Pongor Sándor: Értjük-e a gének nyelvét? - Bioinformatika és rendszerbiológia

Pongor Sándor: Értjük-e a gének nyelvét? - Bioinformatika és rendszerbiológia

Tilos megkötve tartani - vendégünk volt Miklósi Ádám kutyakutató

Mikor szegődött az ember mellé? Miért eszik füvet, ürüléket? Miért vonyít teliholdkor, és vajon tudja-e, mi a halál? A kutya és közeli rokonai evolúcióját, viselkedését, genetikáját és kognitív képességeit kutató szakemberek először rendeztek nemzetközi konferenciát, Budapesten. A találkozó kapcsán a főszervezőt, Miklósi Ádámot, az ELTE etológusát faggatták olvasóink a Vendégszobában.

Megkopasztott egerek visznek közelebb a kopaszodás magyarázatához

Japán kutatóknak sikerült meghatározniuk azt a gént, amely az egerekben a ciklikus szőrvesztést szabályozza. Mivel ugyanez a gén emberekben is előfordul, valószínűnek tartják, hogy az emberi kopaszodásért is felelős. A kutatók az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratának (PNAS) legutóbbi számában közölték eredményeiket.

Kevesebb alvás kell a mutánsoknak

Közismert, hogy egyes emberek jóval kevesebb alvással is beérik, mint mások. Amerikai kutatóknak a Science-ben megjelent tanulmánya szerint ez a tulajdonság - legalább részben - genetikailag meghatározott.

A vizsla tükrözi leginkább a farkast - megvannak a kutyaszőr génjei

Az amerikai Nemzeti Humán Genom Kutatóintézet által vezetett, több intézet és egyetem részvételével végzett átfogó kutatás kiderítette, hogy a kutyák különböző szőrtípusait jelentős részben három gén különböző változatai határozzák meg. A génkombinációk elemzésének a tanulmányban használt módszerét föl lehet használni az emberi betegségek kutatásában is.

A regeneráció kulcslépését fedezték fel

Sok állatról tudunk, amely képes visszanöveszteni sérült testrészeit. A regeneratív orvoslás évek óta próbálja ellesni ezeknek a fajoknak a titkát, hogy fölhasználhassa a baleset vagy betegség miatt elvesztett emberi végtagok újranövesztéséhez. Bár a regeneráció folyamatának szakaszait még mindig kevéssé ismerjük, most egy lépéssel megint közelebb jutottunk a végső célhoz. Amerikai kutatók föltárták a zebradánió végtagregenerációjának egy kulcsfontosságú sejtfolyamatát.

Két génmolekula különbsége miatt tudnak beszélni az emberek?

A csimpánz és az ember megfelelő génjén található kétmolekulányi különbség állhat az emberi beszédképesség mögött. De vajon ez az apró különbség elég a beszédhez?  

Felfedezték a skizofréniáért is felelős gént

Egy olyan gént sikerült azonosítani, amely segítségével megmagyarázhatók az elmebetegségek kialakulásának okai.  

Ember és a csimpánz: eltérés ezer génben

Az ember és a csimpánz génjeinek legalább 97 százaléka közös. Ezért is okoz annyi fejtörést a kutatóknak, mitől különbözik annyira a két faj. Az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratának (PNAS) legutóbbi számában megjelent tanulmány, amely a transzkripciós (a DNS átírását szabályozó) faktorokkal foglalkozik, rávilágít arra, hogy a genom tartalma talán kevésbé jelentős, mint az a mód, ahogy ezt a tartalmat felhasználják az élőlények.