francia forradalom

címke rss
Ezért nem mondhatta a királyné, „Ha nincs kenyér, egyenek kalácsot”

Ezért nem mondhatta a királyné, „Ha nincs kenyér, egyenek kalácsot”

A „Qu'ils mangent de la brioche", azaz a híres „ha nincs kenyér, egyenek kalácsot" mondat több szempontból sem hangozhatott el az eleinte imádott, majd gyűlölt francia királyné szájából. A legfrissebb történelmi kutatások szerint az egyértelműen szerencsétlen csillagzat alatt született Marie Antoinette nevének és személyének besározása a forradalmárok összehangolt és királynőellenes erőfeszítéseinek a része lehetett.

Felújítják Mária Antónia királyné versailles-i színházát

Tudomány2021.02.25, 17:18

Felújítják Mária Antónia, XVI. Lajos francia király tragikus sorsú feleségének versailles-i színházát.

Tudja-e, hogy összesen hány francia forradalom történt?

Tudomány2021.01.19, 12:32

Hány forradalom volt Franciaországban? Úgy tűnik, hogy erre a kérdésre gyorsan és egyszerűen lehet válaszolni. Így van, három: az 1789-es, az 1830-as és 1848-as eseménysorozatok. Ám mint minden történelmi dolog esetében, itt is találkozhatunk egy hosszabb és összetettebb válasszal. Lássuk!

Napóleon rendőrminisztere, akinek kitűnő érzéke volt a túléléshez

Tudomány2020.12.27, 10:05

Kétszáz éve, 1820. december 26-án halt meg Joseph Fouché, a francia forradalom és a császárság időszakának egyik legérdekesebb alakja, Napóleon rendőrminisztere. "A rendőrminiszter az az ember, aki beleüti az orrát mindenbe, ami rá tartozik, továbbá mindenbe, amihez semmi köze" – mondta róla nagy vetélytársa a korában.

A francia forradalomban lefejezett emberek maradványait rejtheti egy épület

Tudomány2020.06.30, 14:40

A francia forradalom idején guillotine-nal kivégzett emberek százainak maradványait rejthetik egy párizsi műemlék épület falai a szakértők szerint.

Mária Antónia újabb titkos leveleit fejtették meg.

Tudomány2020.06.04, 17:37

Megfejtették Mária Antónia (Marie Antoinette) francia királyné titkos szerelmes leveleit: szeretőjének szóló írásainak megfeketedett részeit egy újfajta röntgenes módszerrel sikerült láthatóvá tenni.

Csak negyven évvel ezelőtt tűnt el végleg a nyaktiló

Tudomány2020.05.31, 15:05

Sokan a „nemzet borotvája" néven emlegették azt az eszközt, amely feltalálójának szándéka szerint a halálra ítéltek humánusabb és kevésbé fájdalmas kivégzésére szolgált. A guillotine-ként is ismert nyaktiló névadója Joseph Ignace Guillotin francia doktor volt, ám egy hasonló elven működő szerkezetet állítólag már az ókorban is használtak. Nyolc kevéssé ismert tényt a nyaktilóval kapcsolatban.

Tudatosan bolondította magába Napóleont a vidéki kislány

Tudomány2019.12.15, 16:41

Napóleon körül egész életében hemzsegtek a nők, akik a kegyeit keresték. Úgy hírlett, hogy a végtelenségi nagylelkű szerető és rejtélyesen vonzó férfi számtalan szeretőt tartott, ám csak egyetlen kapcsolata élte túl szerelmi kalandjait. Josephine de Beauharnais nem csak a felesége, hanem a szerelme, társa és uralkodótársa is volt. A feleség pedig élvezte a hatalom és a hódolat ízét, és szép lassan beleszeretett a feltörekvő korzikaiba. Napóleon császárrá és Jozefina császárnévá koronázása után hat évvel, 1809. december 15-én gyermektelensége okán azonban a férfi elvált tőle.

Napóleon tábornokának földi maradványira bukkantak Oroszországban

Tudomány2019.11.07, 19:08

DNS-vizsgálatok igazolták, hogy Bonaparte Napóleon kedvenc tábornokának, Charles Etienne Gudinnek a földi maradványait találták meg orosz és francia régészek Oroszország nyugati részén.

Az ásatások szerint Napóleon közel járt, hogy győzzön Waterloonál

Tudomány2019.07.18, 15:08

Eddig nem ismert összecsapásra utalnak azok a leletek, amelyeket a csatamezőn, a szövetséges erők egykori tábori kórházának helyszínén először végzett ásatásokon tártak fel a régészek.

230 éve vette kezdetét egy viharos korszak, a francia forradalom

Tudomány2019.07.14, 22:00

230 éve, 1789. július 14-én több ezer feldühödött ember ostromolta meg a Párizs keleti peremén épült erődítményt, a Bastillet, amely fegyverraktárként és börtönként is szolgált. A tömeg délután öt órára elfoglalta az erődöt, és ezzel vette kezdetét Európa történelmének egyik meghatározó eseménysorozata, a francia forradalom.

Jeanne d'Arctól Quasimodóig: a Notre-Dame évszázadai

Tudomány2019.04.16, 20:57

Sok évszázad kultúrtörténete állt hétfőn éjjel lángokban, és a világ egyik leglátogatottabb keresztény temploma már nem először nyögte a történelem viszontagságainak pusztításait. A párizsi Notre-Dame székesegyházat Maurice de Sully, Párizs püspöke kezdte építtetni 1163-ban, és a Mi Asszonyunk temploma a kezdetektől számos jelentős változtatáson esett át. Látta nagy királyok ünnepeit és dicsőítette győzelmeiket, a francia forradalom idején megrongálták és kifosztották, majd a nácik idején újra veszélybe került. A kereszténység és az egyetemes kultúra egyik jelképe Victor Hugót is megindította, és 1831-ben napvilágot látott a hányatttatott ...

Képtelen volt a békekötésre a történelem egyik legnagyobb hódítója

Tudomány2019.01.12, 18:28

Szex, pénz és a minél magasabb társadalmi rang motiválta élete során Bonaparte Napóleont. Emelkedése és bukása a történelem egyik leglátványosabb példája, amelyhez nagyban hozzájárult megingathatatlanul alacsony önbecsülése és örökösen kétkedő személyisége. Ezért fejezte be rendkívüli pályafutását minden idők egyik legnagyobb hódítója egy kis, Atlanti-óceáni szigeten.

A királyné, aki szó szerint fejét vesztette a luxustól

Tudomány2018.08.02, 18:19

Ki ne hallott volna Marie Antoinette fényűző és pazarló életmódjáról, becsvágyáról és a divat, valamint a bálok iránti szenvedélyéről? Az eleinte imádott, majd gyűlölt francia királyné, a szerencsétlen sorsú XVI. Lajos felesége azonban a közvélekedéssel ellentétben soha nem mondta azt a nélkülöző népének, hogy „ha nincs kenyér, egyenek kalácsot”.

Döbbenetes intim titkokat hozott Napóleon boncolása

Tudomány2018.07.29, 19:57

Bonaparte Napóleon neve hallatán két dolog biztosan az eszünkbe jut: az egyik a sokoldalú, intelligens, és kitűnő képességű hódító személye, másrészt viszont a köztudomásúan alacsony termetű férfi képe. A francia császár e népszerű legendával szemben azonban a valóságban semmivel sem volt alacsonyabb kortársai átlagánál. Napóleon a maga 168 centiméteres testmagasságával néhány mai politikusnál is termetesebb volt. Ám a császár péniszének méretéről eddig még kevés szó esett...

225 éve kezdődött a jakobinusok rémuralma

Tudomány2018.06.03, 16:17

Kétszázhuszonöt éve, 1793. június 2-án kezdődött a francia forradalom legvéresebb szakasza. A párizsi nép felkelése a jakobinusokat juttatta hatalomra, akik a forradalom védelmének jelszavával diktatúrát vezettek be, "a nép ellenségeit" tárgyalás nélkül küldték a guillotine alá. A vérfürdő csak a jakobinusok egy évvel későbbi bukása után maradt abba, utoljára az ő vezetőik nyakára sújtott le a bárd.

Tízezreket küldött a halálba az emberi jogok szószólója

Tudomány2018.05.06, 16:39

Kétszázhatvan éve, 1758. május 6-án született Maximilien Francois Marie Isidore de Robespierre, a francia forradalom legismertebb és talán legellentmondásosabb alakja. A nemes elvek vezérelte és az anyagi javakat megvető, de a doktriner és könyörtelen politikus nevéhez fűződik az ezrek életét követelő jakobinus terror, pályafutását maga is a nyaktiló alatt fejezte be.

Elképzelhetetlen terrort szabadított a népre a Halál Arkangyala

Tudomány2017.08.25, 12:45

Kétszázötven éve, 1767. augusztus 25-én született Louis Antoine Leon de Saint-Just francia forradalmár, a jakobinus diktatúra egyik vezetője. A terror híveként számtalan embert küldött a nyaktiló alá, mígnem a sors fordultával az ő feje is a porba hullt.

Tudja-e, hogy egy időjós pók segítségével foglalták el Hollandiát 1795-ben?

Tudomány2017.05.20, 14:37

A fogság unalma szülte zoológiai megfigyelés történelmi jelentőségű győzelmet kovácsolt a 18. század végén.

Tudja-e, miért a fehér az ellenforradalom színe?

Tudomány2017.04.25, 19:32

A történelmi közbeszédben a forradalmakkal szemben kibontakozó ellenrevolúciót tradicionálisan a fehér színnel társítják. Az 1917-es oroszországi bolsevik forradalom leverésére szervezkedő cári katonai csoportokat fehérekként is szokás emlegetni csakúgy, mint például az 1919-es magyar Tanácsköztársaság bukása utáni tisztogatást fehérterrorként aposztrofálni. A fehér szín és az ellenforradalmak kapcsolata egészen a francia forradalom koráig nyúlik vissza.

A 225 éves nyaktilót nem is Guillotin találta fel

Tudomány2017.03.23, 15:59

Kétszázhuszonöt éve, 1792. március 25-én fogadta el a francia Nemzetgyűlés a halálos ítéletek végrehajtási eszközeként a nyaktilót, a guillotine-t.

Így befolyásolja a klímaváltozás a történelmet

Tudomány2015.11.19, 17:38

Birodalmak emelkedtek fel és tűntek el a Föld felszínéről a történelem során, mégis kevesen gondolnak bele: mindez az időjárási szélsőségeknek is betudható.

Az Új Világrend és a megtervezett káosz ördögi szövetsége

Tudomány2015.11.17, 18:51

A világpolitikában zajló kaotikus események, gazdasági válságok és háborúk hátterében egyes vélekedések szerint egy maroknyi hatalmasságból álló láthatatlan csoport, az illuminátusok aknamunkája érhető tetten. Az 1776-ban alapított és alig másfél évtizedet megélt illuminátus rendről néhány összeesküvés-elmélet úgy véli, hogy ténylegesen meg sem szűnt, és a világkormány létrehozásán ügyködik a nagypolitika kulisszái mögött.

Válogatás nélkül gyilkolt a véreskezű diktátor

Tudomány2015.07.28, 10:49

Robespierre diktatúrája egy évig tartotta rettegésben a monarchiától épphogy megszabadult francia népet. A kezdeti ígéretek ellenére fényes és igazságos alkotmányt nem kaptak az emberek. Erős hadsereg, új vallás, szigorú mindennapi szabályok és önpusztító politika annál inkább várta a köztársaságot remélő embereket.

Énekelve sétáltak a guillotine alá a compiégne-i apácák

Tudomány2015.07.17, 18:22

A jakobinus terror egyházellenességének estek áldozatul azok a karmelita apácák, akiket 1794. július 17-én végeztek ki, majd tömegsírba dobtak több mint ezer másik lefejezett áldozat mellé a Picpus temetőben. Ők voltak a compiégne-i mártírok, akik énekelve sétáltak a guillotine alá.

Ostroma után nyomtalanul eltűnt a Bastille

Tudomány2013.05.10, 15:18

Luxusbörtön volt a Bastille, amelynek kiváló főztjét mindössze hét rab - köztük négy hamisító - ette 1789. július 14-én. Hahner Péter történész szavaival: "a párizsi nép nem azért foglalta el, mert a zsarnokság börtöne volt, hanem (...) azért vált a zsarnokság börtönévé a kortársak és főleg az utókor szemében, mert a párizsi nép elfoglalta." Bontásához lényegében már másnap hozzáláttak, az ostrom egyéves évfordulóján már semmi nyoma nem volt.

Előző
  • 1
Következő