gazdaság plusz
címke rss- kapcsolódó címkék:
- bank
- MNB
- devizahitel
- Magyarország
- hitel
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Ennyi pénzből még osztogathat is Orbán
A padlóra küldheti a gazdaságot, de néhány jóléti intézkedésnek is megágyazhat a szerdán bejelentett adócsomag, amelyet ezúttal mintha szándékosan ráhagyással terveztek volna. Kommunikációs taktika, elővigyázatosság vagy a hangulatjavító intézkedésekhez szükséges helyteremtés áll a háttérben? Sorra vettük a lehetséges magyarázatokat.
130 milliót kerestem a gorillák földjén
Afrika a világ befektetőinek kincsesbányája lett. Igaz, a busás haszonból továbbra is kell testőrökre költeni, de akiben van egy kis vagányság, mesésen meggazdagodhat. A kontinens nem egységes, de több helyen bővül a középosztály, és a gazdasági növekedés már egyáltalán nem csak a mesés nyersanyagvagyonra támaszkodik. A fejlődés azonban viszonylagos. Afrika ott lehet most, ahol Kína húsz-harminc éve, és Szeremley Huba szerint - aki negyven-ötven éve kezdett üzletelni Afrikában - semmi sem lett jobb, csak a civilizáció tönkretette azt, ami korábban jó volt.
- címkék:
- GDP
- Kína
- Afrika
- növekedés
- gazdaság plusz
- Címkefelhő »
Kinek a zsebét húzza a gazdasági küszködés?
A válság 2008 végi kirobbanása óta csupa negatív hír jelenik meg a magyar gazdaságról, és ezen a trenden néhány kivételtől eltekintve a kormány sem tudott tartósan változtatni. A statisztikák azonban elsősorban a GDP-ről és más elvont adatokról szólnak, azt nem mutatják, hogy valójában mennyi pénzük van az embereknek, jobban vagy rosszabbul élnek. Négy elképzelt példán keresztül mutatjuk be, kinek mit adott az Orbán-kormány.
- címkék:
- fizetés
- reálbér
- gazdaság plusz
- Címkefelhő »
Nyolc éve tart a magyar megszorítás
Mint 2006 óta mindig, 2013-ban is több megszorító intézkedést vezet be a magyar kormány, hogy ne billenjen ki a költségvetés egyensúlya. Az elmúlt nyolc év kormányai mind rákényszerültek valamekkora megszorításra, és a tapasztalat azt mutatja, hogy az eszközeik sem különböztek túlságosan. Utoljára a Gyurcsány-kormány lazított, de alig pár hónap után kiderült, hogy átverte az országot.
Patai Mihály: A szabadságharctól el kell jutni a kiegyezésig
A gazdaság akkor állhat ismét emelkedő pályára, ha kiegyezünk a nyugati civilizációval - mondja Patai Mihály, a Bankszövetség elnöke. Szerinte közös balhéja a magyar elitnek, hogy a hazai euróbevezetés időpontját rosszul ítélte meg, és ezért 200 ezer magyar most nem tudja fizetni a devizahitelét. Hibának tartja a devizahitelezés felfuttatását, de hozzáteszi: egymillió magyarnak ma ezért van jobb lakása, és 80 százalékuk tudja is fizetni a hitelét. Patai tagadta, hogy ő lehet a Magyar Nemzeti Bank következő elnöke.
Hozzászokunk a szegényedéshez - interjú Chikán Attilával
Néhány hétig volt csak optimista Chikán Attila, aki szerint a gazdaságban továbbra is lecsúszás várható. A volt gazdasági miniszter az [origo]-nak adott interjújában állítja, hogy az EU-ellenes megnyilvánulásainkon többet veszítünk, mint amennyit a keleti nyitáson nyerhetünk, és a gazdaságpolitika pusztán attól nem lenne jobb, ha holnap Matolcsy György helyett más jönne.
Még titkos az új görög megszorítócsomag
A görög kormány elkészítette az újabb megszorítócsomagot, ám az intézkedéseket csak az után ismertetik, hogy a kormánypártok és az országnak hitelt nyújtó nemzetközi szervezetek is jóváhagyják a programot.
Halálra szorítják a görögöket
Szerdán megáll az élet Görögországban, az egész közszféra újra sztrájkol. A görög kormány már eddig is iszonyú sanyargatást vállalt be azért, hogy a nemzetközi hitelezők kimentsék a csőd széléről az országot, ám egyelőre nem látszik az eredmény. A hiány csak nő, a gazdaság elfonnyadt, és még nincs vége a megszorításoknak.
Gyorsabban jött a pénz, mint vártuk
Közel a teljes éves kibocsátási tervet teljesítette az Államadósság Kezelő Központ. A magas hozamok mellett a külföldi befektetők szívesen hozták pénzüket Magyarországra. A lakosság is sok állampapírt vett.
Csapdába került a magyar gazdaság
A növekedés leállt, miközben egyre magasabb az infláció. Ez klasszikus csapdahelyzet, jót lépni szinte lehetetlen. A kormány próbálkozhat az adók átvariálásával, de ez nem kecsegtet sok eredménnyel. Legutóbb a kilencvenes években fordult elő velünk ilyen, akkor megúsztuk, mert Európának jól ment. Erre most nem számíthatunk.
Hát az amerikaiak már megint tökösebbek nálunk?
Irdatlan mennyiségű pénzzel árasztja el a világot az amerikai jegybank, hogy ezzel fékezze a válság egyik legkárosabb hatását. A módszert az elmúlt három évben vergődő és többször a szakadék szélére került európai államok is használhatnák, mégis tartanak tőle. Miért bátrabbak nálunk az amerikaiak?
Orbán célzott, lőtt, mellé
Orbán Viktor szerint Európa problémái húzzák le a magyar gazdaságot, ha a nyugat nem szerencsétlenkedne, akkor nekünk is könnyebb lenne. A kormány két év alatt több fontos célt megjelölt, amelynek elérésével fel lehetne pörgetni a gazdaságot, útját azonban kudarcok egész sora szegélyezi. Orbán megmondta, hogy mit kell tennünk. Mennyire sikerült megvalósítani a terveit?
Kettészakadt ez a város
Lehangoló állapotban van a budapesti lakáspiac, az árak hosszú ideje könyörtelenül esnek. A mélypont talán az idén ősszel eljön, de a kilábalás fájdalmasan lassú lesz. A Bazilikánál sokasodnak az olaszok, de az árakat nem hajtják fel, a külső kerületekben messze még a gyógyulás.
Csak szavakban védi a hazai piacot a kormány
A Richter központja Magyarországon van, a magyar piac részesedése mégis egyre jobban zsugorodik a gyógyszergyártó cégben. Bogsch Erik vezérigazgató szerint a tarthatatlanul alacsony állami támogatás mellett a források elosztásával is komoly gondok vannak, és a lakosság sem veszi figyelembe, hogy többet kell költeni az egészségügyre. Közben a betegek ellátása romlik, a versenyképesség gyenge, a még mindig túlértékelt forint pedig rendkívüli mértékben torzítja a gazdaságot, és leépítésekhez vezet.
Férfivá váló nők drágítják a nyugdíjra spórolást
Forró őszre készülhetnek a nők, a biztosítók le fogják rohanni őket. Decemberben lép életbe az a jogszabály, amely szerint nők és férfiak egyenlőek a biztosítók előtt, ez pedig komoly áremelkedést hozhat a nőknek. Aki teheti, az idén még 50 százalékkal olcsóbban gondoskodhat a jövőjéről.
A pénzünkre ácsingózik az állam, és meg is kapja
Tekintélyes kamatokkal, reklámkampánnyal, ügyfélbarát értékesítéssel igyekszik meggyőzni a magyarokat az állam, hogy vegyenek több állampapírt. Az akció eredményesnek látszik, de még mindig nagyon alacsony a lakosság szerepvállalása, pedig nemcsak az állami pénzügyeket stabilizálhatnák a spóroló magyarok, hanem a saját pénztárcájuk is vastagodna.
Halvány remények, súlyos aggodalmak az új GDP-adat előtt
Komoly veszély, hogy a kedden megjelenő statisztika alapján kijelenthetjük: technikai értelemben recesszióba süllyedt a magyar gazdaság. Az ország annyi értéket állít elő, mint hét éve. A régiótól és a fejlett nyugati szinttől folyamatosan leszakadunk, pedig Varga Mihály a jó adatokkal bizonyítana az IMF-nek.
Magyarország az első homokzsák, amelyet ki lehet hajítani a léghajóból
A rossz hazai környezet miatt nem fektetnek be az energetikába a külföldi multik, megrendült a bizalom a magyar jogállamban Varró László, a Nemzetközi Energiaügynökség igazgatója szerint. A civilizációs hovatartozásunkról nem kellene vitát nyitni, lovas nomádok tényleg voltunk, de ebből nem következik, hogy oda kellene visszatérnünk. A közgazdász az elkövetkező tíz évben nem számít érdemi növekedésre Európában, és szerinte egy finn tanárnő állampapírba fektetett megtakarításának elinflálása lenne a Rubikon átlépése.
Hová tűntek a magyar Mercedesek?
Bár az ipari adatokon alig látszik a Mercedes-gyár elindulása, mégis sokat jelent a kecskeméti üzem fokozatos felfutása. Ezt azonban az fedi el, hogy más területeken jelentős a hanyatlás. A Mercedes nélkül nem csak szerény mértékben esne vissza az ipari termelés.
Miért szárnyal a forint?
A nemzetközi pénzvilág most egy kicsit jobban hisz a fellendülésben, és ezért hajlandó több kockázatot vállalni. Az eredmény, hogy szívesen hozzák Magyarországra a pénzüket, mert itt magas kamatot kapnak utána. Ettől lett erős a forint, és ez akár így is maradhat egész augusztusban, ha nem történik semmi váratlan.
Kibúvót keres a Wizz Air a Ryanair gyilkos szorításából
Az európai légipiac egyik legnagyobb meccse zajlik a szemünk előtt. A két ultrafapados, a Wizz Air és a Ryanair a Malév csődje után csapott össze, és a könnyű nyár után a Wizznek a nehezebb téli időszakot kell átvészelnie. Ha nem lép semmit, a Ryanair simán lehagyja, és a októbertől a legnagyobb budapesti légitársaság lesz. Ha az ír fenntartja a gyilkos árharcot, az mindenképpen nagy kihívás elé állítja a Wizz Airt.
A hét, amikor dumával mentették Európát
Indokolatlan várakozásokat gerjeszthetett a piacok megnyugtatását célzó csütörtöki nyilatkozatával Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke. Az elemzők attól félnek, a szavakat nem követi tett, de az is lehet, Draghi és Merkelék szeptemberig próbálják húzni az időt.
Befogott szájak akasztották ki a panaszkodó IMF-est
Az IMF mindig is az európai nagyhatalmak befolyása alatt állt, és ez sosem tett jót a szakmai döntéseknek. A belső hierarchia, a lassú nemzetközi döntéshozatal és az átpolitizáltság is jellemző volt rá, mindezek azonban olyan mértéket öltöttek, hogy tavaly nyáron már saját ellenőrző szervezete is a belső kultúra megváltozását sürgette. Most egy vezető közgazdászuk pakolt ki, a kiszivárgott levél szerint még mindig nem sikerült a régi bajoktól megszabadulni.
Bocsánat, drogbáróval üzleteltünk!
Észak-koreai, kubai, bangladesi számlák, szaúd-arábiai terroristagyanús kapcsolatok, mexikói drogpénzek - ilyen ügyekkel kellett elszámolnia a HSBC óriásbanknak az Egyesült Államokban egy kongresszusi vizsgálóbizottság előtt. A gyanús dollármilliárdok ellenére egy lemondással és bocsánatkérésekkel megúszta a bank, legalábbis egyelőre.
Hová tűnt a benzin a magyar tankokból?
Minden a benzinfogyasztás ellen szól. Egyre kevesebb a magyarok elkölthető pénze, és közben egyre drágább a benzin. A dízel még tartja magát, leginkább azért, mert a fuvarozók is azt használják. Növekedés az idén sem várható.
Legyen több nyugdíja, aki több gyereket vállal - interjú Heim Péterrel
Amíg a magyar társadalom elöregedése nem áll le, addig a nyugdíjak nem emelkedhetnek akkora ütemben, mint a bérek - véli Heim Péter. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnöke szerint a mostani nyugdíjasok ellátását egyáltalán nem érintik azok a változások, amelyeket meg kellene tenni a nyugdíjrendszerben. Szerinte a jövőbeli nyugdíjasok nem kaphatják meg az átlagbérük 80 százalékát, ahogyan azt a mostaniak megkapják, mert az ország ezt nem bírja el. Több gyerek és munkavállaló kell, ezzel lehet a leginkább javítani a helyzeten. Aki gyereket vállal, annak több nyugdíjat kellene kapnia, és az őt alkalmazó cégre kisebb adót kellene kivettni, ...
Évszázados rutinunk van a kuncsorgásban
Népszövetségi kölcsön, hét évig Magyarországon tartózkodó amerikai pénzügyi felügyelő, szovjet és kínai segítség - a múlt században számos előzményük volt a mostani IMF-es hiteltárgyalásoknak. Sőt, arra is akad példa, hogy a segítségnyújtásnak a maihoz hasonló feltételei voltak. Kihez fordultunk az elmúlt 100 évben, ha elfogyott a pénzünk?
Ha nincs fordulat, nem lesz IMF-megállapodás - interjú Surányi Györggyel
Gazdaságpolitikai fordulat kell ahhoz, hogy létrejöhessen az IMF-megállapodás, ha viszont ez megtörténik, stabilan 280 forint alatt ragadhatna az euró árfolyama - mondta az [origo]-nak Surányi György. A volt jegybankelnök szerint az az ország szerencséje, hogy az export még fut, és hogy magas az ország devizatartaléka. Gazdasági problémáinkat viszont 11 éve cipeljük, az egyetlen előremutató év a Bajnai-kormány idejére esett.
Szippantottak egy kis levegőt 568 nap lélegeztetőgép után az írek
Írország kimerészkedett a piacra, és tesztelte, hogy vajon bárki hajlandó-e neki bárki is kölcsönadni. A próba jól sikerült, így több mint másfél évnyi IMF-függés után az ír gazdaság elindulhat az önállósulás felé. Az elmúlt évek azért nyomott hagynak az írekben. Drágább élet, magasabb adók, megvágott szociális támogatások jelentették az ír bankok megmentésének árát.
- címkék:
- Írország
- IMF-hitel
- gazdaság plusz
- IMF
- Címkefelhő »
Aki hátat fordított Orbán Viktornak
Együtt tervezgették, hogyan építik fel a Fidesz polgári Magyarországát. Bár voltak vitáik, két évtizeden át a legnagyobb tisztelettel közeledtek egymáshoz, az utóbbi két évben mégis elhidegült köztük a viszony. Járai Zsigmond egykori jegybankelnök és pénzügyminiszter volt sokáig Orbán Viktor egyik legfontosabb gazdasági szövetségese, az elmúlt két év ellentmondásos intézkedései azonban megterhelték a kapcsolatukat. Hogyan jutottak el idáig?
Ástak egy hatalmas gödröt Matolcsyék
Részben fiktív bevételekre épül Matolcsy György és Rogán Antal múlt héten bemutatott foglalkoztatásélénkítő csomagja, de eldugtak benne egy olyan intézkedést is, amely hatalmas spórolásra kényszerítené a minisztériumokat. Pedig a csomagban lévő ötletekre nagy szükség van, csak az nem látszik, honnan lesz rájuk meg a tengernyi pénz, amibe kerülnek.
Vaslady vagy guminő?
Angela Merkel német kancellárt hasonlították már a Terminátorhoz, ábrázolták náci egyenruhában, és felelősségre vonták a világgazdaság lassulása miatt. A nemzetközi sajtóban és elemzők körében, de már egy konzervatív német lapban is "Európa vasladyjének" nevezik, annyira hajlíthatatlan az euróválság elleni harcban. Merkel sok helyzetben azonban jóval rugalmasabbnak tűnik, mint ebben a kérdésben. Mi köti meg a kezét, és miért nem engedi, hogy eurókötvényeket bocsásson ki Európa?
Most az euróválság is szabadságra megy?
Júliusban és augusztusban lelassulnak a pénzpiacok is, Európa a görög válság után fellélegezhet, hogy nyugodtabb vizekre jutott. Az idei nyár azonban nem ígérkezik uborkaszezonnak, június végén még összecsapnak az unió vezetői, Görögországnak egyezségre kell jutnia a hitelezőivel, és a spanyol helyzet is bármikor riaszthatja a pihenni vágyó piacot.
Feltétel nélküli segélyezés nem lesz - interjú a Bundestag pénzügyi bizottságának elnökével
Nagy a nyomás Németországon, ennek ellenére határozottan ellenzi az eurókötvények bevezetését Birgit Reinemund, a német parlament gazdasági bizottságának elnöke. A görögöknek adna némi időt, de ígéretre több segélyt már nem utalna át, csak akkor, ha törvénybe foglalják Athénban a változásokat.
Izzadva kutatja a pénzt Budapesten Tarlós
Dugódíj, hídpénz, Budapest márkadíj, értéknövekedési adó, közművezetékes telkek adója. Tarlós István és csapata minden követ megmozgat, és minden tervet előkap a fiókból, hogy elkerülje a várost jövőre fenyegető pénzügyi katasztrófát.
Hogyan építsük fel az Európai Egyesült Államokat?
Egyre merészebb terveket szőnek Európa legtekintélyesebb politikusai azért, hogy megmentsék az eurót. Június végén megint összedugják a fejüket, és olyan lépéseket is bejelenthetnek, amelyek nyomán egyszer csak felépül az Európai Egyesült Államok. Ahova Magyarország - a miniszterelnök szerint legalábbis - egyelőre nem vágyik. Összeszedtük, hogy az Egyesült Államok lehetséges alkotóelemeinek mi a lényegük, mekkora a valószínűségük, milyen gyorsan lehet bevezetni őket - és bizonyos elemeik milyen hatással lehetnek Magyarországra.
Közel a görög ítélet napja
Sorsdöntő napok és hetek előtt áll Görögország. Vasárnap választások lesznek, és ha a megszorításokat elutasító erők nyernek, az ország kieshet az eurózónából. A helyzetet bonyolítja, hogy a szakszervezetek még meg is fúrhatják a választást, miközben a bankpánik is végig a levegőben lóg.
Hogyan lett rákbeteg Spanyolország?
Bármelyik pillanatban uniós segítséget kérhet Spanyolország, amelynek a megmentésétől egész Európa sorsa függ. A spanyol gazdaság tündöklésének és bukásának az ingatlanlufi az oka, ennek kidurranását szenvedik meg a bankok, a kilakoltatottak és a munkanélküliek tömegei.
Milyen pénz tűnik el a magyar bankokból?
Folyamatosan és egyre gyorsuló ütemben szívják vissza a pénzüket az anyabankok a magyar bankszektorból, már Orbán Viktor is aggódik emiatt. Ez azonban nem tőkekivonás, csupán az osztrák Müller urak és az olasz Rossi családok spórolt pénze kerül haza.
- címkék:
- Orbán Viktor
- bank
- gazdaság plusz
- Címkefelhő »
Így küszködött Orbán a három csapással
Brüsszeli bekeményítés, gazdasági lassulás, leminősítések - egyik csapás a másikat érte az Orbán-kormány első két éve alatt, amelyben csak egyetlen félév volt, amikor úgy tűnt, nyugodtan halad az ország szekere. A kormány sok konfliktust vállalt, bár közben megszorításokat és reformokat is bevezetett. Az így nyert mozgásteret Orbán Viktor és Matolcsy György arra használta, hogy fenntartsa az egykulcsos adórendszert, és csökkentse a devizahitelesek terheit.
Így körözött le minket a kicsi és szétesett Lettország
Magyarországnál is mélyebbre bukott a válságban, de mostanra Európa egyik éltanulójává küzdötte fel magát Lettország. Elsőség a kontinens növekedési versenyében, megalapozott adócsökkentési tervek, és mindezek nyomán elismerő szavak az Európai Bizottságtól és az IMF-től - mi a lettek titka?
Bálákban égették az eurót Athénban?
Az Európai Unió két és fél évnyi magyar GDP-t költött el a görög mentőakcióra, most mégis a görögök kilépésétől és annak beláthatatlan következményeitől kell újra félni. Volt értelme ennyi pénzt elkölteni?
Miért nem hagyja a francba a megszorításokat egész Európa?
Sorra buknak el az elmúlt évek szigorú európai költségvetési politikája mellett kiálló európai politikusok és az emberektől komoly áldozatot kívánó megszorítások eddig nem is túl eredményesek. A politikusok mégsem tehetik meg, hogy egyszerűen bedobják a gyeplőt. Miért nincs alternatívája a megszorításoknak és merre vezet Orbán Viktor magyar útja?