Űrlények nyomait találta a Marson a NASA

A Perseverance marsjáró a Jezero-kráter alján, a Yori-hágónál olyan finom szemcséjű homokkőre bukkant, amely ősi organizmusok nyomait őrizheti – írja a Space.com csillagászati portál.

Elméleti modell azt állítja, hogy az Enceladus óceánjainak sóssága megfelelő lehet az élet fenntartásához

A Massachusetts Institute of Technology (MIT) kutatócsoportja teoretikus modellezéssel azt találta, hogy a Szaturnusz Enceladus holdján lévő óceán sótartalma megfelelő szintű lehet az élet fenntartásához. A Science Advancces magazinban publikált modell leírja azokat a faktorokat és az Enceladus jellemzőit, amit az óceánja sósságának méréséhez használtak - írja a Phys.org brit tudományos hírportál.

Találtak egy Földhöz hasonló bolygót, amelyen adottak lehetnek az élet feltételei

Váratlan fordulat: eltűnhettek a marsi élet bizonyítékai

Lehetséges, hogy soha nem fogunk ráakadni az egykori marsi élet bizonyítékaira – jelentették be a NASA kutatói. Ennek oka az, hogy az ősi életnyomokat őrző agyagos ásványok megsemmisülhettek. A folyamat azonban nem csak pusztított, hanem teremthetett is.

Élet jeleit észlelhették a Szaturnusz holdján

Jelentős mennyiségű metánt észlelt a Cassini–Huygens űrszonda a Szaturnusz holdja, az Enceladus jégpáncélja alól feltörő gejzírekben. A kutatók szerint nem valószínű, hogy kizárólag geológiai folyamatok állnának a háttérben, ami felveti az élet jelenlétének lehetőségét az égitesten.

Így jelenhetett meg az élet a jég alatt fekvő sós víztömegekben

Szépen szaporodnak a mikrobák az Antarktisz jéggel borított tavaiban. A kutatók legújabb tanulmányukban azt vizsgálták, hogy az erózió miként képes biológiailag fontos tápanyagforrásokat felszabadítani a vízben.

Több ezer bolygóról figyelhetik most is a Földet

Összesen 2034 olyan csillagrendszert azonosítottak az Amerikai Természettudományi Múzeum és a Cornell Egyetem kutatói, ahonnan kiválóan rá lehet látni a Földre. Ezek ráadásul nagyon közel vannak hozzánk.

Elkészült a műszer, ami megtalálhatja a Földön kívüli életet

Jelentősen megkönnyítheti a Földön kívüli élet keresését egy új eszköz, ami a fényvisszaverődés alapján különbözteti meg az élő anyagot az élettelentől – idéz egy frissen megjelent tanulmányt a Phys.org tudományos portál és a Science Alert magazin.

Földön kívüli élet után is kutathatnak a világ legnagyobb teleszkópjával

A Mars helyett, a Vénuszra költözhetnének az emberek

Valaha úgy gondolták, hogy a Vénuszon hasonló körülmények uralkodnak, mint a Földön, ráadásul még a mérete is hasonló a Földéhez. Azóta kiderült, hogy a bolygó – az üvegházhatású gázok felhalmozódása miatt – tűzforró, az életre alkalmatlan. Az új ötletek szerint viszont nem is a bolygó felszínén kellene elképzelni a túlélést, hanem a Vénusz felhői között.

Mégis a Földön kívül keletkezett az élet?

Japán tudósoknak sikerült igazolniuk a "pánspermia elméletet", miszerint az egyszerű életformák, egyes baktériumok képesek eljutni egyik bolygóról a másikra és túlélik a világűr szélsőséges körülményeit.

Útnak indul a robot, ami kiderítheti, volt-e élet a Marson

Van-e élet a Marson? E kérdés nagyjából azóta foglalkoztatja az emberiséget, mióta a 19. században egy hibás fordítás miatt elterjedt, hogy az égitestet mesterséges csatornahálózat szeli át. Az intelligens marsi civilizációról szőtt teóriákat már számtalan alkalommal cáfolták, mégis, egyre több jel utal arra, hogy a bolygón valaha olyan környezeti viszonyok uralkodhattak, amik biztosíthatták primitív életformák megjelenését. Habár több kutatórobot is megfordult a planétán, a Curiosity marsjáró pedig még mindig kitartóan tanulmányozza a Gale-krátert, egyik sem rendelkezik olyan kiforrott műszerparkkal, ami képes lenne azonosítani az ...

NASA: Küszöbön a földön kívüli élet felfedezése

A NASA igazgatója, Jim Bridenstine szerint már nem kell sokat várnunk arra, hogy idegen létformákat találjunk, az Amerikai Űrügynökség ugyanis prioritásként kezeli a földön kívüli élet kutatását.

Élet lehet az Europán

A Jupiter Europa nevű holdján van a legnagyobb esély az életre a NASA új vezető kutatója, James Green szerint.

Anonymus: A NASA hamarosan bejelenti, hogy megtalálták az idegeneket

Meglehetősen hihetetlen információkat szellőztetett meg az Anonymus hackercsoport, amely szerint a NASA hamarosan bejelenti, hogy idegen életet találtak. A Science Alert tudományos portál összeállítása szerint azonban a bejelentésnek vajmi kevés valós alapja van.

Churchill és a földönkívüliek: elfeledett kézirat került elő

Messzi-messzi galaxisok, távoli bolygók, idegen létformák – témakörök, amikkel napjaink kutatói már aktívan foglalkozhatnak, hála legkorszerűbb kutatóeszközeinknek. A földön kívüli élet létezésének lehetősége nemcsak napjaink emberét izgatja, már a 19. században felkapottá vált, egy tévedésen alapuló csillagászati „felfedezés" miatt. Még a legendás államférfi, Winston Churchill fantáziáját is megmozgatta a kérdés, aki esszéjében tudósokkal vetekedő módon fejtette ki véleményét a messzi világokról és az azokon létező lehetséges élőlényekről. Az ezt taglaló tizenegy oldalas kéziratot – amelyet egy amerikai múzeum magángyűjteményében ttaláltak ...

Zuckerberg, Hawking és Milner összefog a Földön kívüli élet kutatására

A világ legnagyobb befolyással bíró férfijai közül három, a Facebookot alapító Mark Zuckerberg, az orosz milliárdos, Jurij Milner és a neves fizikus, Stephen Hawking arra készül, hogy átalakítsák és feltrubózzák a világ egyik legnagyobb távcsövét Chilében. A távcső így alkalmassá válik a földön kívüli élet kutatására.

Több milliárd élhető bolygó lehet a galaxisunkban

Nem tudjuk biztonsággal kijelenteni, hogyan alakult ki az élet a Földön, és azt is csak becsüljük, hogy hány bolygó van – ezt mondta az Origónak Kereszturi Ákos, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet tudományos munkatársa. Szerinte lehetnek majd olyan megfigyelések, amelyek arra utalnak, hogy sok exobolygón élet van. Azt is mondta, hogy a néhány hete felfedezett, Földhöz hasonló bolygó nagy bejelentés. Bár közel van, 4,2 fényévnyire, oda utazni még mindig több százezer évig tartana. 

Újabb húszezer csillagrendszerre terjesztik ki az élet utáni kutatást

Újabb húszezer csillagrendszerre terjesztik ki a tudósok az élet utáni kutatást - közölte a Földön kívüli intelligens élet keresésére specializálódott SETI Intézet a kaliforniai Mountain View-ban.

A földön kívüli élet kereséséről tanácskoztak az Akadémián

A Földhöz hasonló égitesteket kutató eszközökről és a lakhatóság feltételeiről is tanácskoztak a közelmúltban a Magyar Tudományos Akadémián rendezett nemzetközi konferencián.

Néhány évtizeden belül megtalálhatjuk a Földön kívüli életet

A rohamosan gyűlő kutatási eredmények alapján indokolt lehet a NASA optimizmusa, és néhány évtizeden belül valóban felfedezhetjük a Földön kívüli életet. Kereszturi Ákos, a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának munkatársa a NASA-bejelentés mögött álló legizgalmasabb részeredményeket tekinti át.

Mozgásérzékelővel keresnék az idegen életet

Az idegen élet kutatásának egyik legnagyobb nehézségét az jelenti, hogy pontosan nem tudjuk, milyen kémiai összetételű organizmusokat kell keresnünk. Svájci tudósok ezért egy olyan műszert fejlesztettek ki, amely a mozgásra lenne érzékeny, és nem a kémiai felépítésre. 

Vallások és a Földön kívüli élet

Egy amerikai csillagász új könyvében az emberek világnézete szerint csoportosítva vizsgálja meg, hogy hányan hisznek a Földön kívüli életben. A nagy világvallások követői közül a keleti vallások hívei tartják a legvalószínűbbnek a Földön kívüli élet létezését, a legkevésbé pedig a keresztények.

Mégsem hasonlít a Föld az ikertestvérére

Alig nagyobb a Földnél a Kepler-186f exobolygó. Egy vörös törpecsillag lakható zónájában kering, igaz, annak fagyosabb részén, és ebben ki is merül a hasonlóság. Nem tudjuk, miből áll, van-e légköre, és van-e rajta víz. Ha viszont van, akkor az folyékony lehet.

Izgalmas jelenség a Jupiter egyik nagy holdján

A Földön kívüli élet egyik lehetséges helyszínének a Jupiter jeges holdját, az Europát tartják. A víz szökőkútszerűen tör magasba az égitest belsejéből. Talán a gejzírekben rábukkanhatunk az ottani élet nyomaira.

Nem mindegy, mit mondunk először a földönkívülieknek

Noha a Földön kívüli intelligens életformák felkutatása eddig nem járt eredménnyel, sokan biztosra veszik, hogy néhány évtizeden belül megtörténhet az első ember-földönkívüli találkozás. Erre az esetre készülve már praktikus tanácsokat is összeállítottak a szakemberek.

Óriás szemgolyókról figyelhetnek a földönkívüliek

A vörös törpecsillagok körül hatalmas szemgolyóra emlékeztető bolygók keringhetnek. Az ötlet meghökkentő, de egyes kutatók megpróbálják eldönteni, lehet-e egy ilyen világban élet.

Példátlan kutatás indult az idegenek nyomai után

A Földön kívüli értelem kutatóit (SETI) nem keseríti el, hogy immár bő fél évszázada eredménytelenül próbálkoznak földönkívüliektől származó üzeneteket fogni. Egyesek úgy vélik, érdemesebb lenne az idegenek által alkotott tárgyakat keresni.

Belyukadtak a sötétség tavába az Antarktiszon

Amerikai kutatóknak sikerült fúrásukkal elérni a nagyjából 800 méterrel a jégfelszín alatt fekvő Whillans-tavat az Antarktiszon. A kutatók remélik, hogy bakteriális életet találnak a tóban. Az eredmény elősegítheti marsi jégsapka és az Europa jegének átfúrását is.

Most jön a lényeg a bolygókutatásban

Több mint 2300 bolygójelölt és 100 bizonyítottan felfedezett Naprendszeren kívüli bolygó a Kepler-űrtávcső működésének félidei mérlege. Ahány, annyiféle, de egyik sem pontosan olyan, mint a Föld. A java azonban még hátravan.

Lista készült a leglakhatóbb bolygókról

Melyek azok az ismert Naprendszeren kívüli bolygók, ahol a legjobb az élet kialakulásának és fennmaradásának esélye?

Mitológiát teremt a Prometheus

Június 8-án mutatják be Ridley Scott új filmjét, a Prometheust. A Scientific American a film tudományos hátteréről készített interjút a Prometheus társ-forgatókönyvírójával, Jon Spaihts-szel.

Pénzgyűjtésre vált a földönkívüliek leghíresebb kutatója

Egész életében a Földön kívüli civilizációk üzenetére várt a világ talán legismertebb asztrobiológusa, aki nemcsak a tudományos világot, de Hollywoodot is megihlette. Az őt alakító Jodie Foster a filmben kapcsolatba tudott lépni az idegenekkel, Jill Tarter azonban úgy vonul nyugdíjba, hogy nem jutott el hozzá egyetlen üzenet sem. Most már azzal is elégedett lenne, ha pénzt tudna gyűjteni arra, hogy a kollégái tovább kutathassák az űrből érkező jeleket.

Hallanunk kellene más civilizációkat a galaxisból

A legújabb és eddigi legalaposabb felmérés szerint több tízmilliárd Földhöz hasonló bolygó lehet a Tejútrendszerben, méghozzá a lakható zónában, vagyis az általunk ismert élet kialakulása és fennmaradása számára megfelelő helyen. Jó eséllyel nem vagyunk tehát egyedül a Világegyetemben - eddig mégsem hallottunk a "többiekről".

Ezt küldtük a földönkívülieknek

Egy emberalak, a bolygók helyzete, néhány molekula és a tízes számrendszer - ilyen információkat kódoltak abba az üzenetbe, amelyet egy távoli gömbhalmaz felé sugároztak közel 40 éve.

Az eddigi legjobbnak tartják a most bejelentett szuperföldet

A szerdán bejelentett szuperföld az eddigi legjobb hely lehet a Földön kívüli élet keresésére, ráadásul közel van a Földhöz.

Földi eredetű volt a Földön kívülinek látszó rádióhullám

Mesterségesnek tűnő jeleket fogtak amerikai rádiócsillagászok, amelyek irányuk alapján két távoli csillagrendszerből is érkezhettek volna. A jelek nagyon hasonlóak ahhoz, amit egy idegen civilizációtól várnak. A jelet később más irányból is sikerült kimutatni, és a kutatók szerint biztosan állítható, hogy földi eredetű rádióhullámok zavaráról van szó.

Mennyire szuper egy szuperföld az élethez?

A szuperföldeken, azaz a Földnél nem sokkal nagyobb bolygókon már elképzelhető az élet jelenléte. A szuperföldekből egyre többet fedeznek fel, legutóbb a lakható zónában is találtak ilyen bolygót. Mennyiben hasonlíthatnak a rajtuk uralkodó körülmények a földi viszonyokhoz?

Fantáziaképeket közölt a NASA az új, Föld méretű bolygókról

A kedden este bejelentett, elsőként felfedezett Föld méretű távoli bolygók egy egészen különleges csillagrendszerben keringenek.

Felfedezték az első Föld méretű távoli bolygókat

Megvan a régóta várt felfedezés: a Kepler űrtávcső Föld méretű bolygókat talált a Naprendszeren kívül. Az égitestek egy Naphoz hasonló csillag körül keringenek, és szilárd felszínük van, de életet valószínűleg nem hordoznak.

Lehetséges a bakteriális élet a Mars felszíne alatt

A Mars felszín alatti mélységeinek hatalmas területein kedvezőek a feltételek a baktériumok és más mikrooganizmusok számára - vélik ausztrál kutatók, akik a földi és a vörös bolygón lévő életfeltételeket modellezték és hasonlították össze.

Először találtak Föld-szerű bolygót az élet számára alkalmas zónában

Első alkalommal fedeztek fel a Földnél nem sokkal nagyobb bolygót egy távoli csillag úgynevezett lakhatósági zónájában. A Kepler-22b jelű égitest jelenleg az egyik legjobb jelölt arra, hogy a miénkhez hasonló életet találjanak rajta.

A Földhöz hasonló méretű exobolygót fedeztek fel

A Földhöz hasonló méretű exobolygót, vagyis Naprendszeren kívüli planétát fedeztek fel a NASA Kepler űrteleszkópja segítségével.

Egyelőre a Föld vezeti a bolygók új listáját

A Földön kívüli élet kutatásában két új mérőszámot vezettek be: az egyikkel a Föld ikertestvérei azonosíthatók az egyre gyarapodó exobolygók között, a másikkal pedig ki lehet lépni a pusztán a Föld jellemzői alapján felépülő megközelítésből.

Űrtörténelmi látvány: így tette meg az első métereket a Mars felé a Curiosity

A szombati start után mintegy háromnegyed óráig lélegzetvisszafojtva várták a NASA szakemberei és szerte a világon az űrkutatás iránt érdeklődő emberek, hogy rendben elindul-e a Mars felé a Curiosity. A látvány pazar volt, az eddigi legnagyobb marsjáró szépen eltávolodott a hordozórendszer második fokozatától. Videó.

"Ha el kellene hagyni a Földet, a Marson lenne a legjobb esély a túlélésre"

Szombat délután elindult a Mars felé az eddigi legjobban felszerelt felszíni kutatóegység, a Curiosity. Miért kutatja az ember a Marsot ennyi robotszondával, mikor juthat el oda személyesen, alapíthat-e kolóniákat a távoli jövőben? A szakember szerint a Mars kutatása egy évtizedek vagy csak évszázadok múlva megtérülő befektetéshez hasonlítható.

Megkezdte hosszú útját a Curiosity a Mars felé

A terveknek megfelelően szombaton 16.02-kor startolt a NASA minden korábbinál fejlettebb marsjárója, a Curiosity. Az űreszköz jó félóráig Föld körüli parkolópályán volt, majd rendben elindult a Mars felé, ahová 2012 augusztusában érkezik meg.

Lézerágyúval és beépített atomerőművel felszerelt Trabant indul a Marsra

Lézersugárral lövi a sziklákat, ujjnyi mélyen a kőzetekbe fúr és az eddigieknél sokkal jobb képeket készít a szombaton startoló marsjáró. A Curiosity lesz az eddigi legfejlettebb rover a vörös bolygón, amelynek műszerparkját az ősi életnyomok azonosítására optimalizálták. Beépített atomerőműve 14 évig biztosíthat energiát számára.

Indul a marsi életvadász

Az előző évek eredményei alapján bizonyossá vált, hogy a Mars felszínén egykor víz folyt, és a mainál jóval melegebb volt a klíma. Ahol pedig víz volt, ott élet is lehetett, ha mégoly kezdetleges módon, baktériumok formájában is. Ezért indítja el a NASA az eddigi legnagyobb, legjobban felszerelt felszíni kutatóegységét néhány napon belül. A Curiosity eredményei alapján kiderülhet, milyen esélyek voltak az élet egykori kialakulására a Marson, és milyen körülményekkel kell esetleg szembenéznie napjainkban.

Észrevennénk-e Coruscant vagy Trantor bolygóméretű városait a Földről?

A Nemzetközi Űrállomásról látványosak bolygónk éjszakai városfényei, a technikai civilizáció egyértelmű jelei. Észre lehetne-e venni a Földről, ha más égitesteken, közeli exobolygókon is hasonlóan világítanának az ott lévők?

Türelemre int a Fehér Ház földönkívüliekről kiadott közleménye

Az Egyesült Államok kormányának nincs tudomása Földön kívüli élőlényekről, sem a velük való kapcsolatfelvételről. A nem mindennapi bejelentést két petíció miatt volt kénytelen kiadni a Fehér Ház.

Forró vízzel fúrnak le a világ legfurább tavába

Nem mindegy, mikor és hogyan olvad el a Nyugat-Antarktisz roppant jégtömege - a világtenger néhány méteres emelkedése élet-halál kérdése lehet. Ennek pontos megállapítására egy százezer éve érintetlen, jég alatti tóból akar első ízben mintát venni egy brit kutatócsoport.

Tanítás vagy leigázás? Forgatókönyvek a Földön kívüliekkel való találkozásra

Kimeríthetetelen energiaforrásokat és a rák gyógyszerét vagy az emberiséget elpusztító háborút és halálos kórokozókat hozna egy Földön kívüli civilizáció bolygónkra érkezése? Mivel valószínűleg lényegesen fejlettebbek lennének nálunk, a találkozó kimenetelét az idegenek szándéka az emberiségénél erősebben befolyásolná. Amerikai csillagászok forgatókönyvei az emberiség legfontosabb eseményére.

Ötkilométeres hegy leküzdésére készül az új marsjáró

Az eddigi leglátványosabb leszállóhelyre érkezik majd a NASA ősszel startoló új marsjárója. A Gale-kráterben lévő üledékes rétegsor segíthet megismerni, léteztek-e az élet kialakulására alkalmas környezetek egykor a Marson.

Geológiai történelemkönyv mellett landol az ősszel induló Mars-szonda

Egy hegy méretű geológiai történelemkönyv mellett landol jövő nyáron a novemberben induló Mars-szonda. Az eddigi legfejlettebb rover ősi üledékeket elemez majd, és a kiemelkedésre felkapaszkodva képes lesz rekonstruálni a terület fejlődéstörténetét.

A Földön kívüli életről a Mindentudás Egyetemén - előadás, film és beszélgetés

A Mindentudás Egyeteme hétfői televíziós adásában Kiss László beszélt a Földön kívüli élet kutatásának csillagászati vonatkozásairól. Az előadást, a kapcsolódó kerekasztal-beszélgetést és a riportfilmet most teljes egészében megnézheti az alábbi videókon.

Magányos, sötét bolygókkal lehet tele a világűr

Akár 400 milliárd sötét, csillagoktól független, magányos exobolygó kóborolhat a csillagközi térben a Tejútrendszerben. Az egyébként alig észrevehető égitestek közül tízet mutatott ki egy új felmérés. Ezek az egzotikus égetestek sem érdektelenek a Földön kívüli élet lehetősége szempontjából.

Anyagi okok miatt szünetel a földönkívüliek keresése

A Kalifornában felállított ATA nevű távcsőhálózat a Földön kívülről érkező értelmes jelekre vadászik. A négy éve üzemelő, félkész rendszert azonban átmenetileg leállították: pénzügyi gondok miatt egy ideig nem elemzik és nem keresik az esetleges rádiójeleket.

Robotok érkezésére számítanak a Földön kívüli élet kutatói

Ne várjunk földönkívüli lényeket majd az első találkozáskor, ha idegen űrhajó száll le bolygónkon - mondják olyan kutatók, akik szerint idővel a gépek fölénk kerekedhetnek. Valószínű, hogy a csillagokhoz sem emberek utaznak, illetve máshonnan sem pusztán biológiai fejlődéssel született lények indultak már el.

Kezdődik az élet keresése a Marson

Az idén ősszel startoló Mars Science Laboratory avagy Curiosity a korábbi Mars-járóknál nagyobb és fejlettebb űreszköz. Eredményei alapján kiderülhet, milyen esélyek voltak az élet kialakulására a Marson, és milyen körülményekkel kell esetleg szembenéznie napjainkban.

Potenciális Földön kívüli életnyomokat jelentett be egy vezető kutató

Meteoritokban felfedezett, baktériumokra hasonlító alakzatokról számol be Richard Hoover, a NASA szakmai körökben is elismert asztrobiológusa. Szerinte ezek Földön kívüli életnyomok is lehetnek. Feltehetőleg hosszú szakmai vita kezdődik a bejelentés után.

Előadás a Földön kívül életről Pécsett a Mindentudás Egyetemén

A Naprendszeren kívüli bolygók megismeréséről, a Földön kívüli élet és intelligencia kutatásának izgalmas kérdéseiről beszél Kiss László fizikus-csillagász február 22-én este 6-kor a Pécsi Tudományegyetemen.

Exobolygókkal kapcsolatos bejelentéseket tesz a NASA hétfő este

Átmeneti leállás után ismét működik a távoli bolygók keresésének csúcsberendezése, a Kepler-űrtávcső, amelynek új felfedezéseiről hétfőn este tartanak sajtótájékoztatót. A jelenleg elérhető információk alapján a Neptunusznál kisebb, a szuperföldekhez hasonló bolygókról, valamint a kistömegű csillagok körüli égitestek lakhatóságáról jelentenek be újdonságokat.

Mégis belefúrnak a világ egyik legkülönlegesebb tavába

Az antarktiszi Vosztok-tó 4 kilométeres mélységben található a jégpáncél alatt. A tónak valószínűleg különleges életközössége van, amelynek sérülékenysége miatt már többször is felfüggesztették a mintavételi folyamatokat. Most mégis belelefúrnak a tóba: egy új módszerrel állítólag elkerülhető víz elszennyeződése.

Sokasodnak a kérdőjelek az "eddigi legkülönlegesebb élőlény" körül

Egyre több kutató szerint igen gyenge lábakon áll az a cikk, amely a foszfor helyett arzént használó baktérium felfedezését írja le. A szakmai kommentárok szerint még nagyobb probléma, hogy a tanulmány erős állításai körül nagy felhajtást csapott a NASA, ami sokat árthat a tudománynak. Ezt a cikket Magyarországon doktori disszertációnak sem fogadták volna el - mondja az egyik megkérdezett szakértő.

Korainak tartják a NASA bejelentését az arzént használó élőlényről

Több szakmai kritika is elhangzott az elmúlt napokban, hogy a foszfor helyett arzént használó élőlényről tett bejelentés hiányos megfigyeléseken alapul. A valódi helyzetet még pontosan nem ismerni, de az eredmények valódisága kísérletekkel hamarosan ellenőrizhető.

Az eddigi legkülönlegesebb élőlény: már publikusak a részletes információk

Még soha nem láttunk olyat, hogy egy élőlény az élet szempontjából alapvető kémiai elemek egyikét egy másik elemmel helyettesítse. A felfedezés rávilágít arra, milyen keveset tudunk az életről, és módosíthatja a Földön kívüli élet utáni kutatás stratégiáját is.

A Földön kívüli élethez kapcsolódó bejelentésre készül a NASA

Biokémikusok és biológusok tesznek csütörtökön fontos bejelentést a NASA sajtótájékoztatóján. A témakör pontosan nem ismert, csak annyit tudni róla, hogy a Földön kívüli élet lehetőségéhez közeli.

Először sikerült vizsgálni egy Földhöz hasonló távoli bolygó légkörét

Először figyelték meg egy a Földhöz eddig leginkább hasonlító bolygótípus, egy szuperföld légkörét. A mérföldkőnek számító megfigyelésre a GJ 1214b jelű exobolygónál került sor. Az égitest átmérője 2,6-szorosa, tömege pedig 6,5-szöröse a Földének. Az ilyen planéták nagyobbak és nehezebbek a Földnél, mégis sok szempontból hasonlíthatnak rá.

Egy Föld keringhet minden ötödik nap körül

Új megfigyeléseken alapuló becslés szerint négy-öt Naphoz hasonló csillag közül legalább egyet kísérhet a mi Földünkhöz hasonló planéta.

Eltűnt a nemrég felfedezett lakható bolygó

Új adatok alapján bizonytalanná vált a nemrég bejelentett, Gliese 581g jelű, nagy médiavisszhangot kiváltó exobolygó létezése. A felfedezők szerint a Földhöz eddig leginkább hasonlító, talán az élet hordozására is alkalmas planéta nyomait nem találták meg más csillagászok.

Megtalálták az első potenciálisan lakható idegen bolygót

Olyan Naprendszeren kívüli bolygó felfedezését jelentették be, amelyen megfelelő körülmények uralkodhatnak a folyékony víz és talán az élet számára is. A Gliese 581g csak háromszor nagyobb tömegű a Földnél, és az úgynevezett lakhatósági zónában kering.

Ki válaszol majd a földönkívülieknek?

Évek óta folynak olyan kutatások, amelyek a földönkívüliek esetleges jelzéseit figyelik, de az nem világos, hogy ha egyszer befut ilyen, akkor ki és mit fog nekik válaszolni. Az ENSZ Világűrbizottságának magyar tagja, Both Előd szerint ezt a kérdést is felveti az a világsajtót bejárt hír, amely szerint a világszervezet földönkívüliekkel foglalkozó nagykövetének akarták kinevezni Mazlan Othman maláj asztrofizikust. A hírt végül cáfolták, de az eddigi kutatások alapján amúgy is sokáig kellene még várni, amíg a földönkívüliek reagálnak a Földről küldött jelekre.

Tagadja kinevezését a földönkívüliekkel összehozott ENSZ-tisztviselő

Cáfolta az ENSZ Világűrirodájának vezetője, Mazlam Othman, hogy egy földönkívüliekkel foglalkozó nagyköveti posztot hoznának létre az ENSZ-ben, amelyre őt neveznék ki. Az új nagyköveti posztról a brit Sunday Times írt először, majd a hír futótűzként terjedt el a nemzetközi sajtóban.

Már jövő tavasszal felfedezhetjük a Föld testvérét

Ideális esetben már jövő tavasszal felfedezhetik az első olyan planétát a Naprendszeren kívül, amely földihez hasonló körülményeket biztosíthat az általunk ismert élet számára. Egy új becslés alapján 2011-ben 50%, 2020-ig pedig 75% e fontos felfedezés esélye.

Egyre jobban inog a földönkívüli vörös esőről szóló elmélet

A legújabb eredmények még inkább összekuszálták a szálakat egy közel tíz éve megfigyelt érdekes természeti jelenség, az indiai vörös eső körül. Egyes kutatók az újonnan kimutatott DNS-tartalom ellenére is ragaszkodnak ahhoz, hogy az esőcseppekben Földön kívüli létformák voltak, a tudományos közösség azonban továbbra is szkeptikus, és az eredmények egyelőre egyetlen szaklapban sem tudtak megjelenni.

Milyen lehet a földön kívüli élet?

Felismernénk-e egy földönkívülit, ha találkoznánk vele? Mai tudásunk alapján sok helyen uralkodnak olyan körülmények, amelyek arra hasonlítanak, mint amely a Földön az élet születésekor volt jellemző. De vajon lehet-e ezektől gyökeresen eltérő viszonyok között is élet?

Lehetséges ősmaradvány-lelőhelyet azonosítottak a Marson

Akár fosszíliákat is megőrizhetett a Mars kezdeti időszakából a bolyó Nili Fossae régiója, mely kőzettani összetétel szempontjából a sztromatolitokban, tehát ősi cianobaktériumok nyomaiban gazdag ausztráliai Pilbara területre hasonlíthat.

Valóban Naprendszeren kívüli bolygót fényképeztek le

Az 1RXS1609 b jelű égitestet 2008-ban örökítették meg a vizuális tartományban. Már akkor is valószínűnek tűnt, hogy egy Naprendszeren kívüli planéta, azaz exobolygó - de további megfigyelések kellettek annak kizárásához, hogy nem véletlenül látszik-e egy csillag közelében.

Megduplázódik az ismert bolygók száma

Egy év alatt több Naprendszeren kívüli bolygójelöltet azonosított a Kepler-űrtávcső, mint amennyit korábban összesen felfedeztek. Az új égitestek nagy része a Naphoz hasonló csillagok körül kering, és sok közöttük a szuperföld, azaz a Földnél már nem sokkal nagyobb tömegű bolygó. A Kepler egy-két éven belül felfedezheti az első távoli földeket is.

Minden korábbinál összetettebb molekulát fedeztek fel a csillagközi térben

Minden korábbinál összetettebb szerves molekulát fedeztek fel a csillagközi térben. Az antracén az élet születéséhez vezető fejlődésben is fontos szerepet játszhat.

Lehetséges, hogy az élet nyomait fedezték fel a Szaturnusz óriásholdján

Szélsőséges hidegben élő, acetilént evő, hidrogént belélegző és metánt kibocsátó életformák létezhetnek a Szaturnusz Titan nevű óriásholdján. A Szaturnusz körül keringő Cassini-űrszonda adatai összeegyeztethetők az elgondolással. A NASA kutatói a napokban számoltak be legújabb eredményeikről.

Földön kívüli elismerésre vágyik a sakkbolond kalmük elnök

Földönkívüliekkel társalog, és tudatalattijával befolyásol a sakkimádó kalmük elnök, akinek felívelő karrierjét előre látta egy bolgár jósnő. Az elsivatagosodó sztyeppére sakk-Mekkát álmodó Kirszan Iljumzsinov 17 éve vezeti folyamatosan országát és 15 éve a nemzetközi sakkszövetséget. Most azonban két kihívás is várja: egy orosz képviselő kivizsgáltatná harmadik típusú találkozását, Anatolij Karpov sakklegenda pedig elhódítaná tőle posztját a nemzetközi sakkszövetség élén.

Kivizsgáltatnák a Kremllel a földönkívüliekkel haverkodó kalmük elnök ügyét

Dmitrij Medvegyev orosz elnököt kérte fel egy orosz képviselő, hogy vizsgálják ki Kirszan Iljumzsinov kalmük elnök állításait, aki egy tévéinterjúban arról beszélt, hogy évekkel ezelőtt földönkívüliekkel találkozott. A képviselő attól tart, Iljumzsinov akár államtitkokat is elárulhatott az idegeneknek.

Mikor láthatunk élőlényeket a távoli bolygókon?

A következő évtizedekben, a távcsövek és a megfigyelési módszerek fejlődése révén van esély arra, hogy közvetlen megfigyelésekkel is a Földön kívüli élet nyomára akadjunk. Mit láthatnánk a műszerekben?

Fél évszázada keressük a Földön kívüli intelligenciát

A feltételezett Földön kívüli intelligenciák üzenetei folyamatosan érkezhetnek a világűrből bolygónk felé, ám az üzenetek jellegét, irányát és egyéb paramétereit nem ismerjük, ezért nehéz őket azonosítani. Bár az 50 éve zajló keresés egyelőre nem járt sikerrel, napjaink asztrobiológiai kutatásai alapján a földi élet nem lehet egyedüli a Világegyetemben, így nem alaptalan a Földön kívüli intelligencia keresése sem. Almár Iván űrkutatót, a nemzetközi SETI bizottság tagját kérdeztük.

Hawking: Ne jöjjenek ide a Földön kívüliek

Stephen Hawking egy új ismeretterjesztő filmben úgy nyilatkozik, hogy szerinte számos Földön kívüli civilizáció lehet, de ezek veszélyt is jelenthetnek bolygónkra - ezért jobb, ha saját otthonukban maradnak.

Nagy meglepetés: visszafelé keringő bolygókat találtak

Kaotikusnak látszó bolygópályák: váratlan útvonalon, a megszokottal ellentétes irányban keringő planétákra akadtak a Naprendszeren kívül. A felfedezés komoly kihívást jelent a bolygók születését magyarázó elméleteknek, sőt a lakható bolygók becsült számát is csökkentheti.  

Becsapódások is termelhették az élet molekuláit

Meglepő eredményt hozott egy új kutatás: a becsapódó üstökösmagok anyagában az ütközés pillanatában olyan kémiai reakciók zajlanak le, amelyek aminosavakat is termelhetnek.

Új bolygót találtak, közel a lakható zónához

Magyar közreműködéssel azonosították a CoRoT-9b jelű Naprendszeren kívüli planétát. Bár szilárd felszíne nincs, légkörében a hőmérséklet -20 és +160 Celsius-fok között lehet - így akár folyékony víz is megjelenhet a felhőiben. Ezzel az élet szempontjából kedvező helyen, az úgynevezett lakható zóna környékén keringhet.

Megeszi a kőzeteket a Föld eltemetett élővilága

Akármilyen mélyre fúrtak, eddig mindig találtak élőlényeket a kőzetekben. Becslések szerint a kontinentális kéregben körülbelül négy, az óceániban pedig hét kilométer mélységig lehetnek jelen azok a szívós és különleges egysejtűek, amelyek a Föld eltemetett élővilágát alkotják. A mélységi bioszféra - amelynek tömege nagyobb lehet, mint a felszínié - különösen figyelemre méltó tagjai az ásványokat táplálékforrásként használó baktériumok.

Magyar skála Földön kívüli élőlényeknek

Természet- és társadalomtudósokat, szakterületük vezető kutatóit hívták meg Londonba, hogy megvitassák: milyen következményei lennének a Földön kívüli élet felfedezésének a tudományra, és főleg a társadalomra. A brit királyi akadémia, a Royal Society által rendezett rangos konferencia egyik előadója Almár Iván űrkutató-csillagász, aki kedden délután mutatja be egy ilyen felfedezés jelentőségét értékelő új skáláját a brit fővárosban.

Nagy lépés a Naprendszeren kívüli bolygóknál

Csillagánál több ezerszer halványabb bolygó színképét rögzítettek a Föld felszínéről. Ez újabb lendületet ad a Naprendszeren kívüli bolygók kutatásának: az eddigieknél gyakrabban lehet elemezni légkörük összetételét. A fontos eredmény azonban újabb nehézségeket adott: a spektrum igen szokatlan.

A marsi élet újabb lehetséges jelét fedezték fel

A híres ALH84001 jelű meteoritban lévő magnetitláncok tüzetesebb vizsgálatából kiderült, hogy azok a meteoritban talált karbonátásványoktól függetlenül keletkeztek. A vizsgálatokat végző kutatók szerint ez magnetitláncok biogén eredetére utal.

Mi folyik a Marson? Sóoldatok nyomában a magyarok is

A vörös bolygóról kialakult képünk jelentős változáson megy kereszül napjainkban. Elsősorban a Phoenix-űrszonda adatai, de egyéb vizsgálatok alapján is úgy fest, hogy alacsony fagyáspontú sóoldatok ma is létezhetnek a Marson. A folyékony oldatok még hangsúlyosabbá teszik az élettel kapcsolatos kutatásokat.

Idegen lényekért is meghalt-e Jézus a kereszten?

Giordano Bruno több szekcióban is elnökölhetett volna azon a tudományos konferencián, amelyet a Földön kívüli élet kutatásáról rendeztek november első felében. Bruno jelenlétének igazi pikantériája az lett volna, hogy a konferencia a Vatikán falai között zajlott, többek között olyan kérdésekről, amelyeknek feszegetéséért az itáliai tudós-filozófust saját korában erősen támadták. A katolikus egyház "evolúciós útkereséséről" Nemesszeghy Ervin jezsuita atyával beszélgettünk.

Lehet-e élet az Enceladuson?

A Szaturnusz apró holdja, az Enceladus belsejében az eddigi megfigyelések alapján folyékony vízóceán található. A só- és ammóniatartalma révén csökkent olvadáspontú folyadékban metán is előfordul, amelyet akár élőlények is termelhetnek. Lehet-e valamiféle élet az égitest belsejében?

Eredmények a Phoenix-szondától - 2. rész: színes ásványvilág

A Mars fejlődéstörténetéről fontos információkat tartalmaznak a vízzel és a szén-dioxiddal kapcsolatban keletkezett, illetve átalakult ásványok - a felszínközeli törmeléktakaróban ezek nyomát is kereste a Phoenix. A jelek alapján közel egymillió évvel ezelőtt vékony vízfilm borította be a szemcséket a térségben, ami kémiai átlalakulásokat eredményezett.

Konyhasót azonosítottak az Enceladus óceánjában

Nátriumban gazdag konyhasó lehet az Enceladus szaturnuszhold felszín alatti vízóceánjában, amelyből gejzírszerű kilövellések repülnek az űrbe - derült ki a Cassini-űrszonda legújabb adatainak elemzéséből. Az Enceladus belső óceánjának sótartalma ráadásul a földi világtengerben jellemző értékhez közeli. Mivel az Enceladus anyagsugaraiban korábban szerves anyagot is azonosítottak, a mostani megfigyelés tovább erősíti azt a feltételezést, hogy a hold különösen érdekes a Földön kívüli élet lehetősége szempontjából.