Földön kívüli élet
címke rss- kapcsolódó címkék:
- asztrobiológia
- exobolygók
- Mars
- NASA
- SETI
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Egy Föld keringhet minden ötödik nap körül
Új megfigyeléseken alapuló becslés szerint négy-öt Naphoz hasonló csillag közül legalább egyet kísérhet a mi Földünkhöz hasonló planéta.
Eltűnt a nemrég felfedezett lakható bolygó
Új adatok alapján bizonytalanná vált a nemrég bejelentett, Gliese 581g jelű, nagy médiavisszhangot kiváltó exobolygó létezése. A felfedezők szerint a Földhöz eddig leginkább hasonlító, talán az élet hordozására is alkalmas planéta nyomait nem találták meg más csillagászok.
Megtalálták az első potenciálisan lakható idegen bolygót
Olyan Naprendszeren kívüli bolygó felfedezését jelentették be, amelyen megfelelő körülmények uralkodhatnak a folyékony víz és talán az élet számára is. A Gliese 581g csak háromszor nagyobb tömegű a Földnél, és az úgynevezett lakhatósági zónában kering.
Ki válaszol majd a földönkívülieknek?
Évek óta folynak olyan kutatások, amelyek a földönkívüliek esetleges jelzéseit figyelik, de az nem világos, hogy ha egyszer befut ilyen, akkor ki és mit fog nekik válaszolni. Az ENSZ Világűrbizottságának magyar tagja, Both Előd szerint ezt a kérdést is felveti az a világsajtót bejárt hír, amely szerint a világszervezet földönkívüliekkel foglalkozó nagykövetének akarták kinevezni Mazlan Othman maláj asztrofizikust. A hírt végül cáfolták, de az eddigi kutatások alapján amúgy is sokáig kellene még várni, amíg a földönkívüliek reagálnak a Földről küldött jelekre.
Tagadja kinevezését a földönkívüliekkel összehozott ENSZ-tisztviselő
Cáfolta az ENSZ Világűrirodájának vezetője, Mazlam Othman, hogy egy földönkívüliekkel foglalkozó nagyköveti posztot hoznának létre az ENSZ-ben, amelyre őt neveznék ki. Az új nagyköveti posztról a brit Sunday Times írt először, majd a hír futótűzként terjedt el a nemzetközi sajtóban.
- címkék:
- Földön kívüli élet
- világűr
- ENSZ
- Címkefelhő »
Már jövő tavasszal felfedezhetjük a Föld testvérét
Ideális esetben már jövő tavasszal felfedezhetik az első olyan planétát a Naprendszeren kívül, amely földihez hasonló körülményeket biztosíthat az általunk ismert élet számára. Egy új becslés alapján 2011-ben 50%, 2020-ig pedig 75% e fontos felfedezés esélye.
Egyre jobban inog a földönkívüli vörös esőről szóló elmélet
A legújabb eredmények még inkább összekuszálták a szálakat egy közel tíz éve megfigyelt érdekes természeti jelenség, az indiai vörös eső körül. Egyes kutatók az újonnan kimutatott DNS-tartalom ellenére is ragaszkodnak ahhoz, hogy az esőcseppekben Földön kívüli létformák voltak, a tudományos közösség azonban továbbra is szkeptikus, és az eredmények egyelőre egyetlen szaklapban sem tudtak megjelenni.
Milyen lehet a földön kívüli élet?
Felismernénk-e egy földönkívülit, ha találkoznánk vele? Mai tudásunk alapján sok helyen uralkodnak olyan körülmények, amelyek arra hasonlítanak, mint amely a Földön az élet születésekor volt jellemző. De vajon lehet-e ezektől gyökeresen eltérő viszonyok között is élet?
Lehetséges ősmaradvány-lelőhelyet azonosítottak a Marson
Akár fosszíliákat is megőrizhetett a Mars kezdeti időszakából a bolyó Nili Fossae régiója, mely kőzettani összetétel szempontjából a sztromatolitokban, tehát ősi cianobaktériumok nyomaiban gazdag ausztráliai Pilbara területre hasonlíthat.
Valóban Naprendszeren kívüli bolygót fényképeztek le
Az 1RXS1609 b jelű égitestet 2008-ban örökítették meg a vizuális tartományban. Már akkor is valószínűnek tűnt, hogy egy Naprendszeren kívüli planéta, azaz exobolygó - de további megfigyelések kellettek annak kizárásához, hogy nem véletlenül látszik-e egy csillag közelében.
Megduplázódik az ismert bolygók száma
Egy év alatt több Naprendszeren kívüli bolygójelöltet azonosított a Kepler-űrtávcső, mint amennyit korábban összesen felfedeztek. Az új égitestek nagy része a Naphoz hasonló csillagok körül kering, és sok közöttük a szuperföld, azaz a Földnél már nem sokkal nagyobb tömegű bolygó. A Kepler egy-két éven belül felfedezheti az első távoli földeket is.
Minden korábbinál összetettebb molekulát fedeztek fel a csillagközi térben
Minden korábbinál összetettebb szerves molekulát fedeztek fel a csillagközi térben. Az antracén az élet születéséhez vezető fejlődésben is fontos szerepet játszhat.
Lehetséges, hogy az élet nyomait fedezték fel a Szaturnusz óriásholdján
Szélsőséges hidegben élő, acetilént evő, hidrogént belélegző és metánt kibocsátó életformák létezhetnek a Szaturnusz Titan nevű óriásholdján. A Szaturnusz körül keringő Cassini-űrszonda adatai összeegyeztethetők az elgondolással. A NASA kutatói a napokban számoltak be legújabb eredményeikről.
Földön kívüli elismerésre vágyik a sakkbolond kalmük elnök
Földönkívüliekkel társalog, és tudatalattijával befolyásol a sakkimádó kalmük elnök, akinek felívelő karrierjét előre látta egy bolgár jósnő. Az elsivatagosodó sztyeppére sakk-Mekkát álmodó Kirszan Iljumzsinov 17 éve vezeti folyamatosan országát és 15 éve a nemzetközi sakkszövetséget. Most azonban két kihívás is várja: egy orosz képviselő kivizsgáltatná harmadik típusú találkozását, Anatolij Karpov sakklegenda pedig elhódítaná tőle posztját a nemzetközi sakkszövetség élén.
Kivizsgáltatnák a Kremllel a földönkívüliekkel haverkodó kalmük elnök ügyét
Dmitrij Medvegyev orosz elnököt kérte fel egy orosz képviselő, hogy vizsgálják ki Kirszan Iljumzsinov kalmük elnök állításait, aki egy tévéinterjúban arról beszélt, hogy évekkel ezelőtt földönkívüliekkel találkozott. A képviselő attól tart, Iljumzsinov akár államtitkokat is elárulhatott az idegeneknek.
Mikor láthatunk élőlényeket a távoli bolygókon?
A következő évtizedekben, a távcsövek és a megfigyelési módszerek fejlődése révén van esély arra, hogy közvetlen megfigyelésekkel is a Földön kívüli élet nyomára akadjunk. Mit láthatnánk a műszerekben?
Fél évszázada keressük a Földön kívüli intelligenciát
A feltételezett Földön kívüli intelligenciák üzenetei folyamatosan érkezhetnek a világűrből bolygónk felé, ám az üzenetek jellegét, irányát és egyéb paramétereit nem ismerjük, ezért nehéz őket azonosítani. Bár az 50 éve zajló keresés egyelőre nem járt sikerrel, napjaink asztrobiológiai kutatásai alapján a földi élet nem lehet egyedüli a Világegyetemben, így nem alaptalan a Földön kívüli intelligencia keresése sem. Almár Iván űrkutatót, a nemzetközi SETI bizottság tagját kérdeztük.
Hawking: Ne jöjjenek ide a Földön kívüliek
Stephen Hawking egy új ismeretterjesztő filmben úgy nyilatkozik, hogy szerinte számos Földön kívüli civilizáció lehet, de ezek veszélyt is jelenthetnek bolygónkra - ezért jobb, ha saját otthonukban maradnak.
Nagy meglepetés: visszafelé keringő bolygókat találtak
Kaotikusnak látszó bolygópályák: váratlan útvonalon, a megszokottal ellentétes irányban keringő planétákra akadtak a Naprendszeren kívül. A felfedezés komoly kihívást jelent a bolygók születését magyarázó elméleteknek, sőt a lakható bolygók becsült számát is csökkentheti.
Becsapódások is termelhették az élet molekuláit
Meglepő eredményt hozott egy új kutatás: a becsapódó üstökösmagok anyagában az ütközés pillanatában olyan kémiai reakciók zajlanak le, amelyek aminosavakat is termelhetnek.
Új bolygót találtak, közel a lakható zónához
Magyar közreműködéssel azonosították a CoRoT-9b jelű Naprendszeren kívüli planétát. Bár szilárd felszíne nincs, légkörében a hőmérséklet -20 és +160 Celsius-fok között lehet - így akár folyékony víz is megjelenhet a felhőiben. Ezzel az élet szempontjából kedvező helyen, az úgynevezett lakható zóna környékén keringhet.
Megeszi a kőzeteket a Föld eltemetett élővilága
Akármilyen mélyre fúrtak, eddig mindig találtak élőlényeket a kőzetekben. Becslések szerint a kontinentális kéregben körülbelül négy, az óceániban pedig hét kilométer mélységig lehetnek jelen azok a szívós és különleges egysejtűek, amelyek a Föld eltemetett élővilágát alkotják. A mélységi bioszféra - amelynek tömege nagyobb lehet, mint a felszínié - különösen figyelemre méltó tagjai az ásványokat táplálékforrásként használó baktériumok.
Magyar skála Földön kívüli élőlényeknek
Természet- és társadalomtudósokat, szakterületük vezető kutatóit hívták meg Londonba, hogy megvitassák: milyen következményei lennének a Földön kívüli élet felfedezésének a tudományra, és főleg a társadalomra. A brit királyi akadémia, a Royal Society által rendezett rangos konferencia egyik előadója Almár Iván űrkutató-csillagász, aki kedden délután mutatja be egy ilyen felfedezés jelentőségét értékelő új skáláját a brit fővárosban.
Nagy lépés a Naprendszeren kívüli bolygóknál
Csillagánál több ezerszer halványabb bolygó színképét rögzítettek a Föld felszínéről. Ez újabb lendületet ad a Naprendszeren kívüli bolygók kutatásának: az eddigieknél gyakrabban lehet elemezni légkörük összetételét. A fontos eredmény azonban újabb nehézségeket adott: a spektrum igen szokatlan.
A marsi élet újabb lehetséges jelét fedezték fel
A híres ALH84001 jelű meteoritban lévő magnetitláncok tüzetesebb vizsgálatából kiderült, hogy azok a meteoritban talált karbonátásványoktól függetlenül keletkeztek. A vizsgálatokat végző kutatók szerint ez magnetitláncok biogén eredetére utal.
Mi folyik a Marson? Sóoldatok nyomában a magyarok is
A vörös bolygóról kialakult képünk jelentős változáson megy kereszül napjainkban. Elsősorban a Phoenix-űrszonda adatai, de egyéb vizsgálatok alapján is úgy fest, hogy alacsony fagyáspontú sóoldatok ma is létezhetnek a Marson. A folyékony oldatok még hangsúlyosabbá teszik az élettel kapcsolatos kutatásokat.
Idegen lényekért is meghalt-e Jézus a kereszten?
Giordano Bruno több szekcióban is elnökölhetett volna azon a tudományos konferencián, amelyet a Földön kívüli élet kutatásáról rendeztek november első felében. Bruno jelenlétének igazi pikantériája az lett volna, hogy a konferencia a Vatikán falai között zajlott, többek között olyan kérdésekről, amelyeknek feszegetéséért az itáliai tudós-filozófust saját korában erősen támadták. A katolikus egyház "evolúciós útkereséséről" Nemesszeghy Ervin jezsuita atyával beszélgettünk.
Lehet-e élet az Enceladuson?
A Szaturnusz apró holdja, az Enceladus belsejében az eddigi megfigyelések alapján folyékony vízóceán található. A só- és ammóniatartalma révén csökkent olvadáspontú folyadékban metán is előfordul, amelyet akár élőlények is termelhetnek. Lehet-e valamiféle élet az égitest belsejében?
Eredmények a Phoenix-szondától - 2. rész: színes ásványvilág
A Mars fejlődéstörténetéről fontos információkat tartalmaznak a vízzel és a szén-dioxiddal kapcsolatban keletkezett, illetve átalakult ásványok - a felszínközeli törmeléktakaróban ezek nyomát is kereste a Phoenix. A jelek alapján közel egymillió évvel ezelőtt vékony vízfilm borította be a szemcséket a térségben, ami kémiai átlalakulásokat eredményezett.
Konyhasót azonosítottak az Enceladus óceánjában
Nátriumban gazdag konyhasó lehet az Enceladus szaturnuszhold felszín alatti vízóceánjában, amelyből gejzírszerű kilövellések repülnek az űrbe - derült ki a Cassini-űrszonda legújabb adatainak elemzéséből. Az Enceladus belső óceánjának sótartalma ráadásul a földi világtengerben jellemző értékhez közeli. Mivel az Enceladus anyagsugaraiban korábban szerves anyagot is azonosítottak, a mostani megfigyelés tovább erősíti azt a feltételezést, hogy a hold különösen érdekes a Földön kívüli élet lehetősége szempontjából.
- címkék:
- Földön kívüli élet
- Enceladus
- Címkefelhő »
Megtalálták az óceánok legélettelenebb pontját
Kutatók felfedezték azt a helyet, amely a legkevesebb életet hordozza a világ óceánjaiban. A helyre a Csendes-óceán déli részén, a tengerfenéki üledékben bukkantak egy olyan területen, ahol a víz viszonylag mozdulatlan és kevés a tápanyag.
Ősi tó a Marson, életnyomok ígéretével - új felfedezés, rekonstrukció
A University of Colorado (Boulder) kutatócsoportjának bejelentése szerint az első döntő bizonyítékokat fedezték fel arra, hogy a Mars felszínén mély, ősi tó létezett, amelynek medre az egyik legígéretesebb terület lehet az esetleges marsi élet utáni kutatások szempontjából is.
Fontos magyar eredmény a marsi élet utáni kutatásban
A vörös bolygó felszínén a jégborította apró szemcsék körül néhány molekula vastagságú folyékony vízréteg lehet - az ilyen, úgynevezett adszorbeált vízfilm akár életfolyamatokhoz is hátteret nyújthat. A Collegium Budapestben dolgozó magyar kutatók szerint a sarki dűnék felszínközeli rétegében alkamanként megfelelő körülmények lehetnek az esetleg itt található ellenálló élőlények számára.
Megvan az eddigi legkisebb exobolygó
Földünknél mindössze kétszer nehezebb planétára akadtak egy halvány csillag körül európai csillagászok. Az égitest az eddigi legkisebb és bolygónkhoz feltehetőleg leginkább hasonló planéta, ám kis csillagtávolsága miatt az élet számára kedvezőtlen viszonyok uralkodhatnak rajta.
- címkék:
- Földön kívüli élet
- exobolygók
- Címkefelhő »
Élet is lehet a Naprendszer legnagyobb hegye alatt
A Marson terpeszkedő gigantikus pajzsvulkán, az Olympus Mons alakja a lávatakaró alatti agyagásványok jelenlétére utal, amelyekkel kapcsolatban felszín alatti vizek is előfordulhatnak a térségben. Az ilyen helyek ideális környezetet biztosítanának feltételezett marsi élőlények, baktériumok számára.
- címkék:
- Mars
- Földön kívüli élet
- Címkefelhő »
A nap fotója: az élet lehetséges bölcsői a Marson
A Földön kívüli élet kutatása szempontjából kiemelkednek a Mars azon területei, ahol egykor hő és folyékony víz együttesen fordult elő. Ilyen lehetett Vernal-kráter déli része is, amelyről a napokban közöltek részleteket.
Lefotózhatták az első vízcseppet a Marson
A NASA egyik legújabb bejelentése alapján elképzelhető, hogy folyékony vízcseppekre bukkantak a Phoenix űrszonda lábáról készült korábbi felvételeken. Ez az eddigi egyetlen ilyen megfigyelés a Marson, bár lehetséges, hogy most is csak jeget látunk.