Akár halálos fegyverré is válhat az emberi nyál

A viperákhoz, csörgőkígyókhoz hasonlóan „mérgessé" válhat-e az ember, megjelenhet-e a nyálában méreganyag? Egy most megjelent kutatás szerint minden biológiai eszközünk meg van ahhoz, hogy mérget termeljünk, de ugyanez elmondható szinte az összes hüllőről és emlősről is.

Új, duplamutáns vírusvariánst találtak

Az egypetéjű ikrek sem tökéletes klónok

Az egypetéjű ikrek sem pontosan azonosak genetikailag - állapították meg izlandi kutatók.

Megtalálhatták a géneket, amelyek eldöntik, mennyire súlyos a koronavírus-fertőzés

Az Edinburgh-i Egyetem kutatói öt gént azonosítottak, amelyek bizonyos változatai összefüggést mutatnak az intenzív ellátás szükségességével a COVID-fertőzöttek körében. Most, hogy ismerjük ezeket a géneket, a szóban forgó fehérjék már most is létező gyógyszerekkel megcélozhatók.

Különös felfedezést tettek a koronavírus-fertőzéssel kapcsolatban

Magasabb a súlyos Covid-19 kialakulásának a kockázata azoknál, akik a neandervölgyi ember génjeit hordozzák - állapították meg német kutatók.

Kiderült, miért bírják jobban egyesek a fájdalmat

Azok a nők, akik nem igényelnek fájdalomcsillapítást a szülés során, beépített érzéstelenítőként ható sajátos génváltozatot hordozhatnak. A kísérletek során bebizonyosodott, hogy a génvariáns birtokosainak jóval magasabb a fájdalomküszöbe.

Alkohol és gének: szorosabb kapcsolatban állnak, mint gondoltuk

A kutatók korábban összesen tizenhárom, olyan gént azonosítottak, amelyek szoros kapcsolatban állnak a túlzott alkoholfogyasztással. Egy most publikált tanulmány szerint azonban ez a szám ennél jóval magasabb lehet. Eszerint az alkoholfogyasztás iránti vágy a korábban gondoltaknál nagyobb arányban függhet össze az italozásra vonatkozó családi kórtörténetettel.

Ember-egér hibridet hoztak létre a biológusok

Az eddig elért legmagasabb arányban, négy százalékban emberi sejteket tartalmazó egérembriót hoztak létre a New York-i Állami Egyetem buffalói campusának biológusai, akiknek eredményei segíthetik a beültethető emberi szervek növesztésére irányuló kutatásokat.

Hogyan élhet egy kutya 27 évig? Itt a válasz

Matuzsálemi, 22 és 27 éves kort megélt kutyák vizsgálatával olyan génváltozatokat azonosítottak az ELTE kutatói, amelyek eddigi ismereteink szerint nem fordulnak elő átlagos élethosszú kutyákban.

Génjeinken is múlhat, mennyire betegszünk meg a koronavírustól

Az új koronavírus okozta COVID-19 egy vadonatúj, és ezért eléggé ismeretlen betegség az emberiség számára. Annyi biztos, hogy elsősorban a 65 év feletti idősekre, és/vagy a krónikus betegekre veszélyes, ők vannak a legnagyobb kockázatnak kitéve. Azt is megfigyelték, hogy a különböző embereknél a betegség nagyon sokféle módon lejátszódhat: rengetegen enyhe tünetekkel, vagy tünetmentesen átesnek rajta, mások – jóval kevesebben - rendesen ágynak dőlnek tőle vagy kórházba kerülnek. Egy kutatócsoport most a koronavírus-pozitív páciensek gennomjának feltérképezésére készül, és olyan egyedi genetikai jellegzetességeket keres, amik megválasszolhatják, ...