Kardcsörtetéstől hangos fegyverbemutató is vár a Budavári Palotanegyedben

Március 15 – Mutatjuk a nemzeti ünnep programjait

A hagyományoknak megfelelően március 15-én, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján reggel zászlófelvonással kezdődik a nap, így díszelegve a nemzeti ünnep előtt. Orbán Viktor miniszterelnök délután, Kiskőrösön, Petőfi Sándor szülővárosában mond ünnepi beszédet.

Múltidéző fotós utazás az 56-os forradalom és szabadságharc 66. évfordulója alkalmából

A 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye minden tekintetben az 1956-os forradalom volt, mely Magyarország népének a sztálinista diktatúra és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharcában csúcsosodott ki.

A magyar szabadságharc egyik szellemi vezére

Kétszázhúsz éve, 1802. szeptember 19-én született a Zemplén vármegyei Monokon Kossuth Lajos, az 1848-49-es szabadságharc vezetője, Magyarország kormányzó-elnöke, aki élete utolsó majdnem fél évszázadát száműzetésben élte le, ezért emlegették „a turini remeteként".

Az emlékezés napja: Ma 65 éve folytották vérbe az '56-os forradalmat!

1956. november 4-én szovjet csapatok támadták meg Magyarországot, több oldalról bevonultak Budapestre, hogy leverjék a magyar forradalmat. A független nemzeti kormányt rövidesen eltávolították és Kádár Jánost nevezték ki a minisztertanács elnökének. Erre emlékezünk ma.

Nemzeti ünnepre ébredtünk - Ma 65 éve tört ki a forradalom!

1956. október 23-án forradalom tört ki Budapesten. A magyar szabadságot szomjazó forradalmárok egyedül vették fel a harcot a Magyar Népköztársaság, a Vörös Hadsereg, a KGB és az ÁVH ellen.

Az aradi vértanúkra emlékezünk

172 évvel ezelőtt, 1849. október 6-án végezték ki Aradon a ma aradi vértanúkként ismert tizenkét honvédtábornokot és egy honvédezredest. Ugyanezen a napon hajtották végre gróf németújvári Batthyány Lajos, Magyarország első demokratikusan megválasztott felelős miniszterelnökének halálos ítéletét.

Védőangyalnak tartották a rézágyúkat öntő forradalmi hőst

Kereste és meg is találta a cselekvési lehetőségeket, tehetségét számos területen kamatoztatta és készen állt arra, hogy életét áldozza a forradalom ügyéért. A katonai szolgálat mellett asztalosmesterként biztosította megélhetését, és bár 1848-ban többször felvetette az ágyúöntés lehetőségét, szavai sokáig nem találtak meghallgatásra. Tüzéreket képzett ki, Kossuth Lajos pedig a székelyföldi hadi gyárak igazgatójának nevezte ki, miközben fejlesztette a hadiüzemeket. Pontosan 205 éve született Gábor Áron, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc ágyúöntője és tüzértisztje.

Legendás hadi ereklyék érkeznek Budapestre