Ezt a Galilei-levelet kincsnek tekintették, de hamisítvány

A Michigani Egyetem bejelentette, hogy egy kézzel írott dokumentum, amelyről eddig meggyőződéssel hitték, hogy azt a nagy itáliai csillagász, Galileo Galilei írt, valójában hamisítvány. Az intézmény közleménye szerint a papírdarabra a gyűjteményük ékköveként tekintettek. Ám tévedtek.

Azt hitték, egy távoli csillagot látnak, kiderült, egy óriásbolygót találtak a közelben

A Naprendszer harmadik legnagyobb tömegű bolygójára, a Neptunuszra 175 éve, 1846. szeptember 23-án bukkant rá Johann Galle német csillagász, barátja, Urbain Le Verrier francia matematikus számításai alapján. A Naptól számított nyolcadik óriásbolygó felfedezése, amit az égi mechanika diadalának tekint a tudománytörténet, új fejezetet nyitott a modern észlelőcsillagászatban.

Rejtélyes vulkánok lehetnek a Jupiter holdján

A Naprendszer legnagyobb bolygója, a Jupiter körül kisebb-nagyobb holdak egész légiója kering. Az óriásbolygó négy legnagyobb holdját a távcsöves csillagászati megfigyelések atyja, Galileo Galilei fedezte fel, még 1610-ben. Az űrszondás vizsgálatok tárták csak fel, hogy a négy nagy Jupiter-hold, a Ganymedes, az Io, az Europa és a Callisto önmagukban is roppant érdekes, különleges világoknak számítanak. Egy frissen publikált tanulmány számítógépes modellezés alapján arra az eredményre jutott, hogy az Europa kőzetköpenye elég forró ahhoz, hogy olvadt állapotban legyen, „muníciót" szolgáltatva a tenger alatti vulkanizmushoz.

Az első csillagászati távcső, ami megváltoztatta a világot

Négyszáztizenegy éve, 1610. január 7-én éjjel a neves firenzei fizikus, Galileo Galilei frissen épített távcsövét az éjszakai égbolton tündöklő bolygófejedelem, a Jupiter felé fordította. Amit a teleszkóp látómezejében látott, mélyen megdöbbentette a tudóst; az apró korongként fénylő Jupiter szoros közelségében három parányi „csillag" ragyogott. Másnap este nagy izgalommal ismét a Jupiterre célozta távcsövét, de a „csillagok" ekkor már másként helyezkedtek el a bolygó mellett, mint ahogyan azt az előző nap éjjelén látta. Galilei ebből azonnal rájött, hogy az apró égitestek a Jupiter körül keringenek. Korszakalkotó felfedezése véglegg ...

Csillagászati forradalom volt a Neptunusz felfedezése

A Naptól számított nyolcadik, utolsó óriásbolygó, a Neptunusz, a távcső 17. század elején történt feltalálása után még csaknem két és fél évszázadig láthatatlan maradt a csillagászok számára. Pontosabban fogalmazva, nem is annyira láthatatlan, hanem inkább felismerhetetlen bolygónak bizonyult, amelynek létezését az 1781-ben felfedezett Uránusz keringésében mutatkozó zavarok matematikai modellezésével Urbain Le Verrier jósolta meg olyan pontosan, hogy Johann Galle, a berlini obszervatórium csillagásza 1846. szeptember 23. éjjelén pont ott találta meg az ismeretlen bolygót, ahol Le Verrier számításai szerint lennie kellett.

Kézzelfogható közelségbe került a világegyetem

Alkalmazást fejlesztett a Pannon Csillagda. Ahogy azt a szakemberek ígérik, a helyszínen alkalmazható applikáció segítségével mostantól még nagyobb élmény és kaland a kiállítások bejárása.

Így látták őseink a csillagokat

A csillagászat több ezer éves múltra tekint vissza, azonban számos olyan múltbéli történés és nézet még nem látott napvilágot, amely egyébként nagyban befolyásolta a mai asztronómia kialakulását. A szakértők ősi leleteket keltettek életre modern CGI technológiával, hogy összegezzék azokat a mérföldköveket, amelyeknek a modern csillagászatot köszönhetjük.

Tévhitek a katolikus egyház történetéből

„Mától minden másképp volt!” Ez a történelemszemlélet sokunkat a kommunizmus időszakára emlékeztet, azokra az időkre, amikor a múltat gyakran ideológiai alapon alakították át. Ez a gyakorlat azonban jóval a kommunizmus megjelenése előtt népszerűvé vált, a kommunisták csak tökéletesre fejlesztették. Összeszedtünk néhány példát arra, hogy milyen tévhitek élnek tovább napjainkban is, annak ellenére, hogy az internet segítségével, bármikor ellenőrizhetőek lennének a tények. 

Már megépítése óta, több mint nyolcszáz éve dől a pisai ferde torony

Szinte bármikor, ha ellátogatunk az olaszországi Pisa városába a Piazza del Duomo turistalátványosságát megcsodálni, egészen biztosan látunk majd egy-egy turistát, aki szinte ugyanabban a stílusban pózol egy fényképhez. A székesegyház szemmel láthatóan ferde harangtornya felé nyújtja a kezét, mintha a puszta erejével tartaná azt. A pisai ferde torony a világ egyik leghíresebb épülete, bár az építőinek eredeti elképzelése egészen mást mutatott. 1173. augusztus 9-én, ezen a napon kezdték meg az építését.

Súlyos tévedés, hogy sötét lett volna a középkor

A középkori emberek nem hitték azt, hogy a Föld lapos és az inkvizíció sem vérengzett a tudományos gondolatok vagy felfedezések miatt. Sőt, pont az egyház tette lehetővé az oktatás révén egyes tudományágak, többek között a matematika és a filozófia virágzását. A legfrissebb kutatások szerint a középkor egyáltalán nem az intellektuális stagnálás, a babona és a tudatlanság kora volt, hanem egy tudományos forradalom időszaka. James Hannam, fizikus és a tudománytörténész adott interjút az Origónak, amelyben lerántotta a leplet néhány közismert mítoszról.

Elveszett levél leplezi le Galilei nagy átverését

Galileo Galilei tisztában volt azzal, hogy a Föld kering a nap körül, és nem fordítva, ahogy azt akkoriban állították. Épp ezért tudta azt is, hogy ez egy igen veszélyes állítás, amivel nem árt vigyázni. Most egy igen hosszú, és eddig elveszettnek hitt levél tárja fel, hogyan próbálta meg az itáliai természettudós becsapni az inkvizíciót.

A lángész, aki a tudomány miatt lett Sir, és sohasem nősült meg

Háromszázhetvenöt éve, 1643. január 4-én született Sir Isaac Newton angol fizikus, matematikus, csillagász, a tudománytörténet egyik legnagyobb lángelméje, akit elsőkét emeltek lovagi rangra tudományos munkásságáért.

A németalföldi látcsőtől az űrteleszkópok birodalmáig

Már az ókori keleti birodalmakban is megbecsült tudománynak számított a csillagászat. Az óegyiptomi tudós papok például a Sirius állásából számították ki a Nílus várható áradásának idejét, Mezopotámiában pedig hatalmas csillagvizsgálókat építettek. Az égitestek vizsgálatánál azonban egészen a 16. század végéig, kizárólag a szögmérő műszerekre és órákra, valamint a puszta szemükre hagyatkozhattak az asztronómusok. A távcső feltalálása alapjaiban rengette meg a hagyományos világképet.

Tudja, mi köze a Subarunak az univerzumhoz?

Több patinás autógyár márkajelzése stilizált csillagot ábrázol, így többek között a Daimler AG, vagy a Chrysler jól ismert logója. A japán Subaru azonban nem elégedett meg egyetlen csillaggal, hanem egy egész csillagképet tett meg autómárkái jelzésének.

Tudja-e, hogy ki mérte meg először a fény sebességét?

A Föld központi helyzetét feltételező, évezredes arisztotelészi tant Kopernikusz heliocentrikus világképe döntötte meg a 16. század derekán. A rá következő évszázadban a távcsöves megfigyelések forradalmat indítottak az asztronómiában, amelynek egyik legkiemelkedőbb eredménye a fény terjedési sebességének felismerése volt, a 17. század második felében.

Hatalmas sós óceán lehet a Jupiter legnagyobb holdján

Hatalmas, a földinél tízszer mélyebb sós vizű óceán lehet a Jupiter, egyben a Naprendszer legnagyobb holdján, a Ganymedesen egy vastag jégkéreg és a sziklás felszín közé szorulva - jelentette be az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA a Hubble űrteleszkóp friss kutatásaira támaszkodva.

Több mint 80 éve figyelik a csepegő kátrányt

A világ legrégebb óta folyó kísérletei arra emlékeztetnek, hogy a tudomány művelése sok esetben inkább maratonhoz, mint rövidtávfutáshoz hasonlítható. A Nature összeállítása a tudományos megfigyelés élő történelméről.

Ne szalassza el este a rekordközelségben lévő Jupitert!

Közel fél évszázada volt olyan közel hozzánk a Jupiter, mint ezekben a napokban. Szabad szemmel is ragyogó látvány, egy kisebb távcsővel pedig már izgalmas részleteket láthatunk rajta. Néhány érdekes tudnivaló, ha az égbolt alatt mesélni is szeretne valakinek.

2010-ben még várni kell az Europára

Január 7-én négyszáz éve, hogy Galileo Galilei itáliai tudós saját készítésű távcsövével felfedezte a Jupiter négy nagy holdját. Ez volt az egyik első csapás a geocentrikus világképre, hiszen a holdak keringéséből azonnal nyilvánvalóvá vált: nem lehet a Föld minden mozgások középpontja. Azóta kiderült, hogy a négy apró fénypont mindegyike önálló, izgalmas világ, sőt az Europán élet is lehet. Az égitest vizsgálatára izgalmas tervek vannak, de nem állunk olyan jól, ahogy azt A. C. Clarke elképzelte a 2010. Második űrodisszeiában.

Négyszáz éve kezdődött a geocentrikus világkép összeomlása

Immár négyszáz esztendeje, hogy Galileo Galilei az égbolt felé fordította az akkoriban vadonatúj eszköznek számító távcsövet. Csodálatos dolgokat látott, olyan dolgokat, amelyek alapjaiban rengették meg a már repedező földközéppontú világképet. A Galilei-élményt ma is bárki könnyen megtapasztalhatja, a legkisebb távcsövekkel is.

Négyszáz éves a távcső - előadás kedden este

Közel négyszáz éve fordította távcsövét az égbolt felé Galilei, korszakalkotó felfedezések sorát indítva el. Erről hallhatnak előadást ma az érdeklődők a Polaris Csillagvizsgálóban.

Kiemelte az első anyagmintát a Phoenix

A Phoenix kiemelte a Mars felszínéről az első anyagmintát, amely a megjelenése alapján szulfátsókat vagy kevés jeget is tartalmazhat. A részletes elemzés még csak ezután következik.

A tíz legszebb fizikai kísérlet

Amerikai fizikusok véleménye alapján összeállították minden idők tíz legszebb fizikai kísérletének listáját. Galilei klasszikus szabadesési kísérlete "ezüstérmes", Newton, akit más felmérésekben minden idők legnagyobb fizikusának tartanak, a negyedik helyre szorult.

Einstein ma az új Galilei...

Valószínűleg a 20. század megújult kommunikációs eszköztára is tehet arról, hogy Albert Einstein felfedezései a korábbi természettudományos eredményekhez képest jóval nagyobb figyelmet kaptak.

Einstein ma az új Galilei...

Valószínűleg a 20. század megújult kommunikációs eszköztára is tehet arról, hogy Albert Einstein felfedezései a korábbi természettudományos eredményekhez képest jóval nagyobb figyelmet kaptak. Ez természetesen nem Einstein téziseinek lebecsülését jelenti, mindenesetre a gyors(abb) információáramlás megkönnyítette a newtoni fizikát megrengető tételek egész világon való elterjedését. Einstein munkájának ezzel összefüggő különös érdekessége, hogy eredményei nem csak a fizikai tudományok művelőinek szűkebb pátriájában keltettek feltűnést, hanem neves bölcselők, írók, társadalomtudósok is felfigyeltek a német kutató világrengető eredményyeire. ...

Új fény

Fizika-színház Debrecenben

John Gribbin: A tudomány története 1543-tól napjainkig

Galilei tintáinak elemzése felfedi a Dialógus titkait

A tudomány- (és az egyház)történet egyik nagy rejtélyének további értelmezésében segítenek a kémikusok és a fizikusok, ugyanis röntgensugarak segítségével kimutatták, mekkora arányban tartalmaznak vasat, rezet, cinket, ólmot a különböző tinták, amelyeket Galilei kézírásos műveihez használt. Így megállapíthatják az ötletek, a felfedezések és a bizonyítások valódi sorrendjét, és kideríthetik, mikortól vált bizonyossá, hogy "mégis mozog a Föld".