Kékbálnaméretű dinoszauruszfajokat fedeztek fel Kínában

Kékbálnaméretű dinoszauruszfajokat fedeztek fel a kutatók Kína északnyugati részén - derült ki egy új tanulmányból, amely a Scientific Reports című folyóiratban jelent meg.

Megváltoztatta a trópusi esőerdők szerkezetét a 66 millió évvel ezelőtti aszteroidabecsapódás

Megváltoztatta a trópusi esőerdők szerkezetét a 66 millió évvel ezelőtti aszteroidabecsapódás - állapította meg Kolumbiából származó fosszíliák vizsgálata során egy nemzetközi kutatócsoport. A becsapódás előtt az esőerdőket nyitott lombkorona jellemezte.

Félig fán lakó életmódot folytatott a nagy őskenguru

Egy nagy, 40 ezer évvel ezelőtt élt kenguru idejének felét a fákon töltötte, ami rendkívül szokatlan adaptáció egy nehéz erszényes számára.

Hazánkban mérik fel az Ősvilági Pompeji világhírű nyomfosszíliáit

Szlovák-magyar programban dolgoznak a Duna és az Ipoly menti egykori és mai élővilág bemutatásán; a munka része a Nógrád megyei ipolytarnóci ősmaradványok területének további feltárása és a szlovákiai Karva szolgáltatásainak fejlesztése - tájékoztatott a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI)

Negyvenhétmillió éves pitonfaj fosszíliájára bukkantak a messeli bányában

Egy eddig ismeretlen pitonfaj 47 millió éves fosszíliáira bukkantak az UNESCO világörökségi listáján is szereplő messeli bányában Németországban.

Magyar kutatás mutatja be a páncélos dinoszauruszok meglepő életmódját

A napjainkban megfigyelhető nagytestű növényevő állatok gyakran élnek egy vagy több generációt magába foglaló csordákban, mely életmód feltételezése logikusnak tűnhet a nagytestű növényevő dinoszauruszok esetében is. Sok azonban a még felvethető kérdés. Egyedül vagy közösségben Bizonyos állatok miért szeretnek egymás közelében élni, míg mások miért törekszenek arra, hogy fajtársuktól tartsanak egy bizonyos távolságot? Milyen tényezők befolyásolják a társas életmód kialakulását, és miként lehetne megismerni az évmilliók óta, ma élő leszármazottak nélkül kihalt élőlények egykori szociális életmódját? Ehhez hasonló kérdésekre kerestek ...

Erdők mélyén, de a Budapest táblát el sem hagyva

Féregszerű lény lehetett az állatvilág nagy részének őse

Féregszerű lény lehetett az állatvilág nagy részének evolúciós őse: a rizsszemnél is apróbb állat, amely 555 millió évvel ezelőtt a tengerfenéken holt szerves anyag után kutatva élt, a ma élő legtöbb állat, köztük az ember evolúciós elődje lehet.

Kétszáznegyvenmillió éves törpeszauruszt fedeztek fel Németországban

Kétszáznegyvenmillió éves, 10 centiméteres törpeszauruszt fedeztek fel Németországban. A mai Baden-Württemberg területén élő gyíkszerű állat maradványaira a Stuttgarti Természettudományi Múzeum kutatói bukkantak egy Vellberg város közelében lévő kőfejtőben.

A világ legnagyobb teknős fosszíliáját fedezték fel Dél-Amerikában

A világ legnagyobb ismert teknősének különleges fosszíliáját fedezték fel Dél-Amerikában. Az új felfedezés megváltoztathatja a teknősök családfájáról alkotott elméletet.

Az eddig véltnél jóval rövidebb volt az első nagy kihalási esemény

Az eddig véltnél jóval rövidebb ideig, 200 ezer évig tartott a Föld élővilágát több mint 400 millió évvel ezelőtt sújtó első nagy kihalási esemény - állapította meg egy kínai, ausztrál, amerikai és kanadai szakemberekből álló kutatócsoport.

Kárpáti tavak segíthetnek a klímaváltozás megértésében

A Kárpátok hegyi tavainak ősi iszaprétegeit vizsgálják az ELTE kutatói, hogy választ kapjanak arra, miként jelzi a különböző klímaciklusok váltakozását az egykor élt fajok száma és változatossága, valamint következtetéseket próbálnak levonni arra vonatkozóan, hogy az emberi tevékenység miként borítja fel a természetes folyamatokat.

Egy amerikai kőfejtőnél fedezték fel a világ legöregebb erdejét

A világ legöregebb fosszilis erdejének maradványait fedezték fel a New York állambeli Cairo városának elhagyatott kőfejtőjénél - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

A dinoszauruszok is szenvedtek a tetvektől százmillió éve

Már százmillió éve a dinoszauruszok is szenvedtek tetvekhez hasonló élősködőktől; paleontológusok fedezték fel az őshüllők tollaiban megtapadt, fosszilizálódott parazitákat.

Gyorsan regenerálódott az élővilág a nagy kihalást követően

Gyors volt az élővilág regenerációja a 66 millió évvel ezelőtti meteoritbecsapódás után egy coloradói leletegyüttes tanúsága szerint.

Különleges módon védekeztek a hőguta ellen a dinoszauruszok

A hatalmas testméretnek megvannak a nyilvánvaló előnyei, ám hátrányokkal is jár és különböző problémákat is felvethet. A 165 millió éven át a szárazföldi ökoszisztémát uraló dinoszauruszok számára a túlmelegedés kezelése éppen ezért kulcsfontosságúnak bizonyult: ám egy speciális, belső hűtőrendszer kifejlesztésével sikerült leküzdeniük ezt a problémát. A kutatók most fosszíliákat elemeztek és az ezzel kapcsolatos eredményeiket az Anatomical Record tudományos folyóiratban tették közzé.

Okoscsúszda méri a sebességet az őszi szünet elején megnyíló játszótéren

Dinoszauruszok után kutatnak a Bakonyban

Nem kevesebb, mint 85 millió éves madárleletek után kutatnak idén a bakonyi dinoszaurusz lelőhelyen az őslénykutatók. A hatalmas leletanyag igazi különlegességei azok a rendkívül törékeny madárleletek, amelyek a legidősebbek a Kárpát-medence területén.

A madarak és a krokodilok valaha megosztották egymással fészküket

A kis madarak és a nagy krokodilok valaha békésen együtt éltek: Erdélyben talált tojáskövületek arról tanúskodnak, hogy az őskori madarak nem féltek megosztani a fészket a hüllőkkel - olvasható a Nature című tudományos folyóiratban.

Különböző színekben pompáztak a dinoszauruszok tojásai

Sokféle színük és mintázatuk miatt csodáljuk ősidők óta a madártojásokat: az amerikai vörösbegy tojások élénk kékjét és az emu tojások mélyzöld-fekete színét. Egy most publikált tanulmány azonban kimutatja azt is, hogy ezek a színek és mintázatok még régebbiek, mint azt gondoltuk: meglepő hasonlóság mutatnak a 150 millió évvel ezelőtti dinoszaurusz-tojásokkal.

Dinoszaurusz tüdővel repülhetnek a mai madarak

Először találták meg a kutatók a tüdő bizonyítékát egy madárszerű fosszíliában Kína területén. A felfedezéssel egyidőben azt is kijelentették, hogy nyilvánvalóan ez az eddig talált, szerkezetileg a legösszetettebb és funkcionálisan a leghatékonyabb légzőrendszer a gerincesek között.

Először bukkantak szauropodák nyomaira Skóciában

Első ízben bukkantak szauropodák lábnyomaira paleontológusok Skóciában: a nagyjából 170 millió évvel ezelőtt élt nagytestű növényevők több száz lábnyomát az ország északnyugati partjainál fekvő Skye szigetén fedezték fel.

Kalandozás a Föld titokzatos őstörténetében

A most megtalált 600 millió éves szivacs fosszíliája időben előretolja a soksejtű állati evolúció kezdetét.

Terepjáró méretű óriásvombatot találtak Ausztráliában

Autó méretű vombat csontvázára bukkantak Ausztrália Queensland tartományában. Az állat mintegy kétmillió éve élhetett a kontinensen, és csak az első őslakosok megjelenése idején halt ki.

Kolibri méretű óriáshangya élt egykor Észak-Amerikában

Óriáshangya-fosszíliára bukkant két amerikai kutató, miközben egy múzeum fiókjait rendezgette. A most leírt hangya bizonyítja, hogy az óriásrovarok kontinensről kontinensre vándoroltak a meleg időszakok folyamán.

Megtalálták a Jurassic Park óriáspókját

Egy nemzetközi kutatócsoport új pókősmaradványra bukkant Északkelet-Kínában. A hálószövő pókoknak jelenleg ez a legnagyobb ismert fosszíliája.

Meglepő módon éjszaka vadászott a Velociraptor

A nagytermetű növényevő dinoszauruszok egész napjukat legelészéssel töltötték, míg a kisebb ragadozók főleg éjszaka vadásztak, derült ki gerinces ősmaradványok szemének vizsgálatából. Az eredmények megcáfolják azt az elképzelést, mely szerint a korai emlősök a kizárólag napközben aktív hüllők miatt lettek éjszakai állatok.

Alapvető újítások történtek az élővilágban 3 milliárd éve

Egy amerikai kutatócsoport száz ma létező mikroba genetikai állományában kereste az arra utaló nyomokat, hogy a mai élőlények génjei mikor jelentek meg először az evolúció során. A kutatás alapján feltételezhető, hogy a jelenleg létező géncsaládok 27%-a 2,8 és 3,3 milliárd évvel ezelőtt alakult ki, még azt megelőzően, hogy az oxigén elkezdett volna felhalmozódni a légkörben.