Minden negyedik kisvállalat bővítené a létszámát

Cseberből vederbe öntjük a pénzünket

Miután a soha nem látott mélységbe esett alapkamat eltüntette a biztonságos, de jól fialó bankbetéteket, a magyarok új befektetési lehetőségeket kerestek. Az új kedvenc a befektetési alap, de sokan nem jól választanak. Most megtudhatja, mire figyeljen.  

Most már minden olcsóbb lesz?

A szakértőket is meglepte, hogy ennyire alacsony lett az éves infláció, és mivel két hónapig egyszerre fog hatni a rezsicsökkentés két köre, összességében olcsóbb hely is lehet Magyarország. Ezzel együtt minden jel arra mutat, hogy a közeljövőben vissza fog térni a 40 év alatt megszokott drágulás.

Nincs olyan cég, amelynek ne dőlt volna be partnere

A rezsi olcsóbb, az étel, ital jóval drágább lesz jövőre

Négy évtizede nem volt ilyen lassú a drágulás üteme, de ez nem jelenti azt, hogy minden termék és szolgáltatás ára lecövekelt volna. A rossz termés sok élelmiszert megdrágít, és a húsok közül is csak a disznónak lesz alacsonyabb az áfája. Drágább lehet a jogosítvány és a nyelvtudás megszerzése, de megúszhatjuk a készpénzfelvétel díját, és még a temetés is ingyen lesz annak, aki hajlandó ásni.

A bírók a bankoknak ítélnek

A háromezret közelíti a hazai bankok ellen indított devizahitelperek száma. Az eddigi statisztikák elég meggyőzőek: a bankok simán nyerik a perek zömét, még ha a bíróságokon látszólag nagy is az összevisszaság. Előfordul, hogy ugyanazért győz egy devizaadós, amiért más bíró a banknak adott igazat.

Az új hidegháború miatt maradhatunk gáz nélkül

Ukrajna ezer és ezer szállal kacsolódik Oroszországhoz, Kijev most mégis arra készül, hogy társulási megállapodást ír alá az EU-val, jó eséllyel kivívva Moszkva bosszúját. Mi lesz, ha újra elapad a gáz Kelet-Európában, és ki menti meg Ukrajnát az államcsődtől?

Sodródunk lefele, ami talán rosszabb a válságnál

Tiszta a lelkiismerete, de döntéshozóként erélyesebbnek kellett volna lennie a devizahitelezés miatt: bár kiabált, de homokot kellett volna szórni a gépezetbe - mondja Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank volt alelnöke. Nekiállt megírni történeteit abból a hat évből, amelyet élete egyik legnyomorúságosabb és egyben legizgalmasabb időszakának tart, de ez nemcsak az ő könyve lesz, hanem az akkori jegybank minden munkatársáé.

Az ipar termeli a szlovák GDP egynegyedét

Szlovákiában az iparban előállított hozzáadott érték GDP-aránya a harmadik legmagasabb volt az EU országai közül. A listán Magyarország a kilencedik, holtversenyben Bulgáriával. Egy elemzés szerint jellemző, hogy az ipari termelés – Németország és Ausztria kivételével – többnyire a viszonylag olcsóbb munkaerőt kínáló EU-s országokba összpontosul.

Tényleg szegények vagyunk

Az egy főre jutó éves nemzeti vásárlóerőt tekintve Magyarország lemaradt Horvátországhoz és Szlovákiához képest, és 42 állam közül a 31. helyen végzett. A magyarok az európai átlag kevesebb mint 40 százalékával rendelkeznek, de Budapesten és a budakeszi járásban jobb a helyzet: itt akár a balti államok átlagát is elérik. Magyarország lakosainak átlagosan elkölthető jövedelme 5009 euró. Liechtensteinben 58 844 euró.

Miért tudná a Fidesz, amit már Marx sem tudott?

A rezsiharc egyik casus bellije az extraprofit, amit a szolgáltatók zsebre tesznek. Amennyire egyértelmű ellenség a túlzott nyereség, annyira nem tudja senki megmondani, hogy hol is lenne az a vonal, ami fölött már extra a profit. A tőke 8 százaléka? A bevétel 2-3 százaléka? Néhány éve még az MSZP-nek volt sok a bankok profitja, és a Fidesz nem értette, mi számít túlzott nyereségnek. Mindkét párt mestere Karl Marx lehetett.

Nagy a kísértés, mégsem szabad ingatlant venni

Öt nagyon stabilnak hitt ország, ahol a lakások értéke évek óta emelkedik, és sokan hajlamosak elhinni, hogy egy soha ki nem fogyó aranybánya nyílt meg. Pedig lehet, hogy lufi az egész, amely előbb-utóbb kipukkad.

Bűncselekmény gyanúja egy brókerháznál

A Civis Globál Brókerház Zrt. évi 18 százalékos hozamot ígért az ügyfeleinek, a negyedéves kifizetések egy részét azonban nem tudta időre teljesíteni. A Magyar Nemzeti Bank eljárást folytat a társasággal szemben, a bűncselekmény gyanúja is felmerült.

Eljöhet a kis pálinkafőzdék virágkora

Jövőre lényegében bármelyik kereskedelmi szeszfőzdében ihatunk és vehetünk pálinkát. Most csak a nagyobbak engedhetik meg maguknak, hogy látványfőzdét üzemeltessenek, és külön helyiségben árulják a pálinkát. A törvényváltoztatás így a kisebb főzdéknek kedvez: ők is becsalogathatják az érdeklődőket, könnyebben megismertethetik magukat a fogyasztókkal.

A társadalmi stressz hozza a következő válságot

Ha sok a vevő, csődbe megyünk

A kiskereskedőknek adomány, a pénztárgép-szaküzleteknek átok a kötelező kasszacserére nyújtott állami támogatás. Csak egy forgalmazó tudta jól kihasználni a helyzetet, így hamar dominánssá vált a piacon. Ez viszont - úgy tűnik - az Engedélyezési Hivatalnak nem tetszik.

A gazdagabbak járnak jobban a szegények támogatásával

A kis keresetűek megsegítéseként hirdeti a kormány a januártól életbe lépő új adószabályt, a változtatások legnagyobb nyertesei azonban a legalább három gyereket nevelő tehetősebbek lesznek. Mindez jól illeszkedik a kormány eddigi adópolitikájába, amely eredményeként sok százmilliárd forint maradt a lakosságnál. Csakhogy ez a hatalmas többlet korántsem egyenlően oszlik meg, a pénz jó része az eleve jól keresőkhöz áramlott, a gyerektelen szegények pedig pórul jártak.  

A bankok türelme elfogy

A nyolc magyarországi nagybankból kettőt vagy hármat öt éven belül el fog adni a tulajdonosa, de a bankrendszer többsége nem kerül magyar tulajdonba – erre szavazott a Budapesti Gazdasági Fórum jórészt bankárokból, vagy más pénzügyi intézmények szakembereiből álló közönsége a Portfolio.hu által szervezett konferencián. Szó volt hitelezési fordulatról, kiszámíthatóságról, és a jegybank által indított növekedési hitelprogram kockázatairól.

A csúcsról a süllyesztőbe

Egyszer hopp, máskor kopp. A legerősebb vállalat is pillanatok alatt válhat sereghajtóvá, a legnagyobb innovátor termékeiből is könnyen lesz ócskaság. Az elemzők most épp a BlackBerryről szedik le a keresztvizet, pedig a gyártó telefonjainak néhány éve még nem volt vetélytársuk. Összeszedtünk még 10 céget, melyek valaha szimbólumnak számítottak, mostanra viszont durván lemaradtak, vagy akár be is dobták a törülközőt.

Csak a szomszéd fel ne jelentsen!

Kisemberek nagy üzletébe tiporhat bele az adóhatóság, ha valóban komolyan gondolja, hogy fülön csípi a feketéző lakáskiadókat. A piac pörög, és bár manapság már a szabályokat betartva sem rossz biznisz az ingatlan kiadása, a legtöbben eltitkolják az ebből származó jövedelmüket. Sokan egyszerűen nem akarnak a NAV látóterébe kerülni, ráadásul nem is nagy ördöngösség elbújni a hatóság elől.

Honnan tudtam volna, hogy száz tonna krumplit kellene vennem?

Vásároljon bedőlt lakáshitelt, krumplit vagy domainnevet! Tavaly ilyenkor ez talán még egy befektetési tanácsadótól is furcsa ajánlat lett volna. Pedig óriási hasznot lehetett elérni velük, miközben a hagyományos befektetések pocsékul teljesítettek. Mivel lehetett a legtöbb pénzt szakítani a közelmúltban, és hogyan gazdagodhatnak meg azok, akik nem riadnak vissza a nagyobb kockázattól?

Elrendelték Hernádi Zsolt előzetes letartóztatását

A Zágrábi megyei bíróság előzetes letartóztatást rendelt el Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója ellen, mert úgy ítélte meg, hogy fennáll a szökés veszélye. Az előzetes elrendelése után a horvátországi hatóságok körözést és elfogatóparancsot adhatnak ki Hernádi ellen. 

Egyre gazdagabbak az amerikai gazdagok

Harminc éve mélyül a szakadék szegények és gazdagok között Amerikában, de tavaly különösen elhúztak a legtehetősebbek. A válság az ő vagyonukat is megtépázta, de úgy tűnik, ez csak átmeneti volt.

Ha elegünk van a hervasztó kamatból

A bankok egyre gyatrább kamatokat kínálnak, így nincs könnyű dolgunk, ha fialtatni szeretnénk a félretett pénzünket. A bankbetétek állománya a csekély hozamok ellenére is növekszik, pedig vannak jobb befektetési lehetőségek is. Ezeket gyűjtöttük össze. 

Az élet mindig drága

A számokból szépen kirajzolódik: mindig akkor kellett többett fizetni a bankoknak, amikor újabb adóterhet kaptak a nyakukba. A rezsicsökkentéssel tényleg minden családnak több pénze marad, de egy sor másik intézkedés miatt a többség el is költi a többletet. Mandinerből drágul az élet.

A világforradalom már megint elmarad

A 2000-es évek második fele a BRICS országok brutális gazdasági növekedéséről szólt. Miközben többször eltemettük az Egyesült Államokat, Japánt és az Európai Uniót, és világgazdasági átrendeződésre vártunk, elterelődött a figyelem arról, hogy a feltörekvő országok mindegyike komoly szerkezeti gondokkal küzd. Most, hogy a hagyományosan erős gazdaságok kimásznak a gödörből, még világosabban látszik, hogy a brazilokkal, az oroszokkal és a BRICS csoport többi tagjával komoly bajok vannak.

A kormány befagyasztotta, mégsem fagyott be a bértábla

Zsonglőrködik az állami fizetésekkel a kormány. Spórolás miatt befagyasztotta a bértáblát, de közben több ágazatban rendkívüli béremeléseket hagyott jóvá. A kivételezettek nagyon jól jártak, de olyan is van, akinek évek óta nem nő a fizetése.

Jókor jó helyen

Sok pénzébe kerülhet az államnak, ha megveszi az egyszer már privatizált Dunaferrt. Nem ez lenne az első balul elsült magánosítás: volt, hogy nagyon benézték, mit mikor és kinek adnak el, de volt, hogy briliáns döntést hoztak, és százmilliárdokat kasszíroztak. Az ide-oda adogatott Malév története vagy a magyar cukorgyártás halálra ítélése a súlyos mellényúlások kategóriájába tartozik, a vagonnyi pénzért eladott ferihegyi reptér és a MÁV Cargo inkább a zseniális húzások közé sorolható.

Segélyhalmozók és csalók ellen indul a kormány

Naprakész adatbázist készít a kormány arról, hogy ki mennyi szociális támogatást kap az önkormányzattól. Most ellenőrizhetetlen, hogy ki jut hozzá jogosulatlanul állami pénzhez. Ez ellen tudna harcolni a kormány a nyilvántartással, de jól jön a teljes segélyplafon bevezetéséhez is, amire régóta készül.

A kéjelgő és a csodagyerek

A július legvégén elkezdett szerbiai kormányátalakítás a végéhez közeledik, megvan az új pénzügyminiszter, és az is egyre biztosabb, hogy nem lesz szükség előrehozott választásokra. Kérdés azonban, hogy a 29 éves, nem túl tapasztalt Lazar Krstic képes lesz-e rendbe tenni a szerb gazdaságot. Az IMF egykori vezetője, Dominique Strauss-Kahn tanácsadóként mehet Belgrádba.

Unortodox támogatást kapnak a babák

A hagyományos babakötvény iránt kisebb az érdeklődés, mint a hősugárzó iránt a nyári melegben. A kormány ezért egy új, eddig ismeretlen formát öltő állampapírt készít a gyerekük számára takarékoskodni akaró szülőknek. Ha bejön, mindenki örülhet.

Aranyozott mentőöv devizahiteleseknek

Akár akarja a devizahiteles forintra váltani a tartozását, akár nem, nem lesz választási lehetősége. A kormány kötelező érvénnyel forinthitellé alakítaná a lakáscélú devizahiteleket, csak keveseknek adatik meg, hogy maradjanak frankban vagy euróban, ebbe az irányba tart a gondolkodás kormányzati berkekben. A lényeg, hogy kisebb legyen a banki ügyfelek törlesztőrészlete, annak az árán is, hogy az árfolyamveszteséget benyeli, és az esetleg későbbi forinterősödés áldásos következményével már nem élhetne. Az adósnak ki sem kell mozdulnia otthonról, hogy ez az egész megtörténjen vele.

Így mentik az adósokat Reykjavíktól Bukarestig

Nemcsak nálunk van gond a bedőlt és bedőlő hitelekkel: Izland, Szerbia, Lengyelország, Horvátország, Lettország, Litvánia, Románia, Ukrajna vagy Spanyolország vezetői is azon törik a fejüket, hogyan segíthetnének bajba jutott adósaikon. Az ő megoldásaikból csemegéztünk.

Kína mindörökre megváltozik

Matolcsy György, Szijjártó Péter és más kormánypárti politikusok képzeletében a kínai gazdaság brutális növekedése többnyire követendő példaként él, pedig Kínában már rég nem az történik, ami eddig. Sőt, a pekingi vezetés inkább visszafogná azokat a gazdasági mutatókat, melyek nagyságáért mi bálványozzuk őket, és az eddig elkövetett hibák kijavításával foglalkozna.

Örüljön, aki ingyen jut a pénzéhez

A bankbetétek ideje lejárt, az ingyenes készpénzfelvétel szinte teljesen eltűnik, a bankok egymás után jelentik be, hogyan hárítják át az emelkedő tranzakciós illetéket. Ki jár a legrosszabbul, hogyan érdemes alakítani a banki ügyeinket?

A tüchtig világ csodája

Lehengerlően erős és stabil gazdaság, jól működő szociális rendszer, hiteles külpolitika, felfutó turizmus, alázat és elsőrangú foci - ezek mind Németország erényei az odaköltözők szerint. Maguk a németek azonban pesszimistábbak, a túlszabályozottság és a sokszor groteszknek tűnő pontosság megőrjíti őket, főleg a fiatalabbakat.

Azt csinálnak a pénzeddel, amit akarnak

A Vadnyugathoz hasonlították a bennfentesek a devizapiac működését, miután kiderült: a kereskedők előszeretettel befolyásolják az árfolyamokat, ha az érdekeik úgy kívánják. De tényleg tilosban járnak, amikor néhány fillérrel odébb tolják a grafikont?

A csodatévő lettek megrettentek az eurótól

Lettország nem egészen öt év alatt legyőzte történelmének legnagyobb gazdasági válságát, és növekedési pályára állt. A jutalom nem maradt el, az Európai Bizottság rábólintott az euró 2014. januári bevezetésére. A balti állam lakossága azonban nem lelkesedik a közös valuta iránt, és az Európai Központi Banknál is gyanakodva méregetik a lett bankokban hegyekben álló orosz pénzt.

Mire jó az Orbán-csoda?

Sorozatban érkeznek a pozitív gazdasági hírek, a Fidesz úgy fordulhat rá a választási szezon őszi kezdetére, hogy bőven van gazdasági érve is. Minden kritika ellenére bejött Matolcsy gazdaságpolitikája? Sok mutató valóban szép, de a valódi győzelemhez a tartós gazdasági növekedést is el kell érnie a kormánynak.

Valami eltakarja a kormány apró csodáját

Harmincnyolc éve nem voltak olyan stabilak az árak Magyarországon, mint most. Legalábbis a statisztikai adatok szerint, mert a boltok polcait szemlélve mindez nem látszik. Miért mond ellent a mindennapi élet a statisztikának, és miért nem látjuk viszont a közértes számlán a kormány által emlegetett fellendülést?

Meglibbent a japánok szoknyája

Amikor nő a gazdaság, a női szoknyák rövidebbek lesznek - állítja egy 90 éves, azóta igazolt elmélet. Ezen felbuzdulva Japánban egy lánybanda vállalta, hogy rövidebb szoknyát vesznek fel, ha jobban teljesít a tokiói tőzsde. A tőzsde valósággal szárnyal, a kormánynak egyfajta sokkterápiával sikerült életet lehelnie a húsz éve pangó japán gazdaságba. Ha a japán válságkezelő recept hosszú távon is sikeres lesz, az európai szoknyák is elkezdhetnek rövidülni.

Brüsszel üt, Orbán visszaüt

Ha gond van, szívesen nyúl a minisztériumok pénzéhez a kormány - ez látszik az elmúlt évek megszorításaiból. Most mindehhez a presztízsberuházások feladását is hozzátette, de egy kiskaput azért hagyott magának. Kivesézzük a Varga-csomagot.

Vargának nagyon hiányzik még vagy 80 milliárd forint

Nagyon elszámolhatta magát még Matolcsy György vezetése alatt a nemzetgazdasági tárca: a pénzügyi tranzakciós illetékből rossz esetben csak a betervezett összeg fele folyhat be a költségvetésbe. Vannak cégek, amelyek már külföldről intézik pénzügyeiket, és egyben utalnak több tételt, hogy spóroljanak. Most Varga Mihálynak kell rendbe tennie a dolgokat. Orbán Viktornak mégis kapóra jöhet a brüsszeli nyomás, ha meg akarja törni a bankok ellenállását, és véget akar vetni az uniós túlzottdeficit-eljárásnak.

Matolcsy új embere mindig jól járt a Fidesszel

A jegybank kulcsterületének számító monetáris politikában gyakorlatilag kezdő, de a banki háttérterületek szervezésében, irányításában van tapasztalata Gerhardt Ferencnek, az MNB új alelnökének. Gerhardt óvatos úriember, aki jó érzékkel helyezkedik, és lelkiismeretesen próbálja beleolvasni magát a monetáris tanács anyagaiba is. Hetvenhez közel is gyakran feltűnik a bank kosárlabdaedzésein. Portré.

Amerikának jót tett a rezsicsökkentés

Lepipálja a világ számos térségét az amerikai gazdaság, az ország mintha már túljutott volna a válságon. Az olcsó energia lehet az új sikersztori, virágzik a palagáz-bányászat, és magától megvalósult a rezsicsökkentés. Eközben a klasszikus amerikai húzóágazatok, mint a járműgyártás vagy a bankszektor, is jól teljesítenek.

Magyarok, akik hálásak Matolcsynak

A forinthitelesek egy részénél már érezhető az alacsony kamatokat sürgető gazdaságpolitika áldásos hatása. Megnéztünk többféle lakáshitelt, van, aki már több tízezer forinttal kevesebbet törleszt azóta, hogy a jegybank megindította a kamatvágási sorozatát.

Rommá spórolják az országukat

A japán fiatalok paranoiásnak látják saját magukat, mert úgy félnek a jövőjüktől, hogy akkor sem költenek, ha lenne miből. A harminc éve vergődő gazdaság irányítói sokkterápiával változtatnának a mentalitáson, mert a nulla közeli infláció és a takarékos felfogás megölte a gazdasági növekedést.

A németek a világ ellen

Lassan csak a legközelebbi szövetségeseikre számíthatnak a németek a megszorításokban, már az EU vezetői is a növekedést helyeznék a fókuszba. Európa legerősebb országa nélkül nehéz lesz irányt váltani - talán ha a saját bőrén érzi a megszorítás hátrányait, beadja a derekát.

Jobban élünk, mint egy éve

Havi ezresekben is mérhető, hogy eddig milyen jól jött ki a lépés a kormánynak az idén. A reálbérek felkúsztak, a rezsicsökkentés és az alacsony infláció miatt az emelkedő fizetések az embereknél maradnak, nem úsznak el. Többet ér az idén a magyarok pénze, akár dolgoznak, akár nyugdíjasok, a gyógyszerek is olcsóbbak lettek. Fideszes képviselők szerint lehet ugyan gyanakodni, hogy a kormány kampányol, de amíg nem hitelből költenek, addig nincs gond.

Amerika felgyűri az ingujját

Átalakulóban van az amerikai gazdaság szerkezete. A mérsékelt növekedést generáló húzóágazat pedig a válság előtti állapotokhoz képest már nem a pénzpiac és az ingatlanfejlesztés, hanem a feldolgozóipar, ezen belül is az autógyártás.