Földön kívüli élet
címke rss- kapcsolódó címkék:
- asztrobiológia
- exobolygók
- Mars
- NASA
- SETI
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Felfedezték az első Föld méretű távoli bolygókat
Megvan a régóta várt felfedezés: a Kepler űrtávcső Föld méretű bolygókat talált a Naprendszeren kívül. Az égitestek egy Naphoz hasonló csillag körül keringenek, és szilárd felszínük van, de életet valószínűleg nem hordoznak.
Lehetséges a bakteriális élet a Mars felszíne alatt
A Mars felszín alatti mélységeinek hatalmas területein kedvezőek a feltételek a baktériumok és más mikrooganizmusok számára - vélik ausztrál kutatók, akik a földi és a vörös bolygón lévő életfeltételeket modellezték és hasonlították össze.
Először találtak Föld-szerű bolygót az élet számára alkalmas zónában
Első alkalommal fedeztek fel a Földnél nem sokkal nagyobb bolygót egy távoli csillag úgynevezett lakhatósági zónájában. A Kepler-22b jelű égitest jelenleg az egyik legjobb jelölt arra, hogy a miénkhez hasonló életet találjanak rajta.
A Földhöz hasonló méretű exobolygót fedeztek fel
A Földhöz hasonló méretű exobolygót, vagyis Naprendszeren kívüli planétát fedeztek fel a NASA Kepler űrteleszkópja segítségével.
Egyelőre a Föld vezeti a bolygók új listáját
A Földön kívüli élet kutatásában két új mérőszámot vezettek be: az egyikkel a Föld ikertestvérei azonosíthatók az egyre gyarapodó exobolygók között, a másikkal pedig ki lehet lépni a pusztán a Föld jellemzői alapján felépülő megközelítésből.
Űrtörténelmi látvány: így tette meg az első métereket a Mars felé a Curiosity
A szombati start után mintegy háromnegyed óráig lélegzetvisszafojtva várták a NASA szakemberei és szerte a világon az űrkutatás iránt érdeklődő emberek, hogy rendben elindul-e a Mars felé a Curiosity. A látvány pazar volt, az eddigi legnagyobb marsjáró szépen eltávolodott a hordozórendszer második fokozatától. Videó.
"Ha el kellene hagyni a Földet, a Marson lenne a legjobb esély a túlélésre"
Szombat délután elindult a Mars felé az eddigi legjobban felszerelt felszíni kutatóegység, a Curiosity. Miért kutatja az ember a Marsot ennyi robotszondával, mikor juthat el oda személyesen, alapíthat-e kolóniákat a távoli jövőben? A szakember szerint a Mars kutatása egy évtizedek vagy csak évszázadok múlva megtérülő befektetéshez hasonlítható.
Megkezdte hosszú útját a Curiosity a Mars felé
A terveknek megfelelően szombaton 16.02-kor startolt a NASA minden korábbinál fejlettebb marsjárója, a Curiosity. Az űreszköz jó félóráig Föld körüli parkolópályán volt, majd rendben elindult a Mars felé, ahová 2012 augusztusában érkezik meg.
Lézerágyúval és beépített atomerőművel felszerelt Trabant indul a Marsra
Lézersugárral lövi a sziklákat, ujjnyi mélyen a kőzetekbe fúr és az eddigieknél sokkal jobb képeket készít a szombaton startoló marsjáró. A Curiosity lesz az eddigi legfejlettebb rover a vörös bolygón, amelynek műszerparkját az ősi életnyomok azonosítására optimalizálták. Beépített atomerőműve 14 évig biztosíthat energiát számára.
Indul a marsi életvadász
Az előző évek eredményei alapján bizonyossá vált, hogy a Mars felszínén egykor víz folyt, és a mainál jóval melegebb volt a klíma. Ahol pedig víz volt, ott élet is lehetett, ha mégoly kezdetleges módon, baktériumok formájában is. Ezért indítja el a NASA az eddigi legnagyobb, legjobban felszerelt felszíni kutatóegységét néhány napon belül. A Curiosity eredményei alapján kiderülhet, milyen esélyek voltak az élet egykori kialakulására a Marson, és milyen körülményekkel kell esetleg szembenéznie napjainkban.