Földön kívüli élet

címke rss
A NASA szerint közelebb lehetnek a földönkívüliek, mint gondolnánk

A NASA szerint közelebb lehetnek a földönkívüliek, mint gondolnánk

Olyannyira komoly a dolog, hogy a NASA ûrmissziókat küldene a területre - írta a Bors.

Ûrlények nyomait találta a Marson a NASA

Tudomány2022.11.24, 15:31

A Perseverance marsjáró a Jezero-kráter alján, a Yori-hágónál olyan finom szemcséjû homokkõre bukkant, amely õsi organizmusok nyomait õrizheti – írja a Space.com csillagászati portál.

Elméleti modell azt állítja, hogy az Enceladus óceánjainak sóssága megfelelõ lehet az élet fenntartásához

Tudomány2022.07.27, 19:54

A Massachusetts Institute of Technology (MIT) kutatócsoportja teoretikus modellezéssel azt találta, hogy a Szaturnusz Enceladus holdján lévõ óceán sótartalma megfelelõ szintû lehet az élet fenntartásához. A Science Advancces magazinban publikált modell leírja azokat a faktorokat és az Enceladus jellemzõit, amit az óceánja sósságának méréséhez használtak - írja a Phys.org brit tudományos hírportál.

Váratlan fordulat: eltûnhettek a marsi élet bizonyítékai

Tudomány2021.07.20, 22:02

Lehetséges, hogy soha nem fogunk ráakadni az egykori marsi élet bizonyítékaira – jelentették be a NASA kutatói. Ennek oka az, hogy az õsi életnyomokat õrzõ agyagos ásványok megsemmisülhettek. A folyamat azonban nem csak pusztított, hanem teremthetett is.

Élet jeleit észlelhették a Szaturnusz holdján

Tudomány2021.07.07, 22:01

Jelentõs mennyiségû metánt észlelt a Cassini–Huygens ûrszonda a Szaturnusz holdja, az Enceladus jégpáncélja alól feltörõ gejzírekben. A kutatók szerint nem valószínû, hogy kizárólag geológiai folyamatok állnának a háttérben, ami felveti az élet jelenlétének lehetõségét az égitesten.

Így jelenhetett meg az élet a jég alatt fekvõ sós víztömegekben

Tudomány2021.07.06, 16:06

Szépen szaporodnak a mikrobák az Antarktisz jéggel borított tavaiban. A kutatók legújabb tanulmányukban azt vizsgálták, hogy az erózió miként képes biológiailag fontos tápanyagforrásokat felszabadítani a vízben.

Több ezer bolygóról figyelhetik most is a Földet

Tudomány2021.07.01, 17:46

Összesen 2034 olyan csillagrendszert azonosítottak az Amerikai Természettudományi Múzeum és a Cornell Egyetem kutatói, ahonnan kiválóan rá lehet látni a Földre. Ezek ráadásul nagyon közel vannak hozzánk.

Elkészült a mûszer, ami megtalálhatja a Földön kívüli életet

Tudomány2021.06.21, 23:20

Jelentõsen megkönnyítheti a Földön kívüli élet keresését egy új eszköz, ami a fényvisszaverõdés alapján különbözteti meg az élõ anyagot az élettelentõl – idéz egy frissen megjelent tanulmányt a Phys.org tudományos portál és a Science Alert magazin.

A Mars helyett, a Vénuszra költözhetnének az emberek

Tudomány2020.09.20, 16:03

Valaha úgy gondolták, hogy a Vénuszon hasonló körülmények uralkodnak, mint a Földön, ráadásul még a mérete is hasonló a Földéhez. Azóta kiderült, hogy a bolygó – az üvegházhatású gázok felhalmozódása miatt – tûzforró, az életre alkalmatlan. Az új ötletek szerint viszont nem is a bolygó felszínén kellene elképzelni a túlélést, hanem a Vénusz felhõi között.

Mégis a Földön kívül keletkezett az élet?

Tudomány2020.08.27, 15:29

Japán tudósoknak sikerült igazolniuk a "pánspermia elméletet", miszerint az egyszerû életformák, egyes baktériumok képesek eljutni egyik bolygóról a másikra és túlélik a világûr szélsõséges körülményeit.

Útnak indul a robot, ami kiderítheti, volt-e élet a Marson

Tudomány2020.07.03, 09:37

Van-e élet a Marson? E kérdés nagyjából azóta foglalkoztatja az emberiséget, mióta a 19. században egy hibás fordítás miatt elterjedt, hogy az égitestet mesterséges csatornahálózat szeli át. Az intelligens marsi civilizációról szõtt teóriákat már számtalan alkalommal cáfolták, mégis, egyre több jel utal arra, hogy a bolygón valaha olyan környezeti viszonyok uralkodhattak, amik biztosíthatták primitív életformák megjelenését. Habár több kutatórobot is megfordult a planétán, a Curiosity marsjáró pedig még mindig kitartóan tanulmányozza a Gale-krátert, egyik sem rendelkezik olyan kiforrott mûszerparkkal, ami képes lenne azonosítani az ...

NASA: Küszöbön a földön kívüli élet felfedezése

Tudomány2019.02.25, 17:47

A NASA igazgatója, Jim Bridenstine szerint már nem kell sokat várnunk arra, hogy idegen létformákat találjunk, az Amerikai Ûrügynökség ugyanis prioritásként kezeli a földön kívüli élet kutatását.

Élet lehet az Europán

Tudomány2018.06.22, 13:47

A Jupiter Europa nevû holdján van a legnagyobb esély az életre a NASA új vezetõ kutatója, James Green szerint.

Anonymus: A NASA hamarosan bejelenti, hogy megtalálták az idegeneket

Tudomány2017.06.26, 13:42

Meglehetõsen hihetetlen információkat szellõztetett meg az Anonymus hackercsoport, amely szerint a NASA hamarosan bejelenti, hogy idegen életet találtak. A Science Alert tudományos portál összeállítása szerint azonban a bejelentésnek vajmi kevés valós alapja van.

Churchill és a földönkívüliek: elfeledett kézirat került elõ

Tudomány2017.02.15, 18:02

Messzi-messzi galaxisok, távoli bolygók, idegen létformák – témakörök, amikkel napjaink kutatói már aktívan foglalkozhatnak, hála legkorszerûbb kutatóeszközeinknek. A földön kívüli élet létezésének lehetõsége nemcsak napjaink emberét izgatja, már a 19. században felkapottá vált, egy tévedésen alapuló csillagászati „felfedezés" miatt. Még a legendás államférfi, Winston Churchill fantáziáját is megmozgatta a kérdés, aki esszéjében tudósokkal vetekedõ módon fejtette ki véleményét a messzi világokról és az azokon létezõ lehetséges élõlényekrõl. Az ezt taglaló tizenegy oldalas kéziratot – amelyet egy amerikai múzeum magángyûjteményében ttaláltak ...

Zuckerberg, Hawking és Milner összefog a Földön kívüli élet kutatására

Tudomány2017.01.10, 14:07

A világ legnagyobb befolyással bíró férfijai közül három, a Facebookot alapító Mark Zuckerberg, az orosz milliárdos, Jurij Milner és a neves fizikus, Stephen Hawking arra készül, hogy átalakítsák és feltrubózzák a világ egyik legnagyobb távcsövét Chilében. A távcsõ így alkalmassá válik a földön kívüli élet kutatására.

Több milliárd élhetõ bolygó lehet a galaxisunkban

Tudomány2016.09.08, 18:24

Nem tudjuk biztonsággal kijelenteni, hogyan alakult ki az élet a Földön, és azt is csak becsüljük, hogy hány bolygó van – ezt mondta az Origónak Kereszturi Ákos, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet tudományos munkatársa. Szerinte lehetnek majd olyan megfigyelések, amelyek arra utalnak, hogy sok exobolygón élet van. Azt is mondta, hogy a néhány hete felfedezett, Földhöz hasonló bolygó nagy bejelentés. Bár közel van, 4,2 fényévnyire, oda utazni még mindig több százezer évig tartana. 

Újabb húszezer csillagrendszerre terjesztik ki az élet utáni kutatást

Tudomány2016.03.31, 17:17

Újabb húszezer csillagrendszerre terjesztik ki a tudósok az élet utáni kutatást - közölte a Földön kívüli intelligens élet keresésére specializálódott SETI Intézet a kaliforniai Mountain View-ban.

A földön kívüli élet keresésérõl tanácskoztak az Akadémián

Tudomány2015.11.20, 15:51

A Földhöz hasonló égitesteket kutató eszközökrõl és a lakhatóság feltételeirõl is tanácskoztak a közelmúltban a Magyar Tudományos Akadémián rendezett nemzetközi konferencián.

Néhány évtizeden belül megtalálhatjuk a Földön kívüli életet

Tudomány2015.05.27, 14:18

A rohamosan gyûlõ kutatási eredmények alapján indokolt lehet a NASA optimizmusa, és néhány évtizeden belül valóban felfedezhetjük a Földön kívüli életet. Kereszturi Ákos, a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának munkatársa a NASA-bejelentés mögött álló legizgalmasabb részeredményeket tekinti át.

Mozgásérzékelõvel keresnék az idegen életet

Tudomány2014.12.31, 10:35

Az idegen élet kutatásának egyik legnagyobb nehézségét az jelenti, hogy pontosan nem tudjuk, milyen kémiai összetételû organizmusokat kell keresnünk. Svájci tudósok ezért egy olyan mûszert fejlesztettek ki, amely a mozgásra lenne érzékeny, és nem a kémiai felépítésre. 

Vallások és a Földön kívüli élet

Tudomány2014.10.02, 17:09

Egy amerikai csillagász új könyvében az emberek világnézete szerint csoportosítva vizsgálja meg, hogy hányan hisznek a Földön kívüli életben. A nagy világvallások követõi közül a keleti vallások hívei tartják a legvalószínûbbnek a Földön kívüli élet létezését, a legkevésbé pedig a keresztények.

Mégsem hasonlít a Föld az ikertestvérére

Tudomány2014.04.18, 08:45

Alig nagyobb a Földnél a Kepler-186f exobolygó. Egy vörös törpecsillag lakható zónájában kering, igaz, annak fagyosabb részén, és ebben ki is merül a hasonlóság. Nem tudjuk, mibõl áll, van-e légköre, és van-e rajta víz. Ha viszont van, akkor az folyékony lehet.

Izgalmas jelenség a Jupiter egyik nagy holdján

Tudomány2014.01.06, 06:59

A Földön kívüli élet egyik lehetséges helyszínének a Jupiter jeges holdját, az Europát tartják. A víz szökõkútszerûen tör magasba az égitest belsejébõl. Talán a gejzírekben rábukkanhatunk az ottani élet nyomaira.

Nem mindegy, mit mondunk elõször a földönkívülieknek

Tudomány2013.11.13, 12:12

Noha a Földön kívüli intelligens életformák felkutatása eddig nem járt eredménnyel, sokan biztosra veszik, hogy néhány évtizeden belül megtörténhet az elsõ ember-földönkívüli találkozás. Erre az esetre készülve már praktikus tanácsokat is összeállítottak a szakemberek.

Óriás szemgolyókról figyelhetnek a földönkívüliek

Archívum2013.05.03, 10:31

A vörös törpecsillagok körül hatalmas szemgolyóra emlékeztetõ bolygók keringhetnek. Az ötlet meghökkentõ, de egyes kutatók megpróbálják eldönteni, lehet-e egy ilyen világban élet.

Példátlan kutatás indult az idegenek nyomai után

Tudomány2013.04.17, 08:53

A Földön kívüli értelem kutatóit (SETI) nem keseríti el, hogy immár bõ fél évszázada eredménytelenül próbálkoznak földönkívüliektõl származó üzeneteket fogni. Egyesek úgy vélik, érdemesebb lenne az idegenek által alkotott tárgyakat keresni.

Belyukadtak a sötétség tavába az Antarktiszon

Tudomány2013.01.28, 07:49

Amerikai kutatóknak sikerült fúrásukkal elérni a nagyjából 800 méterrel a jégfelszín alatt fekvõ Whillans-tavat az Antarktiszon. A kutatók remélik, hogy bakteriális életet találnak a tóban. Az eredmény elõsegítheti marsi jégsapka és az Europa jegének átfúrását is.

Most jön a lényeg a bolygókutatásban

Tudomány2012.11.23, 12:16

Több mint 2300 bolygójelölt és 100 bizonyítottan felfedezett Naprendszeren kívüli bolygó a Kepler-ûrtávcsõ mûködésének félidei mérlege. Ahány, annyiféle, de egyik sem pontosan olyan, mint a Föld. A java azonban még hátravan.

Lista készült a leglakhatóbb bolygókról

Archívum2012.07.27, 16:23

Melyek azok az ismert Naprendszeren kívüli bolygók, ahol a legjobb az élet kialakulásának és fennmaradásának esélye?

Mitológiát teremt a Prometheus

Tudomány2012.06.05, 15:18

Június 8-án mutatják be Ridley Scott új filmjét, a Prometheust. A Scientific American a film tudományos hátterérõl készített interjút a Prometheus társ-forgatókönyvírójával, Jon Spaihts-szel.

Pénzgyûjtésre vált a földönkívüliek leghíresebb kutatója

Nagyvilág2012.05.28, 15:57

Egész életében a Földön kívüli civilizációk üzenetére várt a világ talán legismertebb asztrobiológusa, aki nemcsak a tudományos világot, de Hollywoodot is megihlette. Az õt alakító Jodie Foster a filmben kapcsolatba tudott lépni az idegenekkel, Jill Tarter azonban úgy vonul nyugdíjba, hogy nem jutott el hozzá egyetlen üzenet sem. Most már azzal is elégedett lenne, ha pénzt tudna gyûjteni arra, hogy a kollégái tovább kutathassák az ûrbõl érkezõ jeleket.

Hallanunk kellene más civilizációkat a galaxisból

Archívum2012.03.28, 13:53

A legújabb és eddigi legalaposabb felmérés szerint több tízmilliárd Földhöz hasonló bolygó lehet a Tejútrendszerben, méghozzá a lakható zónában, vagyis az általunk ismert élet kialakulása és fennmaradása számára megfelelõ helyen. Jó eséllyel nem vagyunk tehát egyedül a Világegyetemben - eddig mégsem hallottunk a "többiekrõl".

Ezt küldtük a földönkívülieknek

Tudomány2012.02.22, 11:39

Egy emberalak, a bolygók helyzete, néhány molekula és a tízes számrendszer - ilyen információkat kódoltak abba az üzenetbe, amelyet egy távoli gömbhalmaz felé sugároztak közel 40 éve.

Az eddigi legjobbnak tartják a most bejelentett szuperföldet

Archívum2012.02.02, 22:23

A szerdán bejelentett szuperföld az eddigi legjobb hely lehet a Földön kívüli élet keresésére, ráadásul közel van a Földhöz.

Földi eredetû volt a Földön kívülinek látszó rádióhullám

Tudomány2012.01.10, 14:12

Mesterségesnek tûnõ jeleket fogtak amerikai rádiócsillagászok, amelyek irányuk alapján két távoli csillagrendszerbõl is érkezhettek volna. A jelek nagyon hasonlóak ahhoz, amit egy idegen civilizációtól várnak. A jelet késõbb más irányból is sikerült kimutatni, és a kutatók szerint biztosan állítható, hogy földi eredetû rádióhullámok zavaráról van szó.

Mennyire szuper egy szuperföld az élethez?

Tudomány2012.01.04, 17:15

A szuperföldeken, azaz a Földnél nem sokkal nagyobb bolygókon már elképzelhetõ az élet jelenléte. A szuperföldekbõl egyre többet fedeznek fel, legutóbb a lakható zónában is találtak ilyen bolygót. Mennyiben hasonlíthatnak a rajtuk uralkodó körülmények a földi viszonyokhoz?

Felfedezték az elsõ Föld méretû távoli bolygókat

Tudomány2011.12.21, 08:00

Megvan a régóta várt felfedezés: a Kepler ûrtávcsõ Föld méretû bolygókat talált a Naprendszeren kívül. Az égitestek egy Naphoz hasonló csillag körül keringenek, és szilárd felszínük van, de életet valószínûleg nem hordoznak.

Lehetséges a bakteriális élet a Mars felszíne alatt

Archívum2011.12.12, 14:41

A Mars felszín alatti mélységeinek hatalmas területein kedvezõek a feltételek a baktériumok és más mikrooganizmusok számára - vélik ausztrál kutatók, akik a földi és a vörös bolygón lévõ életfeltételeket modellezték és hasonlították össze.

Elõször találtak Föld-szerû bolygót az élet számára alkalmas zónában

Tudomány2011.12.06, 00:09

Elsõ alkalommal fedeztek fel a Földnél nem sokkal nagyobb bolygót egy távoli csillag úgynevezett lakhatósági zónájában. A Kepler-22b jelû égitest jelenleg az egyik legjobb jelölt arra, hogy a miénkhez hasonló életet találjanak rajta.

A Földhöz hasonló méretû exobolygót fedeztek fel

Tudomány2011.12.01, 22:25

A Földhöz hasonló méretû exobolygót, vagyis Naprendszeren kívüli planétát fedeztek fel a NASA Kepler ûrteleszkópja segítségével.

Ûrtörténelmi látvány: így tette meg az elsõ métereket a Mars felé a Curiosity

Tudomány2011.11.28, 15:35

A szombati start után mintegy háromnegyed óráig lélegzetvisszafojtva várták a NASA szakemberei és szerte a világon az ûrkutatás iránt érdeklõdõ emberek, hogy rendben elindul-e a Mars felé a Curiosity. A látvány pazar volt, az eddigi legnagyobb marsjáró szépen eltávolodott a hordozórendszer második fokozatától. Videó.

Egyelõre a Föld vezeti a bolygók új listáját

Tudomány2011.11.29, 08:07

A Földön kívüli élet kutatásában két új mérõszámot vezettek be: az egyikkel a Föld ikertestvérei azonosíthatók az egyre gyarapodó exobolygók között, a másikkal pedig ki lehet lépni a pusztán a Föld jellemzõi alapján felépülõ megközelítésbõl.

Megkezdte hosszú útját a Curiosity a Mars felé

Tudomány2011.11.26, 19:37

A terveknek megfelelõen szombaton 16.02-kor startolt a NASA minden korábbinál fejlettebb marsjárója, a Curiosity. Az ûreszköz jó félóráig Föld körüli parkolópályán volt, majd rendben elindult a Mars felé, ahová 2012 augusztusában érkezik meg.

"Ha el kellene hagyni a Földet, a Marson lenne a legjobb esély a túlélésre"

Tudomány2011.11.26, 18:14

Szombat délután elindult a Mars felé az eddigi legjobban felszerelt felszíni kutatóegység, a Curiosity. Miért kutatja az ember a Marsot ennyi robotszondával, mikor juthat el oda személyesen, alapíthat-e kolóniákat a távoli jövõben? A szakember szerint a Mars kutatása egy évtizedek vagy csak évszázadok múlva megtérülõ befektetéshez hasonlítható.

Lézerágyúval és beépített atomerõmûvel felszerelt Trabant indul a Marsra

Tudomány2011.11.28, 11:08

Lézersugárral lövi a sziklákat, ujjnyi mélyen a kõzetekbe fúr és az eddigieknél sokkal jobb képeket készít a szombaton startoló marsjáró. A Curiosity lesz az eddigi legfejlettebb rover a vörös bolygón, amelynek mûszerparkját az õsi életnyomok azonosítására optimalizálták. Beépített atomerõmûve 14 évig biztosíthat energiát számára.

Indul a marsi életvadász

Tudomány2011.11.23, 18:48

Az elõzõ évek eredményei alapján bizonyossá vált, hogy a Mars felszínén egykor víz folyt, és a mainál jóval melegebb volt a klíma. Ahol pedig víz volt, ott élet is lehetett, ha mégoly kezdetleges módon, baktériumok formájában is. Ezért indítja el a NASA az eddigi legnagyobb, legjobban felszerelt felszíni kutatóegységét néhány napon belül. A Curiosity eredményei alapján kiderülhet, milyen esélyek voltak az élet egykori kialakulására a Marson, és milyen körülményekkel kell esetleg szembenéznie napjainkban.

Elõzõ
Következõ