Vagyon "G"

A Fidesz lehet az első ismétlő a rendszerváltás után

A Fidesz a KISZ alternatívájaként indult, 1998-ra a legnagyobb kormánypárttá vált. A szervezetet 1988. március 30-án alapította 37 egyetemista és főiskolás: a mai Fideszből az alapítók - vagy ahogy ők nevezik: ősemberek - közül ott volt többek között Orbán Viktor, Kövér László, Áder János, Deutsch Tamás, Varga Mihály, Szájer József. A Fidesz alapítóinak többsége az ELTE jogász hallgatója volt. Orbánék a Bibó István Szakkollégiumban - amelynek igazgatója volt Stumpf István és nevelő tanára Kövér László - akkor már évek óta politikai önképzőkört szerveztek.

Áder lekeverte az SZDSZ-es kérdezőket

Az azonnali kérdések és válaszok órájában a szokástól eltérően Áder János házelnök úgy terjesztette elő az SZDSZ-es képviselőknek a kormányfőhöz intézett kérdéseit, hogy azok címét nem olvasta fel. Amikor a politikusok nem fogadtak el más válaszadót és ismertetni akarták, hogy milyen kérdésről lett volna szó, Áder kikapcsolta a mikrofonjukat.

Ismét kezdeményezte az MSZP a rendkívüli házbizottsági ülést

Nagy Sándor szocialista frakcióvezető levélben kérte Áder János házelnöktől a rendkívüli ülés összehívását. Az MSZP annak megállapítását kéri, ki a felelős az Országgyűlési Beszámoló címmel megjelent reklám közzétételéért.

Tavasszal is összeülhet a parlament

Ebben az esztendőben a jövő héten lesz utoljára ötnapos plenáris ülés a parlamentben. Áder János, az Országgyűlés elnöke a házbizottság csütörtöki ülését követő sajtótájékoztatón közölte azt is: jövőre, a választások előtt lesz tavaszi ülésszak, annak időtartama azonban attól függ, hogy mennyi elvégzendő munkája marad a parlamentnek.

Nincs perújítás Torgyán ügyében

A Fővárosi Bíróság kedden elutasította a Fővárosi Főügyészség perújítási kérelmét a Torgyán József  frakciótagságával kapcsolatos ügyben. Így továbbra is az a májusi döntés van érvényben, amely szerint a bíróság megsemmisítette a pártelnök kizárásáról szóló frakcióhatározatot és amelyet az Országgyűlés nem hajt végre. Torgyán a határozat után felszólította Áder János házelnököt, hogy hajtsa végre a jogerős bírói ítéletet.

Nagy a jövés-menés a frakciók között

Eddig 26 esetben változtattak képviselőcsoportot a Parlament tagjai ebben a kormányzati ciklusban. A legnagyobb mozgás az eredetileg 48 képviselővel kezdő FKGP-ban volt: jelenleg 34-en vannak; a múlt heti hat képviselő kizárását hétfőn fogadta el Áder János házelnök. A kisgazdáknál egyébként már szinte értelmezhetetlenek a képviselőcsoport változásai: a pártból kizártak zárják ki a frakcióból a pártban maradtakat, rengeteg munkát adva a bíróságoknak is.

Kevés eséllyel pályázik Bánk Attila a ház alelnöki tisztére

A terrortámadással kacsolatos napirendi pontok tárgyalása előtt Áder János házelnök bejelentette, hogy törvényesnek tekinti az FKGP-frakció döntéseit hat képviselő kizárásáról. Így megszűnt Gyimóthy Géza alelnöki tisztsége. A helyére Bánk Attilát jelöli a kisgazdafrakciót, de megválasztását nem támogatj az MSZP és az SZDSZ, így pedig nem lesz meg a szükséges kétharmados többség.

Gyimóthy Ádertől kér segítséget

A házelnökhöz, a miniszterelnökhöz, és ha ez sem elég, bírósághoz fordul Gyimóthy Géza és az FKGP a múlt heti, általuk törvénytelennek tartott kizárások miatt. Áder János házelnök a tervek szerint hétfőn jelentő be a parlament ülésén, hogy kizártak 6 képviselőt az FKGP frakciójából és mivel Gyimóthy Géza is köztük van, megszűnik országgyűlési alelnöki tisztsége is.

Szabadival is találkozna a rész-bizottság

Áder János házelnök állásfoglalásán múlik az, hogy hajlandó lesz-e találkozni az ellenzéki politikusok részvételével tevékenykedő részbizottsággal Sepsey Tamás, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnöke. A házelnöknek arról kell tehát nyilatkoznia, hogy milyen jogi státust képvisel a miniszterelnök felelősségét firtató grémium.

Határozatképtelenség miatt berekeszették a parlament ülését

Nem volt határozatképes a parlament mai rendkívüli ülésén, így Áder János házelnök berekesztette az ülést. A kormánypárti képviselők nagy része nem szavazott - a Fidesz előre bejelentette, hogy nem fog szavazni -, míg az MSZP és az SZDSZ a napirendi pontok elfogadását támogatta. Az MSZP és az SZDSZ képviselői a parlament lépcsőjén folytatták az ülést, magukat részországgyűlésnek nevezve.