Franklin D. Roosevelt

címke rss
Távolugrás-hadművelet: Így akarta Hitler megfordítani Churchill, Roosevelt és Sztálin meggyilkolásával a háborút

Távolugrás-hadművelet: Így akarta Hitler megfordítani Churchill, Roosevelt és Sztálin meggyilkolásával a háborút

Az iráni főváros, Teherán adott otthont a második világháború egyik legfontosabb diplomáciai eseményének, Franklin D. Roosevelt amerikai elnök, Winston Churchill brit miniszterelnök, valamint Joszif Sztálin szovjet diktátor első csúcstalálkozójának. Az 1943. november 28-án elkezdődött rendkívül nagy jelentőségű konferenciát szigorú titoktartás mellett és komoly biztonsági előkészületek mellett szervezték meg; egyedül csak a szovjet belügyi népbiztosság, az NKVD részéről háromezer titkosügynök érkezett a csúcstalálkozó alkalmából az iráni fővárosba. A szokásosnál is nagyobb „felhajtás" hátterében a szovjet hírszerzésnek az az informáációja ...

Potsdam: ahol valójában elkezdődött a hidegháború

Tudomány2022.05.09, 22:48

A történelmi közvélekedés a hidegháború kezdetét a volt brit miniszterelnök, Winston Churchill 1946. március 5-én a Missouri állambeli Fultonban elmondott nagy hatású beszédéhez köti, pedig az egykori szövetséges nagyhatalmak közötti szembenállás már a második világháború utolsó hónapjaiban helyrehozhatatlanul kiéleződött. A „három nagy", vagyis az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Szovjetunió állam illetve kormányfői között a Berlin melletti Potsdamban 1945. július 17. és augusztus 2. között lezajlott csúcstalálkozón sem sikerült kiküszöbölni a nagyhatalmak közötti érdekellentéteket; a potsdami konferenciát így lényegéében ...

Tényleg megígérte Erdély megtartását Sztálin Horthynak?

Tudomány2021.10.15, 23:17

1944. október 15-én teljesen váratlanul érte az országot Horthy Miklós kormányzó rádióban beolvasott proklamációja, amelyben bejelentette, hogy fegyverszünetet kér a szövetséges nagyhatalmaktól. A beavatottak rendkívül szűk körén kívül senki sem tudta, hogy amikor a kormányzói szózat elhangzott, valójában már érvényben volt a Szovjetunió kormánya és Magyarország között létrejött ideiglenes fegyverszüneti megállapodás, amit négy nappal korábban, a titokban Moszkvába küldött magyar fegyverszüneti delegáció vezetője, Faragho Gábor altábornagy írt alá Vjacseszlav Molotov szovjet külügyi népbiztos Kremlbéli dolgozószobájában. A magyar feegyverszüneti ...

A legfőbb bűnös a halálba menekült - 75 éve hirdettek ítéletet Nürnbergben

Tudomány2021.10.02, 23:19

1946. október elsején délelőtt zsúfolásig megtelt a nürnbergi igazságügyi palota 600-as számú nagy tárgyalóterme. A Nemzetközi Katonai Törvényszék győztes szövetséges nagyhatalmak bíráiból álló tanácsa közel egy évig tartó tárgyalás után hirdetett ítéletet huszonkettő náci háborús főbűnös felett. A bíróság elé állított és elítélt vádlottak köre azonban korántsem volt teljes: a második világháború kirobbantója és a Harmadik Birodalom nevében elkövetett népirtások legfőbb felelőse, Adolf Hitler 1945. április 30-án a felelősségre vonás elől az öngyilkosságba menekült csakúgy, mint Joseph Goebbels, valamint a milliók haláláért közvetlennül ...

Hetvenöt éve kezdődött a hidegháború

Tudomány2021.03.05, 22:46

Kereken hetvenöt éve, 1946. március 5-én mondta el nagyhatású beszédét a Missouri állambeli Fultonban Sir Winston Churchill, volt világháborús brit miniszterelnök, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett a náci zsarnokság legyőzésében. Churchill, aki a klasszikus bismarcki reálpolitika egyik utolsó nagy alakjának tekinthető, a fultoni Westminster College hallgatósága előtt elhangzott és világszerte nagy visszhangot kiváltó beszédében az Európát fenyegető új zsarnokság, a szovjet bolsevizmus térhódításának veszélyeire hívta fel a figyelmet. A volt londoni háborús kormány egykori miniszterelnökének fultoni beszédétől szokás számítani a ...

Hetvenöt éve ért véget a világtörténelem legvéresebb konfliktusa, a második világháború

Tudomány2020.09.02, 23:17

Hetvenöt éve, 1945. szeptember 2-án délelőtt, a Tokiói-öbölben horgonyt vetett USS Missouri csatahajó fedélzetén a japán császári kormány, valamint a vezérkar képviselői aláírták a feltétel nélküli megadásról szóló kapitulációs okmányt. Ezzel az aktussal hivatalosan is véget ért a második világháború, nem egészen négy hónappal azután, hogy Európában végleg elhallgattak a fegyverek. A második világháború mind az abban részt vett hadseregek méretét, mind az áldozatok számát és az összecsapások földrajzi kiterjedtségét, valamint a háború kegyetlenségét tekintve példa nélkül áll az emberi konfliktusok történetében. A második világháborúú ...

Ítéletnapi fény az új-mexikói sivatag felett

Tudomány2020.07.17, 12:27

Hetvenöt éve, 1945. július 16-án az új-mexikói San Antonio közelében fekvő White Sands Rakétakísérleti Telep északi területén kísérteties, a Napnál erősebb fény hasította szét a hajnali szürkületet. A felvillanást perzselően forró szélsebes hőhullám, majd az epicentrumtól 16 kilométeres távolságban fekvő megfigyelő bunker vastag betonfalait megrázó dörgés kísérte. Az új-mexikói sziklasivatag fölé emelkedő 12 kilométer magas gombafelhő egy új időszámítás, az atomkorszak eljövetelét jelezte.

Augusto Sandino nicaraguai szabadsághős 125 éve született

Tudomány2020.05.18, 14:27

Százhuszonöt éve, 1895. május 18-án született Augusto César Sandino nicaraguai forradalmár, a "szabad emberek tábornoka". Az MTVA Sajtóadatbankjának portréja:

Roosevelt naivitása Sztálin kezére játszotta Közép-Kelet-Európát

Tudomány2020.02.04, 23:41

A három szövetséges nagyhatalom képviselői 1945. február 4-én a németektől csak alig tíz hónappal korábban visszafoglalt Krím-félszigeti Jaltában, a cárok egykori nyári rezidenciáján, a Livágyija-palotában találkoztak, hogy egyezségre jussanak a náci Németország bukása utáni európai rendezés legfőbb kérdéseiben. Jaltára úgy tekinthetünk, mint a „három nagy", Roosevelt, Churchill és Sztálin 1943 végén Teheránban megtartott első tanácskozásának folytatására azzal a jelentős különbséggel, hogy az időközben alaposan megváltozott hadi helyzetre figyelemmel a jaltai konferencián szinte az összes fontos döntésben Sztálin akarata érvényesült.

Ezért váltak az „őrült húszas évek" a gengszterek fénykorává

Tudomány2020.01.16, 22:35

Száz éve, 1920. január 16-án lépett életbe az Egyesült Államok történetének 18. alkotmánymódosítása, a híres-hírhedt Volstead-törvényt, amely szövetségi szinten is betiltotta az alkoholfogyasztást illetve az alkoholos italok forgalmazását. Az általános szesztilalom óriási felháborodást váltott ki az amerikaiak körében, a végrehajthatatlannak bizonyult törvény pedig csak arra volt jó, hogy elhozza a szeszcsempészek,a zugkimérések valamint New York és Chicago gengszterbandáinak, Al Capone és társainak az aranykorát.

Tragikus ballépés volt az Amerika elleni magyar hadüzenet

Tudomány2019.12.11, 21:55

Az 1941-es esztendő a végzetes hatású politikai döntések, a második világháborúba való belépés éveként vonult be Magyarország modern kori történelmébe. A baljóslatú események sorozata áprilisban kezdődött el azzal, hogy a Jugoszláviát hadüzenet nélkül lerohanó Wehrmacht nyomában a honvédség bevonult a Délvidékre. Két és fél hónappal később, a máig tisztázatlan hátterű kassai incidens ürügyén, Bárdossy László miniszterelnök addigi óvatosságát feladva, június 27-én önhatalmúlag bejelentette, hogy Magyarország hadiállapotba került a Szovjetunióval. Az év utolsó hónapja sem múlt el egy újabb, és hosszú távon ugyancsak tragikus következmményekkel ...

Sztálin karba tett kézzel nézte végig Varsó pusztulását

Tudomány2022.05.05, 13:07

Hetvenöt éve, 1944. augusztus elsején kora délután a földalatti lengyel Honi Hadsereg (Armia Krajowa) gyengén felfegyverzett egységei halált megvető bátorsággal megtámadták a varsói német helyőrség alakulatait. A fegyveres felkelésre a londoni lengyel emigráns kormány jóváhagyásával Gróf Tadeusz Bór-Komorowski tábornok, a Honi Hadsereg parancsnoka adta ki a végső parancsot, július 31-én késő este. A varsói felkelés legfőbb célja a lengyel főváros önerőből való felszabadítása volt, még azt megelőzően, hogy a Vörös Hadseregnek a Visztula túlpartján állomásozó egységei betörtek volna Varsóba. Mint annyi minden a második világháború törrténetében, ...

Még a jelenre is hosszú árnyékot vet Jalta szelleme

Tudomány2022.05.05, 13:08

1945 februárjának első hetében még minden hadszíntéren dörögtek a fegyverek. Az utolsókat rúgó náci Németország és a császári Japán haláltusája közben a második világháború győztesei azonban már a jövőről tanácskoztak Juszupov herceg egykori Krím félsziget nyári palotájában. A „három nagy” tanácskozásán Sztálin kíméletlen reálpolitikája csapott össze a jövőt metsző élességgel előrelátó Winston Churchill brit miniszterelnök mentsük, ami menthető stratégiájával, miközben Roosevelt elnök az amerikaiakat mindig is jellemző naivitással egy, a második világháború vérzivatarából kiemelkedő, ábrándosan rózsaszínű új világról álmodozott. A JJaltában ...

Roosevelt könnyedén átengedte Közép-Kelet- Európát Joe bácsinak

Tudomány2018.11.28, 22:54

Kereken hetvenöt éve, 1943. november 28-án nyitották meg az iráni fővárosban a teheráni konferenciát, amelyen a „három nagy", Franklin D. Roosevelt amerikai elnök, Winston Churchill, a londoni háborús kabinet feje, valamint Joszif V. Sztálin először találkoztak személyesen, és tanácskoztak a háború utáni európai rendezésről. A teheráni konferencián elfogadott alapelvek fél évszázadra meghatározták Európa sorsát, és az 1945 utáni nagyhatalmi politika irányát. Teherán hatása- közvetett módon – napjainkig tart.

Hirohito mégsem volt akkora galamb a háború kérdésében

Tudomány2018.07.27, 18:22

Hirohito japán császárnak a Pearl Harbor elleni támadásban játszott szerepét, valamint Todzso Hideki akkori miniszterelnök jellemét világítja meg egy kilenc éve megtalált, de csak most nyilvánosságra hozott feljegyzés, Furukava Takahisza, a Nihon Egyetem történésze szerint.

A zseniális magyar, aki mégsem kapta meg a Nobel-díjat

Tudomány2018.02.11, 22:41

Százhúsz éve, 1898. február 11-én született Budapesten Szilárd Leó, a múlt század egyik kiemelkedő magyar tudósa, aki kulcsszerepet játszott az atombomba létrehozásához vezető Manhattan-terv elindításában. A zseniális magyar tudós építette meg az első atommáglyát, aki a biofizika születésében is elévülhetetlen érdemeket szerzett, és sci-fi írónak is kiváló volt.

Száztíz éve született a hidrogénbomba atyja, Teller Ede

Tudomány2018.01.16, 00:11

Teller Ede a huszadik század első felének legendás fizikusgenerációjához tartozott. A magyar származású professzor a kvantumfizika olyan nagy alakjainak volt kutatótársa és kollégája többek között, mint Werner Heisenberg, Niels Bohr, vagy Enrico Fermi, de személyes ismeretség fűzte Albert Einsteinhez is. A második világháború idején részt vett az amerikai nukleáris fegyvert előállító Manhattan-programban, és mint a magfúzió egyik legelső kutatója, meghatározó szerepet játszott az első amerikai hidrogénbomba kifejlesztésében.

A magyar, akinek a Holdon egy kráter őrzi a nevét

Tudomány2017.02.08, 22:39

Hatvan éve, 1957. február 8-án halt meg Neumann János, a múlt század kiemelkedő matematikusa, a számítógép atyja, az egyetemes és a magyar tudománytörténet egyik legnagyobb alakja.

Pearl Harbor: 75 éve volt a "gyalázat napja"

Tudomány2016.12.07, 18:00

Hetvenöt éve, 1941. december 7-én reggel hat órakor az 1. japán csapásmérő flotta anyahajóinak fedélzetéről 183 harci gép emelkedett a magasba, és déli irányba fordulva az amerikai csendes-óceáni flotta Hawaii-szigeteki hadikikötője, Pearl Harbor felé vette az irányt. A japán támadóhullám gépei tökéletesen meglepték a vasárnap reggeli békés nyugalomban ébredező, horgonyláncon álló amerikai flottát. Pearl Harbor percek alatt lángba borult, és e lángok világháborúvá szélesítették az Európában 1939 szeptembere óta tomboló véres konfliktust.

Amerikai elnökök legnagyobb szexbotrányai: íme a 7 leghíresebb eset!

Life.hu2016.11.23, 10:43

Ha már a mostani amerikai választási kampányban oly sok szó esett szexuális ügyekről, utánanéztünk, mik voltak a legnevezetesebb esetek, amikor az Egyesült Államok elnökei tényleg csúnya dolgokba keveredtek ez ügyben.

Naptárhorror: a baljóslatú péntek 13

Tudomány2015.11.13, 14:54

A pénteki nap és a tizenhármas szám évezredek óta rossz ómennek számít, de péntek 13-a csak a huszadik század első évtizedétől ijesztgeti igazán a babonás lelkeket. Péntek és tizenhárom esetenként visszatérő nászának bűvköréből még Franklin D. Roosevelt, az Egyesült Államok elnöke sem tudta kivonni magát.

Hetven éve ért véget a második világháború

Tudomány2015.09.03, 08:33

Kereken hetven éve, 1945. szeptember 2-án Japán kapitulációjával ért véget a második világháború. A második világégés mind áldozatainak számát, mind pedig kegyetlenségét és földrajzi kiterjedtségét tekintve példa nélkül áll az emberi konfliktusok történetében. A világégés következményei a második világháború után kialakult új világrend képében – közvetett módon – még napjainkra is hatással van. 

A „gyalázat napja” - Pearl Harbor titkai

Tudomány2014.12.07, 22:58

Hetvenhárom éve, 1941 december 7-én vasárnap, a Japán Császári Flotta hordozóiról felszállt gépek pusztító támadást intéztek az amerikai Csendes-óceáni Flotta anyakikötője, Pearl Harbor ellen. Két nappal később az Egyesült Államok Kongresszusa hadat üzent Japánnak, és ezzel az európai valamint az észak-afrikai hadszíntereken folyó csatározások világháborúvá szélesedtek. A történelmi emlékezetben úgy él, hogy a japán támadás váratlanul érte az „alvó óriást”, az Egyesült Államokat. Néhány elgondolkodtató tény azonban nem ezt mutatja.

Hitler hasonmásait keresi a History

Tévé2013.06.29, 16:46

Egy minisorozathoz keres szereplőket a History csatorna, Hitler mellett Churchillre és Rooseveltre hasonlító emberek jelentkezését várja.

Rám szakadt a hold, a csillagok és az összes bolygó

Tudomány2013.04.14, 10:41

Amikor 1945. április 12-én meghalt Roosevelt amerikai elnök, a korábban csak emléktáblák avatására járó, a fontos dolgokról mit sem tudó alelnökre "rászakadt az ég". Trumannak hirtelen olyan dolgokban kellett döntenie, mint az atombomba ügye vagy éppen a háború utáni világ rendjével kapcsolatos kérdések. Az amerikai történelemben összesen nyolc alkalommal fordult elő, hogy az elnök halála után az alelnök vette át a feladatait. Ez általában drámai körülmények között történt: Calvin Coolidge alelnök például vakáció közben lett elnök, Truman hatalomátvétele pedig alapvetően változtatta meg az alelnök szerepét az amerikai politikában.

Találkoznak a jaltai főszereplők unokái

Nagyvilág2005.09.29, 19:01

Sztálin unokája ugyanazzal a borral örvendezteti meg Franklin Delano Roosevelt és Winston Churchill unokáit, amellyel a híres nagypapák koccintottak 1945-ben a jaltai konferencián.

Lecserélnék Rooseveltet Reaganre a negyeddollároson

Nagyvilág2003.12.08, 15:43

Sajátos pénzügyi vita dúl az Egyesült Államokban egy néhai és egy volt elnök hívei között: a kongresszusban sokan le akarják cserélni Franklin Delano Rooseveltet Ronald Reaganre a negyeddollárosokon, sokan viszont továbbra is Rooseveltet akarják veretni a fémpénzre.

Hadihajón született a Charta

Tudomány2001.08.13, 18:53

Hatvan évvel ezelőtt, 1941. augusztus 14-én született meg az Atlanti Charta, az az amerikai-brit ünnepélyes nyilatkozat, amelyet az államok együttélésének alapelveit rögzítendő, Franklin Delano Roosevelt, az Egyesült Államok elnöke és Winston Churchill, Nagy-Britannia miniszterelnöke véglegesített és írt alá a Prince of Wales angol csatahajó fedélzetén.

Előző
  • 1
Következő