Tavaly 8 százalékkal nőttek a reálbérek

Előzetes adatok alapján tavaly a reálbérek 8 százalékkal nőttek - közölte hétfőn a Gazdasági Minisztérium. Az év első tizenegy hónapjában a reálkeresetek 7,7 százalékkal nőttek, és a gazdasági tárca szerint a köztisztviselői és közalkalmazotti béremelések miatt a decemberi adat tovább javítja az éves átlagot.

Decemberben nőtt a munkanélküliség

Tavaly decemberben 10 952 fővel nőtt az állástalanok száma novemberhez képest, így a hónap végén 372 409 munkanélkülit tartottak nyilván a munkaügyi központok. A Gazdasági Minisztérium felmérést kezdett arról, hogy van-e összefüggés a minimálbér jelentős emelése és a munkanélküliek számának alakulása között.

Szeptemberben csökkent a munkanélküliek száma

Szeptemberben 1100-zal csökkent a regisztrált munkanélküliek száma augusztushoz képest, a múlt hónap végén 368 600 munkanélkülit tartottak nyilván a munkaügyi központok. Az egy évvel korábbihoz képest 28 600-zal csökkent az állástalanok száma.

Szeptemberben csökkent a munkanélküliség

A Gazdasági Minisztériumadatai szerint szeptember végén 344 599 munkanélkülit tartottak nyilván a munkaügyi központok, 400-zal kevesebbet mint a hónap elején, és 23 ezerrel kevesebbet mint egy évvel korábban. A hónap során a munkáltatók összesen 44 100 új álláshelyet jelentettek be, ami 30 százalékkal több az augusztusban bejelentett állások számánál. 

Tovább csökkent a munkanélküliség

Október végén 363,2 ezer munkanélkülit tartottak nyilván a munkaügyi központok, így szeptemberhez képest 5400-zal, tavaly októberhez képest pedig 26 200-zal csökkent a regisztrált munkanélküliek száma. Jelentősen javultak a fiatalok elhelyezkedésének esélyei.

Januárban csökkent a munkanélküliek száma tavalyhoz képest

A tavalyi év utolsó hónapjához viszonyítva 24 292-vel nőtt az állástalanok száma januárban, ugyanakkor 2000 januárjához képest 35 389 fővel csökkent a munkanélküliség. A csökkenés minden régióra kiterjedt, de jelentős eltérések mutatkoznak például Budapest és Borsod-Abaúj-Zemplén megye adatai között.

Nőhet az életbiztosítások adókedvezménye

A pénzügyi tárca leendő várományosa kilátásba helyezte, hogy felülvizsgálják a két éve befagyasztott magánnyugdíjpénztári munkáltatói befizetéseket, a lakás-takarékpénztári megtakarításokhoz nyújtott állami támogatások mértékét és az életbiztosítások adókedvezményét, írja a Napi Gazdaság.

Magyarország beszáll az acélvám-háborúba

A meghatározott behozatali mennyiségi kereteket meghaladó importot 15 vas- és acélárucsoportnál vámpótlék terheli 2002. június 3-tól december 3-ig a Gazdasági Minisztérium és a Külügyminisztérium keddi döntése értelmében - közölte honlapján a gazdasági tárca. A vámpótlék bevezetésével egyidejűleg piacvédelmi vizsgálatot is indít a két tárca.

A költségvetés módosítására lehet szükség

A Napi Gazdaság számításai azt mutatják, hogy bármelyik nagy párt is alakítson kormányt a választások után, biztosnak tűnik, hogy a különböző ígéretek valóra váltása az államháztartás módosítása nélkül nehezen megvalósítható. Növeli a módosítás esélyét, hogy Medgyessy Péter is jó sok pénzt elígért a 100 napos tervben, aminek a felhasználására nem hagy teret a Fidesz-kormány kiköltekezése.

Idén négy százalékkal drágul a telefonálás

Február elsejétől éves szinten legfeljebb öt százalékkal nőhetnek a telefontarifák és három százalékkal az előfizetési díjak, vagyis legfeljebb négy százalékkal drágulhat a telefonálás - tudta meg a Napi Gazdaság. A kancelláriaminiszter rendelete szerint az első fél évben csak a havi előfizetői díjak emelkedhetnek.

Adó- és járulékcsökkentést ígért a cégeknek a kormányfő

Továbbra is gazdasági patriotizmusra van szükség - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara csütörtöki rendezvényén. A kormányfő a vállalakozóknak kilátásba helyezte a társasági nyereségadó és a társadalombiztosítási járulékok további mérséklését. A fórumon a miniszterelnök azt mondta, hogy a forint megközelítőleg 40 százalékkal erősebb annál, mint amit a piac jelenleg elismer.

Árrobbanás vagy tarifacsökkenés várható a távközlési liberalizáció után

A Napi Gazdaság az uniós példák alapján arra számít, hogy Magyarországon a távközlési piac megnyitása után a háromperces helyi hívások ára jelentősebben nő, míg az ugyanilyen időtartamú belföldi távolsági hívások költségei csökkennek.

A cégek egy része tartós munkaerőhiánnyal küzd

A magyarországi vállalatok 15 százaléka bizonyos munkakörökbe tartósan nem talál megfelelő munkaerőt. Leginkább az építőipari és a feldolgozóipari társaságok küzdenek munkaerőhiánnyal.

Titokzatos állami tőkekihelyezők állnak a startvonalon

Titokzatos módon készítik elő az állam pénzével alapított két tőkebefektető társaság indulását. A Pénzügyminisztérium bankokkal együtt hozta létre az egyik céget, a Gazdasági Minisztérium pedig a Regionális Fejlesztési Holding Rt.-n keresztül gründolta vállalkozását. A heteken belül piacra lépő cégek nem keresztezik egymás útját, az egyik 50 millió forintig, a másik 100 millió fölött helyez ki tőkét vállalkozásokba.

Egyre kevesebb a magyar sertéshús az üzletekben

Magyarországon magasabb a sertés felvásárlási ára, mint az Európai Unióban, sőt a külföldi húskészítmények egy része még beszállítva és levámolva is jóval olcsóbb a hazai húsnál. Így a hazai boltokban - nem egyszer akciós termékként - német vagy dán sertéshúst veszünk. Egyes elemzők szerint hónapokon belül olcsóbbak lesznek a magyar termékek, míg mások úgy vélik, hogy a választásokig nem változnak a piaci viszonyok.

Vietnamból is érkezik gyanúsan olcsó fagyasztott csirke

Nagy mennyiségben érkezik fagyasztott csirkecomb Magyarországra Liechtenstein mellett állítólag Vietnamból is, s a gyanúsan olcsón kínált szállítmányok letörik a magyarországi árakat. Az egyik legjobb nevű csirkekeltető cég, a Bóly Rt. ugyanakkor máris kilátásba helyezte, hogy ha az árletörő importot nem állítják le, nem nevel naposcsibét.

Jogvita folyik a távközlési piac megnyitásáról

Úgy tűnik, jogvita alakul ki arról, hogy a MATÁV és az új piaci szereplők mikor kezdhetik meg egymással a hálózataik összekapcsolásról szóló tárgyalásokat, aminek eredményeként megkezdődhetne a tényleges verseny a vezetékes távközlésben. Az is elképzelhető, hogy az ügyben a Hírközlési Döntőbizottságnak (HD) kell döntenie. A különböző jogértelmezés késleltetheti a tényleges verseny rajtját.

Széchenyi-terv: tavaly 94 milliárd forint támogatás

A Széchenyi-terv keretében 2001-ben kiírt pályázatokon a nyertesek összesen 94,2 milliárd forint támogatást kaptak. A Gazdasági Minisztériumhoz összesen 13 600 páláyzat érkezett, és 7300 nyertes pályázatra megítélt támogatások 29 ezer új munkahelyet teremtettek. A legtöbb nyertes az energiatakarékossági programra pályázók közül került ki, a támogatás összegét tekintve pedig a vállalkozáserősítő program végzett az élen.

A piac szerint 6,92 százalék volt tavaly az infláció

A Napi Gazdaság elemzői konszenzusa szerint tavaly decemberben 6,92 százalék volt a 12 hónapra visszatekintő infláció Magyarországon. Idén az első félévben meredeken csökkenő, azután azonban enyhén emelkedő árindexre számít az elemzők többsége.

Idén gyorsuló ütemben nőnek a reálbérek

A világgazdaság növekedési ütemének megtorpanása érezhetően hat a magyar gazdaságra - derül ki a Gazdasági Minisztérium pénteki előrejelzések és az egy évvel korábbi, szintén a tárca által készített középtávú gazdaságpolitikai program összehasonlításából. A korábbi előrejelzésekhez képest a tárca szerint alacsonyabb lesz a GDP, az ipari termelés és a kivitel bővülési üteme. Mindennek ellenére - elsősorban a vártnál alacsonyabb infláció miatt - idén 5,5-6,5 százalékkal nőhetnek a reálbérek.

Idén 15 milliárd pályázható a minimálbér költségeinek ellensúlyozására

A Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete (MAT) jóváhagyta a minimálbér-emelés miatti többletköltség ellensúlyozását szolgáló pályázat kiírását - közölte a Gazdasági Minisztérium. Korábbi megállapodások alapján idén 15 milliárd forint használható fel erre a célra.

Széchenyi Terv: hétfőtől 100 milliárd pályázható

A Gazdasági Minisztérium hétfőn nyilvánosságra hozta a Széchenyi-terv regionális gazdaságépítési, turizmusfejlesztési, lakás- és a vállalkozáserősítő programjához kapcsolódó pályázatokat. A pályázatokon odaítélt 100 milliárd forint támogatás további 300 milliárd forint forrást mozgósíthat gazdaságfejlesztésre.

Szociális tarifa is lesz a villamosenergia-törvényben

A Gazdasági Minisztérium elképzelése szerint a villamosenergia-piac liberalizációja 2002. január elsején kezdődne, az átmeneti periódus pedig vagy 2005-ig, vagy 2010-ig tartana. A tárca a készülő villamosenergia-törvénybe egy szociális tarifáról is rendelkezne.

Folytatódó vita a netes kereskedelem adóztatásáról

Az internetes tranzakciók 2003. november elsejéig továbbra is adómentesek az Egyesült Államokban, miután Bush elnök a múlt héten aláírta az erről szóló törvényt. A világ többi részén azonban szüntelenül folyik a vita az internetes kereskedelem megadóztatatásáról, amelynek dilemmáit a Napi Gazdaság foglalja össze szerdai számában.

Versenyhivatali eljárás indult a mobiltársaságok ellen

A NAPI Gazdaság értesülései szerint a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenytanácsa vizsgálatot rendelt el annak megállapítására, hogy a mobiltelefon-szolgáltatók versenysértő díjakat kérnek-e a vezetékes hálózatból mobil-hálózatra irányuló hívásokért - a végződtetésért - a helyi telefontársaságoktól.

3,5 százalékos lehet az infláció 2003 végén

Az élelmiszerek ára 14 százalékkal nőhet az idén

A Napi Gazdaság által megkérdezett elemzők rendre bizonytalanok az élelmiszerek árának alakulását illetően, az Ecostat elemzője ugyanakkor 14 százalékos éves fogyasztói áremelkedésre számít. Mindeközben az élelmiszeripar csupán 7 százalékkal emelte árait a kereskedők felé - állítja az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének (ÉFOSZ) főtitkára.

Trükkökkel teljesülnek az adóbevételi tervek

Elérhető közelségbe került az idei módosított áfabevételi előirányzat teljesítése, ám a jelek szerint ehhez ismét trükköznie kellett a Pénzügyminisztériumnak. A Napi Gazdaság úgy tudja, novemberben több mint 152 milliárd forint bevétele származott a költségvetésnek áfából, így decemberben már csak 98 milliárdot kell beszedni. Ez duplája a tavaly decemberi összegnek.

Várhatóan 4,5-5,5 százalékkal nő az áram ára

Matolcsy György gazdasági miniszter és az energiahivatal vezetőjének szerdai találkozóján várhatóan döntés születik az elekrtomos áram fogyasztói árának emeléséről. Szakértők szerint az emelés mértéke a tervezett infláció latti, mintegy 4,5-5,5 százalékos lesz. Még az idén szvazhatnak a parlamentben az új villamosenergia-törvényről, amelynek azonban nem lesz drámai hatása a fogyasztókra.

Ódon cégek felszámolása zajlik évtizedek óta

Több tucatnyi, ősrégi magyar gazdasági szervezet felszámolása zajlik a mai napig. Bizonyos cégek neveit még ma is fellelhetjük a működő társaságok között. Aggodalomra azonban nincs ok - írja csütörtöki számában a Napi Gazdaság, csupán arról van szó, hogy a harminc régi vállalat felszámolása akár már ötven éve folyamatban van.

A NATO-tagság nem segített a hadiipar helyzetén

Az egykor szebb napokat megélt magyarországi hadiipar gazdasági jelentősége mára minimálisra zsugorodott. Az elmúlt valamivel több mint tíz év alatt mintegy 21 milliárdról 9 milliárd forintra csökkent a szektor termelése. A 18-20 ezer foglalkoztatottból csak 1500-1600 maradt. A mintegy félszáz hadiipari jellegű céget a tőkehiány jellemzi. Egyelőre azzal, hogy beléptünk a NATO-ba, az ágazat nem sokat nyert. Szakemberek a magyar védelmi ipar kitörési lehetőségét abban látják, ha a Magyar Honvédség mind több hazai fejlesztést, illetve itthon gyártott terméket vásárol(na) meg.

A minimálbér-emelés főleg a könnyűipar munkáltatóit sújtja

A minimálbér tízezer forintos emelése 488 ezer alkalmazottat érintene a versenyszférában, a legnagyobb mértékben a könnyűipar bérköltsége nőne, míg a legjobban a legalább 300 főt foglalkoztató vállalkozások járnának.

Milliárdok szociális bérlakásépítésre

Újabb, csaknem 6,3 milliárd forintnyi központi pénz jut bérlakásépítésre az önkormányzatok és az egyházak számára. A támogatással 1229 új bérlakás épülhet szerte az országban. Tavaly júliusától összesen 24,2 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást fordítottak erre a célra, melyből több mint 5400 otthont alakíthatnak ki. A becslések szerint azonban legalább 28-30 ezer család igényelné a bérlakást.

Könnyítések az utazási irodákról szóló rendeletben

Október elején államtitkári egyeztetésre kerül a Gazdasági Minisztérium utazásszervezőkről és utazásközvetítőkről szóló rendelete. A tervezet több ponton könnyítene az irodák helyzetén, ugyanis több nagy iroda nem tud biztosítást kötni.

Magasak a lakossági hitelek járulékos költségei

Hitelfelvétel esetén a kölcsönigénylőnek a kamatterhek mellett további, a hiteleket drágító költségeket kell megfizetni. Ilyen például a kezelési költség és a teljes hiteldíj-mutatóban (THM) nem szereplő egyéb költségek - írja összeállításában a Napi Gazdaság.

Alultervezték a jövő évi nyugdíjakat is

A kormány egyelőre a törvény szerint járó idei nyugdíjak rendezésére koncentrál, és ennek érdekében tervez további emeléseket még ebben az évben, ám már most látszik, hogy a jövőre tervezett nyugdíjemelés mértéke is kiegészítésre szorul. Ennek azonban valószínűleg meglesz a fedezete a nyugdíjjárulékokból várhatóan befolyó többletbevételekből - írja pénteki számában a Napi Gazdaság.

A szaktárca szerint nem okozott nehézségeket a minimálbér-emelés

A minimálbér 40 ezer forintra emelése nem igazolta az előzetes aggodalmakat, áll a Gazdasági Minisztérium és a Munkaügyi Főfelügyelőség beszámolóiban, amelyeket az Országgyűlés Foglalkoztatási és Munkaügyi Bizottsága kedden egyhangúlag elfogadott. A beszámolókból kiderül, hogy a munkavállalók 4 százalékánál nem teljesítették a munkaadók a minimálbér-emelést. A leggyakoribb szabálytalanság ebben a tekintetben a munkaszerződés nélküli foglalkoztatás és a részmunkaidővel való visszaélés volt. A legtöbb szabálytalanságot a kereskedelem és a vendéglátóipar területén tapasztalták.

A minimálbér-emelésen a költségvetés nyer

Gazdasági megfontolásokkal aligha magyarázható a kétéves költségvetésben meghatározott minimálbér-emelés - vélik független szakértők. Ami biztos: az ebből származó tb-, egészségügyi, munkaadói járulékok csak az öt főnél többet foglalkoztató versenyszférában 23,7 milliárd forinttal növelik a költségvetés bevételét. Herczog László, a Gazdasági Minisztérium tanácsosa szerint a reálgazdaság fejlődése ezt a terhet is elbírja.

Két változat a kötelező biztosítás emelésére

Kétséges a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások jövő évi emelésének maximumáról szóló pénzügyminiszteri rendelet szeptemberi megjelenése. Az emelésre a PSZÁF két változatot terjesztett elő, az egyik több mint 8, a másik pedig kevesebb mint 5 százalékos emelést tenne lehetővé.

A kisvállalkozók nem kapnak minimálbér-kompenzációt

A Gazdasági Minisztérium és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara megállapodása értelmében a minimálbér-emelés miatt támogatást kaphatnak a munkerő-piaci alapból egyes vállalkozások. A munkaadók és a munkavállalók azonban nemcsak a támogatásra szánt egymilliárd forintot keveslik, hanem nehezményezik, hogy a javaslat szerint  előnyben részesülnének egyes iparágak, megyék, sőt a 20 fő feletti vállalatok is. A szakszervezetek szerint így pont a leginkább rászorulók - a kis- és egyéni vállalkozók - eshetnek el a támogatástól.

Elfogyott a takarékossági támogatásokra szánt pénz

Már most elfogyott a gazdasági tárca energiatakarékossági pályázataira szánt kétmilliárd forint 95 százaléka. Ezért ahhoz, hogy a takarékossági projekt az év hátralévő hónapjaiban is folytatódhasson, újabb egymilliárd forintra lenne szükség. A pótlólagos források biztosításáról várhatóan a napokban dönt a szaktárca vezetése. A pályázatok a szakértők szerint azért voltak a vártnál is sikeresebbek, mert az igénylők vissza nem térítendő támogatás formájában kaptak pénzügyi segítséget.

Négyszázmillió a vallási turizmus élénkítésére

A Gazdasági Minisztérium 404 millió forintot osztott szét idén az egyházi létesítmények felújítására, hogy ezzel erősítse a vallási célú turizmust. A vissza nem térítendő végleges juttatást túlnyomó részt a történelmi egyházak ingatlanai kapták, de két társaság - közte az ÁPV egyik cége - is részesült a támogatásból - közölte a Napi Gazdaság.

Csökkent a munkanélküliség júliusban

Júliusban 14 ezerrel csökkent a regisztrált munkanélküliek száma a tavalyi év hasonló időszakához képest - közölte a Gazdasági Minisztérium. A központi régióban, a Közép-Dunántúlon, illetve az Észak -Alföldön az átlagosnál nagyobb ütemű volt a csökkenés. A hónap végén összesen 362 900 munkanélkülit tartottak nyilván az országban. 

Kompenzálják a minimálbér-emelést

Javul a cégek kapacitás-kihasználtsága

Az egy évvel korábbihoz képest az első félévben mintegy 5 százalékponttal emelkedett a magas, és több mint 2 százalékponttal csökkent az alacsony kapacitás-kihasználtsággal működő gazdálkodó szervezetek aránya- derül ki a Gazdasági Minisztérium összesítéséből. A kimutatás szerint az alacsony kapacitás-kihasználtság a gazdálkodó szervezetek egytizedére jellemző.

Segítik a sávszélesítés miatt nehéz helyzetbe került vállalkozásokat

A forint sávszélesítése miatt nehéz helyzetbe került mikro-, kis-, és középválllatok megsegítésére készít javaslatot a Gazdasági Minisztérium. A július végéig elkészülő javaslatok között többek közt az Eximbank által nyújtott hitel, valamint árfolyam-kockázati biztosítás bevezetése is szerepel. 

Idén eddig 28,7 milliárd forintot jutott a Széchenyi-terv pályázataira

Az idei év első hat hónapjában a Széchenyi-tervre benyújtott, több mint 3700 pályázatból 1391 esetben született pozitív döntés, és a támogatások összege több mint 28 milliárd forintot tett ki - közölte a Gazdasági Minisztérium sajtótitkársága. A legnépszerűbb a lakossági energiatakarékosság témában kiírt pályázat volt. A legtöbb pályázat Budapestről, a legkevesebb pedig Nógrád-megyéből érkezett.

Alig csökkenti az inflációt az olcsóbb benzin

Az egy hónap alatt bekövetkezett 10 százalékos benzinár csökkentés alig mérsékli az inflációt, mert a benzin súlya a fogyasztói kosárban mindössze 3 százalékos, és az összesen 23 forintos árcsökkenés 0,3 százalékkal mérsékelheti az inflációt - írja csütörtöki számában a Napi Gazdaság.

Jövőre nagyobb nyugdíjemelés várható

Nyugdíjas-fogyasztóikosár összeállításával bízta meg a Miniszterelnöki Hivatal a Központi Statisztikai Hivatalt - írja csütörtöki számában a Napi Gazdaság. Orbán Viktor miniszterelnök szerdán bejelentette, hogy 2002-től az erre a korcsoportra vonatkozó inflációs komponens figyelembe vételével állapítják meg a nyugdíjakat.

A gazdasági tárca szerint sem tartható a jelenlegi gázár-képzés

Az import-alapú gázár-képzésre csak fokozatosan, 5-6 év alatt lehet áttérni, és a piacnyitás is csak több lépcsőben valósulhat meg; az első ütemre 2002-ben kerülhet sor - áll a Gazdasági Minisztérium javaslatában. A tárca elképzelése szerint az átmeneti időszakban a Mol finanszírozná a növekvő szociális kiadások egy részét.

Májusban több mint 14 ezerrel csökkent a munkanélküliek száma

A Gazdasági Minisztérium közleménye szerint idén májusban Magyarországon 368,9 ezer munkanélkülit tartottak nyilván, 14,2 ezerrel kevesebbet mint egy hónappal korábban. A tavalyi év hasonló időszakához képest több mint 20 ezerrel csökkent az állástalanok száma. 

Tovább csökkent a munkanélküliség

Április végén 383 129 munkanélkülit tartottak nyilván, ami a márciusinál 16 026 fővel, a tavaly áprilisinál pedig 27 937 fővel kevesebb. A Gazdasági Minisztérium illetékesei szerint az állástalanok számának csökkenése a mezőgazdasággal, az építőiparral és a turizmussal összefüggő szezonális hatások és a gazdaság tartós növekedése miatt következett be.