holott Afrikán belül jóval nagyobb a bőrszín változatossága, mint a világ többi részén együttvéve. Amerikai tudósok kutatása nemcsak a bőrszínt meghatározó gének sokféleségére mutat rá, de minden rasszizmus nélkül bizonyítja, hogy az ember bőrszíne eredetileg világos lehetett.

Ismeretlen gének millióit fedezték fel az emberrel élő mikrobákban

Archívum2017.09.21, 15:32

Eddig ismeretlen gének millióit fedezték fel az emberi szervezetben - bélrendszerben, bőrön, szájban - élő mikrobiomban, azaz a mikrobák közösségében.

Kiderült, kik a kánaániak leszármazottai

Archívum2017.07.31, 13:53

A mai libanoni lakosság genetikai állománya megegyezik a négyezer évvel ezelőtt élő, a Bibliában szereplő kánaániak génjeivel friss kutatások szerint - közölte a Háárec című izraeli újság hétfőn.

A balszerencse a génjeimbe van kódolva...

Archívum2017.07.30, 10:49

Sokan felháborodnak, ha olyan valaki nevezi magát "pechesnek", akinek az életében amúgy minden megvan a családi idillhez: dolgozó férj, három gyerek, háziállat, kertes ház, munka, és nem történt vele nagyobb tragédia.

A daganatos megbetegedések

Archívum2017.05.03, 10:53

Vajon a daganatos megbetegedések a génjeinkbe kódoltak vagy külső tényezők befolyásolják a kialakulásukat?

A szkíták még értettek a lótenyésztéshez – de aztán...

Archívum2017.04.30, 17:32

Az utóbbi 2300 évben valami nagyon nem stimmel a lótenyésztéssel: a földkerekség lovainak genetikai változatossága drasztikusan lecsökkent az őseikéhez képest. Pedig a szkíták idejében még minden rendben volt. De mit tudtak ők, amit mi elrontunk?

Akiknek huszonhat óra egy nap

Archívum2017.04.07, 15:55

Az alvászavarok egy ritka formáját génmutáció okozza, amelynek következtében az érintettek belső órája lassabban jár a normálisnál. Nekik mindennap mintha rövidebb volna a kelleténél.

Feltárták a világ egyik legfurább élőlényének a titkát

Archívum2017.03.20, 14:57

A medveállatkák valóságos kis szuperhősök, és már azt is tudjuk, miként élik túl a sok organizmus számára biztos pusztulást hozó szárazságot.

Akaratunk ellenére hoztuk létre a tökéletes ragadozót

Archívum2017.03.10, 19:53

Alig egy évszázada jelentek meg Észak-Amerikában a keleti prérifarkasok. Három kutyaféle keveredéséből jöttek létre, és a tapasztalatok alapján minden téren felülmúlják elődeiket: erősek, gyorsak, eszesek és rendkívül alkalmazkodók. Sokan vitatják, hogy új fajról lenne szó, de annyi biztos, hogy az ember tevékenysége nélkül most valószínűleg nem gazdagodott volna egy prominens bestiával a csúcsragadozók palettája.

Két év múlva érkezhet az első elefánt-mamut hibrid

Archívum2017.02.17, 16:52

Egy lépéssel ismét közelebb kerültünk a mamut feltámasztásához: akár már két év múlva megérkezhetnek az első mamut-elefánt hibridek – állítják a projekten dolgozó kutatók.

Halálos szuperbaktériumokat küldenek a Nemzetközi Űrállomásra

Archívum2017.02.10, 13:21

Antibiotikumoknak ellenálló, halálos szuperbaktériumot készülnek felküldeni a tudósok a SpaceX vállalat rakétájával a Nemzetközi Űrállomásra. A cél az, hogy megvizsgálják, milyen hatással van a kórokozóra a mikrogravitációs környezet. 

Tizennégy új fejlődési zavart azonosítottak

Archívum2017.01.28, 11:50

Tizennégy új fejlődési rendellenességet azonosítottak gyerekeknél brit genetikusok - írta a Science Daily tudományos portál.

Megrengették a tudományt a téridő fodrozódásai - az év felfedezései

Archívum2016.12.28, 19:55

2016 izgalmas felfedezéseket és eredményeket tartogatott a tudomány iránt érdeklődőknek: a téridő „fodrozódásait" okozó gravitációs hullámok érzékelése révén új szemmel vizsgálhatják a kutatók a tágabb otthonunkként szolgáló univerzumot, a hatékony ebolavakcina kifejlesztésével pedig az orvosok hamarosan legyőzhetik a rettegett, vérzéses lázat okozó vírust. Elképzelhető, hogy egy kilencedik bolygó is létezhet a Naprendszerben, és nem kizárt, hogy a jövőben expedíciót indíthatunk a Földünktől csupán 4,2 fényévre található Proxima b bolygóra. Sajnos azonban jócskán akadnak kedvezőtlen hírek is: a globális felmelegedés miatt az északi--sarki ...

Igazi túlélővé vált egy halfaj

Archívum2016.12.09, 11:36

Egy halfaj olyan gyorsan evolválódott, hogy képes túlélni a rendkívül szennyezett, mérgező anyagokkal terhelt vizekben is – írja az Independent.

Három szülője is lehet a gyereknek

Archívum2016.12.01, 15:06

Zöld jelzést adott a független tudományos bizottság a háromszülős mesterséges megtermékenyítéses eljárásnak Nagy-Britanniában szerdán. A súlyos, örökletes betegségek továbbadásának megelőzésére kifejlesztett módszert elsőként a világon ebben az országban engedélyezhetik, ha a bioetikai kérdésekért felelős szervezet is jóváhagyását adja.

Hatvanhat emberrel végzett a titkos biofegyver

Archívum2016.11.16, 17:09

1979 áprilisában egy titokzatos biológiai fegyver elszabadult az egyik szovjet laborból. Az eredmény: 66 emberi áldozat és ismeretlen számú elhullott állat. Napjainkig rejtélynek számított, pontosan mi is okozta a pusztítást. Közel 40 év kellett ahhoz, hogy a gyilkos organizmust a tudósok leleplezzék.

Kiderült, mi történt a Neander-völgyi génjeinkkel

Archívum2016.11.09, 10:48

A Neander-völgyiek nagyjából 30 000 éve tűntek el, de kis darabkáik DNS formájában tovább élnek a modern emberi genomban szétszórva. Egy új tanulmány most kimutatta, hogy legközelebbi rokonaink nyomait lassanként eltünteti a természetes szelekció.

Szépség: átok vagy áldás?

Archívum2016.11.03, 13:39

A szépség megítélése szubjektív dolog. Rengeteg tényezőtől függ, hogy ki, mit talál szépnek, vagy egyáltalán mit ért a szépség fogalma alatt. De abban kiegyezhetünk, ha egy szép személyt, tárgyat vagy helyet látunk, akkor annak puszta megfigyelése során is örömet, jó érzést tapasztalhatunk. Ez így lett kitalálva, a miértje pedig mélyen gyökerezik.

A rákos daganatok keletkezésének új mechanizmusait tárták fel

Archívum2016.10.06, 12:25

Az MTA és az ELTE fiatal kutatói is részt vettek abban a nemzetközi rákkutatási együttműködésben, melynek eredményeit a Genome Biologyban, illetve a Nature Oncogene folyóiratában publikálták.

Így hódította meg a világot az ember

Archívum2016.09.22, 13:25

Három genetikuscsoport is új információkkal szolgál arról, hogyan hódította meg a világot Afrikából kiindulva a modern ember. A több mint 280 különböző populációból származó örökítőanyagok vizsgálatával végzett részletes kutatások bepillantást engednek a Homo sapiens vándorútjaiba.

Kínai kutatók: az oxigénszegény környezet a hosszú élet titka

Archívum2016.09.21, 19:51

A Kínai Tudományos Akadémia szárnyai alatt működő Kunmingi Élettudományi Egyetem kutatói szerint a Tibeti-fennsíkon élő idős emberek élettartama hosszabb, mint a Kína más részein élő társaiké.

Miről tanúskodnak a honfoglalók anyai génjei?

Archívum2016.09.16, 16:49

Honfoglaló őseink között az ugor eredetű genetikai elemek éppúgy jelen lehettek, mint a közép-ázsiai török népekre jellemzők, írja az MTA közleménye. Az elmúlt évezred azonban nem múlt el nyomtalanul – ez az egyik fő megállapítása az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetében folyó vizsgálatsorozatnak.

Sokat elárul a növekedésről a legnagyobb csontos hal genomja

Archívum2016.09.09, 11:35

Az óceáni holdhal a világ legnagyobb csontos hala. Az állat most meghatározott genomjában több megváltozott gént találtak, amely magyarázatot adhat a hal gyors növekedési ütemére és nagy méretére éppúgy, mint a szokatlan belső vázára.

Legyőzheti az erszényes ördög a fajt tizedelő rákos megbetegedést

Archívum2016.08.31, 13:14

Képesek lehetnek legyőzni az erszényes ördögök az őket a kihalás szélére sodró fertőző pofadaganatot - állapították meg a kutatók, akik szerint az állat genomjának két apró része nagyon gyorsan változik és ezek a területek olyan géneket tartalmaznak, amelyek képesek lehetnek a rák kialakulásának akadályozására.

Egészségtelenül táplálkozó kismamák, figyelemzavaros gyerekek

Archívum2016.08.26, 14:22

A terhesség alatt zsírosan-cukrosan táplálkozó kismamák gyermekei később figyelemzavaros-hiperaktív viselkedési zavarral küzdhetnek – figyelmeztetnek brit kutatók.

Megvizsgálták az utolsó pokémon génjeit

Archívum2016.08.17, 10:12

Élve még sosem tanulmányozhatták tudósok a közép-afrikai pikkelyesfarkú mókusok egy fajának, a Zenkerella insignisnek egyetlen egyedét sem, most három frissen elpusztult példányon vizsgálták, hogyan alakulhatott az élő kövületnek is nevezett faj evolúciója az eltelt 49 millió évben.

Új csőröscetfélét azonosítottak a Csendes-óceánban

Archívum2016.07.29, 12:26

A csőröscetfélék családjának titokzatos, ritkán látható új tagját azonosították a szakemberek a Csendes-óceán északi részén.

Szuperszaglású egereket fejlesztettek ki

Archívum2016.07.08, 09:35

Amerikai kutatók szuperszaglású egereket állítottak elő genetikai módosítással. Ezek egy nap talán segíthetnek a robbanószerek, például taposóaknák, egyes betegségek kiszagolásában. Sőt akár az illatszeriparban is hasznukat vehetik.

Napokkal a halál után is működőképes marad számos gén

Archívum2016.06.23, 12:34

Meglepő felfedezést tettek amerikai kutatók: a halál beállta után 48 órával számos gén működőképes maradt, sőt aktivitásuk fokozódott. Az eredmények a szervátültetéseken átesettek számára is fontosak lehetnek, emellett a halál fogalmának újragondolására sarkallhatnak.

Újabb lépést tettünk az emberi gének szerkesztése felé

Archívum2016.06.22, 15:04

Újabb jelentős lépést tettek a kutatók az emberi génszerkesztés legalizálása felé. A Pennsylvaniai Egyetem humán immunsejtek módosítását célzó terve zöld utat kapott az egyik illetékes tudományos bizottságtól.

A gének is hatással vannak arra, hogy mikor veszítjük el a szüzességünket (18+)

Archívum2016.06.21, 14:23

Egy friss kutatás szerint több tényező mellett a gének is közrejátszanak abban, hogy mikor létesítünk először szexuális kapcsolatot a partnerünkkel. 

A pestis még mindig a régi

Archívum2016.06.13, 10:44

A mai és történelmi mintákból származó DNS-ek összehasonlítása kiderítette, hogy a pestisbaktérium "vérvonala" a XIV. századtól kezdve töretlen: a jelenkori megbetegedéseket is a fekete halál kórokozójának közvetlen leszármazottai okozzák.

Engedélyezték az első gyermekeknek fejlesztett génterápiát

Archívum2016.06.06, 15:07

Első alkalommal engedélyezte az Európai Bizottság gyermekek számára kifejlesztett génterápiás eljárás forgalomba hozatalát. A Strimvelis nevű kezeléssel a súlyos kombinált immunhiányos betegségben (ADA-SCID) szenvedőkön segítenének.

Feltérképezték a kutyák fertőző rákjának útját

Archívum2016.05.18, 09:13

A kutyák nemi úton terjedő rákjának útját térképezte fel DNS-vizsgálattal egy nemzetközi kutatócsoport, amelyet a Cambridge-i Egyetem tudósai vezettek - adta hírül a BBC News.

Gének árulták el, miért hosszú a zsiráf nyaka

Archívum2016.05.18, 08:44

A héten publikálták, hogy megfejtették a zsiráf és rokona, az okapi teljes génállományát. A tanulmányból kiderül, hogyan alakult ki a zsiráf egyedi testalkata és fiziológiája.

Tovább folyik a kutatás Leonardo da Vinci génjei után

Archívum2016.05.09, 14:54

Félelmetesen későn kezdtük el kutatni az európai reneszánsz egyik legnagyobb alakjának, Leonardo da Vincinek földi maradványait. Eddig megelégedtünk azzal, hogy valódi földi maradványai a 16. századi itáliai vallásháborúkban szétszóródtak. Most azoban a The Leonardo Project kutatói végre a híres polihisztor géntérképének nyomába eredtek.

Génterápiával forgatták vissza az idő kerekét

Archívum2016.04.26, 15:03

Egy amerikai biotechnológiai cég vezetője saját magán próbálta ki az öregedés hatásait visszafordító, általuk kifejlesztett kísérleti génterápiás eljárást. Az első eredmények biztatóak: a kutatónő fehérvérsejtjeit sikerült megfiatalítani.

Előző
Következő