gének
címke rss- Legfrissebb
- Legrégebbi
Így kaphat tüdőrákot az, aki sohasem dohányzott
A légszennyezés a nem dohányzóknál is tüdőrákot okozhat, kutatók egy csoportjának most ennek a folyamatnak a mechanizmusát sikerült leírni. Az új eredmények a rákmegelőzés szempontjából is fontosak lehetnek.
Stroke: ez a vércsoport van a legnagyobb veszélyben
A vércsoportok a vörösvérsejtjeink felszínén megjelenő vegyi anyagok gazdag választékát írják le. A legismertebbek közé tartoznak az A és B elnevezésűek, amelyek együtt lehetnek jelen AB-ként, külön-külön A-ként vagy B-ként, vagy egyáltalán nincsenek jelen és O-ként szerepelnek. Ám még ezeken a főbb vércsoportokon belül is vannak finom eltérések, amelyek a felelős gének mutációiból erednek. Egy genomikai kutatás most egyértelműen kimutatta: az A-típusú vércsoportba tartozók nagyobb valószínűséggel kapnak stroke-ot 60 éves koruk előtt, mint a más vércsoportúak.
- címkék:
- gének
- stroke
- kockázat
- vércsoport
- Címkefelhő »
Elképesztő felfedezés: meglehet a rákellenes csodaszer
Egy több mint 20 éven át tartó, világszerte csaknem 1000 résztvevőt érintő vizsgálat fontos eredményre jutott: azok az emberek, akik olyan betegségben szenvednek, amely miatt nagyobb az esélyük bizonyos rákos megbetegedések kialakulására, több mint 60 százalékkal csökkenthetik egyes rákos megbetegedések kockázatát, ha egyszerűen több rezisztens keményítőt tesznek az étrendjükbe – ismerteti egy most megjelent kutatás eredményét a Science Alert magazin.
Éjszakánként valóságos orgiákat rendeznek az arcunkon ezek a bizarr lények
Az emberi pórusokban élő és éjszakánként az arcunkon párosodó mikroszkopikus atkák szokatlan életmódjuk miatt annyira leegyszerűsödnek, hogy hamarosan eggyé válhatnak az emberrel - derült ki egy új kutatásból.
Megvizsgálták a magyarok génjeit: megtalálták a legrégebbi őseinket
A ma élő magyarok ősei több ezer éve folyamatosan jelen vannak a Kárpát-medencében – erre világított rá egy nemrégiben közölt kutatás, ami új módszerrel vizsgálta a térség ma és egykor élt népeinek genetikáját.
Megvizsgálták a honfoglaló magyarok génjeit, döbbenetes dolgot találtak
A magyarság eredetének kutatásában az eddigi legjelentősebbnek számító tudományos szakcikket közöltek a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának és a Szegedi Tudományegyetem Genetikai Tanszékének kutatói az igen tekintélyes Current Biology szaklapban.
Súlyos betegség kutatásában jelenthet áttörést egy magyar felfedezés
Az ELTE kutatói olyan új betegségmodellt hoztak létre, mellyel a Bloom-szindróma és a zebrahal ivarát meghatározó folyamatainak alaposabb megértéséhez járultak hozzá. A két, látszólag független témát összekapcsoló tanulmány Kovács Mihály (Biokémiai Tanszék) és Varga Máté (Genetikai Tanszék) csoportjainak összefogásával született és a Cell Death and Disease tudományos folyóiratban publikálták. Amellett, hogy az új modellállat által fontos információkat szerezhetünk a Bloom-szindróma sejttani hatásairól, az eredmények hozzájárulhatnak a tüneteket mérséklő hatóanyagok fejlesztéséhez, így a betegséggel élő emberek életminőségének javításához.
Ijesztő felfedezést tettek a tudósok: ételeink átprogramozzák a génjeinket
Ha ételre gondolunk, rendszerint a kalória, az energia és a táplálék jut eszünkbe. A legújabb tanulmányok szerint azonban az ételnek ennél sokkal komplexebb szerepe van életünkben, ugyanis „kommunikál" a genomunkkal, vagyis a testünk funkcióit a sejtek szintjéig irányító genetikai tervrajzzal – ismertet egy meglepő kutatást a Science Alert magazin.
Nem a fajta, hanem a személyiség határozza meg a kutya viselkedését
Hagyományos bölcsesség, hogy sok kutyafajta azért viselkedik bizonyos módon, mert az „a génjeikben van". A családot terelgető border collie-któl kezdve vonyító huskykon át az apportírozó labrador retrieverekig számos olyan fajta létezik, amelyektől úgymond elvárjuk, hogy bizonyos módon viselkedjenek. De ez az új kutatások szerint téves. Egy most publikált tanulmány megállapította, hogy a kutyák viselkedésének csak a 9 százaléka magyarázható a fajtával.
Feltárul a vámpírdenevérek véres titka
Kutatók kiderítették, hogyan képes a vámpírdenevér pusztán vérivással fedezni az energiaszükségleteit, és életben maradni.
Közzétették a teljes emberi génállományt
Közzétették az első teljes, hézagok nélküli emberi genomot, vagyis a szervezet teljes, DNS-ben kódolt örökítő információját.
- címkék:
- genetika
- gének
- génállomány
- gén
- Címkefelhő »
Ez állhat a bőrrák kialakulásának hátterében
A bőrrák és egy sor más autoimmunbetegség között találtak genetikai kapcsolatot ausztrál kutatók.
- címkék:
- genetika
- gének
- bőrrák
- melanoma
- Címkefelhő »
Kiderült, mik határozzák meg az ujjlenyomat formáját
A végtagok fejlődéséért felelős gének határozzák meg az ujjlenyomat formáját, nem pedig a bőrért felelős gének - állapították meg kínai kutatók.
- címkék:
- genetika
- gének
- ujjlenyomat
- gén
- Címkefelhő »
Ezért érzi nehezebben boldognak magát néhány ember
Az önsegítő ipar virágzik, és úgy tűnik, hogy a pozitív pszichológia kutatása is fűti. Ugyanakkor a statisztikák szerint a szorongás, a depresszió és az önkárosítás aránya világszerte továbbra is szárnyal. Tehát a pszichológia fejlődése ellenére boldogtalanságra vagyunk ítélve? Erre a kérdésre keresték a választ a kutatók.
Elkészült az adatbázis, ami az orvoslás jövőjét jelentheti
Ausztrál kutatók több mint 30 ezer ember genomjának elemzésével új, különböző betegségekhez kapcsolható szabályozó régiókat találtak. Az általuk létrehozott adatbázis szabadon hozzáférhető, és elősegíti a személyre szabott orvoslást.
Örökölhető-e a szklerózis multiplex?
Magyarországon a járóbeteg-szakellátásban megjelent szklerózis multiplexes (SM) betegek száma évi 6-7 ezer körül mozog és becslések szerint hazánkban évente mintegy 300–500 új esetet diagnosztizálnak, tehát az SM nem tekinthető ritka kórképnek. Az SM-betegek és hozzátartozóik éppen ezért gyakran teszik fel a kérdést: örökölhető-e a szklerózis multiplex?
Halhatatlan klónsereget hozott létre egy afrikai méh
A foki mézelő méhek dolgozói egész klónsereget képesek létrehozni magukból - derítette ki egy most publikált kutatás. A klónok beszivárognak a rivális méhfajok kaptáraiba, és átveszik az uralmat a kolónia felett.
Édesanyák és gyermekeik arcát varázsolta eggyé a művész - Galéria
Anyák napja alkalmából különleges képeket készített a tehetséges művész.
Kreativitása segítségével hódíthatta meg a világot a Homo sapiens
Egy új tanulmány szerint a kreativitás lehet az egyik fő oka annak, hogy a Homo sapiens túlélte az olyan rokon fajokat, mint a neandervölgyiek és a csimpánzok. A kutatók összesen 972 olyan, modern gént azonosítottak, amelyek a Homo sapiens három különböző tanulási és memóriarendszerét szabályozzák.
Bejelentette első felfedezéseit a gerincesek genomját feltáró projekt
Bejelentette első felfedezéseit az összes gerinces állatfaj genomját feltáró projekt, a biológia jelenleg zajló legambiciózusabb vállalkozása.
- címkék:
- genetika
- gének
- gén
- gerincesek
- Címkefelhő »
Akár halálos fegyverré is válhat az emberi nyál
A viperákhoz, csörgőkígyókhoz hasonlóan „mérgessé" válhat-e az ember, megjelenhet-e a nyálában méreganyag? Egy most megjelent kutatás szerint minden biológiai eszközünk meg van ahhoz, hogy mérget termeljünk, de ugyanez elmondható szinte az összes hüllőről és emlősről is.
- címkék:
- genetika
- mérgezés
- gének
- méreg
- ember
- méreganyag
- kígyó
- Címkefelhő »
Új, duplamutáns vírusvariánst találtak
Az egypetéjű ikrek sem tökéletes klónok
Az egypetéjű ikrek sem pontosan azonosak genetikailag - állapították meg izlandi kutatók.
- címkék:
- genetika
- ikrek
- gének
- mutáció
- Címkefelhő »
Megtalálhatták a géneket, amelyek eldöntik, mennyire súlyos a koronavírus-fertőzés
Az Edinburgh-i Egyetem kutatói öt gént azonosítottak, amelyek bizonyos változatai összefüggést mutatnak az intenzív ellátás szükségességével a COVID-fertőzöttek körében. Most, hogy ismerjük ezeket a géneket, a szóban forgó fehérjék már most is létező gyógyszerekkel megcélozhatók.
Különös felfedezést tettek a koronavírus-fertőzéssel kapcsolatban
Magasabb a súlyos Covid-19 kialakulásának a kockázata azoknál, akik a neandervölgyi ember génjeit hordozzák - állapították meg német kutatók.
Kiderült, miért bírják jobban egyesek a fájdalmat
Azok a nők, akik nem igényelnek fájdalomcsillapítást a szülés során, beépített érzéstelenítőként ható sajátos génváltozatot hordozhatnak. A kísérletek során bebizonyosodott, hogy a génvariáns birtokosainak jóval magasabb a fájdalomküszöbe.
Alkohol és gének: szorosabb kapcsolatban állnak, mint gondoltuk
A kutatók korábban összesen tizenhárom, olyan gént azonosítottak, amelyek szoros kapcsolatban állnak a túlzott alkoholfogyasztással. Egy most publikált tanulmány szerint azonban ez a szám ennél jóval magasabb lehet. Eszerint az alkoholfogyasztás iránti vágy a korábban gondoltaknál nagyobb arányban függhet össze az italozásra vonatkozó családi kórtörténetettel.
- címkék:
- alkohol
- genetika
- gének
- alkoholizmus
- gén
- Címkefelhő »
Ember-egér hibridet hoztak létre a biológusok
Az eddig elért legmagasabb arányban, négy százalékban emberi sejteket tartalmazó egérembriót hoztak létre a New York-i Állami Egyetem buffalói campusának biológusai, akiknek eredményei segíthetik a beültethető emberi szervek növesztésére irányuló kutatásokat.
Hogyan élhet egy kutya 27 évig? Itt a válasz
Matuzsálemi, 22 és 27 éves kort megélt kutyák vizsgálatával olyan génváltozatokat azonosítottak az ELTE kutatói, amelyek eddigi ismereteink szerint nem fordulnak elő átlagos élethosszú kutyákban.
- címkék:
- etológia
- genetika
- gének
- kutya
- életkor
- hosszú élet
- ELTE
- Címkefelhő »
Génjeinken is múlhat, mennyire betegszünk meg a koronavírustól
Az új koronavírus okozta COVID-19 egy vadonatúj, és ezért eléggé ismeretlen betegség az emberiség számára. Annyi biztos, hogy elsősorban a 65 év feletti idősekre, és/vagy a krónikus betegekre veszélyes, ők vannak a legnagyobb kockázatnak kitéve. Azt is megfigyelték, hogy a különböző embereknél a betegség nagyon sokféle módon lejátszódhat: rengetegen enyhe tünetekkel, vagy tünetmentesen átesnek rajta, mások – jóval kevesebben - rendesen ágynak dőlnek tőle vagy kórházba kerülnek. Egy kutatócsoport most a koronavírus-pozitív páciensek gennomjának feltérképezésére készül, és olyan egyedi genetikai jellegzetességeket keres, amik megválasszolhatják, ...
- címkék:
- betegség
- genetika
- gének
- gén
- koronavírus
- COVID-19
- Címkefelhő »
Kideríthették, mi hozta létre az új koronavírust
Az új, SARS-CoV-2 néven ismert koronavírus 2019 végén jelent meg a kínai Vuhanban. Azóta világméretű járványt okozott, jelenleg több mint 70 országban pusztít. A kutatók egy új tanulmányban igazolták, hogy a kórokozót természetes evolúciós folyamatok hozták létre, és nem az ember. Az eredményeket a Nature Medicine folyóiratban publikálták.
Egy ausztrál kutatás szerint nem a szülők génjein múlik, hogy milyen nemű gyerekek születnek
Egy ausztrál kutatás megcáfolta azokat az évszázados elméleteket, melyek szerint a szülői géneken múlik, vagyis örökölhető, hogy egy-egy családban fiúk vagy lányok születnek-e.
- címkék:
- gének
- gyerek neme
- Címkefelhő »
Magyarázatot keresnek a szuperkolóniák jelenségére
Alpesi hangyák kínálhatnak magyarázatot a szuperkolóniák jelenségére.
Ijesztően hasonlít a koronavírus egy korábban pusztító kórokozóra
A Kínában fertőző koronavírus két szempontból is rendkívül emlékeztet a SARS-ra. Egyrészt genetikai állományuk közel 80 százalékban egyezik, másrészt mindkettő denevérekből ugrott át emberre – derítette ki két kutatás, amik a Nature magazinban jelentek meg. Az információ lényegesen befolyásolhatja a terápiák kifejlesztésének irányát.
Súly, magasság, intelligencia: A kutatók kiderítették, melyik szülődtől mit örökölsz
Azt eddig is tudtuk, hogy a gyermekek rengeteg dolgot örökölnek a szüleiktől, de vajon azt tudod, kinek köszönheted fogsorod, intelligenciád, vagy hajszíned?
Semmi keresnivalója az életnek ott, ahol a démoni féreg lakik
Másfél kilométerrel a felszín alatt, egy aranybánya kőzetében éldegél az ördögféreg névre keresztelt extrém élőlény. Bármilyen más soksejtű létforma perceken belül halálát lelné a helyi viszonyok közt, ez a parányi fonalféreg viszont itt virul.
- címkék:
- állatok
- genetika
- gének
- állat
- gén
- alkalmazkodás
- féreg
- Címkefelhő »
Karbon időszaki lopás alapozta meg a páratlan karriert
A repülő, ásó, kúszó, mászó bogarak rendkívüli sokszínűségüket és elterjedésüket nagyrészt génjeiknek köszönhetik, melyeket egykor mikrobáktól "loptak" - írja egy nemzetközi kutatócsoport.
Ezért képes valaki ötórányi alvással is beérni
Vannak szerencsés emberek, akik 4-6 órányi alvással is kipihentnek érzik magukat. Az utóbbi évtizedben kiderült, hogy a természetes rövid alvás örökletes, és az ehhez hozzájáruló gének ismerete segíthet az alvászavarok kezelésében.
- címkék:
- alvászavarok
- genetika
- öröklődés
- gének
- alvás
- Címkefelhő »
Megtalálhatták a gyógyszert, ami hatékony lehet az öregedés ellen
Kutatóknak talán sikerült véghezvinniük azt, amiről az emberiség a történelem kezdete óta ábrándozik: visszafordíthatták a biológiai öregedés folyamatát. A kutatómunka azonban egyelőre még nagyon a kezdeti fázisban van, és további kísérletekre van szükség ahhoz, hogy megerősítsék az eredményeket.
Édesanyák és gyermekük portréját montírozta össze egy fotós: hihetetlen képek
Édesanyák és gyermekük portréját montírozta össze egy fotós, hogy megmutassa, milyen csodálatosak a gének.
- címkék:
- Ulric Collette
- portré
- gének
- gyerek
- édesanya
- Címkefelhő »
Jóval kisebb a gének szerepe a rákban, mint eddig gondolták
Kutatások szerint a genetika csak 5-10 százalékban felelős a rák kialakulásáért – mondta el Gundy Sarolta kutató az M1 aktuális csatornán kedden.
A génterápia segítségével elfelejthetjük a depressziót
Egy különleges gén aktiválása szoríthatja vissza a depresszió klasszikus tüneteit, kirángatva a beteget többek között a társadalmi elszigeteltségből és visszaadhatja az elveszett örömöket is. Egy friss kutatásban hím egereken vizsgálták az úgynevezett SIRT1 szerepét, amely jelentősen növelheti az energiafelhasználás hatékonyságát, csökkentve a letargikus tüneteket.
Sikerült megtalálni a nagy fehér evolúciós sikerének titkát
Egy nemzetközi kutatócsoport feltérképezte a világ egyik legfélelmetesebb ragadozója, a hatalmas testű, sokáig élő nagy fehér cápa teljes génkészletét, és megtalálta evolúciós sikerének titkát.
Öregség és betegség: ugyanaz az oka
Minden 8 évnyi öregedés megduplázza a krónikus betegségek kockázatát, és a párhuzam nem véletlen: ugyanazok a gének állnak az öregedés és a vele járó betegségek hátterében.
Génjeinkben rejlik a figyelemzavar
Először sikerült azonosítaniuk a kutatóknak olyan genetikai variánsokat, amelyek növelik a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) kockázatát - olvasható a Science Daily tudományos hírportálon.
- címkék:
- gének
- ADHD
- figyelemzavar
- Címkefelhő »
Nekirontottak az Istent játszó kutatóknak
Mélyen aggasztónak, felelőtlennek nevezték és elítélték a Hongkongban folyó génszerkesztési csúcstalálkozó résztvevői azt a kínai tudományos kutatást, amelynek keretében olyan ikerpár jött világra, akiknek egy génjét genetikai olló használatával eltávolították, hogy ellenállóak legyenek a HIV-vírussal szemben.
Ijesztő felfedezés: halálos lény él rajtunk, mégsem tudunk róla
A sajtóban általában kétféle baktériumfajt szoktak emlegetni, amikor az antibiotikumoknak ellenálló organizmusokról beszélünk. Ez a két szabad szemmel észrevehetetlen élőlény a hírhedt MRSA, valamint a jól ismert kólibaktérium, melynek egyaránt vannak veszedelmes és ártalmatlan törzsei. Létezik azonban egy mikroba, amelyet szintén magunkon hordozhatunk, mégsem vesz tudomást róla igazán senki; általában még az orvosok is negligálják, pedig egy most megjelent tanulmányból kiderült, igenis van okunk az aggodalomra miattuk.
A keserű ízek határozzák meg a választásunkat
Nem tudja elképzelni a reggeleket egy napindító kávé nélkül? Vagy szívesebben kortyolgat egy forró teát a napi hírek olvasása közben? A választás ösztönszerűnek tűnik, és talán az is. Hogy a kávét vagy a teát választjuk szívesebben, szoros összeköttetésben van azzal, miként érezzük az ital keserűségét.
- címkék:
- kávé
- gének
- tea
- keserű
- kávéfogyasztás
- Címkefelhő »
Feltérképezik a Föld minden élőlényének genetikai kódját
Hatalmas projektet indítottak útjára tudósok: tíz év alatt fel akarják térképezni a Földön élő 1,5 millió ismert faj genetikai kódját.
Kutatók szerint egyes gének képesek újraéledni a halál után
Nincs is olyan ember, akit ne izgatna a kérdés: vajon létezik élet a halál után? A Washingtoni Egyetem kutatói most elkezdtek ez ügyben vizsgálódni.
- címkék:
- halál
- DNS
- gének
- hulla
- halál utáni élet
- Címkefelhő »