Ázsiaiak hódították meg Amerikát

A mai Észak-Kína partjaitól az utolsó jégkorszak, illetve az azt követő felmelegedés idején legalább két hullámban vándoroltak emberek Amerikába és Japánba. A felfedezés tovább színesíti az őslakos amerikai népesség ázsiai származásának történetét.

Félig ember, félig majom szörnyet akart létrehozni egy aljas tudós

A tudománytörténet talán legmeghökkentőbb kísérletei közé tartoznak az ember-csimpánz hibrid létrehozását célzó próbálkozások. Elsőként egy szovjet tudós próbálkozott vele, de módszerei etikátlanok és kegyetlenek voltak, ami magával hozta az elkerülhetetlen bukást is. Ám egy nemrégiben szárnyra kapott vád szerint az amerikaiaknak sikerült életképes hibridet produkálniuk, a történet viszont több sebből vérzik. Mindemellett pedig egy különös kinézetű cirkuszi majom is tovább borzolja a kedélyeket.

Életveszélyes férgeket találtak emberek agyában

Létezik egy egysejtű parazita, ami képes befolyásolni az elménk működését, és így kockázatvállalóbbá tehet minket. A toxoplazmózis kórokozója két génre támaszkodik, hogy kicselezze immunrendszerünket, állapította meg egy friss tanulmány.

Elpusztíthatatlan halálos baktérium fejlődhet ki az emberben

Közismert, hogy az antibiotikumok túlzott használata segíti a gyógyszerekre rezisztens kórokozók kialakulását. Egy új kutatás szerint azonban nem ilyen egyszerű a helyzet, és azokban az emberekben is kialakulhatnak ellenálló baktériumok, akik egyébként az utóbbi időben nem nyúltak antibiotikumokhoz. De mi lehet ennek az oka? Ezt vizsgálta egy kutatócsoport, és meglepő válaszokat talált.

Rémisztő felfedezés: ezt örököltük a neandervölgyi őseinktől

A modern emberek az erősebb szőrzet és az időjárási viszontagságoknak jobban ellenálló bőr mellett több betegségre, például a Crohn-betegségre vagy a kettes típusú cukorbetegségre való genetikai hajlamot, valamint a dohányzásról való leszokás nehézségét örökölték a neandervölgyiekkel való keveredés folyományaként.

Megvizsgálták Beethoven génjeit, hihetetlen dolgot találtak

Megőrzött hajfürtjei alapján megszekvenálták Ludwig van Beethoven genomját. Bár a hallásvesztésének okára nem sikerült rábukkanni, kiderült például, hogy örökletesen hajlamos volt a májbetegségre, és az apai ágán valaki félrelépett.

Borzalmas oroszlánevő mutáns majmoktól rettegnek

Sokak szerint a kongói esőerdő mélyén vérszomjas mutáns majmok garázdálkodnak. Az elbeszélések alapján ezek a lények két lábon járnak, akkorák, mint egy jól megtermett felnőtt ember, és a fák helyett a földön alszanak. Állítólag nagyon agresszívek, és még az oroszlánokat is képesek levadászni. Vannak, akik szerint új majomfajról van szó, mások katonai kísérleteket sejtenek a háttérben, de akadnak olyanok is, akik szerint a gorillák kereszteződtek a csimpánzokkal. Egy tudósnak végül sikerült kideríteni az igazságot.

Döbbenetes felfedezés: a kihalás szélére jutott az emberiség

Genetikai vizsgálatok alapján 70 ezer évvel ezelőtt mindössze kétezer egyedre fogyatkozott az emberi faj lélekszáma.

Megállíthatatlanul terjed egy veszélyes kórokozó, új járvány jöhet

A melegedő éghajlaton a kórokozó gombák úgy fejlődnek, hogy ellenállóbbá váljanak a testünkben lévő hővel szemben – mutatta ki egy új tanulmány. Mivel a hő az, ami a legtöbbet tesz azért, hogy megvédjen minket a gombáktól, a melegedéshez való alkalmazkodás azt jelenti, hogy ezek a kórokozók rohamos terjedésnek indulhatnak a jövőben, és az eddigieknél sokkal nagyobb problémákat idézhetnek elő.

Szenzációs felfedezés a rák gyógyításával kapcsolatban

Az arginin egy olyan aminosav, amelyet a szervezetünk képes előállítani, és bőségesen megtalálható az általunk fogyasztott halakban, húsokban és diófélékben. A Science Advances című szakfolyóiratban megjelent legújabb kutatás azonban kiderítette, hogy az arginin a rákos sejtek számára is nélkülözhetetlen tápanyag. Ha pedig megvonjuk tőlük ezt a táplálékot, akkor sebezhetőbbé válnak a szervezet természetes immunválaszával szemben.

Földönkívüli múmiát találtak egy szellemvárosban - itt a vizsgálat szörnyű eredménye

2003-ban a chilei Atacama-sivatag egy távoli vidékén, La Noria szellemvárosában, kutatók egy csoportja egy különös, földönkívülire emlékeztető lény maradványait fedezte fel. A bizarr, hosszúkás koponyájú, nagy szemlyukú, mumifikálódott, mindössze 15 centiméteres csontváz úgy tűnt, mintha nem erről a bolygóról származna. A tudósok DNS-vizsgálatokkal próbálták megfejteni, pontosan milyen teremtmény testét találták meg.

Megvizsgálták a székelyek génjeit, kiderült, pontosan honnan származnak

Az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Archeogenomikai Intézet (BTK AGI) munkatársainak vezetésével ősi apai és anyai leszármazási vonalakat vizsgáltak az erdélyi Székelyudvarhely térségében.

Egyetlen királynővel kezdődött az ázsiai lódarazsak európai inváziója

Az invazív fajok hírhedt gyorsasággal képesek meghódítani az ökoszisztémákat, nem kivételek ez alól az ázsiai lódarazsak sem. Évente akár 80 kilométernyi területet is képes birtokba venni, és olyan, számunkra nélkülözhetetlen fajokat pusztít, mint a házi méhek. Egy új kutatás szerint európai hódításukat egyetlen királynő indította el.

Kiderült: rendkívül káros a legismertebb édesítőszer, veszélyben vannak a gyerekek is

Lehet, hogy az édesített italok miatt nő robbanásszerűen a szorongó emberek száma? Egy új tanulmány szerint a legismertebb édesítőszer, az aszpartám nem kívánt folyamatokat indíthat be az agyban.

Elképesztő felfedezés: Idegenek nyomát azonosították

Senki sem tudja, ki volt ő, csak azt, hogy más volt, mint a többiek; egy több mint 50 000 éve élt tinédzser lány olyan furcsa tulajdonságokkal bírt, hogy a modern ember "hibrid" ősének tűnik. Hasonlót még a tudósok sem láttak.

Meglepő dolog derült ki a magyar vizsláról

Elkészült a rövidszőrű magyar vizsla genetikai fajtaprofilja. A Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ Haszonállat-génmegőrzési Intézete (NBGK HGI), valamint a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Genetika és Biotechnológia Intézete és Állattenyésztési Tudományok Intézete (MATE-GBI/ÁTI) kutatásának köszönhetően lehetségessé vált az egyes egyedek genetikai fajtatisztaságának bizonyítása vagy kizárása.

Drámai felfedezés: halálos vírusokat találtak emberekben

A rokonoktól örökölt gének között elszórtan megtalálhatók azoknak a vírusoknak a maradványai, amelyek a múltban megpróbálták legyőzni felmenőink szervezetét. Ha ezeknek az egykori betolakodóknak a nyomait kutatjuk saját testünkben, akkor pár érdekes dolgot kideríthetünk a betegségekről. Egy új kutatás arra jutott, hogy az ősi vírustöredékek aktívak lehetnek és még az egészséges szövetekben is kifejlődhetnek. Hogy ez mihez vezet, még nem tudni, de akár szerepet játszhat az olyan betegségek kialakulásában és terjedésében is, mint a rák. Emellett a jelenség diagnosztikai célokra is használható – összegzi a most megjelent tanulmányt a SScience ...

Kis közösségekben éltek, és gyakori volt a vérfertőzés a neandervölgyiek között

Egy új tanulmány szerint a neandervölgyiek kis, szoros kötelékű közösségeket alkottak. A kutatók, köztük az idei orvosi-élettani Nobel-díjas Svante Pääbo, a mintegy 50 ezer éve a mai Szibéria területén élt neandervölgyi emberek DNS-ének vizsgálatából vontak le következtetéseket az ősi családok dinamikájáról - számolt be róla a The Guardian.

Gusztustalan, de hasznos: a nyálka evolúciós eredete

A csigatalptól a nyálunkig mindenütt jelen van, mégsem tudtuk eddig, hogyan fejlődött ki a nyálka az evolúció során. A jelek szerint számos független alkalommal, különböző fehérjékből, de mindegyiknek közös vonása a sok kapcsolódó cukorlánc.

Így kaphat tüdőrákot az, aki sohasem dohányzott

A légszennyezés a nem dohányzóknál is tüdőrákot okozhat, kutatók egy csoportjának most ennek a folyamatnak a mechanizmusát sikerült leírni. Az új eredmények a rákmegelőzés szempontjából is fontosak lehetnek.

Stroke: ez a vércsoport van a legnagyobb veszélyben

A vércsoportok a vörösvérsejtjeink felszínén megjelenő vegyi anyagok gazdag választékát írják le. A legismertebbek közé tartoznak az A és B elnevezésűek, amelyek együtt lehetnek jelen AB-ként, külön-külön A-ként vagy B-ként, vagy egyáltalán nincsenek jelen és O-ként szerepelnek. Ám még ezeken a főbb vércsoportokon belül is vannak finom eltérések, amelyek a felelős gének mutációiból erednek. Egy genomikai kutatás most egyértelműen kimutatta: az A-típusú vércsoportba tartozók nagyobb valószínűséggel kapnak stroke-ot 60 éves koruk előtt, mint a más vércsoportúak.

Elképesztő felfedezés: meglehet a rákellenes csodaszer

Egy több mint 20 éven át tartó, világszerte csaknem 1000 résztvevőt érintő vizsgálat fontos eredményre jutott: azok az emberek, akik olyan betegségben szenvednek, amely miatt nagyobb az esélyük bizonyos rákos megbetegedések kialakulására, több mint 60 százalékkal csökkenthetik egyes rákos megbetegedések kockázatát, ha egyszerűen több rezisztens keményítőt tesznek az étrendjükbe – ismerteti egy most megjelent kutatás eredményét a Science Alert magazin.

Éjszakánként valóságos orgiákat rendeznek az arcunkon ezek a bizarr lények

Az emberi pórusokban élő és éjszakánként az arcunkon párosodó mikroszkopikus atkák szokatlan életmódjuk miatt annyira leegyszerűsödnek, hogy hamarosan eggyé válhatnak az emberrel - derült ki egy új kutatásból.

Megvizsgálták a magyarok génjeit: megtalálták a legrégebbi őseinket

A ma élő magyarok ősei több ezer éve folyamatosan jelen vannak a Kárpát-medencében – erre világított rá egy nemrégiben közölt kutatás, ami új módszerrel vizsgálta a térség ma és egykor élt népeinek genetikáját.

Megvizsgálták a honfoglaló magyarok génjeit, döbbenetes dolgot találtak

A magyarság eredetének kutatásában az eddigi legjelentősebbnek számító tudományos szakcikket közöltek a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának és a Szegedi Tudományegyetem Genetikai Tanszékének kutatói az igen tekintélyes Current Biology szaklapban.

Súlyos betegség kutatásában jelenthet áttörést egy magyar felfedezés

Az ELTE kutatói olyan új betegségmodellt hoztak létre, mellyel a Bloom-szindróma és a zebrahal ivarát meghatározó folyamatainak alaposabb megértéséhez járultak hozzá. A két, látszólag független témát összekapcsoló tanulmány Kovács Mihály (Biokémiai Tanszék) és Varga Máté (Genetikai Tanszék) csoportjainak összefogásával született és a Cell Death and Disease tudományos folyóiratban publikálták. Amellett, hogy az új modellállat által fontos információkat szerezhetünk a Bloom-szindróma sejttani hatásairól, az eredmények hozzájárulhatnak a tüneteket mérséklő hatóanyagok fejlesztéséhez, így a betegséggel élő emberek életminőségének javításához.

Ijesztő felfedezést tettek a tudósok: ételeink átprogramozzák a génjeinket

Ha ételre gondolunk, rendszerint a kalória, az energia és a táplálék jut eszünkbe. A legújabb tanulmányok szerint azonban az ételnek ennél sokkal komplexebb szerepe van életünkben, ugyanis „kommunikál" a genomunkkal, vagyis a testünk funkcióit a sejtek szintjéig irányító genetikai tervrajzzal – ismertet egy meglepő kutatást a Science Alert magazin.

Nem a fajta, hanem a személyiség határozza meg a kutya viselkedését

Hagyományos bölcsesség, hogy sok kutyafajta azért viselkedik bizonyos módon, mert az „a génjeikben van". A családot terelgető border collie-któl kezdve vonyító huskykon át az apportírozó labrador retrieverekig számos olyan fajta létezik, amelyektől úgymond elvárjuk, hogy bizonyos módon viselkedjenek. De ez az új kutatások szerint téves. Egy most publikált tanulmány megállapította, hogy a kutyák viselkedésének csak a 9 százaléka magyarázható a fajtával.

Feltárul a vámpírdenevérek véres titka

Kutatók kiderítették, hogyan képes a vámpírdenevér pusztán vérivással fedezni az energiaszükségleteit, és életben maradni.

Közzétették a teljes emberi génállományt

Közzétették az első teljes, hézagok nélküli emberi genomot, vagyis a szervezet teljes, DNS-ben kódolt örökítő információját.

Ez állhat a bőrrák kialakulásának hátterében

A bőrrák és egy sor más autoimmunbetegség között találtak genetikai kapcsolatot ausztrál kutatók.

Kiderült, mik határozzák meg az ujjlenyomat formáját

A végtagok fejlődéséért felelős gének határozzák meg az ujjlenyomat formáját, nem pedig a bőrért felelős gének - állapították meg kínai kutatók.

Ezért érzi nehezebben boldognak magát néhány ember

Az önsegítő ipar virágzik, és úgy tűnik, hogy a pozitív pszichológia kutatása is fűti. Ugyanakkor a statisztikák szerint a szorongás, a depresszió és az önkárosítás aránya világszerte továbbra is szárnyal. Tehát a pszichológia fejlődése ellenére boldogtalanságra vagyunk ítélve? Erre a kérdésre keresték a választ a kutatók.

Elkészült az adatbázis, ami az orvoslás jövőjét jelentheti

Ausztrál kutatók több mint 30 ezer ember genomjának elemzésével új, különböző betegségekhez kapcsolható szabályozó régiókat találtak. Az általuk létrehozott adatbázis szabadon hozzáférhető, és elősegíti a személyre szabott orvoslást.

Örökölhető-e a szklerózis multiplex?

Magyarországon a járóbeteg-szakellátásban megjelent szklerózis multiplexes (SM) betegek száma évi 6-7 ezer körül mozog és becslések szerint hazánkban évente mintegy 300–500 új esetet diagnosztizálnak, tehát az SM nem tekinthető ritka kórképnek. Az SM-betegek és hozzátartozóik éppen ezért gyakran teszik fel a kérdést: örökölhető-e a szklerózis multiplex?

Halhatatlan klónsereget hozott létre egy afrikai méh

A foki mézelő méhek dolgozói egész klónsereget képesek létrehozni magukból - derítette ki egy most publikált kutatás. A klónok beszivárognak a rivális méhfajok kaptáraiba, és átveszik az uralmat a kolónia felett. 

Édesanyák és gyermekeik arcát varázsolta eggyé a művész - Galéria

Anyák napja alkalmából különleges képeket készített a tehetséges művész.

Kreativitása segítségével hódíthatta meg a világot a Homo sapiens

Egy új tanulmány szerint a kreativitás lehet az egyik fő oka annak, hogy a Homo sapiens túlélte az olyan rokon fajokat, mint a neandervölgyiek és a csimpánzok. A kutatók összesen 972 olyan, modern gént azonosítottak, amelyek a Homo sapiens három különböző tanulási és memóriarendszerét szabályozzák.

Bejelentette első felfedezéseit a gerincesek genomját feltáró projekt

Bejelentette első felfedezéseit az összes gerinces állatfaj genomját feltáró projekt, a biológia jelenleg zajló legambiciózusabb vállalkozása.

Akár halálos fegyverré is válhat az emberi nyál

A viperákhoz, csörgőkígyókhoz hasonlóan „mérgessé" válhat-e az ember, megjelenhet-e a nyálában méreganyag? Egy most megjelent kutatás szerint minden biológiai eszközünk meg van ahhoz, hogy mérget termeljünk, de ugyanez elmondható szinte az összes hüllőről és emlősről is.

Új, duplamutáns vírusvariánst találtak

Az egypetéjű ikrek sem tökéletes klónok

Az egypetéjű ikrek sem pontosan azonosak genetikailag - állapították meg izlandi kutatók.

Megtalálhatták a géneket, amelyek eldöntik, mennyire súlyos a koronavírus-fertőzés

Az Edinburgh-i Egyetem kutatói öt gént azonosítottak, amelyek bizonyos változatai összefüggést mutatnak az intenzív ellátás szükségességével a COVID-fertőzöttek körében. Most, hogy ismerjük ezeket a géneket, a szóban forgó fehérjék már most is létező gyógyszerekkel megcélozhatók.

Különös felfedezést tettek a koronavírus-fertőzéssel kapcsolatban

Magasabb a súlyos Covid-19 kialakulásának a kockázata azoknál, akik a neandervölgyi ember génjeit hordozzák - állapították meg német kutatók.

Kiderült, miért bírják jobban egyesek a fájdalmat

Azok a nők, akik nem igényelnek fájdalomcsillapítást a szülés során, beépített érzéstelenítőként ható sajátos génváltozatot hordozhatnak. A kísérletek során bebizonyosodott, hogy a génvariáns birtokosainak jóval magasabb a fájdalomküszöbe.

Alkohol és gének: szorosabb kapcsolatban állnak, mint gondoltuk

A kutatók korábban összesen tizenhárom, olyan gént azonosítottak, amelyek szoros kapcsolatban állnak a túlzott alkoholfogyasztással. Egy most publikált tanulmány szerint azonban ez a szám ennél jóval magasabb lehet. Eszerint az alkoholfogyasztás iránti vágy a korábban gondoltaknál nagyobb arányban függhet össze az italozásra vonatkozó családi kórtörténetettel.

Ember-egér hibridet hoztak létre a biológusok

Az eddig elért legmagasabb arányban, négy százalékban emberi sejteket tartalmazó egérembriót hoztak létre a New York-i Állami Egyetem buffalói campusának biológusai, akiknek eredményei segíthetik a beültethető emberi szervek növesztésére irányuló kutatásokat.

Hogyan élhet egy kutya 27 évig? Itt a válasz

Matuzsálemi, 22 és 27 éves kort megélt kutyák vizsgálatával olyan génváltozatokat azonosítottak az ELTE kutatói, amelyek eddigi ismereteink szerint nem fordulnak elő átlagos élethosszú kutyákban.

Génjeinken is múlhat, mennyire betegszünk meg a koronavírustól

Az új koronavírus okozta COVID-19 egy vadonatúj, és ezért eléggé ismeretlen betegség az emberiség számára. Annyi biztos, hogy elsősorban a 65 év feletti idősekre, és/vagy a krónikus betegekre veszélyes, ők vannak a legnagyobb kockázatnak kitéve. Azt is megfigyelték, hogy a különböző embereknél a betegség nagyon sokféle módon lejátszódhat: rengetegen enyhe tünetekkel, vagy tünetmentesen átesnek rajta, mások – jóval kevesebben - rendesen ágynak dőlnek tőle vagy kórházba kerülnek. Egy kutatócsoport most a koronavírus-pozitív páciensek gennomjának feltérképezésére készül, és olyan egyedi genetikai jellegzetességeket keres, amik megválasszolhatják, ...

Kideríthették, mi hozta létre az új koronavírust

Az új, SARS-CoV-2 néven ismert koronavírus 2019 végén jelent meg a kínai Vuhanban. Azóta világméretű járványt okozott, jelenleg több mint 70 országban pusztít. A kutatók egy új tanulmányban igazolták, hogy a kórokozót természetes evolúciós folyamatok hozták létre, és nem az ember. Az eredményeket a Nature Medicine folyóiratban publikálták.

Egy ausztrál kutatás szerint nem a szülők génjein múlik, hogy milyen nemű gyerekek születnek

Egy ausztrál kutatás megcáfolta azokat az évszázados elméleteket, melyek szerint a szülői géneken múlik, vagyis örökölhető, hogy egy-egy családban fiúk vagy lányok születnek-e.

Magyarázatot keresnek a szuperkolóniák jelenségére

Alpesi hangyák kínálhatnak magyarázatot a szuperkolóniák jelenségére.

Ijesztően hasonlít a koronavírus egy korábban pusztító kórokozóra

A Kínában fertőző koronavírus két szempontból is rendkívül emlékeztet a SARS-ra. Egyrészt genetikai állományuk közel 80 százalékban egyezik, másrészt mindkettő denevérekből ugrott át emberre – derítette ki két kutatás, amik a Nature magazinban jelentek meg. Az információ lényegesen befolyásolhatja a terápiák kifejlesztésének irányát.

Súly, magasság, intelligencia: A kutatók kiderítették, melyik szülődtől mit örökölsz

Azt eddig is tudtuk, hogy a gyermekek rengeteg dolgot örökölnek a szüleiktől, de vajon azt tudod, kinek köszönheted fogsorod, intelligenciád, vagy hajszíned? 

Semmi keresnivalója az életnek ott, ahol a démoni féreg lakik

Másfél kilométerrel a felszín alatt, egy aranybánya kőzetében éldegél az ördögféreg névre keresztelt extrém élőlény. Bármilyen más soksejtű létforma perceken belül halálát lelné a helyi viszonyok közt, ez a parányi fonalféreg viszont itt virul.

Karbon időszaki lopás alapozta meg a páratlan karriert

A repülő, ásó, kúszó, mászó bogarak rendkívüli sokszínűségüket és elterjedésüket nagyrészt génjeiknek köszönhetik, melyeket egykor mikrobáktól "loptak" - írja egy nemzetközi kutatócsoport.

Ezért képes valaki ötórányi alvással is beérni

Vannak szerencsés emberek, akik 4-6 órányi alvással is kipihentnek érzik magukat. Az utóbbi évtizedben kiderült, hogy a természetes rövid alvás örökletes, és az ehhez hozzájáruló gének ismerete segíthet az alvászavarok kezelésében.

Megtalálhatták a gyógyszert, ami hatékony lehet az öregedés ellen

Kutatóknak talán sikerült véghezvinniük azt, amiről az emberiség a történelem kezdete óta ábrándozik: visszafordíthatták a biológiai öregedés folyamatát. A kutatómunka azonban egyelőre még nagyon a kezdeti fázisban van, és további kísérletekre van szükség ahhoz, hogy megerősítsék az eredményeket.

Édesanyák és gyermekük portréját montírozta össze egy fotós: hihetetlen képek

Édesanyák és gyermekük portréját montírozta össze egy fotós, hogy megmutassa, milyen csodálatosak a gének.

Jóval kisebb a gének szerepe a rákban, mint eddig gondolták

Kutatások szerint a genetika csak 5-10 százalékban felelős a rák kialakulásáért – mondta el Gundy Sarolta kutató az M1 aktuális csatornán kedden.

A génterápia segítségével elfelejthetjük a depressziót

Egy különleges gén aktiválása szoríthatja vissza a depresszió klasszikus tüneteit, kirángatva a beteget többek között a társadalmi elszigeteltségből és visszaadhatja az elveszett örömöket is. Egy friss kutatásban hím egereken vizsgálták az úgynevezett SIRT1 szerepét, amely jelentősen növelheti az energiafelhasználás hatékonyságát, csökkentve a letargikus tüneteket.

Sikerült megtalálni a nagy fehér evolúciós sikerének titkát

Egy nemzetközi kutatócsoport feltérképezte a világ egyik legfélelmetesebb ragadozója, a hatalmas testű, sokáig élő nagy fehér cápa teljes génkészletét, és megtalálta evolúciós sikerének titkát.

Öregség és betegség: ugyanaz az oka

Minden 8 évnyi öregedés megduplázza a krónikus betegségek kockázatát, és a párhuzam nem véletlen: ugyanazok a gének állnak az öregedés és a vele járó betegségek hátterében.

Génjeinkben rejlik a figyelemzavar

Először sikerült azonosítaniuk a kutatóknak olyan genetikai variánsokat, amelyek növelik a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) kockázatát - olvasható a Science Daily tudományos hírportálon.

Nekirontottak az Istent játszó kutatóknak

Mélyen aggasztónak, felelőtlennek nevezték és elítélték a Hongkongban folyó génszerkesztési csúcstalálkozó résztvevői azt a kínai tudományos kutatást, amelynek keretében olyan ikerpár jött világra, akiknek egy génjét genetikai olló használatával eltávolították, hogy ellenállóak legyenek a HIV-vírussal szemben.

Ijesztő felfedezés: halálos lény él rajtunk, mégsem tudunk róla

A sajtóban általában kétféle baktériumfajt szoktak emlegetni, amikor az antibiotikumoknak ellenálló organizmusokról beszélünk. Ez a két szabad szemmel észrevehetetlen élőlény a hírhedt MRSA, valamint a jól ismert kólibaktérium, melynek egyaránt vannak veszedelmes és ártalmatlan törzsei. Létezik azonban egy mikroba, amelyet szintén magunkon hordozhatunk, mégsem vesz tudomást róla igazán senki; általában még az orvosok is negligálják, pedig egy most megjelent tanulmányból kiderült, igenis van okunk az aggodalomra miattuk.

A keserű ízek határozzák meg a választásunkat

Nem tudja elképzelni a reggeleket egy napindító kávé nélkül? Vagy szívesebben kortyolgat egy forró teát a napi hírek olvasása közben? A választás ösztönszerűnek tűnik, és talán az is. Hogy a kávét vagy a teát választjuk szívesebben, szoros összeköttetésben van azzal, miként érezzük az ital keserűségét.

Feltérképezik a Föld minden élőlényének genetikai kódját

Hatalmas projektet indítottak útjára tudósok: tíz év alatt fel akarják térképezni a Földön élő 1,5 millió ismert faj genetikai kódját.

Kutatók szerint egyes gének képesek újraéledni a halál után

Nincs is olyan ember, akit ne izgatna a kérdés: vajon létezik élet a halál után? A Washingtoni Egyetem kutatói most elkezdtek ez ügyben vizsgálódni.

SZÍVDERÍTŐ A jóga és a meditáció módosíthatja a géneket

A jóga és a meditáció többet is tehet annál, hogy segít ellazulni az adott pillanatban. Egy új kutatási eredmény szerint ezek és az ehhez hasonló lelki gyakorlatok valójában képesek visszafordítani a stresszel összefüggő változásokat a génekben, amelyeket a rossz egészségi állapot és a depresszió okoz.

Hegek nélküli szép bőrt ígér a forradalmi sebgyógyító módszer

Amerikai kutatók új módszert dolgoztak ki életveszélyesnek számító sérülések gyógyítására: a testen belül, sejtek átprogramozásával hoznának létre sebeket elfedő bőrsejteket. Ezzel a sokszor macerás, egy életen át hordozott nyomokkal járó bőrátültetéseket váltanák ki.

Így tanult meg a mák morfint termelni

Az emberek az újkőkorszak óta kihasználják a mák nedvének áldásos hatásait, de az egyedülálló vegyületek termelésének genetikai hátterére csak most derült fény.

Kolosszális katasztrófa után jelent meg LUCA, mindannyiunk ősanyja

A Bristoli Egyetem tudósai a mai élőlények genetikai anyagának összehasonlításával arra jutottak, hogy valamennyi földi életforma közös őse már 4,5 milliárd évvel ezelőtt létezett.

Már tudják, miért nem győzi le a rák az elefántokat

Hosszú ideig a kutatók képtelenek voltak rájönni, miért nem lesznek rákosak az elefántok. Egy új kutatás kideríthette a választ: az óriási állatok halott géneket támasztanak fel, amelyek aztán a rák ellen küzdenek.

Ügyes trükkel fordították vissza az öregedést

Az örök fiatalság elérése az emberiség egyik régi nagy álma. Ugyan még nem sikerült elérni, egy újabb lépéssel azért közelebb jutottunk hozzá: emberi sejteket sikerült visszafiatalítani laboratóriumi körülmények között. Az eljárás a jövőben újfajta gyógyszerek kifejlesztését is lehetővé teheti.

Veszélyes gének szállnak a levegőben

A világ 19 városa levegőjének elemzésekor kínai kutatók harminc különböző antibiotikumnak ellenálló gént (ARGs) mutattak ki, amelyek veszélyt jelentetnek az ember egészségére.

Neked is él valahol egy hasonmásod!

Az utóbbi időben a legképtelenebb helyeken és időpontokban bukkanok fel. Ráadásul a tudtom nélkül... Legalábbis ezt állítják az ismerőseim, akik látni vélnek többször is, úgy, hogy sem az idő, sem a helyszín nem stimmel az emlékezetem szerint.

Génekben az iskolázottság

Az iskolai végzettség szintjével összefüggésben álló csaknem 1300 génvariációt azonosított egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport az eddig készített egyik legnagyobb humán genetikai tanulmány keretében.

Kiderült, egyesek miért hajlamosabbak a leégésre

Bizonyos gének határozzák meg, hogy az ember mennyire hajlamos a leégésre, és annak eredményeként a bőrrák kialakulására - állítják kutatók.

Ki nem találná, mi a rózsa legközelebbi rokona

Megfejtették a rózsák teljes genetikai kódját, és egyebek mellett kiderült, hogy az illatos virág közelebbi rokonságban áll az eperrel, mint gondolnánk.

Nem jártak jól az első telepesek leszármazottai

A ritkábban lakott területeken a természetes kiválasztódás kevésbé képes kiszelektálni a génmutációkat, így például a kanadai Québec első betelepülőinek leszármazottainál nagyobb az örökletes betegségek kialakulásának esélye.

Elkészült a világ legnagyobb családfája

Elkészült a világ legnagyobb családfája: 13 millió, többnyire európai és észak-amerikai embert köt össze mintegy 500 évre visszamenőleg.

Evolúciónk ősi kérdéseit válaszolhatják meg a gombák

A genomika forradalma soha nem látott adatbőséget hozott a biológiában. Az élet kódja hirtelen könnyedén elérhetővé vált a kutatók számára, már „csak" meg kellene fejteni. Nagy László és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontban működő kutatócsoportja a gombák evolúciós történetének feltárásától indult, és most soksejtű létünk legalapvetőbb kérdéseire keresi a választ.

Ha elromlanak agysejtjeink antennái, elhízunk

Ha az agyunk étvágyközpontjában lakó idegsejtek parányi antennái nem fogják testünk jóllakottságot közvetítő jeleit, mértéktelen evésbe fogunk – mutattak rá amerikai kutatók.

Egyszerre áldás és átok ennek a családnak a szuperképessége

Egy olyan, mostanáig titokzatos genetikai mutációt sikerült azonosítania a tudósoknak, amelynek hordozói képtelenek érezni a fájdalmat. Az újonnan talált génvariánst egy egész család hordozza, tagjai képesek könnyűszerrel elviselni még a hétköznapi emberek számára leggyötrelmesebb kínokat is. A különleges képesség azonban inkább tekinthető átoknak, mint áldásnak.

Korábban nem létező fehérjéket hoztak létre

Korábban nem létező szintetikus fehérjéket képes létrehozni egy mesterséges DNS-t is tartalmazó élő szervezet, amelyet amerikai tudósok hoztak létre, jelentős előrelépést téve a mesterséges élet megalkotása felé.

A trófeavadászat kiiktatja a jó géneket

A látványos szarvuk vagy sörényük miatt feltűnő hímek vadászata a "jó gének" kiiktatásával növeli a fajok kihalásának esélyét egy új tanulmány szerint.

Végre kiderült, mi is a jeti valójában

A mesének vége: a jetiknek tulajdonított minták medvéktől származnak. Igaz, az egyik faj – a himalájai barnamedve – csakugyan különleges a medvék között.

Az állat, amelyet tíz percre visszahoztak a halálból

2003-ban úgy tűnt, kutatók egy csoportja megcsinálta a lehetetlent, azaz visszahozott egy kihalt alfajt az élők sorába. Az álomszerű siker mindössze 10 percig tartott, hamar kiderült, hogy a klón nem életképes. A kudarc ellenére a fajfeltámasztási programok a mai napig gőzerővel pörögnek, és bár akadnak figyelemreméltó eredmények, jelen pillanatban még nagyon messze vagyunk a kívánt céltól.

A nyelvek és egyes gének örökítése összefüggést mutat

A nyelvek és egyes gének örökítése összefüggést mutat az ősi társadalmakban, még ha a vándorlás folyamatos is - állapította meg egy új nemzetközi kutatás.

Új gént azonosítottak egy ritka betegség kialakulásának hátterében

Több mint kétévnyi kutatómunkával sikerült azonosítani azt a gént, amely felelős lehet egy igen szerteágazó idegrendszeri tüneteket eredményező, eddig tisztázatlan genetikai hátterű ritka neurológiai betegség kialakulásában – mondja a Nemzeti Agykutatási Program során elért, az EMBO Molecular Medicine szaklapban publikált eredményüket ismertetve Dr. Molnár Mária Judit.

Valami nagyon furcsa dolog történik génjeinkkel az űrben

A NASA ikertanulmányának legújabb eredménye alapján a világűrben a DNS-metiláció – vagyis az örökítőanyag kémiai módosulása, ami befolyásolja a gének be- és kikapcsolását – jelentősen „felpörög". E megfigyelés nem csak a sejtműködésbe enged alaposabb bepillantást, de azt is megmutatja, hogyan alkalmazkodik az emberi test az űrbéli körülményekhez.

Megfejthették, milyen bőrszínű lehetett eredetileg az ember

Az afrikai népeket szokás egyöntetűen „feketének" hívni, holott Afrikán belül jóval nagyobb a bőrszín változatossága, mint a világ többi részén együttvéve. Amerikai tudósok kutatása nemcsak a bőrszínt meghatározó gének sokféleségére mutat rá, de minden rasszizmus nélkül bizonyítja, hogy az ember bőrszíne eredetileg világos lehetett.

Ismeretlen gének millióit fedezték fel az emberrel élő mikrobákban

Eddig ismeretlen gének millióit fedezték fel az emberi szervezetben - bélrendszerben, bőrön, szájban - élő mikrobiomban, azaz a mikrobák közösségében.

Kiderült, kik a kánaániak leszármazottai

A mai libanoni lakosság genetikai állománya megegyezik a négyezer évvel ezelőtt élő, a Bibliában szereplő kánaániak génjeivel friss kutatások szerint - közölte a Háárec című izraeli újság hétfőn.

A balszerencse a génjeimbe van kódolva...

Sokan felháborodnak, ha olyan valaki nevezi magát "pechesnek", akinek az életében amúgy minden megvan a családi idillhez: dolgozó férj, három gyerek, háziállat, kertes ház, munka, és nem történt vele nagyobb tragédia.

A daganatos megbetegedések

Vajon a daganatos megbetegedések a génjeinkbe kódoltak vagy külső tényezők befolyásolják a kialakulásukat?

A szkíták még értettek a lótenyésztéshez – de aztán...

Az utóbbi 2300 évben valami nagyon nem stimmel a lótenyésztéssel: a földkerekség lovainak genetikai változatossága drasztikusan lecsökkent az őseikéhez képest. Pedig a szkíták idejében még minden rendben volt. De mit tudtak ők, amit mi elrontunk?

Akiknek huszonhat óra egy nap

Az alvászavarok egy ritka formáját génmutáció okozza, amelynek következtében az érintettek belső órája lassabban jár a normálisnál. Nekik mindennap mintha rövidebb volna a kelleténél.