forradalom
címke rss- kapcsolódó címkék:
- 1956
- szabadságharc
- Ukrajna
- március 15.
- megemlékezés
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Bacilusként fertőzték meg Leninnel a végelgyengült Romanov-sast
Kereken száz éve, 1917. november 7-én vette kezdetét a bolsevik forradalom szülőatyjáról később Leningráddá átkeresztelt Szentpéterváron a kommunista diktatúra hosszú évtizedeiben csak nagy októberi szocialista forradalomként emlegetett államcsíny. A marxista történetírásban objektív szükségszerűségként leírt bolsevik zendülés nyomán kiépülő monolit diktatúra a huszadik század egyik legzsarnokibb rendszerévé nőtte ki magát, amelynek alapjait Vlagyimir Iljics Uljanov, a felvett mozgalmi nevén Leninként ismertté vált hivatásos forradalmár rakta le.
Egy nap, amely megrengette a világot
Az 1956. október 23-án kitört magyar forradalmat ugyan feláldozták a nagyhatalmi erőegyensúly oltárán, ám a magyarországi események új irányt szabtak a világtörténelem folyásának. Ami a forradalom véres leverése után talán még nem volt azonnal felismerhető a kortársak számára, hogy a magyar szabadságharc betömhetetlen, és utóbb végzetesnek bizonyult repedést okozott a szovjetrendszer addig kikezdhetetlennek hitt monolit építményén, ami négy évtizeddel később a rendszer végleges összeomlásához vezetett.
1956: A forradalomban meghalt áldozatok fele még 30 éves sem volt
Az államszocializmus idején több olyan jelentés született, amihez csak a tisztségviselők meghatározott köre férhetett hozzá, ám e minősített iratok titkosítását a rendszerváltás után azonnal feloldották. A rendszerváltás után, 1990-ben hivatalba lépő elnök, Vukovich György egyik legelső intézkedése volt az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozatairól készített dokumentum titkosításának feloldása, ami így még ugyanebben az évben hozzáférhetővé vált. Az eredeti dokumentumokat ma a KSH Könyvtár olvasótermében bárki megtekintheti – tudatta a Központi Statisztikai Hivatal közleményében.
- címkék:
- 1956
- október 23.
- forradalom
- KSH
- Címkefelhő »
Egyetlen választásom volt: túlélni
Szablya Ilona önéletrajzi könyvét olvasva úgy éreztem, találkoznom kell ezzel az asszonnyal. Nemcsak átélte a 20. század minden borzalmát, hanem át is adta annak minden tanulságát az utókornak. De úgy, hogy az csontig hatol.
Mennyire jól ismeri az 1848-as márciusi forradalmat?
Az 1848. március 15-én, Pesten kitört, majd a nemzeti függetlenség kivívásáért szabadságharcba torkollott forradalom az újkori magyar történelem egyik legmeghatározóbb epizódja. A pesti események a párizsi, illetve a bécsi forradalmi hullámhoz kapcsolódnak, ám az előbbiekkel szemben a magyar forradalom és szabadságharc tartott ki legtovább egész Európában. Az 1848-as revolúciót társadalmi reformjaival a modern polgári Magyarország előfutárának tekinthetjük, a hősies szabadságharc pedig – amelyet csak a cári Oroszország katonai beavatkozásával sikerült vérbe fojtani – a nemzeti emlékezet máig meghatározó része lett.
Az aszályos időszak is hozzájárult a forradalomhoz
Aszályos időszak, élelmiszer-ellátási gondok voltak az 1848 előtti három évben Európában, ami általában előmozdítja a mozgalmakat, a forradalmat - mondta Pelyach István történész.
- címkék:
- március 15.
- aszály
- forradalom
- Címkefelhő »
Így látják ma Oroszországban az 1956-os magyar forradalmat
Oroszországban miként a múltban, ma is csak a birodalmi szemléletet elutasító kisebbségnek van bűntudata az 1956-os magyar forradalom elfojtása miatt – állította a Vedomosztyi című napilap csütörtöki számában Alekszej Makarkin politológus, az orosz Politikai Technológiák Központjának alelnöke.
Köztársaság tér 1956 – legenda és valóság
A Magyar Dolgozók Pártja Köztársaság téri pártházának 1956. október 30-i véres lincselésbe torkolló ostroma a forradalom leverése után, a szovjet szuronyokkal hatalomra juttatott Kádár-rendszer egyik legfőbb hivatkozási alapja lett az „ellenforradalom brutalitását" illetően. Egyes összeesküvés-elmélet jellegű vélekedések szerint a pártház védőit szándékosan szolgáltatták ki a népharagnak, hogy ezzel is utólagos indokot teremtsenek a szovjet beavatkozáshoz és a megtorlásokhoz.
Október 23. – a nap eseményei képekben
Így emlékeztünk az 1956-os forradalomra és szabadságharcra a 60. évfordulón. Nézze meg az Origo gyűjtését!
A rádió előtt lőttek meg
„Szerettem a hazámat, szerettem az életet, és vágytam a szabadságra. Ezért mentem el 1956. október 23-án a felvonulásra” – ezt mondta Bácskai Endre, aki akkor húszéves volt. A fiatal forradalmár a rádió elé is elment tüntetni. Ott a tűzharcban meglőtték – egy tankból kilőtt robbanólövedék találta el a lábát. Utána két évig menekült, bujkált. Egy orvos segített neki. Bácskai Endre az Origónak mesélte el elképesztő, megrázó történetét – bejártuk vele a helyszíneket is. Nézze meg Vági Barbara és Talán Csaba megrendítő, 12 perces filmjét.