Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda
címke rss- kapcsolódó címkék:
- dr. Gárdos István
- devizahitel
- dr. Tomori Erika
- jog
- Dr. Gárdos Péter
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Nyilvános a Kúria határozata: ezt mondta a jogegységi döntés a devizahitelekről (3. rész)
A Kúria december 16.-i jogegységi határozatáról rengeteg vélemény jelent meg pro és kontra. Az Origó dr. Gárdos Istvánt, a Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda partnerét kérdezte a megjelent teljes határozat ismeretében, a téma jelentőségére tekintettel háromrészes az írás, most a harmadik részt olvassa, az első és a második rész pedig itt érhető el. Dr. Gárdos István szerint a jogegységi határozat jelentős bizonytalansági elemet számolt fel azzal, hogy kimondta a deviza alapú kölcsön jogszerűségét, és rámutatott arra, hogy az egyes esetekben a konstrukció érvényességének elfogadása mellett kell vizsgálni, hogy van-e valamilyeen ...
Nyilvános a Kúria határozata: ezt mondta a jogegységi döntés a devizahitelekről (1. rész)
A Kúria december 16.-i jogegységi határozatáról rengeteg vélemény jelent meg pro és kontra. Az Origó dr. Gárdos Istvánt, a Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda partnerét kérdezte a ma megjelent teljes határozat ismeretében, a téma jelentőségére tekintettel háromrészes az írás, most az első részt olvashatja. A jogász szerint a jogegységi határozat jelentős bizonytalansági elemet számolt fel azzal, hogy kimondta a deviza alapú kölcsön jogszerűségét, és rámutatott arra, hogy az egyes esetekben a konstrukció érvényességének elfogadása mellett kell vizsgálni, hogy van-e valamilyen érvénytelenségre vezető körülmény. A Kúria ezzel, eebben ...
Nyilvános a Kúria határozata: ezt mondta a jogegységi döntés a devizahitelekről (2. rész)
A Kúria december 16.-i jogegységi határozatáról rengeteg vélemény jelent meg pro és kontra. Az Origó dr. Gárdos Istvánt, a Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda partnerét kérdezte a december 23-án megjelent teljes határozat ismeretében, a téma jelentőségére tekintettel háromrészes az írás, most a második részt olvassa, az első pedig itt érhető el. Dr. Gárdos István szerint a jogegységi határozat jelentős bizonytalansági elemet számolt fel azzal, hogy kimondta a deviza alapú kölcsön jogszerűségét, és rámutatott arra, hogy az egyes esetekben a konstrukció érvényességének elfogadása mellett kell vizsgálni, hogy van-e valamilyen érrvénytelenségre ...
Módosítás előtt a kis értékű perek európai eljárása és az ítéletek határon átnyúló végrehajtása
Már az Európai Parlament és a Tanács előtt vannak az Európai Bizottság azon javaslatai, melyek segítségével még vonzóbbá és egyszerűbbé kívánják tenni a kis értékű követelések európai eljárását és a peres eljárások eredményeként hozott határozatok végrehajtását a magánszemélyek és a vállalkozások határon átnyúló vitáinak rendezése esetére – hívta fel az Origó figyelmét a Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Horváth Botond rámutatott: az első bizottsági javaslat a kis értékű követelések összegét a jelenlegi kétezer euróról tízezer euróra emelné, amelynek köszönhetően a határon átnyúló ügyek majd felében alkalmazzható ...
Önkormányzatok adósságrendezése: régi jogbizonytalanságot szüntetett meg az Ab
Régóta fennálló jogbizonytalanságot szüntetett meg az Alkotmánybíróság, amikor a közelmúltban hozott határozatában alaptörvény-ellenesnek minősítette, és ezért megsemmisítette a helyi önkormányzatok adósságrendezéséről szóló törvény azon rendelkezését, amely szerint az adósságrendezési eljárásban a hitelezők és az adós önkormányzat között létrejött egyezségre tekintettel az adósságrendezési eljárást befejező végzés ellen nincs helye fellebbezésnek - mutatott rá az Origónak a Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda szakértője, dr. Tomori Erika.
Engedélyköteles tevékenység-e fedezeti ügyletek cégcsoporton belüli kötése?
Tekintettel arra, hogy a pénzügyi eszközre megkötött fedezeti ügylet csak akkor engedélyköteles, ha annak célja az ügyfelek (nyilvánosság) felé történő szolgáltatásnyújtás, így fedezeti ügyletek cégcsoporton belüli megkötéséhez nem szükséges a pénzügyi felügyeleti hatóságnak minősülő Magyar Nemzeti Bank engedélye - mutatott rá az Origónak a Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda munkatársa, dr. Tomori Erika.
Közokirattal igazolt hitelezői követelés a felszámolási eljárásban
A felszámolási eljárásban a követelés egyes esetekben még a közokiratba foglalása esetén is vitatható lehet – hívta fel az Origó figyelmét a Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Szabó Dániel rámutatott: a gyakorlatban nem önmagában a közokirati forma játszik szerepet, hanem - hasonlóan a végrehajtási eljárásban alkalmazott szabályokhoz - az, hogy a rendelkezésre álló közokirat a hitelező követelésének jogalapját (létrejöttét, lejáratát) és összegét is igazolja-e.
Egy, kulcspozícióban lévő munkavállaló miatt is lehetséges tiltott munkaerő-csábítás
Első hallásra talán meglepő, ám mégis lehetséges, hogy míg a munkavállalók nagyobb számban történő átvételével önmagában nem feltétlenül valósul meg a tiltott munkaerő-csábítás, addig ez megvalósulhat akár egy, kulcspozícióban dolgozó munkavállaló átvételével, ha hozzá kapcsolódóan egy önálló ágazat is átkerül a versenytárshoz – mondta el az Origónak a Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Szabó Dániel rámutatott: a munkaerő-csábítás jogi értékelésénél a munkajog és a versenyjog szabályait is figyelembe kell venni, hiszen egyfajta határterületről beszélhetünk.
Az új Ptk. szerint egy társaság pénzügyileg segítheti a részvényei megvásárlását
Az új Polgári törvénykönyv alapján zártkörű részvénytársaságok esetében a társaság belső ügye lesz jövő márciustól, hogy miképp nyújtanak pénzügyi segítséget a társaság részvényeinek megszerzéséhez – hívta fel az Origó figyelmét a Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Füredi Katalin hangsúlyozta: természetesen, a társasági szabályok felelősségi rendelkezései korlátot jelentenek, ám a jogszabály alapján az ilyen jellegű pénzügyi segítségnyújtás még nyilvános társaság esetében is engedett, ha a közgyűlés erre felhatalmazást ad és a társaságnak van osztalékfizetésre fordítható vagyona.
A devizahitel jogi alapkérdései: miért hibás a „hibás-termék” koncepció? (3. rész)
Népszerű dolog a devizahitelt, mint „terméket” jogellenesnek vagy erkölcstelennek minősíteni, és a bankokat – az igazságtevés jegyében – büntetni. Ám a jogi környezet alaposan megvizsgálva, mennyiben megalapozott ez az álláspont? Az Origó a Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda szakértőjének segítségével kizárólag a jogi környezetet elemzi a most olvasható, a téma fontosságára tekintettel minden lényeges szempontot érintő és háromrészes írásban. A harmadik rész most olvashatják, az első és második részt itt.