földtudományok
címke rss- kapcsolódó címkék:
- lemeztektonika
- geológia
- földtörténet
- Magyar Természettudományi Múzeum
- Földközi-tenger
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Jóval korábban keletkeztek a kontinensek, mint ahogy eddig vélték
A Föld első kontinensei a korábban véltnél 700 millió évvel korábban emelkedtek ki az óceánból - állapították meg ősi kőzetek vizsgálatával.
A pusztító földrengések okait vizsgálják Badacsonytördemicen
Már működik Magyarország és Kelet-Európa első Integrált Geodinamikai Állomása. A Badacsonytördemicen található mérőállomás jelentős szerepet játszhat a földrengéseket megelőző földtani folyamatok azonosításában és a globális szén-dioxid-körforgás jobb megértésében.
Ekkor tudunk majd száraz lábbal átmenni Európából Afrikába
Európát jelenleg a Földközi-tenger víztömege választja el Afrikától. Az emberi idősíkon észrevehetetlenül lassú, a felszín alatt hosszú évmilliók óta munkálkodó folyamatoknak köszönhetően azonban a földtörténeti közeljövőben nem lesz hajóra szükség ahhoz, hogy átkeljünk Afrikába; az eurázsiai és afrikai lemez jelenleg is zajló ütközése miatt 20-25 millió év múlva ugyanis már nem lesz Földközi-tenger, és a Föld teljesen máshogy fog kinézni ahhoz képest, mint amit most ismerünk.
Szeizmológusok nyilatkoztak a hazai földrengés-veszélyeztetettségről
Az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Geodéziai és Geofizikai Intézetének részeként működő Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium munkatársai a hazai földrengéskutatás történetéről és a magyarországi földrengés-veszélyeztetettségről írtak összefoglaló cikket. Az obszervatórium állomáshálózatának legfőbb célja az, hogy megbízható információkat szolgáltasson Magyarország és környezete szeizmikus aktivitásáról, illetve adatokat biztosítson egy sor fontos elméleti szeizmológiai kutatáshoz, ezzel is segítve a hazai földrengés-veszélyeztetettség meghatározását.
Új, ritka ásványt fedeztek fel Angliában
Új ásványt fedeztek fel brit tudósok egy Cornwallban 220 éve kibányászott kőzet vizsgálatakor. A sötétzöld ásvány a kernowite nevet kapta Cornwall helyi nyelvjárásban használt neve, a Kernow nyomán - számolt be róla szerdán a BBC News.
Döbbenet: vulkánkitörés készül Németországban?
Az elmúlt hetekben a médiában, különösen a német sajtóban végigszaladt a hír: egy kutatócsoport földrengésadatokat elemezve arra a következtetésre jutott, hogy magmamozgás történik a keleti Eifel területén található Laacher See térsége alatt. A hírt vegyes visszhang fogadta, amin belül nem kevés volt a meglepődéssel teli megrökönyödés: Németország egy nyugati területe alatt magma mozgolódik, és ez akár ki is törhet?
- címkék:
- Hans-Ulrich Schmincke vulkanológus
- Németország
- Eifel-hegység
- szökőár
- prognózis
- földtudományok
- törésvonal
- vulkanizmus
- magma
- vulkanológia
- magmatározó
- szeizmikus jelenség
- vulkáni aktivitás
- Anak Krakatau
- kis frekvenciájú földrengés
- tektonikus eredetű rengés
- kőzetrepedés
- kőzettest
- mérőműszerek
- Tambora
- alapkutatások
- Címkefelhő »
Tudja-e, hogy van a Mariana-ároknál is mélyebb lyuk a Földön?
A Föld legmélyebb természetes pontja a Csendes-óceán délnyugati medencéjében fekvő Mariana-árokban található. A 11 034 méter mély Challenger-szakadék azonban korántsem tekinthető földünk felszíntől mért legmélyebb pontjának.
Japán neve lehet a „jégkorszak" egyik geológiai korának
Japán kutatók azt javasolják a Geológiai Tudományok Nemzetközi Szövetségének (IUGS), hogy a csiba nevet kapja egy eddig névtelen föltörténeti kor a Tokiótól keletre fekvő Csiba prefektúrában felfedezett geológiai réteg alapján.
A Kedves Vezető kevésbé kedves tűzhányója
Paektu, Baekdu, Csangbaisan - egy vulkán, amelynek különböző nevei vannak, egy vulkán, ami az elmúlt 2000 év egyik legnagyobb kitörését produkálta, egy vulkán, amiről sokáig nagyon keveset lehetett tudni, azonban az elmúlt évtizedben olyasvalamit művelt, ami önmagában is különleges: kinyitotta egy zárt ország, Észak-Korea kapuit a Nyugat felé.
Mikor éledhetnek fel a látszólag inaktív tűzhányók?
A földtudományok egyik speciális szakterülete a tűzhányók természetét tanulmányozó vulkanológia. E tudományág legnagyobb kihívásai közé tartozik az inaktívnak tűnő tűzhányók kutatása, annak felmérése, hogy akár egy több tízezer éve szunnyadó vulkán ismét életre kelhet-e. Az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoportja Harangi Szabolcs professzor vezetésével egy új projekt keretein belül a Csomád újraaktivizálódásának esélyeit vizsgálja.