fosszilis bizonyíték
címke rss- kapcsolódó címkék:
- paleontológia
- dinoszauruszok
- mezozoikum
- fosszília
- fosszilis rekord
Darwin kopogtat a mennyek kapuján
A vallásos és a tudományos gondolkodás elvileg békésen megférhet egymás mellett a kutatás világában. Van azonban egy fontos kivétel, ami nem más, mint az eredetproblémák. Az élet létrejötte és evolúciója a leginkább reflektorfényben lévő vita a hitalapú és a tudományos gondolkodás között. Ebben az írásban a spontán eredet és fejlődés elleni főbb ellenérveket sorakoztatom fel, és adok rájuk válaszokat.
- legfrissebb
- legrégebbi
Éjszakai életet éltek az ősemlősök a dinoszauruszok árnyékában
Csak a dinoszauruszok mintegy 65 millió évvel ezelőtti kihalása után jelentek meg az első nappal aktív emlősök egy nemzetközi kutatócsoport hétfőn megjelent tanulmánya szerint.
Több száz emlősfaj halhat ki az évszázad végére
Egy tudóscsoport előrejelzése szerint legalább 550 emlősfaj kihalhat ebben az évszázadban, ugyanakkor több száz fajt meg lehetne menteni a természetvédelmi erőfeszítések fokozásával - ismertette a kutatás eredményeit a BBC News.
A különc őslénytankutató, a Jurassic Park igazi Grant doktora
Egészen az 1970-es 80-as évekig az volt az uralkodó álláspont, hogy a földtörténeti középidőt, a mezozoikumot uraló híres szárazföldi állatcsoport, a dinoszauruszok, más hüllőkhöz hasonlóan hidegvérű, és ezért tohonya, lassú, és nem éppen intelligens állatok voltak. Robert T. Bakker amerikai paleontológus 1986-ban megjelent „The Dinosaur Heresies", vagyis „ A dinoszaurusz eretnekség" című, nagy port felvert művében szembefordulva a konzervatív iskolával nem kevesebbet állított, mint hogy a dinoszauruszok melegvérű, összetett viselkedésbiológiájú, egyes csoportjaik pedig kifejezetten magas intelligenciával rendelkező állatok voltak. ...
Nagyon hamar kifejlődtek új emlősfajok a dinoszauruszok kihalása után
Ősi emlősmaradványok elemzése arra utal, hogy a dinoszauruszok 66 millió évvel ezelőtti kihalása után gyorsan kifejlődtek új emlősfajok.
Vasúti kocsi méretű hatalmas cápák terrorizálták a Dunántúlt
A valaha élt leghatalmasabb húsevő cápa, a C. megaldon Hollywoodnak is köszönhető sikere csak egy másik őskori legenda, a Tyrannosaurus rex népszerűségéhez fogható. Csakhogy, amíg az eddig előkerült fosszilis bizonyítékok tanúsága szerint a Kárpát-medence területét sohasem taposta a „zsarnokgyík" lába, addig a másik ősvilági „sztár", az óriásfogú cápa két méter magas hátúszója gyakran szánthatta a sirályok röptét és delfinek ugrását visszatükröző középső miocén kori szubtrópusi víztömeg, a varázslatos szépségű Bádeni-tenger felszínét. Ennek az egykori, akár a húsz méteres maximális testhosszúságot is elérő zoológiai rémálomnak Északk-Magyarországról, ...
A felmelegedés miatt csökkenhet az emberi testméret
A globális felmelegedés miatt csökkenhet az emberi test mérete, mivel úgy tűnik, a kisebb emlősök jobban bírják az emelkedő hőmérsékletet az ősi kövületek egy vezető szakértője szerint.
Elképesztő látvány lehetett a két óriás életre-halálra zajló csatája
Minden idők leghatalmasabb húsevő cápája, a miocén és pliocén korban élt óriásfogú cápa gyakran rátámadhatott a nagy ámbráscetre a Peruban előkerült új fosszilis bizonyítékok szerint. A ma élő kardszárnyú delfinekhez hasonlóan azonban az óriásfogú cápa is csak néhány „ínyencfalat", vagyis a nagy ámbráscet fején lévő zsírszövet kedvéért támadt rá a világtenger legnagyobb húsevő cetféléjére. Az akár húszméteres testhosszúságot is elérő óriási cet, valamint a nem sokkal kisebb cápa közötti véres közelharc döbbenetes küzdelem lehetett.
Döbbenetes bizonyíték: létezett a Homo sapiensnél fejlettebb emberfaj
Egészen mostanáig azt feltételezték a tudósok, hogy az állandó tűzgyújtás és használat képessége a modern ember privilégiuma volt, amire nagyjából ötven-hetvenezer éve tett szert a Homo sapiens. Egy dél-afrikai ásatáson előkerült bizonyítékok szerint azonban egy egészen 2015-ig ismeretlen kihalt emberfaj a Homo sapiens előtt csaknem kétszázezer évvel korábban már rendszeresen használta a tüzet.
- 1