gazdaság plusz
címke rss- kapcsolódó címkék:
- bank
- MNB
- devizahitel
- Magyarország
- hitel
- legfrissebb
- legrégebbi
A németek bezzeg osztogatnak
Németország választásokra készül, Angela Merkel pedig úgy döntött, hogy osztogatásba kezd. Kapnak a kispénzű nyugdíjasok, a gyereküket a bölcsőde helyett otthon nevelő szülők, és megszűnik a vizitdíj. Így sem biztos, hogy a pénzeső elég lesz a jövő évi újraválasztáshoz. A német közgazdászok prüszkölnek, angol és amerikai kollégáik viszont már rég ezt várták Merkeltől.
A devizahitelesek sunyinak látják a segítséget is - interjú Gyuris Dániellel
A régióban a magyar bankok szenvedték el a legnagyobb veszteségeket az elmúlt két évben. Pedig ha a bankoknak nem megy jól, azt egy idő után mindenki megérzi - mondta az [origo]-nak adott interjújában Gyuris Dániel, az OTP Jelzálogbank elnök-vezérigazgatója, aki alelnökként vezeti a bankszövetséget, miután Patai Mihály elnök lemondott. A devizahitelesek sokszor az egyértelmű segítségről szóló levelekre sem válaszolnak. A tranzakciós adót a bankok áthárítják, de szerinte annak mértéke nem vállalhatatlan mértékű.
Orbán Viktor feltűri az ingujját
Egy eurócentet sem akar veszteni a magyar diplomácia az ország uniós támogatásából, de erre valójában kevés az esély. A csütörtök este kezdődő uniós csúcson sokkal inkább a kárenyhítés lehet a valós cél. A legutóbbi verzió alapján több mint 1100 milliárd forintot veszítünk, de már ennek is örülhetünk.
Nem a kormány, az elmúlt 20 év csődölt be - interjú Barcza Györggyel
A konzervatív gazdaságpolitika lényege, hogy nem bíz mindent a piacra, hanem saját jövőképéből gondolkozik visszafele - mondta az [origo]-nak adott interjújában Barcza György, akinek tanácsait Orbán Viktor is meg szokta hallgatni. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. nemrég kinevezett vezető elemzője szerint az egykulcsos adó tervezésekor még növekedésre számított mindenki, aztán fejünkre esett az euróválság. Azért kell több pénzt hagyni az embereknél, hogy ne legyünk annyira kiszolgáltatottak a külföldi hitelezőknek. A bankok szerinte nem a kormányzati döntések miatt nem hiteleznek, és furcsállja, hogy a gyenge verseny miatti banki extrraprofitok ...
Arrogáns primadonnával táncol a csőd szélén Argentína
Tizenegy éve összeroppant Argentína egy államcsődben, és most újra a fizetésképtelenség fenyeget. A kormány egy arrogáns, mindenkivel ütköző elnök asszony kezében van, akinek néhány hónapon belül jelentős összeget kellene előteremtenie, hogy kifizethesse a meg nem alkuvó hitelezőket. Ő azonban csak gyarmatosítóknak és keselyűknek hívja őket.
Mit kapnak a jó multik Orbántól?
Hirtelen barátja akar lenni a kormány egy sor magyarországi multicégnek. Többségük készségesen aláírta a kormány által kezdeményezett megállapodást, de nem akart mindenki stratégiai partnerré válni. Az eddig közzétett dokumentumokban elvétve találni konkrét vállalásokat - igaz, a bankszektor példája arra int mindenkit, hogy a papír sem garancia semmire.
Orbán kiütötte az inflációt
Azzal, hogy a kormány bejelentette a rezsiköltségek tízszázalékos lefaragását, látszólag egy csapásra megoldotta a magyar gazdaság egyik komoly gondját. A helyzet azonban csak első ránézésre rózsás, a stabil árak világa még nem jön el, az unióban jövőre is az élmezőnyben lesz a magyar áremelkedés.
Egy magyar multivezér, aki mellett életre kel az úri világ
Az elsők között kötött stratégiai megállapodást a kormány a Richterrel, amely, bár részben állami tulajdonú, az ország egyik legsikeresebb magyar multija. A gyógyszergyár már az előző, nagy világgazdasági válságot is túlélte, a rendszerváltás után viszont majdnem csődbe ment. A vészhelyzetet a céget azóta is a sajátjaként vezető Bogsch Erik hárította el, akinél ránézésre nincs szelídebb topmenedzser a hazai üzleti életben, húsz éve mégis kőkeményen küzd a cég érdekeiért. Egy ember, akit a versenytársak is ikonikus figurának tartanak - portré Bogsch Erikről.
Emiatt főhet a fejünk jövőre
A válságnak még aligha van vége, az optimistább és a vészmadár lelkületű elemzők egyáltalán nem értenek egyet abban, hogy rosszabb év lesz-e 2013, mint az idei. Annyi azért látszik, hogy ha az utóbbi hónapok kedvező folyamatait semmi sem zökkenti ki, okkal remélhetjük, hogy jövőre erőre kap a világgazdaság néhány fontos, még gyengélkedő központja. De van-e ennek valós esélye?
Mennyibe kerül a szabadságharc?
A jelenlegi feltételek alapján minden évben legkevesebb 25-30 milliárd forinttal kerül majd többe az országnak, hogy nem az IMF-től, hanem a piacon eladott devizakötvényből finanszírozza magát az állam. Igaz, a Valutaalappal egyeztetett gazdaságpolitikába meg a különadók nem férnének bele.