Öt nap múlva elég a NASA sikerszondája

A Jupiter körül keringő legendás Galileo-űrszonda sorsa végleg megpecsételődött. A tervek szerint szeptember 21-én beereszkedik a Jupiter örvénylő felhőrétegeibe, ahol a súrlódás miatt fokozatosan felmelegszik, és elég.

A Galileo-űrszonda elégett a Jupiternél

2003. szeptember 21-én véget ért az űrkutatás egyik legnagyobb sikertörténete: a Galielo-űrszonda hazai idő szerint 20.57-kor belépett a Jupiter légkörébe, majd összetörve és elégve megsemmisült.

Képgalériáink

Kipróbálták a Jupiter jeges holdjára tervezett robotot

Minden jel arra mutat, hogy az Europa nevű Jupiter-hold jégpáncélja alatt folyékony vízóceán van, amiben akár élet is lehet - talán a földi mélytengeri füstölgők élővilágához hasonlóan. A NASA a jövőben robotszondát indít ennek kutatására. A szonda egyik földi tesztegységét a napokban próbálták ki sikerrel.

Négyszáz éve kezdődött a geocentrikus világkép összeomlása

Immár négyszáz esztendeje, hogy Galileo Galilei az égbolt felé fordította az akkoriban vadonatúj eszköznek számító távcsövet. Csodálatos dolgokat látott, olyan dolgokat, amelyek alapjaiban rengették meg a már repedező földközéppontú világképet. A Galilei-élményt ma is bárki könnyen megtapasztalhatja, a legkisebb távcsövekkel is.

Kontinensek és óceánok is lehettek a Vénuszon

Az azóta már elégett Galileo-űrszonda korábbi infravörös méréseinek részletes elemzése arra utal, hogy egykor kontinensek és óceánok is lehettek a forró felszínű Vénuszon.  

Különös folt terpeszkedik a holdon, ahol életet sejtenek

Kétségtelenül a Naprendszer egyik legizgalmasabb égiteste a Jupiter jeges holdja, az Europa. Főként azért terelődött rá az utóbbi időkben a figyelem, mert a jégpáncél alatt rejtőző globális óceán akár különböző életformákat is rejthet, nem csoda, ha egyre több küldetést, valamint kutatást terveznek alapos felderítésére. Nemrég elkészítették a jégvilág hőtérképét is, ami ugyancsak tartogat izgalmas meglepetéseket. Leginkább az a hatalmas, körülbelül 300 kilométeres kiterjedésű „hidegzóna” birizgálja a kutatók fantáziáját, aminek eredetére egyelőre nem találtak minden igényt kielégítő magyarázatot.

Hatalmas sóbánya a Jupiter szomszédságában

Amerikai kutatók szerint konyhasó jelenlétét fedezték fel a Jupiter negyedik legnagyobb holdja, az Európé felszínén - adta hírül a Science Daily tudományos hírportál.

Elméleti modell azt állítja, hogy az Enceladus óceánjainak sóssága megfelelő lehet az élet fenntartásához

A Massachusetts Institute of Technology (MIT) kutatócsoportja teoretikus modellezéssel azt találta, hogy a Szaturnusz Enceladus holdján lévő óceán sótartalma megfelelő szintű lehet az élet fenntartásához. A Science Advancces magazinban publikált modell leírja azokat a faktorokat és az Enceladus jellemzőit, amit az óceánja sósságának méréséhez használtak - írja a Phys.org brit tudományos hírportál.