Hihetetlen, merre járnak most az első földi rádiójelek a kozmoszban

Az idegenek nyomait kereső kutatók a földönkívüliekkel való passzív kapcsolatfelvétel egyik lehetséges eszközeként tekintenek azokra az elektromágneses hullámokra, bennük a földi rádióadások jeleire is, amiket az elmúlt évszázadban bocsátott ki az emberi civilizáció. Ha csak a tágabb kozmikus hazánk, a Tejútrendszer határait vizsgáljuk, úgy viszont  kiábrándító az eredmény: a fénysebességgel terjedő rádióhullámok közül a „legelső fecskék" által befutott távolság is egy alig érzékelhető apró kör csupán a galaxisunk térképén.

Először figyeltek meg bolygót a galaxisunkon kívül

Halott galaxisokat talált a Hubble, rejtély, mi történhetett

Az univerzum fiatal korából származó halott galaxisokat azonosítottak csillagászok a Hubble űrteleszkóp és az ALMA rádiótávcső-hálózat segítségével - írja az Engadget. Számítások szerint a hat galaxis a csillagformálódás legintenzívebb szakaszának számító időszakban pusztult el, mert rejtélyes okok miatt eltűnt a nyersanyagként szolgáló hideg hidrogéngáz. A tudósok egyelőre nem értik, mi történhetett.

Felfedeztek két ősi galaxist

Új megfigyelési módszerek segítségével fedeztek fel két ősi galaxist csillagászok. A Chilében lévő ALMA obszervatórium segítségével nyertek betekintést a 13,8 milliárd éve keletkezett univerzum korai kozmikus időszakába.

Tízmilliárd éve történt robbanás fog ismét feltűnni az égen

A Szupernóva Requiemnek nevezett robbanás egy ősi csillag tízmilliárd ezelőtti megsemmisülése, aminek fénye először 2016-ban jutott el hozzánk, akkor a Hubble űrteleszkóp észlelte az eseményt. A jelenséget 2037-ben ismét meg lehet majd figyelni, ez a furcsaság pedig az úgynevezett gravitációs lencsének köszönhető – írja a Live Science.

Rejtélyes rádiójelek jönnek a Tejútrendszer mélyéről

Ahogy egyre érzékenyebb műszerekkel fürkésszük az univerzumot, úgy gyarapodik az új, nem egyszer megdöbbentő felfedezések száma is. Az Ausztráliában működő ASKAP rádióteleszkóp-rendszer a közelmúltban olyan furcsa, rendkívül szokatlan rádiójeleket fogott, amelyek nem hasonlítanak semmilyen más eddig detektált jelre. A Tejútrendszer centrumának közelében fekvő, ASKAP J173608.2-321635- jelzést kapott rádióforrás eredetére egyelőre nincsen elfogadható magyarázat, csak annyi bizonyos, hogy egyetlen ismert kozmikus objektum rádiósugárzásának sem felelnek meg az észlelt jelek.

KVÍZ: Mennyit tudsz az univerzumról?

Az egyik legizgalmasabb téma az űr és az űrkutatás, a körülöttünk lévő világ felfedezése. Annak ellenére, hogy az emberek már régóta igyekeznek adatokat gyűjteni róla, nagyon keveset tudunk. Teszteld tudásod, te mennyire ismered az univerzumot!

Mindent elsöprő robbanás sugarai érték el a Földet

A valaha észlelt legrövidebb gammakitörést fedezték fel csillagászok. Az alig 0,6 másodpercig tartó jelenséget egy távoli nagytömegű csillag szupernóva-robbanása okozta.

Elképesztő új felvételeken a közeli galaxisok

Az Európai Déli Obszervatórium (European Southern Observatory – ESO) műszereivel dolgozó csillagászok egy csoportja új fotókat tett közzé közeli galaxisok tűzijátékszerű, színpompás kavalkádjáról. Az ESO Nagyon Nagy Távcsövével (Very Large Telescope – VLT) készített színes felvételek a galaxisok különböző alkotórészeit különféle színekkel jelenítik meg. Ezeken a csillagászok könnyen azonosítani tudják a fiatal csillagok születési helyeit, valamint az általuk felhevített közeli gázfelhőket. A VLT képeit az ESO partnerségével működtetett Atacama Large Millimeter/submillimeter Array (ALMA) mikrohullámú rádiótávcső-hálózat felvételeivell ...

Vakítóan fényes galaxist fotózott a Hubble

Ritka galaxist kapott lencsevégre a Hubble. A csillagváros magja vakító fényben pompázik.

Te is ilyen háttérképet akarsz! Varázslatos fotók a Tejútról

A Capture The Atlas névre hallgató fotós weboldal minden évben összegyűjti a legkiemelkedőbb képeket, amelyeket a Tejútról készítettek a világ különböző részein. Az alkotások szinte túlvilági élményt nyújtanak!

Te is ilyen háttérképet akarsz! Varázslatos fotók a Tejútról

A Tejútrendszer bekebelezett egy másik galaxist

Újabb ismereteket szereztek kutatók arról, milyen ütemben alakult ki a Tejútrendszer, és hogyan olvadt egybe egy kulcsfontosságú galaxissal.

Ultranagy energiájú kozmikus gyorsítókat fedeztek fel a Tejútrendszerben

Tucatnyi ultranagy energiájú (UHE) kozmikus gyorsítót fedeztek fel a Tejútrendszerben kínai kutatók. A felfedezés segíthet megérteni a galaxis kialakulását és a kutatókat évszázadok óta foglalkoztató kozmikus sugarak eredetét.

Meglepő folyamat miatt haldoklik egy távoli galaxis

A galaxisok akkor kezdenek el „haldokolni", amikor leáll bennük a csillagkeletkezés, de mostanáig a csillagászoknak távoli galaxisok esetében nem sikerült tetten érniük a folyamat kezdetét. Az Európai Déli Obszervatórium partnerségével üzemeltetett ALMA (Atacama Large Millimeter/submillimeter Array) antennarendszer segítségével most azonban egy olyan galaxist figyeltek meg, ahonnan éppen kidobódik a csillagok létrehozására alkalmas gáz közel fele. A folyamat üteme megdöbbentő, évente tízezer naptömegnyi gáz távozik, azaz a galaxis nagyon gyorsan elveszti azt az anyagot, amiből új csillagok keletkezhetnének. A kutatócsoport úgy véli,, ...

Nincs magyarázat az égen felbukkanó szellemekre

Továbbra sincs magyarázat azokra a szellemszerű képződményekre az égen, amiket még 2019 szeptemberében észlelt csillagászok egy csoportja – írja a Space.com.

Egy hatalmas kannibál az otthonunk

Öt galaxist is felfalt a Tejútrendszer a távoli múltban – derítette ki egy új kutatás, amelyről a Sky and Telescope csillagászati portál adott hírt.

Több millió galaxist térképezett fel az ASKAP teleszkóphálózat

Az univerzum hatalmas részét térképezte fel rekordidő alatt az ASKAP ausztrál teleszkóphálózat, több millió új galaxist tárva fel és új utat nyitva a jövőbeli felfedezéseknek - közölte kedden az ausztrál nemzeti tudományos intézet (CSIRO).

A NASA kiszámolta, mennyi lakható bolygó lehet a galaxisunkban

Túszokat ejtett egy fekete lyuk

Az ESO Nagyon Nagy Távcsövének (Very Large Telescope – VLT) felvételén a csillagászok hat galaxist számláltak össze egy szupernagy tömegű fekete lyuk környezetében - írja az Európai Déli Obszervatórium (ESO) közleménye. A rendkívül távoli felvételen a világegyetem kevesebb mint egymilliárd éves korában látható. Ennyire szoros csoportosulást ezelőtt még nem figyeltek meg a csillagászok az ősrobbanás utáni ilyen korai időszakból. Ez a megfigyelés segíthet megérteni a szupernagy tömegű fekete lyukak keletkezését és gyors növekedésüket – ilyen objektum található a mi Tejútrendszerünk középpontjában is. A felvétel alátámasztja azt az elkképzelést, ...

Sötét energiából áll az univerzum legnagyobb része

A Kaliforniai Egyetem kutatói által vezetett tudóscsoportnak sikerült pontosan megmérnie, hogy mennyi anyag van a világegyetemben: az univerzum 31 százalékát alkotja anyag, a maradék sötét energia.

Egyedülálló galaxist fedeztek fel a kutatók

Először találtak kvazárhoz hasonlatos ultraibolya fényű galaxist.

Először azonosíthattak egy másik galaxisban található bolygót

Amerikai és kínai kutatóknak elsőként sikerült extragalaktikus, vagyis Tejútrendszeren kívüli bolygóra utaló bizonyítékokat találni.

Több millió csillag átvizsgálása sem mutatta a földönkívüliek jelenlétét

Tízmillió csillag átvizsgálása sem mutatta földönkívüliek jelenlétét - legalábbis egyelőre.

Lehet, hogy idegen űrhajó lépett a Naprendszerbe

Még 2018-ban egy titokzatos, szivarformájú objektum lépett a Naprendszerbe. Oumuamua névre keresztelték el, ami hawaii nyelven azt jelenti: „elsőként érkező távoli üzenet". Szokatlan formája és viselkedése miatt sokáig nem tudták eldönteni, milyen fajta égitest lehet, végül a kutatók az üstököseredet mellett tették le voksukat. Néhány tudós azonban vitatja ezt az elméletet, és egy mostanában megjelent új tanulmányban sokkal sci-fi-ízűbb teóriát vettek elő: az objektum inkább hasonlít egy idegen civilizáció által tervezett űreszközre, mint kozmikus jéghegyre.

Rejtélyes fénygyűrűt láttak az égen, most kiderült, mit találtak

Az ESO partnerségével üzemeltetett ALMA (Atacama Large Millimeter/submillimeter Array) antennarendszerrel csillagászok egy rendkívül távoli, így nagyon fiatal galaxist fedeztek fel, amely meglepően hasonlít a Tejútrendszerre. A galaxis olyan messze van, hogy fénye 12 milliárd év alatt ért el hozzánk: abban az állapotában látjuk, amikor az Univerzum még csak 1,4 milliárd éves volt. Szintén meglepő a benne uralkodó rendezettség, amely ellentmond az elméleteknek, miszerint a korai univerzum galaxisai turbulensek és instabilak. A váratlan felfedezés új megvilágításba helyezi univerzumunk múltját, és így megkérdőjelezi jelenlegi tudásunkkat ...

Lenyűgöző űrpillangót fényképeztek a csillagászok

A szimmetrikus alakja miatt pillangóra hasonlító, csodás színekben pompázó, szövevényes mintázatú NGC 2899 katalógusjelű gázbuborék úgy néz ki az ESO Nagyon Nagy Távcsövének (Very Large Telescope – VLT) friss felvételén, mintha épp ellibbenni készülne. Soha korábban nem készült még ennyire lenyűgözően részletes felvétel erről az égi tüneményről. A fényképen még a planetáris köd halvány körvonalai is látványosan ragyognak a háttércsillagok előtt.

Kozmikus rejtélyt fotóztak le egy teleszkóppal - videó

Az Európai Déli Obszervatórium Nagyon Nagy Távcsövét (VLT) használva arra lettek figyelmesek a csillagászok, hogy az egyik törpegalaxisban egy instabil, nagy tömegű csillag eltűnt. A tudósok szerint ez arra utalhat, hogy a csillag halványabb lett, és részben por takarja el. Egy másik lehetséges magyarázat, hogy a csillag fekete lyukká zuhant össze anélkül, hogy szupernóvaként felrobbant volna. „Amennyiben ez a feltételezés igaz" – mondja a kutatást végző csoport vezetője, Andrew Allan, a Trinity College Dublin (Írország) PhD-hallgatója – „ez lenne az első közvetlen észlelés arra, hogy ily módon ér véget egy ilyen óriási csillag élete."

Tele lehet a galaxisunk fiatal Földekkel

Az eddig véltnél jóval nagyobb eséllyel találhatnak kialakulásuk korai szakaszában lévő, Föld-típusú bolygókat - ezt állapították meg az angliai Sheffieldi Egyetem kutatói.

Kozmikus tűzgyűrűt találtak

Fánk alakú, tüzes galaxist fedezett fel egy nemzetközi kutatócsoport. A "kozmikus tűzgyűrűnek" nevezett jelenség segíthet többet megtudni a galaxisok struktúrájáról és kialakulásukról.

A tejútrendszerünkből származó rádiójelekre lettek figyelmesek a csillagászok

Különös jel érkezett a galaxisunkból, a kutatók tanulmányozzák az esetet.

Titokzatos jel érkezett a galaxisunkból

A különös rádiójel forrása valahol a Tejútrendszerben rejtőzik, a kutatók jelenleg is próbálják lokalizálni.

Már 30 éve avatja be az univerzum titkos csodáiba az emberiséget a Hubble űrteleszkóp

A világűr sötét, hideg és végtelen. Vagy inkább egy csodákkal teli hely, melynek határtalanságát az emberi elme képtelen felfogni? Még a saját szemünknek se nagyon merünk hinni, amikor a világ leghíresebb teleszkópjának képeit nézegetjük. Csupa fény, robbanás, káosz és hűvös rendezettség – és persze rengeteg szín az, amit a Hubble képei mutatnak nekünk az univerzumról. Lehetséges, hogy mindez az ellentmondás megfér egymás mellett? Minden valóságos, amit látunk, és vajon mindent úgy látunk, ahogy az valóságos? Néhány kérdésre mindenesetre most megpróbálunk választ keresni.

Kisebb szomszédaikat felfalva híznak meg a galaxisok

Kisebb szomszédaikat felfalva híznak meg a galaxisok egy új kutatás szerint.

Szabályosan ismétlődő jeleket fogtak egy távoli galaxisból

A világűrből érkező, szabályosan ismétlődő jeleket detektáltak egy kanadai távcsővel.

A NASA csillagászai az eddig azonosított legtávolabbi galaxiscsoportot fedezték fel

A legtávolabbi galaxiscsoportot fedezték fel csillagászok.

Meglepte a kutatókat a szomszédos galaxis, erre ők sem számítottak

Másként néz ki három dimenzióban a szomszédos galaxis, mint azt eddig hitték. A Bécsi Egyetem és a Harvard Egyetem a Nature című tudományos lapban számolt be arról, hogy a galaktikus lemez alatt és felett egy hatalmas, gázban gazdag hullámformájú szerkezetet fedeztek fel. Ez a Radcliffe-hullám forradalmasítja a Naprendszer körüli, gyűrű formájú Gould-övről alkotott elképzelést.

Különös jel érkezett az űr mélyéről, és ez mindent felforgathat

Rejtélyes, ismétlődő rádiójelek érkeztek az űr mélyéről. Ez volt az ötödik olyan gyors rádiókitörés (Fast Radio Burst, FRB), aminek a galaxisát azonosítani tudták a szakemberek. Forrása miatt azonban lehetséges, hogy újra kell gondolni mindazt, amit ezekről a szignálokról tudunk.

A legtávolabbi galaxiscsoportot fedezték fel csillagászok

Az eddig azonosított legtávolabbi galaxiscsoportot fedezték fel csillagászok.

Meglepő dolog derült ki a csillagképződésről a Tejútrendszer közepén

Először sikerült rekonstruálni a Tejútrendszer középpontjában lezajlott csillagkeletkezés történetét, és meglepő dolgot találtak a kutatók. Eredményeik szerint két lökésszerű fázisban játszódott le a folyamat.

Különös rádiójelet fogtak, de az igazi meglepetés csak ezután jött

A csillagászok az ESO Nagyon Nagy Távcsövével (Very Large Telescope) most először észleltek egy gyors rádiókitörést, amelynek a fénye egy galaxis halóján át jutott el hozzánk. Ennek az ezredmásodpercnél rövidebb ideig tartó különös kitörési jelenségnek a rádióhullámai majdnem zavartalanul értek el a Földig, ami arra utal, hogy a haló meglepően kis sűrűségű, mágneses tere pedig gyenge. A megfigyelés új eszközt ad a csillagászok kezébe a titokzatos galaxishalók vizsgálatához.

Új, informatív kép készült a 2I/Boriszov-üstökösről

Fontos részletekkel szolgál a Naprendszerben megfigyelt első csillagközi üstökösről, a 2I/Boriszovról egy új felvétel, amelyet a NASA Hubble-űrteleszkópja készített.

Rekordsebességgel rúgták ki a csillagot

Hatmillió kilométer per órás sebességgel távozik a Tejútrendszerből egy Napnál nagyobb csillag, mert pályája miatt a galaxisunk közepén található fekete lyuk közelébe tévedt. A masszív objektum óriási erővel löki ki a fénylő égitestet a kozmikus ürességbe.

Nincs magyarázat arra, amit az űrben láttak

A több millió fényévre található galaxisokat egy láthatatlan, masszív intergalaktikus struktúra köti össze egymással.

Nem fogja elhinni, a dinoszauruszok a galaxis másik végén éltek

A fenti cím nem azt jelenti, hogy az őshüllők egy másik planétáról pottyantak a Földre. Sok-sok millió évvel ezelőtt szülőbolygónk még a Tejútrendszer egy másik pontján volt jelen.

Sötét energiát kutató forradalmi teleszkópot állítottak munkába

A sötét energiát kutató hatalmas teljesítményű teleszkópot állítottak munkába az Egyesült Államokban.

Ijesztő arcot fotózott az űrben a Hubble űrteleszkóp

Galaktikus "arcról" készített képet a Hubble űrteleszkóp, amely szokatlan galaxisütközést rögzített, a két összeolvadó galaxis látványa úgy hat, mint egy kozmikus arc.

Egy galaxishalmaz segítségével tekintettek vissza a múltba csillagászok

Egy nagy tömegű galaxishalmazt használtak röntgensugaras nagyítólencseként a csillagászok arra, hogy visszatekintsenek az időben, eközben észlelték egy apró törpegalaxis formálódását nagyon korai szakaszában.

Már az univerzum csecsemőkorában léteztek óriás galaxishalmazok

Az eddig megfigyelt legöregebb, több mint 13 milliárd éves galaxis-protohalmazra bukkant tudósok egy nemzetközi csoportja. A felfedezés közelebb vihet a világegyetem keletkezésének megismeréséhez.

Három óriási fekete lyukra bukkantak három galaxis ütközésénél

Három óriási fekete lyukat fedeztek fel három galaxis hatalmas ütközésénél - jelentette be csütörtökön a NASA bolygókutató intézete, a Jet Propulsion Laboratory.

Kilenc óránként erőteljesen felragyog a titokzatos fekete lyuk

A közelmúltban egy távoli galaxisból érkező periodikus röntgensugár - felvillanást észlelt az ESA teleszkópja. A rejtélyes jelenség okát még nem sikerült pontosan megfejteni, csak azt, hogy a kilenc óránként észlelhető röntgensugár - felvillanás hátterében egy szupermasszív fekete lyuk áll. A kutatók felfedezésüket a Nature magazinban publikálták.

Valami gyilkolja a galaxisokat, a tudósok keresik az elkövetőt

A világegyetem legextrémebb régióiban a galaxisok egymás után pusztulnak el; a bennük zajló csillagkeletkezések leállnak, a csillagászok pedig nem értik, a folyamat miért és miként megy végbe.

Egyre éhesebbnek tűnik a Tejútrendszer közepén lévő fekete lyuk

Egyre éhesebbnek tűnik a Tejútrendszer közepén lévő gigászi fekete lyuk, a kutatók egyelőre nem értik, miért.

Léggömbszerű képződményeket fedeztek fel a Tejútrendszer közepén

Rádióhullámokat kibocsátó két óriási "gömböt" azonosított a Tejútrendszer közepén egy nemzetközi kutatócsoport, amely a Nature című tudományos folyóiratban számolt be felfedezéséről.

Több millió évvel ezelőtt már járhattak idegenek a Földön

A Tejútrendszer idegen civilizációkkal lehet tele, pusztán azért nem hallottunk eddig felőlük, mert már jártak a Földön, jóval az emberiség megjelenése előtt, és idáig még nem tértek vissza – állítja merészen egy most közölt tanulmány.

Láthatatlan galaxisok tömegeit fedezték fel

Harminckilenc, korábban láthatatlan, hatalmas ősi galaxist fedeztek fel japán kutatók. Ez az első eset, hogy ennyi galaxist fedeznek fel egyszerre.

Eddig láthatatlan, hatalmas ősi galaxisokat fedeztek fel

Harminckilenc, korábban láthatatlan, hatalmas ősi galaxist fedeztek fel japán kutatók. Ez az első eset, hogy ennyi galaxist fedeznek fel egyszerre.

Ismét bebizonyosodott, hogy helyes az einsteini relativitáselmélet

A Tejútrendszer középpontjában lévő nagy tömegű fekete lyuk körül keringő csillag fényének megfigyelésével támasztották alá az eddigi leghatározottabban Albert Einstein 1915-ös általános relativitáselméletét amerikai tudósok.

Meghatározták kozmikus rádióhullámok gyors kitörésének pontos helyét

A canberrai székhelyű CSIRO kutatási szervezet csillagászai először határozták meg galaxisból érkező kozmikus rádióhullámok egyszeri, a pillanat tört részéig tartó nagyon erős löketének pontos helyét.

Felfedezték az eddig ismert legrégebbi összeolvadt galaxist

Felfedezték az eddig ismert legrégebbi összeolvadt galaxist az Atacamai Nagyméretű Milliméteres/Szubmilliméteres Hálózat (ALMA) segítségével.

Ritka elemek jelenlétét mutatták ki egy távoli bolygó légkörében

Ritka elemek jelenlétét mutatták ki egy távoli bolygó légkörében: a négyezer Celsius-fokos Kelt-9b a Hattyú csillagképben olyan elemeket vonultat fel, amelyeket még soha korábban nem mutattak ki exobolygó, vagy a Naprendszeren kívüli bolygó légkörében.

Valódi idegen a mélyűrből idetévedt utas

Egy néhai csillagrobbanás hátrahagyott maradványát fedezték fel egy antarktiszi meteoritba ágyazva: egyetlen mikroszkopikus szemcsét, amely árulkodik a Naprendszer keletkezése előtti időkről.

Negyedmillió galaxisról készített panorámaképet a Hubble

Panorámaképet készített negyedmillió galaxisról a Hubble: egyetlen képpé állították össze az űrteleszkóp 265 ezer galaxisról készített 7500 felvételét.

Világszenzáció: íme az első valódi kép egy fekete lyukról

Az Event Horizon Telescope teleszkóphálózat elkészítette az első igazi felvételt egy fekete lyukról. 

Megmérték a Tejútrendszer tömegét

Megmérte a Tejútrendszer tömegét a Hubble és a Gaia űrteleszkóp: több misszió eredményeként szerzett információk szerint a Földnek otthont adó galaxis becsült tömege 1,5 ezer milliárd Napénak felel meg.

Meggörbült a Tejútrendszer

Meggörbült a Tejútrendszer, legalábbis a szélein - derült ki egy amerikai és kínai kutatók által bemutatott tanulmányból.

Kristálygömbbé fog dermedni a Nap

Életük vége felé fémes oxigénből és szénből álló kristállyá alakul a csillagok belseje – bizonyították elsőként brit csillagászok. A mi Napunkra is ez vár tízmilliárd év múlva.

Elállt a kutatók szava, mikor kiderült, mi villant fel az égen

Először sikerülhetett megfigyelni egy fekete lyuk születését.

Az óriástávcsövet is próbára tette a hatalmas erejű kitörés

Másodszor is sikerült ismétlődő rádiókitörést észlelni, a felfedezés egy kanadai kutatócsoporthoz köthető.

Kirepülhet a helyéről a Naprendszer

Katasztrofális galaktikus ütközés lódíthatja meg a Naprendszert: kétmilliárd év múlva összeütközhet a Tejútrendszer és a Nagy Magellán-felhő.

Megmérték az összes csillagfényt, amely valaha kibocsátódott

Először mérték meg a összes csillagfény mennyiségét, amelyet valaha az égitestek kibocsátottak.

Galaktikus szökőkutat találtak

A csillagászok az ALMA távcsőrendszer felvételei és az ESO VLT MUSE spektrográfjának adatai alapján egy fekete lyuk által működtetett grandiózus gázszökőkutat azonosítottak az Abell 2597 galaxishalmaz legfényesebb galaxisában. A hatalmas kozmikus szökőkutat ki- és beáramló gázok alkotják. Ilyen teljes áramlási ciklust egyetlen rendszeren belül korábban még nem figyeltek meg a kutatók.

Hatalmas robbanás várható a galaxisunkban, eltalálhatja a Földet

Tudósok nemzetközi csoportja egy tőlünk alig 8000 fényévre található, nagytömegű, szélkerék formájú csillagrendszert fedezett fel a Tejútrendszeren belül. Az új eredmény megkérdőjelezi a nagyobb csillagok pusztulását leíró jelenlegi elméleteket, továbbá az sem elképzelhetetlen, hogy első ízben fog lejátszódni gammakitörés a Tejúton belül.

Hatalmas "szellemgalaxist" észleltek a Tejútrendszer peremén

Hatalmas "szellemgalaxist" észlelt az Európai Űrügynökség (ESA) Gaia űrszondája a Tejútrendszer peremén.

Lefotózták a világegyetem legnagyobb szmájliját

Mosolygó arcra hasonlító galaxisformációt rögzített egy felvételen a Hubble űrteleszkóp.

Megtalálták a legnagyobb szuperhalmaz-kezdeményt

Az ESO Nagyon Nagy Távcsövén működő VIMOS műszer segítségével egy nemzetközi csillagászcsoport hatalmas égitest-csoportot fedezett fel a korai világegyetemben. Ezt a Hüperiónnak keresztelt galaxis proto-szuperhalmazt új megfigyelések és archív mérések alapos átvizsgálása révén mutatták ki.

Ismeretlenek távoli galaxisokból bombázzák a Földet

Ausztrál csillagászok megütötték a kozmikus főnyereményt: rövid időn belül nagy számban találtak gyors rádiókitöréseket. E hatalmas erejű kozmikus jelenségeket még ma sem értik teljesen a kutatók, az új fejlemények ugyanakkor közelebb vihetik őket a források megtalálásához és azonosításához. A jelek detektálásáról, a távolságok meghatározásának technikájáról és a kutatómunka további lépéseiről a felfedezést tevő csillagászcsoport egyik tagját kérdeztük.

Galaxisunkban bujkál az univerzum fiatalkorának egyik utolsó túlélője

Csillagászok egy csoportjának sikerült ráakadnia a Tejútrendszer egyik legöregebb csillagára. A matuzsálem a jelenleg 13,8 milliárd éves világegyetem életének egy korai időszakában született.

Ausztrál csillagászok szerint kannibál volt nagy Magellán-felhő

A Tejútrendszerhez legközelebb fekvő két galaxisnak, a Nagy és a Kis Magellán-felhőnek létezhetett egy harmadik társa, amelyet a Nagy Magellán-felhő bekebelezett - állapították meg az ausztrál Nemzetközi Rádiócsillagászati Kutatóközpont (ICRAR) csillagászai kedden bemutatott tanulmányukban.

Lenyűgöző gyöngyszem tündöklik az égen

Az ESO Nagyon Nagy Távcsövén működő FORS2 műszer a maga teljes pompájában örökítette meg az NGC 3981 jelű spirálgalaxist. A felvételt az ESO Kozmikus Gyöngyszemek (Cosmic Gems) nevű megfigyelési programja keretében készítették. Ebben a programban olyankor használják a távcsöveket, amikor a körülmények nem teszik lehetővé a tudományos megfigyeléseket. E látványos felvételek elkészítésével tökéletesen kihasználják az ESO távcsöveit.

Meglepő felfedezést tettek a galaxisok magját vizsgáló magyar kutatók

A galaxismagban hemzsegnek a fekete lyukak: az idei év elején röntgencsillagászati módszerekkel 12 feketelyuk-kettős jelöltet fedeztek fel. Valószínűsíthető azonban, hogy ennél jóval több, akár több ezer fekete lyuk is keringhet galaxisunk magjában. Az ELTE kutatói egy most közzétett tanulmányban rámutattak, hogy ezek a fekete lyukak várhatóan egy korongba rendeződve keringenek a központi szupernehéz fekete lyuk körül.

Két csillag ütközött, de amit utána láttak, az meglepte a tudósokat

A csillagászok az ALMA és NOEMA műszerekkel először mutattak ki egyértelműen radioaktív molekulákat a csillagközi térben. A molekula radioaktív tagja az alumínium egyik izotópja. A megfigyelések azt mutatják, hogy ez az izotóp két csillag ütközése nyomán szóródott szét a világűrben, aminek a nyomán kialakult a CK Vulpeculae jelű csillagmaradvány. Most először találtak ilyen elemet közvetlen úton, és úgy, hogy annak forrását is azonosítani tudták. Korábban csillagközi radioaktív anyagot csak a gamma-sugárzása révén sikerült érzékelni, ám annak pontos forrását nem tudták feltárni.

Óriási erejű jel érkezett az űr mélyéről, akár idegenek is küldhették

Világegyetemünket láthatatlan elektromágneses hullámok „színes" kavalkádja szövi át: rádióhullámok, mikrohullámok cikáznak a világűr sötétjében, a szignálok forrásai leggyakrabban napkitörések, távoli, összeomló csillagok haláltusája, mágneses mezők által kibocsátott jelek vagy aktív fekete lyukak. Léteznek azonban olyan elektromágneses hullámok, amiket valóságos rejtély övez: olyan hatalmas energiájú kitörések szelik át az univerzumot, amelyek eredete mindmáig ismeretlen. A napokban egy újabb ilyen jel érte el a Földet.

Felavatták a déli félteke legerősebb rádióteleszkópját

Felavatták a MeerKAT rádióteleszkópot pénteken a Dél-afrikai Köztársaság déli-délnyugati részén elterülő, félsivatagos Karoo régióban.

Frontális ütközés változtatta meg galaxisunkat

Frontálisan ütközött a Tejútrendszer egy másik galaxissal 8-10 milliárd éve, ez változtatta meg a külső és belső szerkezetét - írta a Science Daily több új tanulmányra hivatkozva.

Sötét titkot rejtenek az ősi galaxisok magjai

A „vörös rögöknek" nevezett objektumok a galaxisok különleges, ritka típusát alkotják, ezek az ősrobbanás utáni első évmilliárdban létrejött, első nagy tömegű galaxisok maradványai. Legtöbbjük a világegyetem története során összeolvadt más galaxisokkal, néhány azonban megmaradt ősi állapotában. Legújabban az egyik MTA–ELTE Lendület kutatócsoport vezetője egy nemzetközi csapattal a Chandra-röntgentávcső megfigyelései alapján kimutatta, milyen hatással vannak a „vörös rögök" magjában lévő fekete lyukak a csillagok kialakulására.

Ismeretlen objektumok bukkantak fel a galaxisunk centrumában

Az 1970-es években a csillagászok egy masszív rádióforrást fedeztek fel galaxisunk centrumában. Mint később kiderült, a jelek egy szupernagy tömegű fekete lyuk felől érkeztek, amely a Sagittarius A* nevet kapta. Egy közelmúltbéli kutatásban az is kiderült, hogy nagyjából ugyanebben a régióban további több száz vagy ezer kisebb fekete lyuk is megbújhat. A NASA Chandra röntgenteleszkópjának és a W. M. Keck obszervatóriumnak a legújabb megfigyelése azonban még ennél is izgalmasabb eredményeket hozott: titokzatos objektumok mozognak a központi, nagy fekete lyuk körül.

Megdöbbentek, amikor kiszámították a Tejútrendszer tömegét

A Tejútrendszer tömege 960 milliárd Nap tömegével egyenlő - állapította meg egy arizonai kutatócsoport egy új mérési módszer segítségével.

Elképesztően hatalmas a Tejútrendszer galaktikus korongja

A Tejútrendszer galaktikus korongja nagyobb, mint azt eddig vélték.

Megtalálták a világegyetem eddig ismert leghatalmasabb objektumát

Az univerzum „gyermekkorában" 14 galaxis összeolvadása létrehozta a világegyetem legnagyobb ismert objektumát, amely azóta is növekedhet – írja a Science Alert tudományos portál.

Nemcsak az emberek, a galaxisok is meghíznak a koruk előrehaladtával

Koruk előrehaladtával megnőnek és meghíznak a galaxisok - állapította meg egy kedden megjelent ausztrál tanulmány.

Rejtély, hogyan keletkezhetett ez a galaxis

Eddig úgy tudtuk, hogy a galaxisok anyagának többségét a sötét anyag adja. Ehhez képest most találtak egy galaxist, amiben alig van sötét anyag, és a csillagászok egyelőre azt se értik, hogyan keletkezhetett ilyen egyáltalán.

Az évszázad projektje: láthatjuk a távoli exobolygók atmoszféráját

A bolygórendszerek keletkezésének és fejlődésének alapkérdéseit vizsgáló ARIEL (Atmospheric Remote-Sensing Infrared Exoplanet Large-survey) missziót választotta az Európai Űrügynökség a következő M-osztályú - vagyis önálló, nagyjából félmilliárd eurós költségplafonnal rendelkező - tudományos küldetésének - közölte az MTA pénteken az MTI-vel.

Az univerzum fekete szörnyei felzabálják a nagytömegű galaxisokat

Az univerzum legnagyobb fekete lyukai gyorsabban nőnek, mint a galaxisukban formálódó csillagok, így végül a falánk fekete lyukak felfalják a nagy tömegű galaxisokat - állapította meg két egymástól független kutatás. Az eredmények a NASA Chandra röntgencsillagászati műholdja és más teleszkópok adatain alapulnak.

A Földnél is fiatalabb lehet az Androméda galaxis

Két kisebb csillagrendszer hatalmas ütközéséből jöhetett létre az Androméda galaxis mindössze mintegy hárommilliárd éve, amikor már a Föld is létezett - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.

Nem e világi jelenséget figyelt meg a szovjetek után kémkedő műhold

Amikor 2017 októberében az Oumuamua belépett a Naprendszerbe, sokan idegen civilizáció produktumának gondolták a messziről jött aszteroidát: alakja egyetlen korábban észlelt kisbolygóéra sem hasonlított. Azóta persze bebizonyították, hogy szó sincs kis zöld emberkék által épített űrhajóról, egyszerű természetes képződmény száguldozik az űrben. A furcsa forma persze sokak fantáziáját megmozgatta, akárcsak több olyan korábbi felfedezés, amelyekről szintén kiderült, hogy sokkal racionálisabb magyarázat van létezésükre.

Először figyelhettek meg bolygókat egy másik galaxisban

Manapság már nem számít nagy hírnek az, ha egy Naprendszerünkön kívüli bolygót felfedeznek a Tejútrendszer valamely pontján. Ám a világegyetem óriási, és most úgy tűnik, kutatók egy csoportjának sikerült galaxisunkon túli planétákat találnia – írja a Popular Mechanics.

Sikerült megvizsgálni a bébigalaxisok mozgását

Először sikerült megvizsgálni az univerzum első galaxisainak, az úgynevezett bébigalaxisoknak a mozgását.

Óriásszivar érkezett egy távoli csillagrendszerből

Egy másik csillagrendszerből származó objektum látogatta meg Naprendszerünket. A történelmi felfedezést a hawaii Pan-STARRS1 teleszkóp tette.

Hatmilliárd fényévre lévő kozmikus kígyót figyeltek meg

Egyfajta kozmikus nagyítóhatásnak köszönhetően sikerült megismerni egy hatmilliárd fényévre lévő gigantikus galaxis szerkezetét svájci kutatóknak.