forradalom és szabadságharc
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Kossuth Lajos
- 1956
- 1848-49-es szabadságharc
- 1848
- Petőfi Sándor
A modern parlamentáris Magyarország megszületésének a napja
Március 15. a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja, az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharc kezdete. Munkaszüneti nap 1989-ben volt először, 1990 óta hivatalos nemzeti ünnep. Március 15. a magyar sajtó napja is annak emlékére, hogy százhetvenöt éve, 1848-ban ezen a napon nyomtatták ki a magyar sajtó első szabad termékeit.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Kardcsörtetéstől hangos fegyverbemutató is vár a Budavári Palotanegyedben
Március 15 – Mutatjuk a nemzeti ünnep programjait
A hagyományoknak megfelelően március 15-én, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján reggel zászlófelvonással kezdődik a nap, így díszelegve a nemzeti ünnep előtt. Orbán Viktor miniszterelnök délután, Kiskőrösön, Petőfi Sándor szülővárosában mond ünnepi beszédet.
Múltidéző fotós utazás az 56-os forradalom és szabadságharc 66. évfordulója alkalmából
A 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye minden tekintetben az 1956-os forradalom volt, mely Magyarország népének a sztálinista diktatúra és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharcában csúcsosodott ki.
A magyar szabadságharc egyik szellemi vezére
Kétszázhúsz éve, 1802. szeptember 19-én született a Zemplén vármegyei Monokon Kossuth Lajos, az 1848-49-es szabadságharc vezetője, Magyarország kormányzó-elnöke, aki élete utolsó majdnem fél évszázadát száműzetésben élte le, ezért emlegették „a turini remeteként".
Az emlékezés napja: Ma 65 éve folytották vérbe az '56-os forradalmat!
1956. november 4-én szovjet csapatok támadták meg Magyarországot, több oldalról bevonultak Budapestre, hogy leverjék a magyar forradalmat. A független nemzeti kormányt rövidesen eltávolították és Kádár Jánost nevezték ki a minisztertanács elnökének. Erre emlékezünk ma.
Nemzeti ünnepre ébredtünk - Ma 65 éve tört ki a forradalom!
1956. október 23-án forradalom tört ki Budapesten. A magyar szabadságot szomjazó forradalmárok egyedül vették fel a harcot a Magyar Népköztársaság, a Vörös Hadsereg, a KGB és az ÁVH ellen.
Az aradi vértanúkra emlékezünk
172 évvel ezelőtt, 1849. október 6-án végezték ki Aradon a ma aradi vértanúkként ismert tizenkét honvédtábornokot és egy honvédezredest. Ugyanezen a napon hajtották végre gróf németújvári Batthyány Lajos, Magyarország első demokratikusan megválasztott felelős miniszterelnökének halálos ítéletét.
Védőangyalnak tartották a rézágyúkat öntő forradalmi hőst
Kereste és meg is találta a cselekvési lehetőségeket, tehetségét számos területen kamatoztatta és készen állt arra, hogy életét áldozza a forradalom ügyéért. A katonai szolgálat mellett asztalosmesterként biztosította megélhetését, és bár 1848-ban többször felvetette az ágyúöntés lehetőségét, szavai sokáig nem találtak meghallgatásra. Tüzéreket képzett ki, Kossuth Lajos pedig a székelyföldi hadi gyárak igazgatójának nevezte ki, miközben fejlesztette a hadiüzemeket. Pontosan 205 éve született Gábor Áron, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc ágyúöntője és tüzértisztje.