Földön kívüli élet
címke rss- kapcsolódó címkék:
- asztrobiológia
- exobolygók
- Mars
- NASA
- SETI
- Legfrissebb
- Legrégebbi
A Mars helyett, a Vénuszra költözhetnének az emberek
Valaha úgy gondolták, hogy a Vénuszon hasonló körülmények uralkodnak, mint a Földön, ráadásul még a mérete is hasonló a Földéhez. Azóta kiderült, hogy a bolygó – az üvegházhatású gázok felhalmozódása miatt – tûzforró, az életre alkalmatlan. Az új ötletek szerint viszont nem is a bolygó felszínén kellene elképzelni a túlélést, hanem a Vénusz felhõi között.
Mégis a Földön kívül keletkezett az élet?
Japán tudósoknak sikerült igazolniuk a "pánspermia elméletet", miszerint az egyszerû életformák, egyes baktériumok képesek eljutni egyik bolygóról a másikra és túlélik a világûr szélsõséges körülményeit.
Útnak indul a robot, ami kiderítheti, volt-e élet a Marson
Van-e élet a Marson? E kérdés nagyjából azóta foglalkoztatja az emberiséget, mióta a 19. században egy hibás fordítás miatt elterjedt, hogy az égitestet mesterséges csatornahálózat szeli át. Az intelligens marsi civilizációról szõtt teóriákat már számtalan alkalommal cáfolták, mégis, egyre több jel utal arra, hogy a bolygón valaha olyan környezeti viszonyok uralkodhattak, amik biztosíthatták primitív életformák megjelenését. Habár több kutatórobot is megfordult a planétán, a Curiosity marsjáró pedig még mindig kitartóan tanulmányozza a Gale-krátert, egyik sem rendelkezik olyan kiforrott mûszerparkkal, ami képes lenne azonosítani az ...
NASA: Küszöbön a földön kívüli élet felfedezése
A NASA igazgatója, Jim Bridenstine szerint már nem kell sokat várnunk arra, hogy idegen létformákat találjunk, az Amerikai Ûrügynökség ugyanis prioritásként kezeli a földön kívüli élet kutatását.
- címkék:
- Földön kívüli élet
- Jupiter
- tó
- óceán
- NASA
- Mars
- Europa
- Címkefelhõ »
Élet lehet az Europán
A Jupiter Europa nevû holdján van a legnagyobb esély az életre a NASA új vezetõ kutatója, James Green szerint.
Anonymus: A NASA hamarosan bejelenti, hogy megtalálták az idegeneket
Meglehetõsen hihetetlen információkat szellõztetett meg az Anonymus hackercsoport, amely szerint a NASA hamarosan bejelenti, hogy idegen életet találtak. A Science Alert tudományos portál összeállítása szerint azonban a bejelentésnek vajmi kevés valós alapja van.
Churchill és a földönkívüliek: elfeledett kézirat került elõ
Messzi-messzi galaxisok, távoli bolygók, idegen létformák – témakörök, amikkel napjaink kutatói már aktívan foglalkozhatnak, hála legkorszerûbb kutatóeszközeinknek. A földön kívüli élet létezésének lehetõsége nemcsak napjaink emberét izgatja, már a 19. században felkapottá vált, egy tévedésen alapuló csillagászati „felfedezés" miatt. Még a legendás államférfi, Winston Churchill fantáziáját is megmozgatta a kérdés, aki esszéjében tudósokkal vetekedõ módon fejtette ki véleményét a messzi világokról és az azokon létezõ lehetséges élõlényekrõl. Az ezt taglaló tizenegy oldalas kéziratot – amelyet egy amerikai múzeum magángyûjteményében ttaláltak ...
Zuckerberg, Hawking és Milner összefog a Földön kívüli élet kutatására
A világ legnagyobb befolyással bíró férfijai közül három, a Facebookot alapító Mark Zuckerberg, az orosz milliárdos, Jurij Milner és a neves fizikus, Stephen Hawking arra készül, hogy átalakítsák és feltrubózzák a világ egyik legnagyobb távcsövét Chilében. A távcsõ így alkalmassá válik a földön kívüli élet kutatására.
Több milliárd élhetõ bolygó lehet a galaxisunkban
Nem tudjuk biztonsággal kijelenteni, hogyan alakult ki az élet a Földön, és azt is csak becsüljük, hogy hány bolygó van – ezt mondta az Origónak Kereszturi Ákos, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet tudományos munkatársa. Szerinte lehetnek majd olyan megfigyelések, amelyek arra utalnak, hogy sok exobolygón élet van. Azt is mondta, hogy a néhány hete felfedezett, Földhöz hasonló bolygó nagy bejelentés. Bár közel van, 4,2 fényévnyire, oda utazni még mindig több százezer évig tartana.
Újabb húszezer csillagrendszerre terjesztik ki az élet utáni kutatást
Újabb húszezer csillagrendszerre terjesztik ki a tudósok az élet utáni kutatást - közölte a Földön kívüli intelligens élet keresésére specializálódott SETI Intézet a kaliforniai Mountain View-ban.
- címkék:
- ûrkutatás
- Földön kívüli élet
- UFO
- SETI
- Címkefelhõ »
A földön kívüli élet keresésérõl tanácskoztak az Akadémián
A Földhöz hasonló égitesteket kutató eszközökrõl és a lakhatóság feltételeirõl is tanácskoztak a közelmúltban a Magyar Tudományos Akadémián rendezett nemzetközi konferencián.
Néhány évtizeden belül megtalálhatjuk a Földön kívüli életet
A rohamosan gyûlõ kutatási eredmények alapján indokolt lehet a NASA optimizmusa, és néhány évtizeden belül valóban felfedezhetjük a Földön kívüli életet. Kereszturi Ákos, a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának munkatársa a NASA-bejelentés mögött álló legizgalmasabb részeredményeket tekinti át.
Mozgásérzékelõvel keresnék az idegen életet
Az idegen élet kutatásának egyik legnagyobb nehézségét az jelenti, hogy pontosan nem tudjuk, milyen kémiai összetételû organizmusokat kell keresnünk. Svájci tudósok ezért egy olyan mûszert fejlesztettek ki, amely a mozgásra lenne érzékeny, és nem a kémiai felépítésre.
- címkék:
- ûrkutatás
- Földön kívüli élet
- NASA
- ESA
- Címkefelhõ »
Vallások és a Földön kívüli élet
Egy amerikai csillagász új könyvében az emberek világnézete szerint csoportosítva vizsgálja meg, hogy hányan hisznek a Földön kívüli életben. A nagy világvallások követõi közül a keleti vallások hívei tartják a legvalószínûbbnek a Földön kívüli élet létezését, a legkevésbé pedig a keresztények.
Mégsem hasonlít a Föld az ikertestvérére
Alig nagyobb a Földnél a Kepler-186f exobolygó. Egy vörös törpecsillag lakható zónájában kering, igaz, annak fagyosabb részén, és ebben ki is merül a hasonlóság. Nem tudjuk, mibõl áll, van-e légköre, és van-e rajta víz. Ha viszont van, akkor az folyékony lehet.
Izgalmas jelenség a Jupiter egyik nagy holdján
A Földön kívüli élet egyik lehetséges helyszínének a Jupiter jeges holdját, az Europát tartják. A víz szökõkútszerûen tör magasba az égitest belsejébõl. Talán a gejzírekben rábukkanhatunk az ottani élet nyomaira.
Nem mindegy, mit mondunk elõször a földönkívülieknek
Noha a Földön kívüli intelligens életformák felkutatása eddig nem járt eredménnyel, sokan biztosra veszik, hogy néhány évtizeden belül megtörténhet az elsõ ember-földönkívüli találkozás. Erre az esetre készülve már praktikus tanácsokat is összeállítottak a szakemberek.
Óriás szemgolyókról figyelhetnek a földönkívüliek
A vörös törpecsillagok körül hatalmas szemgolyóra emlékeztetõ bolygók keringhetnek. Az ötlet meghökkentõ, de egyes kutatók megpróbálják eldönteni, lehet-e egy ilyen világban élet.
Példátlan kutatás indult az idegenek nyomai után
A Földön kívüli értelem kutatóit (SETI) nem keseríti el, hogy immár bõ fél évszázada eredménytelenül próbálkoznak földönkívüliektõl származó üzeneteket fogni. Egyesek úgy vélik, érdemesebb lenne az idegenek által alkotott tárgyakat keresni.
Belyukadtak a sötétség tavába az Antarktiszon
Amerikai kutatóknak sikerült fúrásukkal elérni a nagyjából 800 méterrel a jégfelszín alatt fekvõ Whillans-tavat az Antarktiszon. A kutatók remélik, hogy bakteriális életet találnak a tóban. Az eredmény elõsegítheti marsi jégsapka és az Europa jegének átfúrását is.
Most jön a lényeg a bolygókutatásban
Több mint 2300 bolygójelölt és 100 bizonyítottan felfedezett Naprendszeren kívüli bolygó a Kepler-ûrtávcsõ mûködésének félidei mérlege. Ahány, annyiféle, de egyik sem pontosan olyan, mint a Föld. A java azonban még hátravan.
Lista készült a leglakhatóbb bolygókról
Melyek azok az ismert Naprendszeren kívüli bolygók, ahol a legjobb az élet kialakulásának és fennmaradásának esélye?
Mitológiát teremt a Prometheus
Június 8-án mutatják be Ridley Scott új filmjét, a Prometheust. A Scientific American a film tudományos hátterérõl készített interjút a Prometheus társ-forgatókönyvírójával, Jon Spaihts-szel.
Pénzgyûjtésre vált a földönkívüliek leghíresebb kutatója
Egész életében a Földön kívüli civilizációk üzenetére várt a világ talán legismertebb asztrobiológusa, aki nemcsak a tudományos világot, de Hollywoodot is megihlette. Az õt alakító Jodie Foster a filmben kapcsolatba tudott lépni az idegenekkel, Jill Tarter azonban úgy vonul nyugdíjba, hogy nem jutott el hozzá egyetlen üzenet sem. Most már azzal is elégedett lenne, ha pénzt tudna gyûjteni arra, hogy a kollégái tovább kutathassák az ûrbõl érkezõ jeleket.
Hallanunk kellene más civilizációkat a galaxisból
A legújabb és eddigi legalaposabb felmérés szerint több tízmilliárd Földhöz hasonló bolygó lehet a Tejútrendszerben, méghozzá a lakható zónában, vagyis az általunk ismert élet kialakulása és fennmaradása számára megfelelõ helyen. Jó eséllyel nem vagyunk tehát egyedül a Világegyetemben - eddig mégsem hallottunk a "többiekrõl".
Ezt küldtük a földönkívülieknek
Egy emberalak, a bolygók helyzete, néhány molekula és a tízes számrendszer - ilyen információkat kódoltak abba az üzenetbe, amelyet egy távoli gömbhalmaz felé sugároztak közel 40 éve.
Az eddigi legjobbnak tartják a most bejelentett szuperföldet
A szerdán bejelentett szuperföld az eddigi legjobb hely lehet a Földön kívüli élet keresésére, ráadásul közel van a Földhöz.
Földi eredetû volt a Földön kívülinek látszó rádióhullám
Mesterségesnek tûnõ jeleket fogtak amerikai rádiócsillagászok, amelyek irányuk alapján két távoli csillagrendszerbõl is érkezhettek volna. A jelek nagyon hasonlóak ahhoz, amit egy idegen civilizációtól várnak. A jelet késõbb más irányból is sikerült kimutatni, és a kutatók szerint biztosan állítható, hogy földi eredetû rádióhullámok zavaráról van szó.
- címkék:
- Földön kívüli élet
- exobolygók
- SETI
- Címkefelhõ »
Mennyire szuper egy szuperföld az élethez?
A szuperföldeken, azaz a Földnél nem sokkal nagyobb bolygókon már elképzelhetõ az élet jelenléte. A szuperföldekbõl egyre többet fedeznek fel, legutóbb a lakható zónában is találtak ilyen bolygót. Mennyiben hasonlíthatnak a rajtuk uralkodó körülmények a földi viszonyokhoz?
Fantáziaképeket közölt a NASA az új, Föld méretû bolygókról
A kedden este bejelentett, elsõként felfedezett Föld méretû távoli bolygók egy egészen különleges csillagrendszerben keringenek.
Felfedezték az elsõ Föld méretû távoli bolygókat
Megvan a régóta várt felfedezés: a Kepler ûrtávcsõ Föld méretû bolygókat talált a Naprendszeren kívül. Az égitestek egy Naphoz hasonló csillag körül keringenek, és szilárd felszínük van, de életet valószínûleg nem hordoznak.
Lehetséges a bakteriális élet a Mars felszíne alatt
A Mars felszín alatti mélységeinek hatalmas területein kedvezõek a feltételek a baktériumok és más mikrooganizmusok számára - vélik ausztrál kutatók, akik a földi és a vörös bolygón lévõ életfeltételeket modellezték és hasonlították össze.
Elõször találtak Föld-szerû bolygót az élet számára alkalmas zónában
Elsõ alkalommal fedeztek fel a Földnél nem sokkal nagyobb bolygót egy távoli csillag úgynevezett lakhatósági zónájában. A Kepler-22b jelû égitest jelenleg az egyik legjobb jelölt arra, hogy a miénkhez hasonló életet találjanak rajta.
A Földhöz hasonló méretû exobolygót fedeztek fel
A Földhöz hasonló méretû exobolygót, vagyis Naprendszeren kívüli planétát fedeztek fel a NASA Kepler ûrteleszkópja segítségével.
Egyelõre a Föld vezeti a bolygók új listáját
A Földön kívüli élet kutatásában két új mérõszámot vezettek be: az egyikkel a Föld ikertestvérei azonosíthatók az egyre gyarapodó exobolygók között, a másikkal pedig ki lehet lépni a pusztán a Föld jellemzõi alapján felépülõ megközelítésbõl.
Ûrtörténelmi látvány: így tette meg az elsõ métereket a Mars felé a Curiosity
A szombati start után mintegy háromnegyed óráig lélegzetvisszafojtva várták a NASA szakemberei és szerte a világon az ûrkutatás iránt érdeklõdõ emberek, hogy rendben elindul-e a Mars felé a Curiosity. A látvány pazar volt, az eddigi legnagyobb marsjáró szépen eltávolodott a hordozórendszer második fokozatától. Videó.
"Ha el kellene hagyni a Földet, a Marson lenne a legjobb esély a túlélésre"
Szombat délután elindult a Mars felé az eddigi legjobban felszerelt felszíni kutatóegység, a Curiosity. Miért kutatja az ember a Marsot ennyi robotszondával, mikor juthat el oda személyesen, alapíthat-e kolóniákat a távoli jövõben? A szakember szerint a Mars kutatása egy évtizedek vagy csak évszázadok múlva megtérülõ befektetéshez hasonlítható.
Megkezdte hosszú útját a Curiosity a Mars felé
A terveknek megfelelõen szombaton 16.02-kor startolt a NASA minden korábbinál fejlettebb marsjárója, a Curiosity. Az ûreszköz jó félóráig Föld körüli parkolópályán volt, majd rendben elindult a Mars felé, ahová 2012 augusztusában érkezik meg.
Lézerágyúval és beépített atomerõmûvel felszerelt Trabant indul a Marsra
Lézersugárral lövi a sziklákat, ujjnyi mélyen a kõzetekbe fúr és az eddigieknél sokkal jobb képeket készít a szombaton startoló marsjáró. A Curiosity lesz az eddigi legfejlettebb rover a vörös bolygón, amelynek mûszerparkját az õsi életnyomok azonosítására optimalizálták. Beépített atomerõmûve 14 évig biztosíthat energiát számára.
Indul a marsi életvadász
Az elõzõ évek eredményei alapján bizonyossá vált, hogy a Mars felszínén egykor víz folyt, és a mainál jóval melegebb volt a klíma. Ahol pedig víz volt, ott élet is lehetett, ha mégoly kezdetleges módon, baktériumok formájában is. Ezért indítja el a NASA az eddigi legnagyobb, legjobban felszerelt felszíni kutatóegységét néhány napon belül. A Curiosity eredményei alapján kiderülhet, milyen esélyek voltak az élet egykori kialakulására a Marson, és milyen körülményekkel kell esetleg szembenéznie napjainkban.
Észrevennénk-e Coruscant vagy Trantor bolygóméretû városait a Földrõl?
A Nemzetközi Ûrállomásról látványosak bolygónk éjszakai városfényei, a technikai civilizáció egyértelmû jelei. Észre lehetne-e venni a Földrõl, ha más égitesteken, közeli exobolygókon is hasonlóan világítanának az ott lévõk?
Türelemre int a Fehér Ház földönkívüliekrõl kiadott közleménye
Az Egyesült Államok kormányának nincs tudomása Földön kívüli élõlényekrõl, sem a velük való kapcsolatfelvételrõl. A nem mindennapi bejelentést két petíció miatt volt kénytelen kiadni a Fehér Ház.
Forró vízzel fúrnak le a világ legfurább tavába
Nem mindegy, mikor és hogyan olvad el a Nyugat-Antarktisz roppant jégtömege - a világtenger néhány méteres emelkedése élet-halál kérdése lehet. Ennek pontos megállapítására egy százezer éve érintetlen, jég alatti tóból akar elsõ ízben mintát venni egy brit kutatócsoport.
Tanítás vagy leigázás? Forgatókönyvek a Földön kívüliekkel való találkozásra
Kimeríthetetelen energiaforrásokat és a rák gyógyszerét vagy az emberiséget elpusztító háborút és halálos kórokozókat hozna egy Földön kívüli civilizáció bolygónkra érkezése? Mivel valószínûleg lényegesen fejlettebbek lennének nálunk, a találkozó kimenetelét az idegenek szándéka az emberiségénél erõsebben befolyásolná. Amerikai csillagászok forgatókönyvei az emberiség legfontosabb eseményére.
Ötkilométeres hegy leküzdésére készül az új marsjáró
Az eddigi leglátványosabb leszállóhelyre érkezik majd a NASA õsszel startoló új marsjárója. A Gale-kráterben lévõ üledékes rétegsor segíthet megismerni, léteztek-e az élet kialakulására alkalmas környezetek egykor a Marson.
Geológiai történelemkönyv mellett landol az õsszel induló Mars-szonda
Egy hegy méretû geológiai történelemkönyv mellett landol jövõ nyáron a novemberben induló Mars-szonda. Az eddigi legfejlettebb rover õsi üledékeket elemez majd, és a kiemelkedésre felkapaszkodva képes lesz rekonstruálni a terület fejlõdéstörténetét.
A Földön kívüli életrõl a Mindentudás Egyetemén - elõadás, film és beszélgetés
A Mindentudás Egyeteme hétfõi televíziós adásában Kiss László beszélt a Földön kívüli élet kutatásának csillagászati vonatkozásairól. Az elõadást, a kapcsolódó kerekasztal-beszélgetést és a riportfilmet most teljes egészében megnézheti az alábbi videókon.
Magányos, sötét bolygókkal lehet tele a világûr
Akár 400 milliárd sötét, csillagoktól független, magányos exobolygó kóborolhat a csillagközi térben a Tejútrendszerben. Az egyébként alig észrevehetõ égitestek közül tízet mutatott ki egy új felmérés. Ezek az egzotikus égetestek sem érdektelenek a Földön kívüli élet lehetõsége szempontjából.
Anyagi okok miatt szünetel a földönkívüliek keresése
A Kalifornában felállított ATA nevû távcsõhálózat a Földön kívülrõl érkezõ értelmes jelekre vadászik. A négy éve üzemelõ, félkész rendszert azonban átmenetileg leállították: pénzügyi gondok miatt egy ideig nem elemzik és nem keresik az esetleges rádiójeleket.
Robotok érkezésére számítanak a Földön kívüli élet kutatói
Ne várjunk földönkívüli lényeket majd az elsõ találkozáskor, ha idegen ûrhajó száll le bolygónkon - mondják olyan kutatók, akik szerint idõvel a gépek fölénk kerekedhetnek. Valószínû, hogy a csillagokhoz sem emberek utaznak, illetve máshonnan sem pusztán biológiai fejlõdéssel született lények indultak már el.