Itt vannak az univerzum legrejtélyesebb és legbizarrabb objektumai

Az észlelőcsillagászat látványos és rendkívül gyors fejlődése, mindenekelőtt az egyre nagyobb teljesítményű földi teleszkópok illetve űrtávcsövek szolgálatba állítása az univerzum mindeddig ismeretlen mélységeit tárta és tárja fel az asztrofizikusok számára. Olyan korábban nem ismert különleges égitestek, illetve jelenségek tárultak fel a közelmúlt csillagászati felfedezései nyomán, amelyek közül néhány még most is komoly fejtörést okoz a tudósoknak. Ezekből mutatunk be néhányat, az univerzum legkülönlegesebb jelenségei közül.

Döbbenetes rádiójelek érkeztek a Földre az űrből

Rendkívül szokatlan, az univerzum mélységeiből érkezett rádiójel detektálásáról számol be egy kutatócsoport a Nature tudományos szaklapban július 13-án megjelent tanulmányában. Az FRB 201912221A katalógusszámot kapott gyors rádióhullám keletkezési helye és eredete egyelőre még nem ismert.

Az univerzum leglátványosabb pontjai- galéria

A Tejútrendszer elnyelte, most megtalálták, a végeredmény megdöbbentő

Tágabb kozmikus terünk, a mintegy 100-400 milliárd csillagból álló Tejútrendszer a múltban egyfajta galaktikus zombiként már több kisebb galaxist is bekebelezett. Az Európai Űrügynökség (ESA) február 17-én tett bejelentése szerint a Gaia űrszonda egy újabb ősi kozmikus ütközés nyomaira bukkant. Az egykori és a Pontus nevet kapott galaxis vesztére túl közel került a Tejútrendszerhez, amely a nagyobb gravitációs ereje miatt nagyjából 8-10 milliárd éve elnyelte a Pontust.

Sikerült megfigyelni egy vörös óriás szupernovarobbanás előtti utolsó pillanatait

Először figyelték meg valós időben egy vörös szuperóriás robbanással végződő haláltusáját csillagászok: a hatalmas csillag gyors önpusztítása végén összeomlott és II-es típusú szupernóvává vált.

Szörnyű kínok, szupernóva-robbanás és halálos sugárzás után a végső pusztulás vár rá

Az asztrofizikusok először találtak bizonyítékot egy Tejútrendszeren kívüli exobolygó létezésére, a NASA Chandra X-ray Obszervatórium segítségével. A bolygót a tőlünk mintegy 28 millió fényévre fekvő M 51-es jelű Örvénygalaxis egyik spirálkarjában fedezték fel, egy úgynevezett röntgenbináris rendszerben. A Szaturnuszhoz hasonló méretű bolygó a létezését fenyegető rendkívül veszélyes környezetben kering az anyacsillaga körül.

Mi van ott, ahol vége a világegyetemnek?

A 20. század nagy csillagászati felfedezései, valamint Albert Einstein 1905-ben publikált speciális, továbbá az ebből továbbfejlesztett általános relativitáselmélete teremtették meg az univerzum jelenleg elfogadott modelljét. Mai ismereteink szerint 13,8 milliárd éve az ősrobbanással jött létre a táguló univerzum egy gravitációs szingularitásból, ami előtt nem létezett sem a tér, sem pedig az idő. Az ősrobbanás-elméletből vezethető le, hogy a jelenleg ismert univerzum miért térhet el mind a múltbeli, mind pedig a jövőbeli állapotától. A véges, de határtalan és táguló univerzumot leegyszerűsítve úgy kell elképzelni, mint egy felfújóddó ...

Lehetséges-e a Földről észlelni a földönkívüli szupercivilizációkat?

Az 1960-as évek elejétől Frank Drake amerikai csillagász kezdeményezésére a rádiócsillagászat vált a földönkívüli civilizációk nyomait kereső SETI (Search for ExtraTerrestrial Intelligence) program legfontosabb eszközévé, jóllehet, ezzel egy időben, 1964-ben Freeman J. Dyson brit-amerikai fizikus azt az elképzelést is felvetette, hogy a távoli szupercivilizációk olyan kiterjedt megastruktúrákat építhetnek, amelyek optikailag is azonosíthatóak a Földről. Egy nemzetközi kutatócsoport arra a következtetésre jutott, hogy az úgynevezett Dyson-gömbök valóban felfedhetik a magasan fejlett földönkívüli civilizációk nyomait, elsősorban a fekkete ...

Egyszerre két neutroncsillagot nyeltek el a fekete lyukak

2020 januárjában tíz napon belül a kutatók kétszer is észleltek egy neutroncsillag és egy fekete lyuk összeolvadásából származó gravitációs hullámokat. A hullámok több mint 900 millió fényév távolságból érkeztek. Mindkét neutroncsillagot egészben nyelte el a fekete lyuk párja.

A sötét anyag hiányát azonosították egy galaxisban

A sötét anyag minden kétséget kizáró hiányát azonosította az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA Hubble űrteleszkópja egy ultradiffúz galaxisban (UDG) - adta hírül a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő portál.

Láthatatlan hidakat találtak a galaxisok között

Galaxisokat összekötő "szálakat" fedeztek fel csillagászok a lokális univerzum sötét anyagának legújabb térképén. A gépi tanulás segítségével kifejlesztett atlasz segítheti a sötét anyag természetének, valamint a helyi világegyetem múltjának és jövőjének mélyebb megismerését.

Rengeteg ellenséges civilizáció lehet a világűrben

Az űrkutatás talán legnagyobb és mindmáig megválaszolatlan kérdése, hogy a földi civilizáción kívül létezhetnek-e más, magasan fejlett létformák az univerzumban. A világhírű elméleti fizikus, Stephen Hawking szerint a matematikai logika alapján bizonyosra vehető, hogy a világegyetem legalább százmilliárd galaxisában máshol is létrejöhettek az élet magasrendű formái. Hawking szerint nem is ez a fő kérdés, hanem az, hogy vajon milyenek lehetnek ezek a feltételezett távoli idegen civilizációk. Stephen Hawking úgy vélte, hogy egy hipotetikus kapcsolatfelvétel több mint kockázatos lenne a földi civilizáció szempontjából. Ugyanerre a köveetkeztetésre ...

Egy év alatt 39 új gravitációs hullámot azonosítottak

A LIGO és a Virgo segítségével 39 új gravitációshullám-jelenséget észleltek a gravitációs hullámok keresésének 3. egyéves mérési időszakának (03) első felében (O3a). A tudósok háromszor annyi keresett eseményt rögzítettek, mint amennyit az első két időszakban összesen. Ezzel összesen 50-re emelkedett az észlelt események száma.

Kiderült: Einsteinnek még a legnagyobb tévedése is igaz

A kozmológiai állandó bevezetését először Albert Einstein javasolta az általános relativitáselméletéhez, mivel az egyenletei időben változó világegyetemet mutattak, egy táguló, vagy összehúzódó univerzumot jeleztek előre. Einsteinnek  azonban az volt az álláspontja, hogy az univerzum statikus és időben változatlan, ezért az általa bevezetett kozmológiai állandót élete nagy tévedésének nevezte. Könnyen lehet azonban, hogy Albert Einstein mégsem tévedett, mert a sötét energia ismert tulajdonságai megfelelnek a kozmológiai állandónak. Most, hogy már bizonyított az univerzum gyorsuló tágulása, a sötét energia mint kozmológiai állandó maagyarázatot ...

Hat galaxis vergődött egy fekete lyuk fogságában

Szupernagytömegű fekete lyuk hálójában lévő galaxisokat észlelt az Európai Űrügynökség (ESA) Nagyon Nagy Teleszkópja (VLT).

Extrém ultraibolya sugárzást kibocsátó galaxist fedeztek fel

Felfedezték az első galaxist, amely extrém ultraibolya sugárzást bocsát ki magából. Ez segíthet jobban megérteni, hogyan végződött az univerzum "sötét korszaka" több mint 13 milliárd évvel ezelőtt.

Pelyhes spirálgalaxist kapott lencsevégre a Hubble űrtávcső

Egy pelyhes spirálgalaxisról készített lenyűgöző felvételt az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) és az Európai Űrügynökség (ESA) Hubble űrtávcsöve.

Rejtélyes szívdobbanások jönnek az univerzum mélyéről

Ismét észlelték egy nagytömegű fekete lyuk "szívverését", miután a gigantikus méretű objektum éveken át a Nap takarásában volt.

Egyesülő galaxisokat kaptak lencsevégre a kutatók

Először készült felvétel galaxisok ütközéséből eredő, nagy erejű anyagsugárról, úgynevezett relativisztikus jetről.

Különös rádiójelet fogtak, de az igazi meglepetés csak ezután jött

A csillagászok az ESO Nagyon Nagy Távcsövével (Very Large Telescope) most először észleltek egy gyors rádiókitörést, amelynek a fénye egy galaxis halóján át jutott el hozzánk. Ennek az ezredmásodpercnél rövidebb ideig tartó különös kitörési jelenségnek a rádióhullámai majdnem zavartalanul értek el a Földig, ami arra utal, hogy a haló meglepően kis sűrűségű, mágneses tere pedig gyenge. A megfigyelés új eszközt ad a csillagászok kezébe a titokzatos galaxishalók vizsgálatához.

Valami gyilkolja a galaxisokat, a tudósok keresik az elkövetőt

A világegyetem legextrémebb régióiban a galaxisok egymás után pusztulnak el; a bennük zajló csillagkeletkezések leállnak, a csillagászok pedig nem értik, a folyamat miért és miként megy végbe.

Újabb objektumok bizonyítják Einstein jóslatát

Valószínűleg két újabb gravitációs hullámot talált a lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium (LIGO) és az olaszországi Virgo detektor egy héttel az után, hogy a két továbbfejlesztett és megújított detektor április elsején megkezdte működését.

Bámulatos közelképek az univerzum legrégebbi galaxisáról

Az univerzum legrégebbi ismert galaxisáról készített különlegesen közeli képeket a Hubble-űrteleszkóp.

Tudományos tanácskozással ünneplik az ősrobbanást a Vatikánban

Tudományos tanácskozással ünneplik az ősrobbanás elméletét a Vatikánban, ezzel is bizonyítandó, hogy az istenhit és a tudomány nem összeegyeztethetetlen. Az elmúlt években új forradalom bontakozott ki az elméleti fizika és napjaink egyik legizgalmasabb kérdése, az ősrobbanás-kozmológia területén. 

Időutazás: a jövő fantazmagórikusan szép zenéje

Az időutazás fikciója egyike az emberi fantáziát legjobban megmozgató kérdéseknek. Izgalmas eljátszani azzal a gondolattal, hogy milyen is lenne visszaugrani az ókori Rómába, vagy akár a dinoszauruszok rég elsüllyedt világába. Talán még ennél is érdekesebb azonban a tudomány álláspontja ebben az érdekfeszítő kérdésben.

Ez az eddigi legszínesebb kép az Univerzumról

Minden eddiginél átfogóbb képet készített el a napokban a Hubble-űrtávcső a viharos eseményekben bővelkedő fiatal univerzumról. A színes felvételen tízezer galaxis életének korai szakaszát figyelhetjük meg.

Mégsem hasonlít a Föld az ikertestvérére

Alig nagyobb a Földnél a Kepler-186f exobolygó. Egy vörös törpecsillag lakható zónájában kering, igaz, annak fagyosabb részén, és ebben ki is merül a hasonlóság. Nem tudjuk, miből áll, van-e légköre, és van-e rajta víz. Ha viszont van, akkor az folyékony lehet.

Új típusú szupernóvákat fedeztek fel

Amerikai csillagászok a szupernóvák új osztályát fedezték fel. A mini-szupernóvák sokkal halványabbak az eddig ismert, robbanó társaiknál.

Felfedezték az Univerzum legnagyobb képződményét

A világegyetem legnagyobb ismert képződményét, aktív galaxismagok négymilliárd fényévnyi átmérőjű halmazát fedezték fel brit csillagászok. Olyan hatalmas, hogy létezése ellentmond a kozmológiai ismereteknek.

Ilyen az Univerzum legnagyobb spirálgalaxisa

A Tejútrendszernél ötször nagyobb az NGC 6872 jelű galaxis, mely így a jelenleg ismert legnagyobb spirálgalaxis az Univerzumban.

A világ hajnaláról közölt képeket a NASA

Folytatódtak a mélyfúrások a Világegyetem múltjába: először sikerült több objektumot is megfigyelni a galaxisok hajnalának időszakából. Az új eredmények alapján is fokozatosan fejlődtek a galaxisok, és lassan fűtötték fel az Univerzumot.

Kiderült, mikor volt a csúcson a Világegyetem

Egy nemzetközi csillagászcsoport feltérképezte, milyen lehetett a Világegyetem úgy 11 milliárd évvel ezelőtt. Meglepő felfedezésre jutottak, az Univerzum tágulását a hullámvasút mozgásához hasonlították.

Galaxishalmazok közötti gázhidat fedeztek fel

Első ízben sikerült kimutatni a Planck csillagászati műhold segítségével egy olyan forró, tízmillió fényévnyi hosszúságú gázhidat, amely galaxishalmazokat köt össze. A felfedezésről az Astronomy and Astrophysics című folyóiratban jelenik meg tanulmány.

Ezek az űrkorszak világképformáló fotói

A Hold egén még gyönyörű kékes bolygó a Föld, a Marsén azonban már csak egy apró pötty, és akkor még mindig csak a szomszédban járunk a hatalmas világegyetemben. Kozmikus gondolkodásunk mérföldkövei a Space.com űrportál képes összeállításában.

Elkészült a világűr legmélyebb felvétele

Az idő és a tér korábban nem látott mélységeibe enged betekintést a Hubble űrtávcső legújabb képe.

Forró galaxisokat és milliónyi fekete lyukat találtak

Ritka galaxisokra és számtalan fekete lyukra bukkantak közel tízmilliárd fényévnyi távolságban. A körülbelül ezer forró galaxis mindegyike annyi fényt bocsát ki, mint százmilliárd Nap, központjukban pedig óriási és aktív fekete lyukak vannak.

Először észlelték a korai világegyetem sötét galaxisait

Sikerült közvetlenül is megfigyelni azokat az ősi objektumokat, amelyek a mai nagy galaxisok építőkockái voltak.

Rejtélyes sugárzást észleltek a korai Univerzumból

A NASA Spitzer-űrtávcsövével a korai Világegyetemből érkezett halvány sugárzást azonosítottak, de egyelőre nem tudják, hogy mi a forrása.

Összeolvad a Tejútrendszer és az Androméda

Négymilliárd év múlva egy ütközés következtében a Tejútrendszerbe olvad az Androméda-galaxis. A kataklizma átalakítja a Tejútrendszert, de a Földön az élet sorsa feltehetőleg már korábban megpecsételődik.

Belepte a hó a Tejútrendszert

Ha kívülről látnánk, akkor galaxisunk, a Tejútrendszer színe a frissen hullott hóéra emlékeztetne. Egy felmérés során közel egymillió távoli csillagvárost hasonlítottak össze a sajátunkkal.

Új képet közöltek az Ősrobbanás utáni Univerzumról

Az Ősrobbanás után mindössze 600 millió évvel létezett galaxishalmazt figyeltek meg. Ez az eddig ismert legkorábbi ilyen objektum. A felfedezés megerősíti azt az elméletet, mely szerint a legnagyobb galaxishalmazok korán indultak fejlődésnek, és fokozatosan növekedett a tömegük.

Szinte tökéletes Einstein-gyűrűt fényképezett le a Hubble űrtávcső

A gravitációs tér a fény haladási irányát is befolyásolja, ahogyan azt már Einstein feltételezte általános relativitáselméletében. Ha egy nagytömegű égitest közelében halad el, akkor az hatással van rá: eredeti irányától kissé eltéríti. Mivel egy nagy galaxishalmaz tömege óriási, a mellette, illetve a rajta áthaladó fénysugarak útja jelentősen megváltozik.

A Plútó is keringhetne a most felfedezett, rekordméretű fekete lyukakban

Tízmilliárdszor nehezebbek a Napnál azok a fekete lyukak, amelyeket most azonosítottak két óriási galaxis centrumában. A szuper-nagytömegű fekete lyukak egykor a mostaninál is feltűnőbb objektumok lehettek.

Elkészült a legrészletesebb kép a Tejútrendszer közepéről

Magányos óriáscsillagok és akár a Naprendszert is átérő izzó gázfelhők láthatóak a Hubble-űrtávcső infravörös felvételén. Az átlátszatlan felhők mögé is belátó infravörös sugarak megmutatják, hogyan fest galaxisunk központi vidéke.

Gigantikus szappanbuborékokat fújt a galaxisok ütközése

Hatalmas szappanbuborékokhoz hasonló héjak öveznek egy elliptikus galaxist. A felvétel látványosan mutatja, milyen összetett szerkezetek fordulhatnak elő az egyébként homogénnek tekintett csillagvárosokban.

Galaktikus porvihart okozott két galaxis ütközése - kép

Egy egész csillagvárosban felkavarodott az égitestek közötti finom por, nagy valószínűséggel egy másik galaxissal történt ütközés következtében. A Hubble-űrtávcső látványos felvételén a Centaurus-A galaxis csillagközi felhői minden korábbinál részletesebben tanulmányozhatók.

Szabályozott hízókúrán voltak az ősi fekete lyukak

Már egymilliárd évvel az Ősrobbanás után is szabályosan, az őket befogadó galaxisok tömegével arányosan növekedtek a szupernagytömegű fekete lyukak. Minden korábbinál távolabb sikerült az egzotikus objektumok gyarapodását megfigyelni.

Megtalálták a Tejútrendszer ikertestvérét - kép

Bár kétszer nagyobb saját galaxisunknál, felépítését tekintve erősen hasonlít a Tejútrendszerre az NGC 6744 jelű csillagváros. A 30 millió fényévre lévő objektum megmutatja, hogyan festene saját galaxisunk, ha a távolból néznénk.

Így nézett ki az ősi Univerzum

Ősi hidrogénfelhőket térképeztek fel minden korábbinál nagyobb távolságban. A Világegyetem kezdőpillanata után 2-4 milliárd évvel létezett hidrogéngáz eloszlása segít az Univerzum jövőjének megismerésében is.